Fejér Megyei Hírlap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
2 OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK fef! i? ‘ v. . . ■ ** *'j*x£' fj t ’ fpfe ’Cff*f ~ * Elvetették az oktatási törvény módosítását - ma mégis elfogadják? (Folytatás az 1. oldalról) és az iskolák viszonyának, újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel. Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendszerének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeketbiztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Országgyűlés létszámánál, de azért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a T. Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak, így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. Ki a társadalombiztosítás gazdája? A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A benyújtott jogszabálytervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze áll a klasszikus biztosítási rendszertől. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális. A mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazítására — például a nyugdíjak emelésére — önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői indítvánnyal kellene előállni. A törvényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget kihasználva, a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a létrehozandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy kikristályosodott irányításiszabályokat akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási ágak világosan különválnának, s a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és érdekvédelmi törvény hatással lesz a társadalombiztosítás önkormányzatára, de a bizottság szerint a Társadalombiztosítási Alap felügyeletének azok elfogadásáig is működnie kellene. A társadalombiztosítási ellátások rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte. A bizottság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a bizottság a társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizottság nevében mégis azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját most ne folytassa le a Parlament. Véleményük szerint ugyanis most idő hiányában nem lennének képesek arra, hogy megváltoztassák az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény azon paragrafusait, amelyek jelenleg még akadályozzák az önkormányzat érdemi tevékenységét. Ezért a bizottság elnöke a törvényjavaslat részletes vitája helyett országgyűlési határozat-tervezet elfogadását kérte. A határozat-tervezet szerint az Országgyűlés javasolja a törvénytervezet társadalmi vitáját, majd azt követően az új Parlament számára mielőbbi napirendre tűzését. Az expozét követően röviden visszatértek az oktatási törvény vitájára. Horn Péter (Somogy m. 1. vk.) nagy tetszéssel fogadott rövid hozzászólásában elmondta: ha a londoni parlamentben megoldható, hogy a szavazást megelőzően a környék összes kocsmájában megszólaljon egy figyelmeztető csengő, megengedhetetlen, hogy nálunk egy alkotmányerejű törvény feletti határozathozatal idején bizottsági üléseket tartsanak. Véleménye szerint előre tájékoztatni kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz a szavazás, hogy mindenki jelen lehessen. Ezután az elnök indítványára a plénum úgy döntött, hogy mivel a csütörtökön reggel szavazásra bocsátandó alkotmánymódosító törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően ismét szavaznak az oktatási törvény módosításáról. Ezután visszatértek a társadalombiztosítási törvényjavaslatra. Ahhoz sem az illetékes miniszter asszony, sem a képviselők nem kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a töörvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. Hatályon kívül + ezernél több rendelet A következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a következőket mondotta: — A Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ezideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre. Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen — mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkormányzatról szóló törvény, vagy a gazdaságban a verseny-, ár-, illetve kereskedelmi törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tisztelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni. A javaslat számos érdekképviseleti szervezet kezdeményezésére szigorítja a gazdálkodó szervezetek felszámolásának feltételeit és gyorsítja az eljárást — folytatta a miniszter. A felszámolási eljárás jelenlegi rendjén úgy változtat, hogy a tartós fizetésképtelenség helyett a fizetésképtelenséget jelöli meg az eljárás alapjául. Így a felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják követeléseiket, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás eredménytelen volt. Így az életképtelennek bizonyuló vállalatok megszüntetése nem fog felesleges jogiakadályokba ütközni. Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges megoldást egy új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelenti majd, de addig is a deregulációs törvény előrelépést jelenthet. Az elnök bejelentette, hogy mivel módosító javaslatot nyújtottak be, általános és részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. Az elnöklő Horváth Lajos a vitát megszakítva, köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kíséretét. A brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter meghívására tartózkodik hazánkban. Ezután, mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót, Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat feletti részletes vitát. A felszólaló három képviselőnek válaszoló Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter megjegyezte, hogy már eddig is ezer jogszabályt helyeztek hatályon kívül, ezekhez ugyanis nem kellett parlamenti döntés. Jelenleg újabb ezres nagyságrendű, hatályon kívül helyezendő jogszabálygyűjtemény összeállításán dolgoznak, s ezt a kormány által előírt határidőre elvégzik. A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. Újabb vita a földről Ezután a képviselők rátértek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasági bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a bizottság tagja terjesztette elő. Leszögezte: a bizottság továbbra is kitart az Országgyűlés elmúlt ülésszakán megfogalmazott véleménye mellett, s ma is azt tartja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi probléma megoldása már a következő Parlamentre maradjon. Az utóbbi időben azonban tapasztalható volt, hogy néhány mezőgazdasági nagyüzemben felgyorsult a földek értékesítésének folyamata, s ezzel sem a közvélemény, sem a kormány, sőt még a nagyüzemek egy része sem ért egyet. Ez a jelenség bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a várható általános tulajdonreformot. Ezzel kapcsolatban az előadó kijelentette, hogy a bizottság azon az állásponton van: a föld tulajdonrendezését nem szabad kiemelni az egységes általános tulajdonrendezés keretéből. Vallja azt is: előbbutóbb el kell jutni abba a helyzetbe, hogy a föld ne lehessen spekuláció tárgya; a föld azé legyen, aki megműveli. A mezőgazdasági bizottság a beterjesztett módosító indítvánnyal szeretné elejét venni a nagyobb mértékű földeladásoknak, anélkül, hogy a földforgalmazást befagyasztaná. Ez utóbbival egyébként a bizottság soha nem értett egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság normális működését zavarná meg. Az új törvénymódosító javaslat értelmében a szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Ez nagyüzemenként átlagosan 27 hektárnyi termőföldet jelent. Ez a területnagyság a bizottság megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy szükség esetén építési telkeket, hobbikerteket alakítsanak ki, zártkerteket bővítsenek. Ugyanakkor nem zavarja meg az általános tulajdonrendezés földalapját sem. Az előadó kérte az Országgyűlést, hogy az írásban beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadja el. Egyúttal felhívta a képviselők figyelmét egy aggodalomra okot adó jelenségre. Az utóbbi időben, a választási küzdelem hevében a földtulajdonlás kérdése politikai csatározások tárgyává vált. Kialakulóban van egy általános nagyüzemellenesség, fokozódik a vidék megosztottsága, a bizonytalanság érzése. A vitában felszólaló Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) szerint helytelen lenne úgy dönteni, hogy egy százalékra korlátozzák az elidegeníthető földterület nagyságát az átmeneti időszakban. Teljesen indokolatlan az értékesítés befagyasztása. A képviselő azt szorgalmazta: maradjon érvényben a Parlament januári döntése, a szövetkezetek közgyűlése dönthessen ezekben a kérdésekben. A szövetkezeti tagság egyetértéssel fogadta a Parlament határozatát, és úgy értékelte, most már végre a szövetkezetek saját maguk intézhetik ügyeiket. Semmiképpen sem indokolt ettől ismét megfosztani a gazdaságokat. A témában szót kért volna még Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós, de azt az Országgyűlés nem adta meg, mint ahogy a módosító javaslat részletes vitára bocsátását is leszavazta. Így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az átalakulási törvénymódosítások feletti vitájával folytatják munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője, Biacs Péter (Budapest 30. vk.) elmondotta, hogy húsz képviselőtársával közösen terjesztette elő a javaslatot, amelynek lényege: el kívánják törölni az átalakulási törvény 30. paragrafusa 4. bekezdésének előírását. Az érintett szövegrész kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatoktól azok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhetnek. A képviselő szerint ez a lehetőség érdektelenné tette az érintett vállalatok átalakulását társasággá, s a külföldieket is elriasztotta a tőkebefektetéstől. A többé-kevésbé ingyenes részvény ugyanis a társaság vagyonának leértékeléséhez vezethet. Az élelmiszerfeldolgozó vállalatok számára a törvénynek ez az előírása így haszontalan. Az eredeti célkitűzés úgy is elérhető, hogy a részvényjegyzéseknél elsőbbséget biztosítanak a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A javaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági, terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága elfogadta. Mivel a törvényjavaslat vitájához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslatot. Meghatalmazott a VSZ-ben: a köztársasági elnök Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) önálló indítványa következett: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozat-tervezet megtárgyalása. Az előterjesztő képviselő — nyugalmazott tábornok — szerint az államélet egyes területein a jogszabályok helyett a szokásjog érvényesül. Ilyen a Varsói Szerződés, illetve annak Politikai Tanácskozó Testülete is, ahol — ugyancsak a szokásjog alapján — korábban a párt első, illetve főtitkára képviselte Magyarországot, holott erre semmilyen jogszabály nem hatalmazta fel őt. Sebők János azt javasolta, hogy a parlament a köztársaság elnökét —, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka — hatalmazza fel hazánk képviseletére e testületben. Helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét jelölje ki. Mint mondotta, e javaslatát decemberben terjesztette elő, javasolva, hogy a megbízott VSZ PTT-ben a szervezet átalakítását szorgalmazza, katonai szervezet helyett politikai szervezetként működjék. A környező országokban azóta bekövetkezett eseményekre tekintettel azonban ma már azt javasolja: hazánk képviselője — az Országgyűlés megbízásából — azon munkálkodjék, hogy a Varsói Szerződés még az idén szűnjék meg. Az önálló indítványt támogatta a honvédelmi és a külügyi bizottság is. Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, a szavazás következett; a plénum a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében. A fizetőképességet fenn kell tartani! A Magyar Nemzeti Bank elnökének, Bartha Ferenc államtitkárnak a beszámolóját hallgatta meg az Országgyűlés a pénzügyi helyzetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év közepén indult meg az a kiigazító folyamat, amelynek eredményeképpen ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható, teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. A kiigazítás három pilléren nyugszik, így a keresletszabályozáson, a kínálatot bővítő intézkedéseken, valamint a reformintézkedéseken. Mindezeknek zöme fájdalmas hatásokkal jár, ennek ellenére következetesen ki kell tartani az elhatározott irányvonal mellett. Több mint 80 milliárd forinttal csökken az állami szektorban a költségvetési juttatás, s ez a forrása annak, hogy a külső, dollárviszonylatú fizetési mérleg hiányát az elmúlt évi 1,3 milliárd dollárról 550 millió dollárra lehessen csökkenteni"ebben az évben. Felhívta a figyelmet egy új jelenségre, amely az utóbbi néhány hétben tűnt fel a magyar politikai, társadalmi életben: olyan nyilatkozatok születnek, amelyek szerint a választások után az új politikai hatalom nem, vagy csak részben kívánja az ország fizetőképességének a megőrzését gazdaságpolitikai prioritásként kijelölni. Ebben a kérdésben különösen érzékenyek a magánbankok, a multilaterális pénzintézetek. Egyébként is mindannak a nemzetközi támogatásnak, amelyet Magyarország élvez, s a választások után is élvezni fog, feltétele, hogy az ország megbízható adósként legyen elismerve. Végül kijelentette: teljes biztonsággal kimondható, hogy a belső stabilizálást is el lehet érni, amennyiben az új kormány és az új Parlament folytatni fogja a józan, az ország érdekében álló politikát, amely már az elmúlt év közepén megkezdődött. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a képviselők tudomásul vették. Ezt követően a képviselők együttesen tárgyalták az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP jogutódja vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Évának e témakörben a múlt ülésszakon tett interpellációjával kapcsolatban, amelyre a kormánybiztos válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Mint Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének szóbeli jelentéséből kitűnt, az MSZP-nek, mint az MSZMP jogutódjának a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege nem tekinthető teljeskörűnek, s ilyen értelemben hitelesnek. Nyikos László utalt arra: ma is vitatott, hogy van-e értelme az MSZP vagyonát jelenlegi forgalmi értékén is számba venni. Heves vita után határozathozatalra került sor; a képviselők elfogadták az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérleg állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló határozat-tervezetet. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Éva interpellációja tárgyában. A képviselő azt állította, hogy a kormány nem hajtotta végre a november 26-i népszavazás döntését. A jelentés megállapítja: az Országgyűlés nem bízta meg a kormányt az MSZMP vagyonával való elszámoltatás feladatával. Tevékenysége csupán a hasznosításra terjed ki. Az Országgyűlés este 6 óra előtt fejezte be szerdai munkanapját. Az ülésszak csütörtökön alkotmány erejű törvényjavaslatok feletti szavazással folytatódik. (MTI)