Fejér Megyei Hírlap, 1990. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1990-06-21 / 144. szám

2 OID) Főkonzulátust nyitunk Münchenben (Folytatás az 1. oldalról) fekvéseiről, megértést, tü­relmet kért a nehézségek le­küzdését szolgáló tevékeny­ségéhez. A magyar külpoli­tika céljának az európai in­tegrációban való részvételt, az Európa Tanácshoz való mielőbbi csatlakozást jelölte meg, hozzátéve, hogy Ma­gyarország mihamarabb tár­sulásos viszonyt kíván léte­síteni az európai közösségek­kel és ,,természetesen célunk kikerülni a lassan összeom­ló KGST-ből”. Megerősítette a Varsói Szerződésből való magyar kiválás szándékát is. Hozzátette: — E törekvése­inkben realisták vagyunk, nem akarjuk károsan befo­lyásolni az európai folyama­tokat. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta Max Streibl bajor minisz­terelnök és emlékeztetett rá: az NSZK tavaly 2,6 mil­liárd márka értékű árut im­portált Magyarországról, en­nek egyharmada Bajoror­szágba ment, a bajor gaz­daság Magyarországra irá­nyuló kivitelének értéke pe­dig kereken 700 millió már­ka volt. Már Antall látogatása első napján ismeretessé vált, hogy július első felében a Magyar Köztársaság meg­nyitja müncheni főkonzulá­tusát. A magyar kormányfő szer­dán reggel August Lang ba­jor gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott. Ez­után a BMW kutatóközpont­jába indult, ahol a legújabb technikai megoldások ki­dolgozóinak műhelyét tekin­ti meg. Ellátogat a bajor ipa­ri és kereskedelmi kamara székházába is. Münchenből még szerdán Stuttgartba utazott tovább Antall József. Itt Lothar Späth tartományi miniszter­­elnök vendége, s a münche­nihez hasonló zsúfolt prog­ram várt rá. ______Gazdaság és társadalom - Nemzetközi élet || Pártok - mozgalmak Oroszországi pártkongresszus Alapító kongresszussá alakították át szerdán, m­. -odi­k munka­napján, elsöprő többséggel: 2316 „igen” szavazattal 171 nem e elle­­nében­ az oroszországi föderáció kommunistáinak moszkvai párt­­konferenciáját. A határozattal a küldöttek lényegében elfogadták a pártalapítás gondolatát a legnagyobb szovjet tagköztársaságban, amelynek kom­­munista pártját még a sztálini időkben számolták fel, s 1925-ben szervezeteit beolvasztották a jelenlegi SZEF jogelődjébe. Képviselők fogadóórái SZILASY GYÖRGY (MDF), A 4-ES SZÁMÚ VÁLASZ­TÓKÖRZET országgyűlési képviselője fogadóóráit a kö­vetkező időpontokban és helyeken tartja: — minden hónap első hetének csütörtökjén MEZŐFAL­VÁN (Tanácsház) 16.00—18.00-IG. (Legközelebb: július 5-én.) — minden hónap második hetének szerdáján PERKÁ­­TÁN (Művelődési Ház, képviselői ir­oda) 16.00—18.00-IG. (Legközelebb: július 11-én.) — minden hónap harmadik hetének csütörtökjén GÁR­DONYBAN (Tanácsház) 16.00—18.00-IG. (Legközelebb: június 21-én.) — a képviselő péntekenként a választókörzet helysé­geit látogatja. A választópolgárok Szilasy Györgynek kéréseiket, ész­revételeiket a következő címre juttathatják el: 2431 Per­­káta, Dózsa Gy. u. 15 C. (Telefon — napközben — Per­­káta 11-es.) A Fejér Megyei Tanács épületében (Székesfehérvár, István tér 22—24. földszint) az­ alábbi időpontokban tar­tanak az országgyűlési képviselők fogadóórákat: Minden hónap első hetének péntekjén 16—18 óráig KŐSZEG FERENC (SZDSZ, megyei lista).­­ Minden hónap második hetének péntekjén —18 órá­ig HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ, 6-os vk.). Minden hónap­­ harmadik­­hetének péntekjén 16—18 órá­ig DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ, országos lista). Minden hónap negyedik hetének péntekjén 16—18 órá­ig MÓZS JÓZSEF (SZDSZ, 1-es vk.). Minden hónap első hetének péntekjén 13—16 óráig PINTÉR JÓZSEF (Fg,KPP, megyei lista). Minden hónap harmadik hetének csütörtökjén 18—18 óráig DR. KOVÁCS PÁL (MSZP, megyei listá). Beiktatták tisztébe Iliescut A román törvényhozás két háza, a képviselőház és­­a szenátus szerdán együttes ülést tartott. Ezen az ülésen terjeszteték be a legfelső tör­vényszék jelentését a válasz­tások eredményeinek igazo­lásáról és az elnökválasz­tásról. Ennek alapján közöl­ték, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöltjeként elsöprő többség­gel győzött és Románia el­nöke lett. Az ünnepi ülés­n Ion Iliescu letette az etn­ik’ es­­küt, majd beiktatták a>­■ ’é­be. Székfoglaló beszédében a demokratikus fejlődés folytatása mellett kötelezte el magát, a június 13-i véres eseményeket vandalizmus­nak nevezte. ígérte, hogy Románia a piacgazdálkodás útján haladva fejleszti or­szágának gazdaságát, te­remti meg a jólétet Külpo­litikai téren elkötelezettsé­get vállalt a helsinki egyez­mények betartására, s meg­hirdette: Románia nyitott, együttműködésre kész min­den állammal. Végezetül be­jelentette: az új kormány alakításával Fekre Románt bízta meg, aki eddig az ide­iglenes kormány elnöke volt. Amerikai segély a Szovjetuniónak Az amerikai kormány ko­molyan mérlegeli, hogy be­kapcsolódjék a Szovjetunió­nak tervezett, 20 milliárd dolláros nyugati segélyprog­ramba. A washingtoni tá­mogatás feltétele, hogy Moszkva meggyorsítsa a gazdasági reformokat, fel­hagyjon távoli országok, fő­ként Kuba támogatásával és megszűnjék a Litvánia elleni gazdasági embargó. A The Wall Street Jour­nal szerdai jelentése sze­rint George Bush elnök ugyan még nem döntött, de az amerikai kormány, amely eddig ellenezte a Szovjet­unió gazdasági támogatását, most „vonakodva"’ megvál­toztatja véleményét. Az ok: . fálő, hogy a szovjet gazdaság összeomlik, az év folyamán várható élelmiszer-válság elsöpri a reformot és Mihail Gorbacsovot is megbuktat­hatja, holott maradása nél­külözhetetlen a német egy­séghez, a fegyverzetkorláto­zási szerződésekhez. A szov­jet gazdasági csőd egyúttal súlyosan veszélyeztetné Kö­­zép-Európa új demokráciáit, amelyek gazdasága még szo­rosan kötődik a Szovjetunió­hoz. A Szovjetunió támoga­tásának Amerikában népsze­rűtlen döntését azzal lehet elfogadhatóvá tenni, hogy ezzel közvetetten az új len­gyel, magyar ,és a csehszlo­vák rendszert támogatják, írta a lap. A hét vezető nyugati or­szág július 9—11-i houstoni csúcstalálkozóján előtérben áll majd a kérdés. Jelcin felfüggeszti SZKP-beli tagságát Borisz Jelcin egy szerdai nyilatkozatában ismét megerősítette, hogy szándékában áll felfüggeszteni SZKP-beli tagságát. Mint a Pravdának adott interjújában mondotta, a többpártrendszerre való áttérés idő­szakában, neki mint az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökének az egész nép — párttagok és pártonkívüliek — érdekeit képviselnie kell. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem lép ki az SZKP-ból, csu­pán felfüggeszti tagságát, s a továbbiakról majd a most folyó orosz­­országi pártértekezlet, illetve az SZKP július elejei kongresszusa után dönt. A parlamenti szemtanú mondja Az üres helyek is szavaztak A keddi parlamenti ülés­napon az alkotmány módo­sításának hosszú és alapos munkája folyt, pontról pont­ra haladva szavazták meg a beterjesztett módosító javas­latokat. A címer megszava­zása okozta a legnagyobb bo­nyodalmakat, olyannyira, hogy meg is kellett ismétel­ni. Mint olvasóink is tud­ják, végül egyik változat sem nyerte el a szükséges kéthar­mados többséget. Az utolsó szavazási menetben bomba­ként robbant Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő bejelen­tése: a karzatról jelezték, hogy a szocialista párti frak­cióban az üres helyeken is szavaznak! Némi zavarodottság után Hámori Csabát fölszólították, nyilatkozzék, csak a saját szavazógombját nyomta-e meg. A szocialista képviselő annyit válaszolt, hogy Eörsi Mátyás rosszul látta. Az el­­­nöklő Szűrös Mátyás is kér­dőre vonta. A többi frak­cióból bekiabálások hallat­szottak. Hámori képviselő megismételte: bárki látta, rosszul látott. Szűrös Má­tyás elrendelte a kivizsgá­lást, hiszen a számítógép memóriájában az arra ille­tékesek megnézhetik, való­ban történt-e szavazás az üres képviselői helyeken. Minderről az olvasók más lapokban is olvashattak, in­nentől azonban személyes fordulatot vesz a dolog. Én ugyanis találkoztam a szem­tanúval, azzal az emberrel, aki látta a karzatról az üres helyek „szavazását”. — Vendégként ültem a karzaton, a szocialistákkal szemben. Először Hámori Csabára lettem figyelmes, hogy a mellette­ lévő üres képviselői hely szavazó­gombját is megnyomta. Nem akartam hinni a szememnek, de mivel az alkotmány mó­dosítása történt, néhány perc különbséggel újra és újra szavaztak, többször is végig­nézhettem ugyanezt. Aztán az tűnt föl, hogy Békesi László szintén más szavazó­gombhoz is hozzányúl. Vas­tagh Pál is szavazott a üres hely gombjával. Nevetgél­tek, forgolódtak, előfordult, hogy egymást megelőzve egyszerre ketten akarták megnyomni azt a bizonyos gombot. Jókat derültek min­den alkalommal a szavazás végeztével. — Mit tettél, amikor bizo­nyossá vált előtted, hogy nem tévedsz? — Leszaladtam a lépcsőn, s beküldtem egy nyitott cé­dulát Eörsi Mátyás SZDSZ- es képviselőnek, hogy még a szavazás alatt azonnal jöjjön ki. Mikor elmondtam a lá­tottakat, Eörsi nagyon ide­ges lett. Megkért rá, men­jek vissza és pontosan azo­nosítsam a helyeket. Közben­­ő megtette a bejelentést, amelyet az újságok is meg­írtak. A Magyar Nemzetben az egyik újságíró ugyanilyen tapasztalatáról írt. — Miért szoktál? Mert bár ez az igazság, ezt nem min­denki tette volna meg. Ez a képviselőkre nézve végze­tes következménnyel járhat. — Mindenképpen így dön­töttem volna. A parlament­ben ugyanis nyilvánvalóan érzékelhető ellenszenv kíséri a szocialista képviselők min­den tevékenységét és hoz­zászólását. Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-képviselő is éppen az ominózus szavazás előtt röviddel emelkedett szólásra azért, hogy megvéd­je a szocialistákat. Itt a he­lyük, mondotta, őket a nép választotta meg a legitim Parlamentbe. Helytelenítet­te, hogy ellenérzésekkel vi­seltetnek irántuk. A biza­lommal visszaélők lejáratták saját magukon kívül a többi képviselőt, s nem utolsó sor­ban a pártjukat. Mindez vé­gig szaladt bennem és hatá­rozottan döntöttem: nem ha­gyom szó nélkül. A bizonyí­tékok nincsenek a kezemben, arról a számítógép memó­riája gondoskodik. Én csak a nagyesküt tehetem le, iga­zat mondtam. S le is teszem, ha kell. (Zsohár) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. JÚNIUS 21. CSÜTÖRTÖK Keressük a jelölteket! (Folytatás az 1. oldalról) nél későbbre tenni. Októ­bernél is későbbre. A szer­ugyanis közép- vagy főis­­­kolás. Ott léptek be a Fi­­desz­be, ahol tanulnak, így a vakáció idején otthon van­nak. Ha szeptemberben len­ne a választás, a kampány­ból nagyon sokat veszíte­nénk. — Mi az, amit a legin­kább szeretnétek megvál­toztatni Fehérváron? — Több kulturált időtölté­si lehetőséget teremtenénk a fiataloknak, most alig van, az sem igazán kulturált. Ka­punk helyiséget egy klub­hoz, de az is csak egy. Ter­mészetesen az oktatást is szeretnénk, átalakítani: a Fi­desz támogatja az iskolaszé­kek létrehozását,­­ amelyben minden érintett képviselné magát. Azonkívül az önkor­mányzati törvény alapos ki­dolgozását, és korrekt vég­rehajtását is rendkívül fon­tosnak tartjuk, így az anya­giakat érintő részeket is: mi­ből és hogyan gazdálkodhat­na az önkormányzat. Van­nak, akik e részleteket el­nagyolnák . . . Szakértőink dolgoznak ezen a javaslaton, és sok más, a helyi problé­mákat, így például a környe­zetszennyezést érintő javas­latokon. De várjuk újabb aktivisták, sőt, jelöltek je­lentkezését is, akik a Fidesz támogatását szeretnék a vá­lasztáson. Ha hitelesek, fel­készültek, megkapják! P. J. Megyei értekezlet Június 2-án Székesfehér­váron megyei értekezletet tartottak a Magyarországi megyei szervezeteinek kül­döttei. A résztvevők elemez­ték az SZDP választási ku-Imlyzékát és­ a politikai élet néhány jelenségét. Az SZDP gyenge szereplé­se a választáson híven tük­rözte azokat a pártra nehe­zedő külső tényezőket, ame­lyek a választási kampány­ban az abban részt vevő pártok részéről, valamint a tömegkommunikációs eszkö­zök (sajtó, rádió tv) oldalá­ról legtöbbször pejoratív kö­vetkeztetéseket jelentettek. Fontosabbak azonban azok az okok, amelyek a párton belüli helyzetből adódtak: szervezetlenség, rossz kon­cepciójú, kapkodásra valló kampányakciók, nem megfe­lelő és ■objektivitást nélkülö­ző reagálás az egyes belpo­litikai történésekre, túlságo­san az elnök személyére koncentráló kampány stb ... Mindezen hibák eredmé­nyeképpen elsikkadt az SZDP európai baloldalhoz tartozása, elhatárolódása a marosánista szociáldemokrá­­ciától, és a választások előtt sem tudott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tény­leges lehetőségeinek­­megfe­lelően megjelenni. Választási sikertelensé­günk okait az elnökség tag­jai nem megfelelően elemez­ve, nem vállalták az együt­tes felelősséget, hanem egyre inkább különböző platfor­mokat alakítva, néhányan közülük saját felelősségüket a párt, elnökére "hárítják. Ma a választások után lassan megszületnek a választást értékelő objektív elemzések, véget érnek az elemző me­gyei értekezletek, alsó szin­ten megtörténnek a szüksé­ges tisztújítások. Az SZDP készül következő kongresszu­sára, amelytől tagjai szerve­zeti és személyi változásokat is várnak a párt vezetésé­ben. Mai politikai helyzetünk­ben tö­bb olyan parlamenti párt is van, amelyek hirte­len szociáldemokrata érté­keket vallanak magukénak. Miközben a szociáldemokra­ták­ „szétesése, megszűnése" fölött hallelújáznak, elkerüli figyelmüket az a folyamat, amely a különböző SZDP- áramlatok autonómiája mel­lett ezen áramlatok olyan összefogását eredményezheti,­­hogy a kongresszus után re­ményeinknek megfelelő, ha­tározottan a középrétegek­, pártjaként, munkáspártként jelenik meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A rendszerváltás után fel­állt parlament és kormány egyre inkább törekszik olyan politikai monopóliumok megszerzésére, amelyek ki­zárják a társadalom mintegy felének beleszólási lehetősé­geit a további folyamatokba, hallgatási moratóriummal visszaszorítva a kritika le­hetőségeit is. A háttérben dolgozó nagykoalíció a kor­­mányozhatóság megteremté­sének feltételeiként különös módon a népszuverenitást csökkentő megoldásokat lát­ja, így a szellemében de­mokratikus, a pártállamban azonban szégyenletesen al­kalmazott törvényelőkészítési folyamatba való beleszólás lehetőségét megszüntették, mintha a pluralista demokrá­cia olyan lenne, hogy nem vesz figyelembe parlamenti pártokon kívüli érdekeket. A köztársaságielnök-választás körüli újabb, ezúttal más pártösszetételben kötött egyezség, a törvényhozáshoz szükséges minősített többségi esetek számának drasztikus csökkentése, más okokkal együtt azonban joggal tölte­nek el aggodalommal jelen­tős társadalmi rétegeket. Látható, hogy néhány párt megközelítőleg sem tudja megvalósítani azt a prog­ramját, amire a választók szavaztak. Mindezek Fejér megye szociáldemokratái számára azt jelentik, hogy a demokratikus rendszer ki­alakulása hosszabb folyamat, melynek csak a kezdetén já­runk. Szükség van az eddig véleményt nem nyilvánító rétegek megszólalására. Az SZDP ezért támogat és szövetségesnek tekint min­den olyan társadalmi, ér­dekvédelmi szervezetet, ame­lyik ténylegesen a munka­­vállalók érdekeit jelenítik meg mai politikai, gazdasági folyamatainkban. A gyors privatizáció ugyanis felté­telezi, hogy az érdekképvi­seleti rendszer nem megfe­lelően működik, így ezekben a folyamatokban nagy töme­gek érdekei sérülhetnek. Erős érdekvédelemre, szak­­szervezetekre van tehát szükség, hogy a munkaválla­lók beleszólási lehetőségét biztosítani lehessen a priva­tizációs folyamatokba. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Tejéz megyei szervezeti,valamennyi ilyen szervezetet támogatnak, se­gítik létrejöttüket. A demokratikus átalaku­lás, egyben az SZDP követ­kező nagy feladata a helyi önkormányzatok választása, amely után teljes lesz a rendszerváltás. Erre való felkészülésünk jegyében, va­lamint a párt belső felada­tainak megoldása érdekében­­újjáalakult a­ Fejér__megyei vezetés­ is, melynek tagjai: Izsindás Péter meós és Kováts Róbert tanár (Szé­kesfehérvár), Koszta Sándor vájár (Mór), Németh István nyugdíjas (Dég). A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Fejér megyei elnöke Kiss István technikus ! Kérjük azokat a szociál­demokrata érzelmű ki­svállal­­kozókat, munkásokat, alkal­mazottakat, értelmiségieket, akik segíteni akarnák R“­-akár tagként, akár a párt tanács­adóiként, hogy találják meg a kapcsolatot valamelyik szociáldemokrata szervezet­tel, amelyek címlistáját a­ közeli jövőben közzétesszük. Kiss István

Next