Fejér Megyei Hírlap, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

Bővült a sárvári gyógyfürdő A már világhírű sár­vári gyógyfürdő — ven­dégeinek több mint 50 százaléka külföldi — új létesítményekkel bővült: elkészült két, 200 négy­zetméteres medence, amely közül az egyik fedett. Az új medencé­ket és a hozzájuk tarto­zó kiszolgáló egységeket már az augusztus 26-ikai ünnepélyes átadás előtt birtokukba vehették az üdülők és a gyógyulni vágyók. mti foto Nyárvégi tábor­mérleg A kezdődő új tanév első napjai valószínűleg még nem a tanulás jegyében telnek majd: a szünidő élményeit minden osztályban igyekez­nek megosztani egymással a diákok. Itthoni és külföldi utazások, családi nyaralások mellett a különböző táborok vidám napjait idézhetik fel együtt az idén is. A bodajki táborról hall­ván, éveken keresztül leg­többünknek az úttörőmozga­lom jutott eszébe. Az idén a hagyományos vezetőképző táborok helyett a gyerekek érdeklődésének, életkori sajá­tosságainak jobban megfele­lő programokat szervezett Bod­ajkon a Fejér Megyei Út­törőelnökség. A 7—10 éves korosztály a „Napsugár” táborban tölthetett egy hetet természetjárással, a környe­zettel való ismerkedéssel, és természetesen sok játékkal, vidámsággal. A „Vásott ba­kancs” elnevezés sejteti, hogy a felső tagozatosoknak hirdetett tábor is hasonló programot kínált a jelentke­zőknek. Az idén is megrendezték a már hagyományos vajtai és csákvári csillagtúrákat. Vajta egy másik alkalommal egészséges életmód táborba várta az érdeklődő gyereke­ket, ahol az egy héten át szó esett a vízből való mentés­től kezdve az egészséges táp­lálkozáson át a biztonságos közlekedésig, sokféle hasznos dologról. Az elnökség nem­zetközi táborokat is szerve­zett a nyáron, Franciaor­szágban, Cipruson, Galán­­tán jártak magyar gyerekek. Cserébe itthon fogadtak kül­földi diákokat a bodajki és a csillebérci táborokban. A bodajki tábor a nyáron már Tölgyes Turista Központ néven működött — tudtam meg Zsoldos Beatrixtől, az úttörőelnökség munkatársá­tól. A tábor a megyei tanács által létre­hozott ifjúsági alapítvány része, az elnökség kapta meg ebben a szezon­ban az üzemeltetés jogát. A viszonylag alacsonyan meg­állapított árak lehetővé tet­ték, hogy legnagyobbrészt most is gyerekek használ­hassák a tábort. Az újraéledő cserkészmoz­galom is kivette a részét a nyári táborozásokból. Ezek a táborok tulajdonképpen az éves cserkészmunka betető­zését jelentik — mondta Hada Tibor, a Magyar Cser­készszövetség IV. kerületi főtitkára. A fehérvári csa­patok Zádorváron, Csákvá­­ron és Káptalanfüreden jár­tak a nyár folyamán. A káptalanfüredi táborépítő tábor volt, ezen a területen alakíthatják ki maguknak a cserkészek saját, önálló tá­borukat, ahová aztán rend­szeresen visszajárhatnak. A bodajki tábor alacsony árait használta ki a refor­mátus egyház is. A Dunántúl egész területéről két turnus­ban is voltak itt gyerekek a nyáron. A fiatal lelkészek és leendő pedagógusok vezette táborok a hitoktatás, biblia­magyarázat mellett sok egyéb program segítette a kikapcsolódást. Sőréden a Katolikus Szeretetszolgálat szervezésében fogyatékos gyerekek tölthettek kétszer tíz napot kellemes, vidám hangulatban. A katolikus egyház a nagycsaládosok­­nyaralási gondjain enyhített azzal, hogy a sukorói, ba­­konykúti és isztiméri üres plébániákon fogadta őket. Hasonló, családi táborozást a református egyház is szerve­zett augusztusban Bodajkon. (hcs) Helyhatósági választások ’90 KÖRZETEK DUNAÚJVÁROSBAN Dunaújvárosban a választókerületeket úgy alakították ki, hogy a korábbi szavazóköröket ne kelljen megbontani. Két­­három szavazókör alkot egy választókerületet. A zárójelbe tett számok az adott választókör választópolgárainak számát jelentik. Mint ismeretes, egy százalékuk ajánlása szükséges a jelöltté váláshoz. 1. A Barátság városrész és a Dunasor (3024). 2. A Felső Dunapart a Korányi utcától a Liszt Ferenc kertig (2397). 3. A Batsányi út 15-től felfe­lé, a Vigadó utca, a Martino­­vics út 2—34 és 15—35 kö­zött, a Vasmű út 16. és a Római körút 40, 42 és 47 fe­lett (2522). 4. A Római körút páros oldalának többi része a 3. szám, illetve páratlan ol­dala 17. szám felett és a Fáy András út (2790). 5. A Római körút eleje, a Váci Mihály út, Domanovszky Endre tér, a Martinovics út páratlan 1— 13/b között, az Apáczai Cse­re János út 5, 7. és a Vasmű út páratlan oldala 59—69 kö­zött (2817). 6. A Derkovits utca, a Tanácsköztársaság út páros oldala, a Vasmű út 43 —57, az Apáczai Csere János út 15—17 és a Szórád Márton út páros oldala 40—46 között (2393). 7. A Dózsa városrész többi része a Tanácsköztár­saság úttól, valamint a Bel­városnak a Dózsa György út, Bartók Béla út, Kossuth La­­­jos út és Vasmű út által ha­tárolt területe (2731). 8. A Belvárosnak a Szórád út, Építők útja, Vasmű út, Kos­suth Lajos út, Bartók Béla út és Dózsa György út által határolt területe (3925). 9. A Táncsics Mihály út, Kenyér­gyári út, Bocskai út és Esze Tamás utak által határolt te­rület, ide értve a Táncsics út páros oldalát is 24—8/b kö­zött (2828). 10. Az Esze Ta­más út, Táncsics Mihály út, Bercsényi út és Bocskai út által határolt terület és a Ba­logh Ádám út páros oldala 24—28-ig (2704). 11. A Ságvá­­ri városrész a Bercsényi ut­cától, a Táncsics út 10. illet­ve 17. felett, valamint a Szó­rád út páratlan oldala 15—23 között (2910). 12. A Kertvá­ros, a Béke I. városrész és az Auróra út, Munkásőr út, a Sallai út 1—3 és a Szabad­ság út 1/a—1/1 (3692). 13. A Béke II. városrész a Sallai és Szabadság utcák között, valamint a Hámán Kató út páros oldala 2—6 között (2852). 14. A Hámán Kató út többi része a Gandhi és Ifjú Gárda utcák, a Palme köz, a Szabadság út páros 34—52- ig, páratlan 3—25-ig, vala­­mint Újtelep a 6-os út és a Móricz Zsigmond út között (3423), 15. Pen­tele városrész többi része és Pálhalma (2066). A városi tanács földszint 17-es szobájában működő vá­lasztási irodában minden ál­lampolgár információt kér­het. (A székesfehérvári kör­­zetbeosztást augusztus 18-i lapunk 2. oldalán közöltük.) A székesfehérvári Szabad Élet Mgtsz vörös vágótyúkot értékesít 1990. szept. 3-7-ig 8-15 óráig. Helye: Szivár-Kisfalud (22-es végállomása) baromfitelep. Fizetés a helyszínen, 100 Ft/db egységáron: 21 821 De még mennyire érdemes! A föld, s aki megműveli A paraszti munka, mióta világ a világ, nehéz kenyér­­kereset volt. Nem csoda hát, hogy a készülő földtörvény­nyel kapcsolatos aggályok közt az is helyet kap, aki vállalná is az egyéni gaz­dálkodást, hogyan tud majd megélni belőle? Olyan gazdákat kerestem hát, akik most is egyénileg művelik a földet. Kevesen vannak még. Egy-két, hek­táron sokan termelnek az állataiknak némi takar­mányt, de a megélhetéshez ez még kevés, özvegy Szabó Lászlóné, Ági néni világ éle­tében a föld műveléséből élt. — Egy tanyán születtem, véremben van a föld szere­­tete. 1959-ben házasodtunk össze a férjemmel, s akkor kellett belépni a tsz-be is. Egyikünknek sem tetszett a szövetkezet, csak a sajátun­kon akartunk gazdálkodni. S míg a saját föld a tsz­­ben volt, ők szántót béreltek falujuk, Perkáta határában. Ezen termelték azt a takar­mányt, ami a jószágnak ele­gendő volt. — Egyre jobban izgatott az idő múltával, hogyan tud­nánk azt a földet visszakap­ni, amit a tsz használt. Még a Falurádiónak is írtam. De azt válaszolták, semmit nem lehet tenni. Annál jobban megörültem, amikor tavaly megtudtam, hogy ezentúl le­hetséges a tsz-ektől a földet visszakérni. Az elnök akkor azt mondta, hogy nem tud róla. Idén tavasszal végre azt válaszolták,­­kiadják, ha anyira akarjuk. A tsz-elnök ugyan haragudott, s tart a harag azóta is, de hát mi is haragudtunk annak idején, amikor a földet be kellett adni. Tizenöt hektárt mértek ki Ági néninek és a fia család­jának. Gyakorlatilag az egész rokonság földjét kivet­ték. Hogy nem jöttek zavar­ba, mit kezdjenek a földdel, annak is köszönhető, har­minc év alatt beszereztek mindent, ami a földművelés­hez kell. — Hogy érdemes-e egyé­nileg gazdálkodni? De még mennyire, hogy érdemes! Rossz évek, mint a mostani, korábban is voltak. De az állatokat akkor sem adtuk, ez bár biztos, hogy sová­nyabbak maradtak. Mindig éppen annyi földet bérel­tünk, hogy a négy-öt fejős tehenet, hízómarhákat, s a disznókat ellása. Jól megél­tünk belőle. A két fiam szép házat épített, egyikük szin­tén maga gazdálkodik. Székesfehérváron Grácz Alajosék családjában is a föld körül forog minden. Csak éppen nekik még nin­csen. Öt hektárt bérelnek a Szabad Élet Tsz-től, s bár­­szívesen mesélnek, arra kér­nek, semmi rosszat ne írjak a tsz-ről, hiszen teljesen ki vannak szolgáltatva neki. Inkább próbálnak valami jót is mesélni erről a kény­szerű kapcsolatról. Például, hogy a tsz­­szép óradíjért) minden gépet biztosít, ami a szántáshoz, tárcsázáshoz, permetezéshez szükséges. Természetesen a húszezer forintos évi hektáronkénti bérleti díj helyett ők is szí­vesebben gazdálkodnának a sajátjukon. Annál is inkább, mert évelő dísznövénnyel vezették be a területet, ami csak két év után kezd hasz­not hozni. — Nagyon szeretnénk saját földhöz jutni. Szeretnénk vásárolni a földműveléshez — kölcsönből — gépeket is, de így a bizonytalan bérelt föld miatt semmi komoly beruházásba nem merünk belekezdeni. A tsz-szel föld­­vásárlásról is tárgyaltunk, azt válaszolták, talán egy hektárt kétmillió forintért eladnának. Olyan földet, aminek kiszámoltam az aranykorona értékét, 150­­ezer forint lenne. Gráczék már nem annyira bizakodóak, mikor azt kér­dezem, érdemes-e a föld­művelésből megélni. Azt mondják, ma már olyan so­kan foglalkoznak szárazvi­rág termesztéssel, hogy az ára felére esett vissza, rá­adásul az aszály és a pere­­noszpóra a sóvirág 80 száza­lékát kipusztította. Mégis, biztosra mondják: ők már csak megmaradnak a föld művelése mellett, mindenféleképpen. Szalóki Zsuzsa Az EURO - OFFICE Irodatechnikai Kft. Szombathely ÜZLETKÖTŐT keres Székesfehérváron. Ha Ön nagy önállóságot kívánó munkahelyet szeretne, ahol anyagi számításait is megtalálja, hívjon fel minket. Telefonszámunk: 94/25-718 Érdeklődését előre is köszönjük. 22 316 A javuló gazdálkodás eredménye Béremelés a tatabányai bányákban Szeptember 1-jével 10 szá­zalékkal felemelik a tatabá­nyai bányák dolgozóinak bé­rét. Az állami szanálás alatt lévő vállalatnál a fokozato­san javuló gazdálkodás ered­ményeként növelhetik a ke­reseteket. Ez év márciusától minden hónapot nyereséggel zártak, és azóta 200 millió forint nyereséget könyveltek el, mégpedig állami dotáció igénybevétele nélkül. A hosz­­szú éveken át veszteségesen dolgozó Tatabányai Szénbá­nya ugyanis az idén először már nem számíthat állami támogatásra, saját bevételé­ből kell fedeznie minden ki­adását. Az eddigi teljesítmé­nyek azt igazolják, hogy megfelelnek ennek a követel­ménynek, s ilyen vonatkozás­ban az idei év döntő fordula­tot jelent a vállalat gazdál­kodásában. A nyereséges bányászko­dást számos intézkedéssel ér­ték el. A legjelentősebb, hogy bezárták a rendkívül drágán dolgozó és a környezetet is károsító mányi és nagyegy­házi bányákat, s ezt követő­en szerényebb, de gazdasá­gosan termelő új bányákat nyitottak. Segítette a kedve­ző változást az is, hogy csök­kentették a létszámot, és fo­kozatosan decentralizálták a vállalat szervezetét, ezzel megteremtették az ésszerű privatizálás szervezeti felté­teleit is. Az idén 450 millió forinttal csökkent adósságál­lományuk a szállítókkal szemben. A vállalat vezetői úgy vélekednek, hogy a to­vábbiakban is képesek az önálló, nyereséges gazdálko­dásra — külső támogatás nélkül. Biztatónak tartják a helyi bányászkodás hosszabb távú kilátásait is. (MTI)

Next