Fejér Megyei Hírlap, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

4. OLDAL KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET (Szombat reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig). Székesfehérvár város környéki köz­ségek központi ügyelete: Székesfehér­váron, az Engels F u. 7. sz. alatt (földszint jobbra, telefon: 11-137) a következő községek részére: Csór, Isz­­kaszentgyörgy, Sárkeresztes, Moha, Szabadbattyán, Kőszárhegy, Tác, Úrhida, Soponya, Csősz, Sárszentmi­­hály, Sárkeszi, Nádasdladány, Jenő, Lovasberény, Seregélyes, Pátka, Zá­­moly. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Enying, Mátyásdomb, Lepsény, Mezőszentgyörgy): dr. Lel­kes Éva Enying, a volt Szülőotthon épülete. Szabadság tér 14. 2. körzet (Polgárdi, Kisláng): dr. Rácz Géza Polgárdi, Kossuth L. u. 80.Telefon: 66-068. 3. körzet (Martonvásár,Tordas, Ba­racska): dr. Czikajló Gyula Martonvá­­sár I. 4. körzet (Velence, Kápolnásnyék, Pákozd, Pázmánd, Vereb, Nadap, Su­­koró, Pettend): dr. Bakó Béla Velen­ce,Tópart u. 34.Telefon: 242. Gárdonyban, Agárd, Gárdony, Zi­­chyújfalu, Dinnyés. Ügyelet helye: Gárdony, Szabadság út 12. Telefon: 55-151. (Szombaton fogorvosi ügyelet nincs). Bicske és környéke: 1. körzet (Bicske és környéke, Szár, Szárliget): Bicske, Kossuth téri orvosi rendelő. 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Vérteskozma, Gánt, Bodmér, Móricz­­major, Kőhányás): dr. Wiesler Ferenc Csákvár, Kálvin u. 2.Telefon: 44-321. 3. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Fel­­csút, Vértesacsa, Tabajd): dr. Temes­­szentandrási György Alcsútdoboz,Te­lefon: 40-317. 4. körzet (Etyek, Háromrózsa, Dá­­vidmajor, Göbölpuszta): dr. Papp Fe­renc Etyek, orvosi rendelő, Telefon: 48-034. Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd, Pusztaegres): Folyamatos orvosi ügyelet. Sárbogárd rendelőintézet, 2. körzet (Lajoskomárom, Mezőko­­márom, Szabadhídvég): dr. Szabó Jó­zsef Szabadhídvég. 3. körzet (Dég, Igar, Mezőszilas): dr. Vámos Júlia Igaz. 4.1 körzet (Sárkeresztúr, Sárszent­­ágota, Kálóz): dr. Glávits István Ká­lóz. 4.2 körzet (Aba): dr. Kassai József Aba. 5. körzet (Sárosd, Szabadegyháza, Nagylók, Hantos): dr. Vincze Margit Sárosd. 6. körzet (Cece, Alap, Alsószent­­iván, Vajta, Sáregres): dr. Stranigg Tamás Alap. Dunaújváros környéke: Az alábbi körzetek részére össze­vont körzeti orvosi ügyelet Dunaújvá­rosban, a Vasmű út 10. sz. alatt : Elő­szállás I-IL, Nagykarácsony, Baracs I-IL, Adony I-IL, Besnyó, Beloian­nisz, Iváncsa, Nagyvenyim, Mező­falva I-IL, Rácalmás L, Kulcs II., Perkáta I-IL, Pusztaszabolcs I-IIL, Ercsi I-III., Ercsi, Esze T. u. központi ügyelet. Mór város és vonzáskörzete, köz­ponti orvosi ügyelet Móron, a rendelő­intézetben, telefon: Mór 41. Fogor­vosi ügyelet szombaton, vasárnap 8- 11 óráig. Felnőtteknek Székesfehérváron, a Vorosilovgrád lakótelepi orvosi ren­delőben, telefon: 11-456. Gyermekeknek Székesfehérváron, a Vorosilovgrád lakótelepi ren­delőben, telefon: 11-021. Fogorvosi ügyelet az Engels F. út 7. szám alatt szombaton, vasárnap, reg­gel 7 órától este 7 óráig. Dunaújvárosban. Felnőtteknek és gyermekeknek a rendelőintézetben. Vasmű út 10. szám alatt. Fogorvosi ügyelet az Építők útja 2. sz. alatt szombaton 8 órától 15 óráig, vasárnap 9 órától 18 óráig. ÁLLATORVOSI ÜGYELET A Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás érte­­­­síti az üzemeket és az állattartó lakos­ságot az állatorvosi ügyeleti szolgálat beosztásáról. Az ügyelet szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. Bicske és környéke: 1. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Bics­ke, Etyek, Szár, Mány, Vértesacsa, Tabajd): dr. Berecz BotondVál, Bem u. 4. Telefon: 60-044. 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Gánt, Vérteskozma): dr. Császár And­rás Csákvár, Kisdobos u.14. Telefon: 44-029. 3. körzet (Mór, Bodajk, Csókakő, Pusztavám, Balinka, Bakonycsernye, Nagyveleg, Magyaralmás, Isztimér, Sőréd, Fehérvárcsurgó, Csákberény, Kincsesbánya, Bakonykúti): dr. Ko­­nádi Sándor Magyaralmás, Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd I-II, Pusztaeg­res, Mezőgazdasági Kombinát IV. ker., Nagyhörcsök): dr. Mezei Gábor Sárbogárd, Baross G. u. 27. Telefon: 260. , 2. körzet (Alsószentiván, Cece, Igar, Mezőszilas): dr. Jáky László Me­zőszilas, Fő u. 48.Telefon: 36. 3. körzet (Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég, Pél­­puszta): dr. Torma József Lajoskomá­rom,Tanácsköztársaság u. 9. 4. körzet (Sárosd, Kálóz, Hantos, Nagylók, Szabadegyháza, Sárkeresz­túr, Sárszentágota): dr. Keszthelyi Gá­bor Sárkeresztúr, Lenin u. 3.Telefon 4. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Baracska, Gárdony, Gyú­ró, Kajászó, Kápolnásnyék, Marton­­vásár, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Ve­lence): dr. Berta Gyula Velence, Vihar u. 7.Telefon: Velence 68-310. 2. körzet (Aba, Seregélyes): dr. Nagy Péter Seregélyes, Jókai u. 1. 3. körzet (Csór, Iszkaszentgyörgy, Lovasberény, Pákozd, Moha, Pátka, Sárkeresztes, Vereb, Zámoly): dr. Nagy Tamás Székesfehérvár, Taksony u. 6/ATelefon: Székesfehérvár 13-941. 4. körzet (Füle, Jenő, Csősz, Kő­szárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida): dr. Lo­vas György Nádasdladány, Arany J u. 17/ATelefon: Nádasdladány 75-531. 5. körzet (Kisláng, Enying, Mátyás­domb, Lepsény, Mezőszentgyörgy): dr. Szilágyi Tibor Enying, Deák F. u. Dunaújváros és környéke: 1. körzet (Besnyó, Ercsi, Pusztasza­bolcs, Ráckeresztúr, Iváncsa): dr. Lu­­czai István Iváncsa, Fő u. 104. 2. körzet (Dunaújváros, Adony, Rácalmás, Perkáta): dr. Suba István Perekáta, Dózsa Gy. u. 15. 3. körzet (Mezőfalva, Nagyvenyim, Nagykarácsony): dr. Gutai András Előszállás, Bem u. 3. Székesfehérvár: (A megyeszékhely közigazgatási te­rülete): dr. Perényi Péter Székesfehér­vár, József A. u. 78/ATelefon: Székes­­fehérvár 14-655. Az Állatorvostudományi Egyetem Szivári Gyakorló Klinika Kft. állandó ügyeleti szolgálattal áll az állattartók rendelkezésére. Cím: Szivár, Homok­­sor, telefon: 16-419. Jó minőségű másolatok olcsó áron FÉNYMÁSOLÁS pauszról IRATMÁSOLÁS A/3-as, A/4-es méretben normál papírra GÉPÍRÁS AZONNAL kicsinyítés, nagyítás, szórólapok, ügyiratok, okiratok, diplomamunkák, tervdokumentációk, gépkönyvek, prospektusok stb. másolása, GÉPELÉSE. Ügyviteltechnika Szövetkezet másolórészleg Székesfehérvár, Piac tér 30. (Piac tér-Várfok u. sarok) T­elefon: 27­523, telex: 21­411 Próbálja ki! Jobb mint az eredeti! 21713 ! A GELLÉRT UTCAI GÁZ-ÜGY A káosz már „csak” két hétig tart „Képtelenség közlekedni az utcánkban, a házunk előtt forgolódó teherautók tönkretették a kerítésünket, s persze cédulát sem hagytak, amelyben legalább elnézést kérnének, s egyáltalán, lehetetlen a helyzet a Gellért utcában” - panaszkodik a telefonba Sz. Istvánná, s tanácsot kér, kihez forduljon. Kanyargós, hosszú és kis csen­des utca, a Palotai úttal párhuza­mosan, a Gellért utca. Egyik „nyúlványában laposan terül el a garázsváros”, zsákszerűen, azaz kijárata csak visszafelé van, a Gellért utca Palotai úti csatlako­zásában. Pedig talán csak néhány autónyi murva kellene hogy a Palotaváros felé is ki lehessen járni, vélekedik panaszosunk, aki készséggel kísér végig. A keskeny utca egyik oldalán árok mélyül, a gázbekötési mun­kákra vár (az utca belsőbb ré­szein a gázvezetés már régebben megtörtént). A panaszos háza mellett egy tápbolt, valószínűleg az ott forgolódó autók rongálhat­ták meg az ő (mármint a pana­szos) kapuját, s a szárazság porát gyakran verik fel, még a csöndes délutáni órán is, az elhaladó - a garázsvárosba igyekvő - gépko­csik. Az asszony elkísér a dúlóútig is, ahol a Palotaváros felé lehetne egy kivezető út, ide kellene az a bizonyos néhány autónyi murva. Képzeljem csak el, mi lehet itt egy-egy eső után... Az illetékes szakemberekhez továbbítva a panaszt, először is türelmet kérnek. Az építkezés, területrendezés, gázvezetés „fel­fordulással” jár. A városgondnokság műszaki vezetője, Nyulasi Tamás - hozzá tartozik a Gellért újsor, illetve a garázsváros környékét illető pa­nasz egyik része - beavat a tervek­be: ezek szerint az elhanyagolt, gazos területen parkosítást, terü­­letegyengetést végeznek, meg­szüntetik az árkot, de mindez nehézgépek mozgásával jár, s utána kerülhet sor, logikusan, hogy a Palotavároshoz kivezető utat normálisan járhatóvá te­gyék. A gázgyár építésfelelősétől, Halmai Tivadartól remélhetőleg szintén megnyugtató válasz érke­zett. Az őszi esőzések előtt min­denképpen, de valószínűleg két héten belül befejezik a munká­kat, jelenleg is nyújtott műszak­ban dolgoznak. A gázvezeték épí­tése csak a technológiai eljárások szigorú betartása mellett végez­hető, a biztonsági követelmé­nyek, a munkálatok sorrendje, „kivárási idő” szabályozott, s ez kétségtelen kényelmetlenséget okoz. De az utca sajnos nem tágítható a munkálatok idejére... Jól tudom, hogy türelmet aján­lani annak, aki ilyen építési „ká­oszban” él, nagyon nehéz. Talán az leh­et megnyugtató, hogy­­ amint a gáz­ügy felelőse is hang­súlyozta - az építőknek is egyre inkább (anyagi) érdekük, a le­hető gyors és pontos munka. (Móré) Még két hétig tart ez a felfordulás az ígéret szerint . Fotó: Rabáczy Szilárd TERMÉSCSŐSZÖR H­A MIHÁLY DÖRDÜL, A TÉL GÖRDÜL Az őszelő hónapban, szeptemberben léptek szolgálatba valamikor a juhászok, a kondások meg a szőlőpásztorok. A szőlőhegyeken ez volt a záróhónap, amelytől kezdve tilos volt szekérrel meg abroncsos edénnyel a szőlőbe járni. Szent Mihály havában, ha Mihálykir m­ég dördül, jó ősz után nagy tél gördül - állítja a népies versike és ezt is hozzáteszi: ha a gólyák, a fecskék, a darvak hamar elmennek, korai hideget hagynak nekünk. Ami a szőlőpásztorokat illeti, manapság különösen elkelnének a termést időnap előtt betakarító tolvajokat elűző őrök, pásztorok. A tolvajok persze manapság nem szekérrel, hanem autóval járnak. Az a gyanúm, hogy ezek a pimasz kártevők, ahogy elszaporodnak, az üzemek, a gazdák rákényszerül­nek, hogy­­őröket, csőszöket fizessenek. Csakhogy ezeket a mai világban rafináltabb eszközökkel kell ellátni, mert a haragos szónak, meg a bunkós­botnak már nincs elrettentő ereje. Alighanem meg is szervezik a helyi közösségek a maguk terméspásztora­it, őreit, főleg ha végre bizonyosak lehetnek abban, hogy nemcsak a vetés, a szüret is őket illeti. - zágoni- A Siófoki Állami Gazdaság balatonszéplak-felsői gyümölcsösében Szedd Magad akciót hirdet. 1990. szeptember 8-tól kedvezményes áron szedhető étkezési alma, körte, valamint pálinkakörte. A gyümölcsszüret hétköznap: 7.15-től 15.30-ig vasárnap: 7.15-től 12.00-ig tart. Szedőedényekről a szedő gondoskodik. Érdeklődni lehet: 84/12-322 telefonszámon: 22 632 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1990. SZEPTEMBER 7. PÉNTEK HORTHY MIKLÓS: EMLÉKIRATAIN­ K. HADBA LÉPÉSÜNK HITELES TÖRTÉNETE Weizsäcker államtitkár, aki a megbe­szélésen jelen volt, feljegyezte, hogy a magyar résztvevők válasza ellenveté­sekből állott. Miniszterelnökünk és külügyminiszterünk tényleg, ugyan­úgy, mint én, minden katonai közre­működést elutasított. A Berlin kelet-nyugati tengelyét al­kotó útvonalon augusztus 25-én tar­tott katonai díszszemle minden koráb­bit felülmúlt. Valóban bámulatra kész­tetett a páncélkocsik nagy tömege, a gépesített és fogatolt lövegek sokasá­ga, mely két és fél órán át vonult el előttünk. A csapatok megjelenése és felfegyverzése kitűnő hatást keltett. Midőn szemben velünk az emelvé­nyen megláttam a diplomaták és kato­nai attasék seregét, nem volt kétséges előttem, hogy Hitler szándékosan szá­mított erre a hatásra. A délután folyamán sorra került második négyszemközti megbeszélé­sem Hitlerrel. Azonban ez sem ol­dotta fel, hanem még inkább fokozta az első alkalommal közöttünk keletke­zett feszültséget. Ő ugyanis tapintat­lan hangon kifogást emelt az ellen, hogy én Brauchitsch vezértábornagy előtt szóba hoztam és megbeszéltem vele a Csehszlovákia ellen tervezett katonai akciót és azzal szemben elfog­lalt elutasító álláspontomat. Szemre­hányását igen nyomatékosan visszau­tasítottam, és tudomására adtam, hogy szokásom szerint magam válasz­tom meg, hogy kivel és miről beszél­jek... ...Este saját különvonatunkra száll­tunk, és hazaindultunk. Ha Hitlernek az volt a szándéka, hogy nagyszabású rendezések, ünnepségek, szemlék és ajándékok révén hatást tegyen ránk, ezt elérte, igaz, hogy kissé másként, mint ahogyan várta. Az 1933 óta eltelt rövid idő alatt elért nagy teljesítmény, a német nép fegyelmezettsége és sok­oldalú tehetsége valóban figyelemre méltó volt. ...Mi, amennyire csak lehetett, ad­dig kivontuk magunkat a Hitler által óhajtott korlátlan szövetség megkö­tése alól, és még 1941. június 22-e után is ennek a politikánknak folytatására tettünk kísérletet. Közvetlenül a né­met támadás megkezdése után ismét kaptam olyan levelet Hitlertől, ami­lyent az ember kelletlen érzéssel, vo­nakodva bont fel. Azt kívánta, hogy üzenjünk hadat a Szovjetuniónak. Az első minisztertanácson, mely erről tár­gyalt, Bárdossy miniszterelnök még a diplomáciai összeköttetés megszakítá­sára sem volt hajlandó, és úgy gondol­ta, hogy magatartásunkhoz moszkvai követségünk tájékoztató szolgálatá­nak hasznosságára való hivatkozással, a németek belenyugvását is elérheti. Amikor Jagow német követ a külügy­miniszteri sajtóiroda közleményéből értesült erről, azonnal felkereste Bár­­dossyt, és kijelentette, hogy a diplo­máciai kapcsolat megszakítása a leg­kevesebb, amit Berlin a magyar kor­mánytól vár. Június 23-án ismét össze­ült a minisztertanács, és megtárgyalta Werth vezérkari főnök előterjeszté­sét, mely haladéktalanul hadüzenet érdekében foglalt állást. Hivatkozott arra, hogy Románia máris belépett a háborúba, úgyhogy Magyarország ahelyett, hogy egész Erdély megszer­zésére nyílnék kilátása, vonakodásá­val a bécsi döntésben visszakapott részét is kockára teszi. Bárdossy állás­pontját ez az érv sem ingatta meg, és ehhez a kormány tagjai is csatlakoz­tak, Győrffy­ Bengyel tábornok kivé­telével, aki a távol levő Bartha Károly honvédelmi minisztert képviselte, és az ő utasítását követte. A határozat az volt, hogy a diplomáciai kapcsolatot megszakítjuk, de tovább nem me­gyünk. Ennek megfelelően adtam választ Hitlernek, és közöltem, hogy Magyar­­ország nincs abban a helyzetben, hogy Oroszországnak - méghozzá minden kihívás nélkül - hadat üzenjen. Az ilyen lépés a két ország méretei között fennálló igen nagy különbségre és erő­ink csekély voltára tekintettel valóban nevetségesnek látszott előttem. Június 26-án az a hír lepett meg bennünket, hogy Kassát és Munká­csot bombatámadás érte. Werth vezér­kari főnök jelentése szerint az azon­nali vizsgálat azt állapította meg, hogy a támadást szovjet repülőgépek hajtot­ták végre. Egy bombarepeszdarabon a leningrádi hadiszergyár jegyét ismer­ték fel. Ezzel a „kihívás” bekövetke­zett, és június 27-én megjelent a hiva­talos nyilatkozat: „Magyarország a fel­ségterületén végrehajtott, nemzetkö­­zijog-ellenes, ismételt szovjetorosz légitámadás miatt a Szovjetunióval ha­diállapotban lévőnek tekinti magát.” Nem kímélhetem meg Bárdossyt attól a szemrehányástól, hogy azok­ban a válságos napokban eltitkolta előttem moszkvai követünk egyik tá­viratát, melyről csak három évvel ké­sőbb értesültem. Ekkor Bárdossy, nyomatékos kérdésemre, be is ismerte ezt a tényt. Kristóffy követ távirata azt a jelentést tartalmazta, hogy Molo­tov Magyarország semleges magatar­tása esetére az erdélyi kérdésben a Szovjet támogatását helyezte kilátás­ba. Ennek az ajánlatnak komolysá­gára vallott, hogy követségünknek jú­nius 23-át követőleg még nyolc napon át lehetővé tették, hogy a szokásos rejtjeles táviratok útján érintkezzék Budapesttel. Moszkva ezenkívül eré­lyesen cáfolta, hogy a magyar városok ellen intézett „kihívó” bombatámadá­sokat szovjet repülőgépek hajtották végre. Molotov ígéretének, melyet Kris­­tóffynak tett, bizonyára kérdéses az ő mértéke; nagyhatalmak ilyen vonatko­zásban nem éppen tartózkodóak, ha arról van szó, hogy kis államokat be­vonjanak a háborúba, vagy attól távol tartsanak, különösen pedig akkor, ha ígéretük másnak a számlájára törté­nik. Moszkva cáfolata azonban - szemben a saját vezérkari főnökünk jelentésével - megfelelt ez valóságnak! Erre a keserű megállapításra a té­­nyek kényszerítenek. Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár 1944- ben olyan titkos összejátszásról tett nekem utólag jelentést, amilyennek lehetőségével sohasem számoltam. Az előzmények közvetlen ismerete alap­ján mondta el Bárczy, hogy Krúdy Ádám repülőszázados, a kassai repü­lőtér oktatótisztje írásban"jelentette "Bárdossy miniszterelnöknek, hogy ő saját szemével látta, hogy a bombákat német repülőgépek dobták le. Időköz­­­ben azonban a hadiállapot már beál­lott. Ezért aztán Bárdossy Krúdy szá­zadost hallgatásra intette és figyelmez­tette, hogy ellenkező magatartása rá­nézve kellemetlen következmények­kel járhat. A miniszterelnökség tisztvi­selői is parancsot kaptak, hogy hall­gassanak. Elméletileg ugyan nem teljesen ki­zárt az a lehetőség, hogy Krúdy repü­­lőszázados 1941. június 26-i megfigye­lése esetleg téves volt, ez azonban két okból nagyon is valószínűtlen. Mint említettem, vezérkari főnökünk épp­úgy­­kívánta volt, akárcsak Hitler, hogy részt vegyünk a hábom­ban. M­indkettőjüknek tehát, hogy úgy mondjam, érdekében állott, hogy az a­­ kihívás,amelynek hiányára Hitlerhez intézett levelemben, elutasító állás­pontom megokolása során, hivatkoz­tam, valóban bekövetkezzék. Más­részt ismeretes, hogy milyen gyenge lábon állt az orosz légierő különösen akkor, a gyors visszavonulás napjai­ban. Nyilvánvaló, hogy az oroszok összes bevetésre alkalmas gépeiket az előnyomuló ellenség ellen fordították, és nem rendelkeztek felesleggel, hogy olyan állam városainak bombázására gondoljanak amelynek semlegessége kétségtelenül érdekükben állott. Ez tehát a Szovjetunióval szemben bekövetkezett hadba lépésünk hiteles története. Ennek előadásával távolról sem akarom azoknak a bátor férfiak­nak emlékét és érdemét kisebbíteni, akik hazánkért vitézül küzdöttek, és sokan közülük hősi halált is haltak. Senki sem állíthatja bizonyossággal, hogy Magyarország az említett titkos összejátszás, mondhatnám, összees­küvés nélkül ugyanazt a politikát foly­tathatta volna, mindvégig mint Bulgá­ria, amely egyáltalán nem i­zérj Tháhpz F5T a Szovjetuniónak, olyan politikát, amely Bulgáriának sem vált hasznára. Moszkva 1944 szeptemberében, ami­kor a bolgár-angolszász fegyverszü­neti tárgyalások már folyamatban vol­tak, végül is váratlanul hadüzenetet küldött Szófiának. A való tényállást­­ már azért is meg kellett világítanom, hogy tisztán álljon mindenki előtt: milyen természetű is volt tulajdonkép­pen ún. „szövetségünk”, amelynek alapján Hitler egyre fokozódó követe­lésekkel lépett fel velünk szemben... Magyarország 1941 júliusában mint­­egy 10 OOQ -embertToBatL­ atratett arcvonalra , ezek egy részét személyes kérésemre Hitler októberben hazaen­gedte. Németország ugyan a háború első hónapjaiban hatalmas győzelme­ket aratott. Azonban Hitler nyilvánva­lóan nagy stratégiai hibát követett el, mikor elvetess­e a hadvezetőségnek azt a javaslatát, amely védelmi vonal fel­­állítását tanácsolta, és a támadást Moszkva ellen elrendelte. Erre­ aztán Moszkvából a németeket olyan érzé­­kenyen érintő visszavágás érte, hogy a ssimet csapatok győzhetetlenségébe vetett hit megrendült... (Folytatjuk)

Next