Fejér Megyei Hírlap, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
CAO AI Irak szárazföldi támadással válaszolt (Folytatás az 1. oldalról) haderők, szóvivői szerint a csatában irakikatonák százai haltak meg. Az amerikai tengerészgyalogos egységek, amelyek kezdetben csak támogatták a szaúdi erők harcát, maguk is támadásba lendültek, hogy segítsék kiszorítani a városba betört iraki egységeket. A tengerészgyalogságnak azonban tudomása van arról, hogy a csata helyszínétől alig 55 kilométerre, kuvaiti területen öthat hadosztálynyi iraki alakulatot, vagyis mintegy 50 ezer katonát vontak öszsze s valószínű, hogy Szaddám Huszein most már komoly szárazföldi támadást tervez Szaúd-Arábia ellen. A városban eltűnt két amerikai katona véletlenül hajtott az irakiak által elfoglalt település belterületére, ahol fegyvertűz fogadta őket s gépkocsijuk egy ház falának rohant. Amerikai tengerészgyalogosok heliikopterek fedezete alatt mentőakcióval próbálkoztak, de csak az elhagyott, üres autót találták meg. Egy tengerészgyalogos tiszt elmondta, hogy vérnyomokat nem találtak a kocsiban. KDNP-közlemény A Kereszténydemokrata Néppárt Székesfehérvár Városi Szervezete értesíti tagjait, valamint színpatizánsait, hogy február 1-étől kezdődően minden hétfőn 17— 18 óra között a városi szervezetirodájában, Szabadság tér 9. I. emelet 2. szám alatt jogsegélyszolgálatoit, jog tanácsadást tart. Gärtner József jogtanácsos, KDNP városi vezetősége Az Öböl-háború miatt Veszélyben az emberiség kulturális öröksége Az emberiség kulturális örökségeként számon tartott többezer éves történel,mi emlékek pusztulhatnak el Irakban, az Öböl-háború következtében — figyelmeztet az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO. A Tigris és Eufrátesz folyóközében kialakult ókori bi Irodalmak fennmaradt műemlékeinek zöme ugyanis olyan iraki stratégiai cél-pontok közelében találhatók, amelyeket naponta sújtanak a szövetséges légierő bombázásai. Iraki adatok szerint a szövetséges légierő támadásai nyomán máris súlyos károkat szenvedett Ninivében a Szent Tamás templom, és légitámadások érték Kerbelát és Nadzsafot, a síiták szent helyeit, amelyeket az iraki—iráni háborúban a harcban álló felek kölcsönös megálla-podás alapján megkíméltek. Nadzsafban található a síiták által Mohammed utódjaként tisztelt Ali kalifa sírja, és 1956-ban itt talált menedéket Khomeini ajatollah is. Karbala pedig arról nevezetes, hogy 1680-ban itt halt meg harc közben a kalifa fia, Mohammed unokája, Huszein. Mindkét város a történelmi metropolisz, Babilon közvetlen közelében fekszik. Nabukodonozor egykori székhelyén ma a szovjet SCUD-rakéták átalakítására szolgáló gyár, egy vegyi üzem és egy katonai kutatóközpont található. Veszélyben van az ókori kincseket őrző Bagdadi Múzeum is, amelyben a British Museum és a philadelphiai múzeum mellett a legértékesebb keleti műkincs gyűjteményt őrzik. Szakértők szerint Szaddám Huszein, csakúgy mint az iraki—iráni háború idején, ezúttal is biztos helyre menekítette a mezopotámiai műkincsek egy részét, köztük az 1889-ben Nimrúdban feltárt aranykincseket, amelyek Tutanhamon kincsével vetekednek. Tény ugyanakkor, hogy számos értékes darab nem szállítható el. Jean-Louis Huot francia orientalista, aki részt vett számos iraki ásatásnál, úgy véli, hogy körülbelül tíz ókori és iszlám régészeti lelőhelyet fenyeget pusztulás a mostani háborúban. Elmondása szerint veszélyben van az a sumérok városa Ur, amely a mai Irak déli részén Bászra közelében fekszik. A műemlékek közvetlenül egy katonai repülőtér mellett találhatók. Bizonytalan a sorsa a IX. századból fennmaradt számárrá) mecset spirál alakú minarettjének, a Tigris keleti partján fekvő, Ktésziphóni hellén-kori palota maradványainak, amely közelében vegyi fegyverek előállítására szolgáló üzemet építetett Szaddám Huszein. Ugyanez vonatkozik a Moszultól délnyugatra fekvő Hatra erődjének romjaira, amelyeket 1985-ben vett fel az UNESCO a világ kulturális örökségét tartalmazó listájára. További veszélyt jelente-nek a háborús körülmények között felbátorodó fosztogatók. Bár Irakban szigorú szabályok korlátozzák a műkincskereskedelmet, a közelmúlt történelme hozott már szomorú példákat: Libanonban például a polgárháború alatt gyakorlatilag széthordták a föníciaiak antik városának, Türosznak maradványait, s a kambodzsai Angkorban is állítólag több kárt okoztak a műemlékekben a műkincskereskedők, mint a háborús pusztítások. Nagy Katalin MTI—Panoráma Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról) Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szén-mport bővítésére fordítanak. Erre azért van szükség, mert a lakossági kereslet jelentősen növekedett, és hazai, termelésből, valamint importból eddig nehezen sikerült kielégíteni az igényeket. A segélyből 350 ezer tonna szén érkezik hamarosan az országba, amelynek 10 százaléka kiváló minőségű feketekőszén lesz, de vásárolnak hagyományos kőszenet, illetve barnaszenet is. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a segélyből megvásárolt energiahordozó hazai ára is lényegesen borsosabb lenne, mint az egyébként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel is támogatja a fogyasztói árat, így a segélyből importált szán a fűtőértéket figyelembe véve hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarországon árusított, mázsánként 500 forintbakerülő, Lengyelországból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből energia - radionatizálást szogáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Eredetileg úgy kalkuláltak, hogy az alapba mintegy 2,5 milliárd forint kerül, ám a szén támogatása miatt ez az összeg kisebb file.sz, csupán 2 milliárd forint. Akormány döntött a bányászokat amegilletőtársadalombiztosítási kedvezményekről is. Ezekben az előnyökben többé-kevésbé már eddig is részesültek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következőkedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek legalább 50százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. Sokan vannak, akik korábban más munkahelyet választottak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Nekik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalatnál, tehát az előző munkahelyükön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátásukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezeteik vagyonelszámoltatásával. Az érintett szervezeteknek január 31 -éig kellett számot adniuk vagyonuk sorsáról. Az Állami Számvevőszék azonban több szervezet elszámolását elfogadhatatlannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvényjavaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják a vagyonelszámolásban. Addig is megvonják költségvetési támogatásaikat, s azt a kedvezményt, hogy az ingatlanok használati jogát ingyenesen élvezhetik. A törvény természetesen akkor lép életbe, amikor azt a Parlament elfogadja. Megvitatta akormány a tévéügyminiszter előterjesztésében az egzisztencia híriéről szóló rendeletet is. A testület megbízta a gazdasági kabinetet, hogy pontosítsa a rendelet szövegét. A kabinet már pénteken ülést tart, így várhatóan kisebb pontosítás után a privatizáció felgyorsításátszollgáló egzisztencia hitelből már a következő hetekben megkezdhetik a kölcsönök folyósítását. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1991 FEBRUÁR 1. PÉNTEK Ü^Ü^ÜiPfip Tejdemonstráció országszerte (Folytatás az 1. oldalról) Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke hangot adott aggodalmának afelett, hogy nincs a kormánynak agrárpolitikája és — úgy látszik — nem döntötte el még azt sem, hogy az agrártermelőket segíti-e Európában vagy reájuk szabadítja Európát. Súlyos hiba, hogy nincs döntés a mezőgazdaság válságának kezeléséről. Mások az agrárágazat egyéb sérelmeit, például a sertés és a gabonatermesztők gondjait említették föl. Volt, aki megkérdezte: mit várunk a kormánytól? Amire kórusban érkezett a válasz: azt, hogy mondjon le. Kifogásolták, hogy a Parlamentnek nincs mezőgazdasági bizottsága és a képviselők a Parlamentben mintha a kívántnál kevesebbet szólnának az ország sorsát nagyban befolyásoló ágazat helyzetéről. A csütörtöki tejdemonstráció alkalmával az érdekvédelmi szervezet és a mezőgazdasági termelők képviselőinek három tagú küldöttsége petícióval ment a Parlamentbe; a tejtermelők javaslatait, követeléseit tartalmazó hivatalos iratot a köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek címezték. Berend Ferenc a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szarvasmarha választmányának elnöke, aki a küldöttség egyik tagja volt, arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az átiratot a köztársaság elnökének a nevében Soós Tibor, az Országgyűlési Hivatal vezetője azzal vette át, hogy megtárgyalásra az illetékes gazdasági bizottság elé terjeszti. A miniszterelnök nevében a kormány üléséről kijövő Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter vette át. A miniszter közölte, hogy az érdekképviselet- Mennyibe kerül a tej? Az árcsökkentés bajjal jár A tájékoztatási eszközök jóvoltából az egész ország értesült szerdán arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egy forinttal csökkentette a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej maximált árát, így az 21 forintra változott. Felhívtuk a Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy megtudjuk, őket hogyan érinti a rendelkezés. Dr. Bartha István válasza: — Ez a kereskedelmet érinti, minket nem. Mi ugyanis nagykereskedelmi áron számlázunk, s tudtommal a rendelet sem a termelői, sem a nagykereskedelmi árat nem érinti. Hozzáteszem, hogy szerencsére, ugyanis ha nálunk is érvényesítenék ezt a változtatást, az a következményeivel együtt mintegy 60 millió forintot vinne el tőlünk. Azt kompenzálni csak a felvásárlási árak csökkentésével tudnánk. Az az érzésem, hogy ott fent nem tudják, mit csinálnak. Az Albaker gazdasági igazgató-helyetteséhez, dr. Bukolyi Katalinhoz szólt a következő kérdésünk: — Mikortól érvényesítik az egy forinttal olcsóbb árat? — Attól a pillanattól, amikor olcsóbban számláz nekünk a tejipar.— Szerintük viszont a nagykerár változatlan, így önöknek a saját árrésük terhére kell a csökkentést végrehajtani. — Nézze, erről mi nem kaptunk értesítést. Rádió- riportokat hallottunk, de az nem rendelet, nem lehet alapja az árváltoztatásnak. Mi egyébként örülünk a csökkentésnek, mert nagyobb lesz a forgalmunk. De az árhoz addig nem nyúlhatunk, amíg a rendelet pontos szövege meg nem jelenik a Magyar Közlönyben. A fentieket jól egészíti ki az MTI információja: „Legkorábban szombaton jelenhet meg az a Magyar Közlöny, amelyben ki lehet hirdetni a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej egy forinttal csökkentett, 21 forintos maximált árát — közölték az MTI érdeklődésére a közlöny szerkesztőbizottságában. A tej hatósági áras termék, ezért az árváltoztatást meg kell jelentetni a Magyar Köztár-saság hivatalos lapjában. A Földművelésügyi Minisztériumban ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a tej nem központi, hanem maximált áras termék, így a kereskedőknek nem kell megvárni a köz- .1lény megjelenését, saját hatáskörükben már előbb csökkenthetik a 2,8 százalékos tej fogyasztói árát.’ Ez a helyzet. S hogy mennyiért lehet ma 2,8 szá ,zalékos tejet venni? A boltokban megtudják. — tribolt — . tel és a termelők képviselőivel a jövő hét elején olyan tárgyalásokra készül, amelyen körvonalazódhat a tejtermelési válság konkrét megoldása. Híradások szerint az ország majdnem minden megyéjében, nagyobb városában tartottak demonstrációt a tejtermelők, tiltakozva a termelői érdekeltséget erősen csökkentő körülmények miatt. HÁBOROGVA A Parlament környékén rendőrök terelték a forgalmat tegnap délelőtt, sokan igyekeztek az országos demonstrációra. Kicsit arrébb a tértől teherautóról osztották a zacskós tejet, meglehetős tumultusban. A sok idős, meg rosszul öltözött ember között csak néhányan nyomakodtak a buli kedvéért, az ingyen tejért. A Tisztelt Ház körül rendőrkordon, szürke vaskerítés, s fehér karszalagos rendezők, a szalagokon kék betűkkel: tej. A tiltakozók pedig — jórészt vidékiek, meg a szimpatizáns fővárosiak — ácsorogtak, beszélgettek, hangosan és halkan háborogtak. Egy középkorú szentesi asszony szelíden mosolygott. — Gazdálkodom, marháink vannak. A tejipar nem fizet, most háztól áruljuk a tejet, 20 forintért. Háznál nem köjáloznak, mindenki látja, tiszták vagyunk-e. A tízezer forintos kárpótlás a levágott marha után? Most harmincötezerért kel el a jószág, ha eladnánk, de amikor vettük, 60—70 ezerbe került egy tehén. Az idősödő ember Nógrád megyéből, Jobbágyiból érkezett. Akkora mint egy medve, s nagyon indulatos. — Hiába, hogy, tavaly aszály volt, nekem 35 mázsa kukoricám termett egy holdon! Mert én nem műtrágyával égetem a földet. Hatvanöt éves fejjel, ketten az asszonyai, gazdálkodunk. Viszik is tőlem a tejet! Csak négy tehén van a községben. Nem szabad egy marhát sem levágni! Az a legnagyobb marhaság. A középkorú nagydarab férfi Ceglédről jött. — Ha a téeszt felrobbantják, az ország éhen pusztul. A ceglédi határban nincs jobb tanya, mint amit éntőlem, meg az apámtól elvettek. De csak azt mondom, amelyik téesz jó, az maradjon. A fiatal szakállas tápiószeli ember rákontrázott erre. — Nincs akkora ellentét parasztember meg a téesz között, mint amekkorára fölnagyítják. Hagyják mindkettőt élni! Akik a földhöz ragaszkodnak, azoknak a vérükbe ivódott: a föld az élet. Nem magángazdálkodó, hanem egy 1500 dolgozót foglalkoztató tehenészet vezetője a Hajdú-Bihar megyei fiatalember. Ő is táblát markolt, s közben magyarázta a körülötte állóknak. — Közel tizennégy forintért adják el a 3,8 százalék zsírtartalmú tejet. Ezt lefölözik, hozzákerül még egy kis víz is a technológia során, s a 2,8 százalékos megsoványított tejet 22 forintért adják el a boltban. Hogy mit várok a mostani tüntetéstől? Semmit. Én drasztikusabban cselekednék. Ha egy hétig naponta kiöntenénk az általunk termelt 16 ezer liter tejet, meg a többiek is, akkor talán felébrednének, akiknek kell. Heves megyéből, Sarudról jött a kucsmás, barnapiros arcú idős paraszt. — Mióta élek, a földben, az állattartásban nőttem föl. A szívem majd megszakad! A földet elvették tőlem, most meg vágjam le a jószágaimat? Talán pusztítsam el magam is? Délután egy óra körül kezdett oszlani a tömeg, csak a legkitartóbbak maradtak. Hiába nézték azonban a Parlament épületének hidegen csillogó ablakait, senki nem volt kíváncsi rájuk. — zsohár —