Fejér Megyei Hírlap, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

! Göncz Árpád / # / •­­ •• •• j //• újévi köszöntője „Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiötöknek. Boldog új s­­ztendőt hazánk polgárainak,­­ nálunk menedéket találók­­ak, a szomszédos államokban , élő és a távoli országokba szét­­­­szóródott magyarságnak, köz­társaságunk minden barátjá­nak, s a világ minden jó akaratú­­ emberének. Békét kívánok az új esztendőben. Békét a világ­­nak, Európának, legkiváli­b­ó szomszédainknak és önma­gunknak. Békét és bizalmat népek, nemzetek, etnikumok között. Békét és bizalmat itt-­­í­hon, egymás között, mindazok­­­­nak, akiket a nézeteik, eltérő­­ politikai szándékaik, vagy éppen az egyre növekvő társa­dalmi különbségek szembeállí-t­­anak egymással. Amikor immár több mint ■egy éve hozzákezdtünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egysé­gessé tett bennünket, amit el­utasítottunk: a régi rendet, a­­ nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amellyel illú­ziókból próbáltunk valóságot teremteni. Hittünk egy Euró­pához jobban illeszkedő Ma­gyarországban, ahol a jogrend védőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze, hanem az egyes ember is könnyebben boldogul. Ma, alig egy év múltán, sza­kadozik az egység és foszlado­zik a hit. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a függet­len, demokratikus Magyaror­szág felé, a sikeresebb gazdál­kodást ígérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy ha­zánk a hétköznapok gondjai el­lenére e sok vihart megélt tér­ség legszilárdabb országa ma­radt. 1991-ről följegyzi a történe­lem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó - lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott - idegen katona, ekkor szűnt meg a Var­sói Szerződés és a KGST, térsé­günk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett­­ proletárinternacionalitusa még leplezni is csak rosszul lep­lezte kiszolgáltatottságunkat. 1991-ről följegyzi a történe­lem, hogy csaknem fél évszá­zad múltán olyan törvényeket alkotott immár szabadon - és a I­s bennünk élő Európa-eszmé­­hez. Arra azonban kevesen gon­­­­doltak, hogy eredményeinknek­­ vagy sikereinknek ára van. Oly­­­­kor nagyon is keserves ára. A­­ társadalom legszélesebb réte­geit sújtó infláció és munkanél­küliség, a szociális védettség­­ csökkenése. És nyomukban olyan veszélyek járnak, mint a társadalmi ellentétek kiélező­dése, a politikai indulatok el­szabadulása, vagy éppenséggel is a közbiztonság aggasztó romlá-­­ sa. Arra is talán csak kevesen gondoltak, hogy a meghatá­­­­rozó politikai erők sem képe- s sek a jobb jövő érdekében türe­­­lemmel viszonyulni a társa­dalmi-politikai más vélemény­hez. Sőt, történelmi küldeté­­­­­sük nem ritkán túlzott magabiz­tossággal vértezett tudatában maguk is hozzájárulnak az el­lentétek éleződéséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígérő­szé valós értelmében - válasz­tott parlamentünk, amelyek­­ révén a perifériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a tesebb távlatok reményében is összeroskadhatnak a jelen ter­hei alatt azok, akiknek a vál­lára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a mindenkori törté­nelem. Falun és városon egy­aránt. A mindenkori milliókra, a bérből, fizetésből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét - s mind többet - ők ci­pelik. És ha a Magyar Köztár­saság a térség legszilárdabb ál­lama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink szület­tek, ha sikerült túljutnunk a legválságosabb helyzeteken, ha nem csapott jövőnket veszé­lyeztetően magasra a társa­dalmi elégedetlenség - márpe­dig nem csapott! -, akkor az egyedül az ország népe demok­ráciára érett felelősségtudatá­nak, önfegyelmének köszönhe­tő. A Magyar Köztársaság ál­­lamfőjeként mindenekelőtt ezt az önfegyelmet és felelősségtu­datot szeretném megköszönni hazánk valamennyi polgárá­nak. Elsősorban azoknak, akik­nek hétről hétre nagyobb gon­dot jelent a család kenyerének előteremtése, a meleg otthon biztosítása, gyermekeik nevelé­se. Elsősorban nektek köszö­nöm meg barátaim, hogy Ma­gyarország képes volt meg­őrizni hitét, hitelét és jóhírét szerte a világban. Az évváltás mindig a számve­tés és előretekintés ideje. Ilyen­kor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok job­bak, szebbek, eredményeseb­bek lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Ilyenkor teli va­gyunk bizakodással és hittel, hogy terveinket valóra váltjuk. Kívánom magunknak, hogy 1992-ben ez így is legyen. Bár jól tudom, hogy ez az év sem osztja majd könnyen a sikere­ket. Körülöttünk forrong a vi­lág. A dolgunk sem lesz keve­sebb vagy könnyebb, mint ta­valy volt. Mindenekelőtt ma­gunkra kell támaszkodnunk. Egyénnek, családnak, közös­ségnek. A nemzet egészének. Meggyőződésem, hogy­­ oly sok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbetételére és megerősítésére kell fordíta­nunk minden erőnket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainak nézetkü­lönbségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy növe­kedjék az ország gazdasági ere­je, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, ame­lyek nagyobb létbiztonságot nyújthatnak mindenkinek. En­nek azonban a társadalmi meg­békélés a feltétele, amely el- és leszámolások helyett, az ellen­ségeskedés és félelem szítása helyett közös cselekvésre ad le­hetőséget. A magyarság és hazánk min­den állampolgárának erkölcsi erejében, felelősségében bízva ehhez kérem Isten áldását az új esztendő minden napjára”. (MTI) . Csütörtök, 1992. január 2., XLVIII. évfolyam, 1. szám Ára: 9,80 45 órás folyamatos ülésezés és 20 órás szavazási procedúra után, az óév utolsó napjának délutánján Elfogadta a T. Ház az idei költségvetést Hétfőn délután 5 óra tájban kezdődött meg a szavazás a jövő évi költségvetés tervezetéről. A szavazás során a képviselők a javaslatok többségét elvetet­ték, néhányat azonban elfogad­tak. Így egyetértettek azzal, hogy az önkormányzat költségve­téséhez felhasználható normatív támogatást a lakásgazdálkodás­nál emeljék, így a települési ön­­kormányzat illetékességi terüle­tén fennálló kölcsöntartozás után kölcsönszámlánként a költségve­tésből 5000 forinthoz jut. Döntöttek arról is, hogy az ön­­kormányzatoknak a szociálpoliti­kai feladatokhoz a fiatalkorú, va­lamint a 60 évnél idősebb népes­ség után személyenként 3500 fo­rintot biztosít a költségvetés a tervezett 3200 forinttal szemben. Lényegében duplájára emelték az idősek és fogyatékosok szállá­sára a normatívát. A keret a ter­vezett fejenkénti 49 ezer forint­ról 80 ezer forintra növekedett. Kismértékben megemelték az egy nappali vagy három esti leve­lező tagozatos iskolai tanuló utáni normatívát. Eredetileg a költségvetés tervezetében 35 ezer forinttal számoltak, a végle­ges jövő évi költségvetés azon­ban 36 ezer forintot tartalmaz. Többet adnak a képviselők a helyi közművelődési feladatokra is, mégpedig a lakosonkénti 150 forintos keretet 200 forintra emelték. Növelték a fogyatékos gyermekek oktatásához nyúj­tandó támogatást 61 ezer forint­ról 65 ezer forintra. (Folytatás a 2. oldalon) Szilveszter: újév a nagyvilágban Ünneplő, vagy éppenséggel gyilkos fegyverdörgés kísérte világszerte az új év eljövetelét. Horvátországban két újabb halottal szaporodott az áldoza­tok amúgy is tetemes száma a szerb tüzérség éjjeli támadása nyomán, de ágyúk dörögtek Belgrádban is - igaz, itt az újév köszöntése gyanánt. Dubrov­nik félig lebombázott óvárosá­ban a toulousi kamarazenekar adott elő „lövésmentes” béke­koncertet. A moszkvai Kreml körzetében ugyan tűzijáték pe­tárdái dörögtek, de az ünnepi hangulatot erősen visszafogta a szerdán megkezdett gazdasági reformsorozat sokak által rette­gett szigora. Az óév búcsúztatá­sának tiszteletére elhallgattak a fegyverek Grúziában, Indiában az alkohol ölt em­bereket. A Fülöp-szigeteken a selejtes petárdák robbanása nyomán, illetve késpárbajban heten vesztették életüket, ki­­lencszázan pedig megsebesül­tek az óév utolsó, illetve az új első perceiben. Salvadorban tűzszünetről ál­lapodtak meg a tizenkét éve polgárháborúzó felek - s ez egyúttal méltó búcsúajándék a posztjáról leköszönő Javier Pé­rez de Cuellár ENSZ-főtitkár­­nak is. A kormány nyilatkozata Az Országgyűlés hosszas vitát és szavazási eljárást követően, az év utolsó napján elfogadta a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről szóló törvényt. Ennek egyik fontos előzménye, hogy a költségvetés irányelvei­nek megismerése során a képviselők olyan lényeges információk birtokába juthattak, mint például a költségvetési hiány tervezett mértéke, illetőleg az egyes fejezetekre vonatkozó főbb adatok. Ezek megfelelő alapot nyújtottak a költségvetési törvény későbbi vitájához. Kétségtelen, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a kormány bizonyos időbeli késedelemmel terjesztette a ház elé, de az Ország­­gyűlés napirendjén egyébként is számos olyan javaslat szerepelt, amelynek elfogadása széles társadalmi igényeket elégített ki, s amelyekről a költségvetést megelőzően kellett dönteni. A kormány álláspontja szerint mindezen előzmények nem indo­kolták az ellenzék részéről azoknak a az obstrukciós eszközökben az alkalmazását, amelyek csaknem meghiúsították a költségvetés időben történő elfogadását. Külön kiemelést érdemel az a tény, hogy 1991. december 30-áról 31-ére virradóra, amikor a kormánykoalíciót alkotó pártok, vala­mint a független képviselők egy része az immár második éjszakán át tartó ülésezés folytatása mellett döntöttek, az ellenzéki pártok frakciói távoztak az ülésteremből. Két ellenzéki párt képviselőcso­portja az éjszaka folyamán már nem is vett részt a határozathoza­talban. Az Országgyűlés folyamatos ülésezése hiányában minden kétsé­get kizáróan meghiúsult volna a törvény ez évi elfogadása és kihir­detése, holott ez elengedhetetlenül fontos tényezője az ország zök­kenőmentes működésének, a megszerzett nemzetközi bizalom megőrzésének. A kormány megköszöni a kormánykoalíciót alkotó pártok képvi­selőinek, továbbá a határozathozatal törvényes rendben történő lefolytatását elősegítő független és ellenzéki képviselőknek, vala­mint a fáradhatatlan segítőknek, hogy hősies helytállásukkal a meglévő és támasztott nehézségek dacára is lehetővé tették a kor­mány alkotmányos kötelezettségének teljesítését és az 1992. évi állami költségvetésről rendelkező törvény elfogadását. A kormány külön köszönetet mond azoknak, akik a költségve­tési vita alatt a lakosság részéről támogatásukról biztosították. (MTI) I (7. ol­dal) (8. oldal) PANORÁMA OLVASÓLÁMPA • George Bush amerikai elnök kedden megérkezett Hawaiiból Ausztráliába, közel kéthetes Csendes-óceá­niai körútjának első állomásá­ra. Ausztráliából Bush Szinga­púrba, Dél-Koreába és Ja­pánba utazik. A körúton gaz­dasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt. • A híradózás korszerűsí­tése érdekében a Magyar Tele­vízió 1992. január 6-ától­­ kezdve hétköznap délutánon­­­­ként rendszeresen sugároz hír­adót. Éspedig az 1-esen 16 órakor (10 perc) Délutáni Egyenleg, 20 órakor (25 perc) Híradó, 24 óra körül (5-10 perc, műsorzáráskor) Híra­dó, a 2-esen 18 órakor (12 perc) Híradó, 22 órakor (20 perc) Késő Esti Egyenleg. Az 1-es csatornán szombaton 20 órakor (25 perc). A 2-es csa­tornán 22 órakor (20 perc) • Észak- és Dél-Korea meg­állapodást kötött az óév utolsó­­ napján arról, hogy atomfegy­verektől mentes, térséggé teszi a Koreai-fészigetet. • A vietnami nemzetgyű­lés jóváhagyta az ország új al­kotmányának tervezetét, amely egyfelől igyekszik erő­síteni a parcgazdaság kiépíté­sét, másfelől hangsúlyt helyez arra, hogy meg ne ismételjék a Szovjetunió által elkövetett hibákat - jelentette a UPI. IDŐJÁRÁS ** Változóan felhős idő lesz az ország nagy részén, helyen­ként hóeséssel. A várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let általában a nulla fok körül alakul. * * * Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmérséklet 12,8 Celsius-fok (1984), a leg­alacsonyabb -21,6 Celsius-fok (1988), a sokévi átlaghőmér­séklet -1,2 Celsius-fok. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ­Új év, új vállalat Szabadegyházán Befejeződött a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat teljes privati­zációja, melynek eredményeként a már korábban magyar és nyu­gati vegyes vállalatokká alakult nagyüzem tulajdonjogát a belga Amylum NV keményítő és éde­sítő szert gyártó részvénytársaság szerezte meg. A tavalyi év utolsó munkanapján Budapesten, az Állami Vagyonügynökségen aláírt - a Videoton Vállaltcsoport értéke­sítését túlszárnyaló - üzletről Pi­erre Callebaut, az Amylum NV igazgatótanácsának elnöke kije­lentette, hogy „optimalizálni”, vagyis a kellő műszaki szintre fogja hozni a vállalatot, nyugati technológiával és működő tőké­vel rövid időn belül el kívánja ér­ni, hogy a szabadegyházi gyár fe­leljen meg Európa második leg­nagyobb édesítő szert és kemé­nyítőt gyártó vállalatcsoprtja, a CST műszaki színvonalának. Újabb szerb vádak hazánk ellen Kedden szerb részről újabb s­úlyos vádak érték Magyaror­szágot és a magyar honvédséget. A magyar honvédelmi miniszté­rium szóvivője határozottan visz­­szautasította a beavatkozási vá­dakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancs­noka kedden a Borbában megje­lent interjúban azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld(?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Bara­nyára, Szlavóniára és Nyugat- Szerémségre. Szavai szerint há­rom ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, s hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek. Zeljko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja miért tart­ják titokban mindezt, s miért ter­jesztenek más „meséket” a kráte­rekkel kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon)

Next