Fejér Megyei Hírlap, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. FEBRUÁR 1. SZOMBAT VÁSÁRHIÚSÁG NÉLKÜL HOL VANNAK A MAGYAROK? Óriási homokvár és egy világítótorony fogadja azokat, akik belépnek a Frankfurti Vásár 8-as nagycsarnokába. Az egyetlen feltűnő dolog: a világítótorony dossziékból épült, piros és fehér dossziékból. Nem csoda az irodafelszerelések szakvásárán vagyunk. Néhány csarnokkal odébb valódi japán kertet építettek a betonpadló közepére. Nagy üvegtáblákon folyik-bukik a víz ide-oda, körülöttük dús zöldnövényzet. Csak második pillantásra tűnik fel, hogy a bokrok tövében gyönyörű parfümös üvegek kelletik magukat. Ez az „illatok kertje” a kozmetikai ipar szakkiállítása. A Frankfurti Vásár az év első igazán nagy nemzetközi üzleti találkozója, amelyen 39 országból több mint kétezer cég kínálja portékáit. A papír, az írószer és az irodafelszerelések mellett a kozmetikai ipar és a fodrászati kellékek iparága van jelen. Harmadikként bemutatkozik a „presento”, azaz az ajándékcikkek, reklámanyagok vására. Sok mindenben különbözik ez a vásár a hazaiaktól. Nagyközönség ide nem jöhet be, a vendégek mind kiskereskedők, akik itt közvetlenül a gyártókkal találkoznak, hogy egész évre megrendelhessék árukészletüket. A nagykereskedelem tehát kikapcsolva. Nincsenek disztribútorok, vezérképviselők, raktározók. A boltok tulajdonosai így tényleg termelői áron jutnak az áruhoz. A magyarok éppen csak mutatóban vannak jelen ezen a nemzetközi adok-veszek találkozón. Egyetlen cég, a Ferunion képviseli a magyar ipart, mégpedig a pomázi írószerszövetkezetet és a Sculer írószergyár termékeivel. Ezek a termékek nem is rosszak. A Schuler cég ceruzái kifejezetten a nemzetközi divatot követik. A színes ceruzabelet pedig akár szájukba is vehetik a gyerekek: környezetbarát, természetes anyagokból készültek. Teljesen érthetetlen viszont a többi magyar cég távolmaradása. Itt végső soron nem high-tech termékekről van szó: papírzacskókat és kerti törpét elég jó minőségben gyárt a magyar ipar, de kozmetikai cikkeket is: a Hélia, az Anakonda sorozat, a Fabulon. Olyan jól megy nekik, hogy könynyedén kihagyhatják a piacrajutásnak ezt a módját? És az sem mellékes, hogy 29 országból 42 tudósító jött el a vásárra - persze a németeken kívül. Többnyire szaklapoktól érkeztek, s sokan érdeklődtek Magyarország iránt. Jó propaganda lett volna az országnak is és a gyártónak is. Kimaradt. A vásár olyan érdekességekkel is szolgál, amelyek otthon is használhatók lennének, ha valaki vállalkozna rá. Nagy szenzáció volt például a plágium-bemutató. Ha valamely cég jellegzetes áruját hamisították, akkor itt kiállítják az eredetit, s mellette a hamisítványt. Néhány szó tájékoztatja az üzletembereket arról, hogy mik az eredeti előnyei, s a hamisítványok miben térnek el a valóditól. Nos, Magyarországon sem szenvedne témahiányban egy ilyen bemutató. Egy Guinness-rekord is látható Frakfurtban: bemutatják a világ legnagyobb radír-gyűjteményét, mely több ezernyi „zacskából” áll. S. P. J. A gazdaságok és az állami felügyelet Marad a vetőmag és a nóniusz A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség megegyezett abban, hogy több mint 80 állami gazdaság a jövőben államigazgatási felügyelettel működik tovább. Több gazdasági körre bontva folyik ennek az előkészítése. Az állami gazdaságok egy részénél - szám szerint 27 mezőgazdasági nagyüzemben - a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai már sűrűn látott vendégek e napokban. Öcsödi Gyulától, az FM biológiai alapok fejlesztési főosztálya vezetőjétől kérdeztük: mi az oka a vendégjárásnak? Mi kaptuk a feladatot - a minisztérium privatizációs főosztályával közösen -, hogy az állami gazdaságok köréből emeljük ki azokat, ahol genetikailag egyedülállóan értékes vetőmagok, szaporítóanyagok termesztése folyik, vagy hasonlóan jellemezhető tenyészállatokat tartanak. Huszonhét ilyen gazdaságot választottunk ki, s a helyi vezetőkkel - nemcsak az igazgatóval, hanem szakmai vezetők egész sorával - leülve arról tárgyaltunk, hogy milyen tevékenységi körre mondjuk ki egy-egy helyen a privatizáció tilalmát. Másképpen fogalmazva: milyen területek tartós állami tulajdonban maradását javasoljuk. Húsztagú csoportunk most járja a kiszemelt gazdaságokat, mert egy hónapon belül a kormány elé kell tennünk az ajánlást. - Mire lehet számítani? - Az érintett állami gazdaságoknak a fele, összesen 13 esetében indokoltnak látjuk, hogy legalább 51 százalékos maradjon az állami tulajdon. Az ott fellelhető biológiai és technológiai értékek miatt foglaltunk így állást. A többi tizennégy gazdaság esetében kisebb rész, de legalább 25 százalék vagyonértékre mondjuk, hogy maradjon az állam felügyelete alatt. Vagyis azt, hogy kerüljön ki a privatizáció lehetőségének köréből, - így van. Mezőfalván például - ahol legutóbb jártam - a vetőmagtermesztés és az új-zélandi birkatörzs megőrzését látjuk így a leginkább biztosítottnak, a Hortobágyon pedig - hogy másik példával világítsam meg munkánkat - a nóniusz félvér lóállomány megvédése céljából választottunk ki tenyészállatokat. - Hogyan fogadják szándékaikat a gazdaságokban? - Úgy tapasztalom, hogy megkönnyebbüléssel és talán azt is mondhatom: örömmel. Megbeszéléseinkről ugyanis jegyzőkönyvet veszünk fel, s ha a benne foglaltak megvalósulnak, akkor megnyílik az út az illető gazdaságok többi - általunk nem kiemelt - területeinek privatizációs tervezése és egyéb függő ügyek kezelése előtt. - Mikorra készülnek el a munkával? - Február 20-a táján már minden rendeződik. S. J. (MTI-Press) ÚJEC BÁZIS Műszaki bolt Elektronikus barkácsáru Alkatrészek, Készülékek Bizományi adás-vétel Székesfehérvár, Móri u. 39. Fecskepart 3171 MIT SZÓLNAK AZ AUTÓSOK? Takaró a Trabanton Idestova két éve annak, hogy a Dunai Vasmű szállító gyáregységénél működő, korszerű autódiagnosztikai állomást bekapcsolták a gépjárművek hatósági műszaki vizsgáztatásának területi rendszerébe. A vállalat autós dolgozói hamar megkedvelték a vizsgáztatásban számukra soronkívüliséget jelentő szolgáltatást, s az állomás jó híre minden különösebb reklámkampány nélkül jutott el a környező településekre is. Napjainkban, amikor pénztárca-laposító intézkedések sora sújtja a magánautósokat, az állomáson még mindig heti 30-50 műszaki vizsgáztatást végeznek. Az elmúlt héten arra a kérdésre kerestünk választ a vizsgáztatásra megjelent autósok között, hogy miként ítélik meg a magánautósok helyzetét? Kíváncsiskodásom azért vált „időszerűvé”, mert a gépjármű-felelősségbiztosítás díjának és a benzin árának emelésén túl, a közelmúltban hivatalosan is megjelent a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1991. számú rendelete a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről. Az említett rendelet lényege, hogy a forgalomban részt vevő hazai gépkocsikat a továbbiakban alá kell vetni környezetvédelmi felülvizsgálatnak is. Első alkalommal 1992. május 1-jétől 1993. április 30-ig abban a hónapban kell elvégeztetni a felülvizsgálatot, amelyik az autó forgalmi engedélyébe bejegyzett érvényesség naptári hónapjával megegyezik. E hónap utolsó napját követően a kérdéses gépkocsi a közúti forgalomban csak érvényes igazolólappal vehet részt. Az igazolólapokat várhatóan a közlekedési felügyeletek által megbízott szakszervizek, autódiagnosztikai állomások adják majd ki, s a felülvizsgálatokért egységesen 350-350 forintot kell fizetniük az autótulajdonosoknak. - Nagyon hasonlit ez a megoldás a fűtésszámlákon szereplő „rendelkezésre állás” díjára - mondja kapásból a bíráló szavakat Zimonyi Zsolt autószerelő, aki kuncsaftja kísérőjeként van jelen a várakozók között. - Két éve foglalkozom munka mellett autójavítással, s az a tapasztalatom, hogy a műszaki vizsgák előtti állapotfelvételeknél eddig is figyelemmel voltak a kipufogó rendszerre, a motorok szénmonoxid-kibocsátására, az előírt határértékek betartására. Szerintem a környezetvédelmi felülvizsgálat újabb módszer az autósok „megfejésére”. - Nem jártam sok táján a világnak - kapcsolódik beszélgetésünkhöz egy ZH-s, piros Lada gazdája. - De kötve hiszem hogy, ilyen alacsony bérek mellett más országokban ennyire ráengedik a világpiaci árakat a kiszolgáltatott rétegekre. Már hangolódnék már témára, de a házunk melletti parkírozóban éppen tetten érem Czékus József bácsit, amint öreg Trabantjáról lebontani készül a sószínűre kopott ponyvatakarót. - Csak nem a gyopárosi termálfürdőbe kapott beutalót? - ugratom a mókára mindig kész, kedves ismerőst. - Hiába adnák, akár ingyen is. Az áremelések úgy elszegényítettek bennünket, hogy a lakásrezsin kívül tényleg tejre és kenyérre futja csak. Lassan fél éve, hogy járt a motorja a „Rudinak”. Mondtam is az asszonynak, hogy nem takaró van rajta, hanem szemfödél. Lánczos András KÁRRENDEZÉS Változik az ügyfélfogadás A Kárrendezési Hivatal tájékoztatja ügyfeleit, hogy 1992. február 1-jétől megváltozik az ügyfélfogadás rendje. Székesfehérváron a Piac téri hivatalban ezután csak szerdai napon 8-12 óra és 13-15.30 óra között állnak személyesen az ügyfelek rendelkezésére. MÁR NEMCSAK A VIDÉK BANKJAI Nagykárúsított takarékszövetkezetek A tagszövetkezetek eljuttatták az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez múlt évi gazdálkodásuk előzetes eredményeit. Ezek szerint viszonylag jó évet zárnak ezek a speciális pénzintézetek, amelyek fő működési területüknek a vidék kistelepüléseit tekintik, de egyre aktívabban terjeszkednek a városokban is. Ezek szerint az 1990-es 57 milliárd forintról 65-70 milliárd forintra nőtt a takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek értéke, míg a hitelállomány 38 milliárdról 40-45 milliárd forintra emelkedett. Hasonló mértékű emelkedést regisztráltak a mérlegfőösszegnél is. A vidék bankjainak nyeresége 1991-ben 800-900 millió forint között alakult. Vége a kitiltásnak Az 1992-es év előreláthatólag mérföldkő lesz a takarékszövetkezetek életében. A takarékszövetkezetek, amelyek évtizedeken keresztül hátrányos helyzetben voltak az egyéb pénzintézetekkel szemben, többek között azért, mert hosszú ideig ki voltak tiltva a városokból, az 1991-ben elfogadott pénzintézeti törvény értelmében már egyenlő jogokat élveznek a más pénzintézeti tevékenységet folytató szervezetekkel. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint a takarékszövetkezetek most némi előnyhöz is jutnak, mivel ez olyan működő pénzintézeti forma, amely szinte 100 százalékig magántulajdonban van. A jelenleg működő 261 takarékszövetkezet 4,3 milliárd forintos vagyona szinte teljes egészében a szövetkezeti tagok tulajdonában van részjegyek és célrészjegyek formájában. Ám a pénzintézeti törvényből következően számos komoly feladat megoldása is vár a takarékszövetkezetekre, ezek közül talán a legfontosabb az, hogy öt éven belül a szövetkezetek alaptőkéjét 50 millió forintra kell felemelni, illetve 25 millióra abban az esetben, ha létrejön a betétvédelmi alap. Gergely Sándor szerint ez nem kis feladat a jelenleg átlagosan 15 millió forintos alaptőkével rendelkező takarékszövetkezetek számára. Ennek ellenére szerinte a szövetkezetek többsége önerőből is képes lesz az alaptőke felemelésére, hiszen a pénzügyi szolgáltatások területe az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat ma a magyar gazdaságban és várhatóan az lesz a közeljövőben is. Ha belép a szövetkezeti törvény A másik törvény, amely befolyással lesz az idei évben a takarékszövetkezetek tevékenységére, a szövetkezeti törvény, és természetesen az ehhez kapcsolódó átmeneti jogszabály. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint a két törvény alapvetően nem változtatja meg a takarékszövetkezetek működési rendjét. Az átmeneti törvény értelmében újjá kell választani a takarékszövetkezetek vezetőségét, akik ezután már polgárjogi felelősséget viselnek. A vagyonnevesítés kötelezettsége a takarékszövetkezeteknél nem okoz problémát, hiszen a részvények névre szólóak, tehát a takarékszövetkezeti tagok tulajdona nevesítve van. Előreláthatólag a most működő 261 takarékszövetkezet mindegyike tovább folytatja majd tevékenységét, hiszen az 1800 fiókjuk közel fele olyan településeken működik, ahol más pénzintézet nincs jelen. Tehát az ott élők alapvető érdeke, hogy a takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokhoz hozzájuthassanak. P. P. (MTI-Press) 3. OLDAL Központi irányítású hivatalok a megyében (5.) Az államigazgatás mai rendjében fontos feladat jut az úgynevezett centrális irányítású hivataloknak. Sorozatunkban ezekről adunk áttekintést. 13. Fejér Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, Székesfehérvár, Sallai u. 1. (titkárság, nyugdíj osztály) és Pintér K. u. 21. (betegségi ellátási osztály, járulék és folyószámla osztály, ellenőrzési osztály, statisztika). Vezetője: Páncélné dr. Susánszky Éva. Telefon: 15-180 (központ) Telefax: 27-677, telex: 21-364. Félfogadás és pénztári órák: hétfő és csütörtök 7.30-12.00, szerda 7.30-17.30. Főhatóság: Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, 1565 Budapest, Váci út 69-79. 14. Fejér Megyei Sportigazgatóság, Székesfehérvár, Ady E. u. 19-21. Vezető: Vermes Imre igazgató. Telefonok: 16-480 (központ), 16-028. Telefax: 16-028. Hatáskör: sport menedzselés, koordinálás, szervezés. Félfogadás: munkaidőben. Főhatóság: Országos Testnevelési és Sporthivatal, 1054 Budapest, Hocl u. 1. 15. Állami Számvevőszék Területi Főcsoport Fejér Megyei Kirendeltsége, Székesfehérvár, Piac tér 24. Telefon és fax: 12 576. Főhatóság: Állami Számvevőszék, Budapest, Apáczay Csere János u. 10. Szádjon be Ön is 60-70 százalékkal ! MERT 40% ENGEDMÉNNYEL vásárolható hétfőtől - amíg tart - minden TÉLI LÁBBELI, egyes SZÖVET-, JERSEY- és SELYEMANYAGOK, FÜGGÖNYÖK, a 4 m alatti MŰANYAGPADLÓDARABOK, a konfekcióosztályon női és férfi TÉLIKABÁTOK, férfi, kamasz- és GYERMEKDZSEKIK, a divatosztályon minden SZŐRME- és MŰSZŐRMESAPKA, KÖTÖTT és SZÖVÖTT SÁL és KENDŐ! 30%-KAL OLCSÓBBAN a divatosztályon egyes női, férfi és gyermek, műszálas, KÖTÖTT PULÓVEREK és KARDIGÁNOK, felnőtt és gyermek ORKÁNKESZTYŰK, 1-es és 2-es akrál NŐI HARISNYANADRÁGOK! SZÁLLJON BE MOST, MÉG A TÉLEN! 3624