Fejér Megyei Hírlap, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1992. ÁPRILIS 30. CSÜTÖRTÖK Május elsejétől környezetvédelmi igazolólap Hamisított alvázszám, „preparált” forgalmi (Folytatás az 1. oldalról) A múlt évben a felügyelethez vizsgáztatni hozott gépkocsik mintegy 8 százalékát találták alkalmatlannak a forgalomban való használatra, 15 százaléknál pedig azt állapították meg, hogy csak korlátozottan alkalmas a közúti közlekedésben való részvételre. Tötént ez annak ellenére, hogy a megyében valamelyest fiatalodott az autópark, a legutóbbi adatok szerint az „átlagéletkor” tíz év. A felügyeletnél végzett műszaki vizsgákon a hangsúlyt a fékrendszerek és a kormányszerkezet áttekintésére helyezik, de legalább ilyen gondossággal nézik az autógumik állapotát. Nehezen bizonyítható, de gyakorlatnak tekinthető, hogy a vizsgára érkező járművekre időlegesen új gumit szerelnek, majd visszacserélik a régi kopottat. Volt eset, amikor az autós külön erre az alkalomra lopott gumikkal szerette volna vizsgáztatni a gépkocsit, az ügyre azonban fény derült. Nagyon sok gond van az alvázszámok valódiságával is. Mind többször hiányzik az eredeti gyári szám, illetve a felügyelet által beütött, pedig csak e kettő tekinthető hitelesnek. A gépkocsivásárlásnál gyakorta nem fordítanak erre figyelmet, pedig egyre több bonyodalmat okoz az átütés, a hamisítás, az elszaporodó autólopások miatt. Előfordult, hogy a vizsgán gyanúsnak találták az autó alvázszámát, mivel azonban késő este volt, a papírokat visszatartva, elengedték az ügyfelet, hogy másnap jöjjön viszsza. Meg is jelent az illető, közölve, hoy a járművet - minő véletlen - időközben ellopták. Szaporodik a forgalmi engedélyek hamisítása is. Egy év leforgása alatt a műszaki vizsgák és a közúti ellenőrzések során száz olyan forgalmi engedélyt találtak, amelyben a műszaki vizsgát bizonyító címkét „házilag" állították elő, így meghosszabbítva az érvényesség idejét. A járművizsgálati osztály vezetője azt is elmondta, hogy a műszaki vizsgák alkalmával az autók 5 százalékánál találtak magasabb szén-monoxid kibocsátást a megengedettnél, a közúti ellenőrzésekkor ez az arány a húsz százalékot is meghaladta. Remélhetően a május elsejétől kezdődő környezetvédelmi felülvizsgálatok javítanak majd a helyzeten, ugyanis a járművek az érvényes forgalmi engedély mellett csak környezetvédelmi igazolólappal közlekedhetnek majd. Az autósok az igazolólapot egy év alatt a forgalmi engedélybe bejegyzett érvényességi hónap szerint kötelesek kiváltani, a mérési feladat ellátására feljogosított szervizekben. Az igazolólap kiadása egységesen 350 forintba kerül, amennyiben azonban a gépkocsi nem felel meg a mérések alapján az előírásoknak, a beállítások, javítások költségeit külön kell megtéríteni. Ez igen eltérő lehet az autó állapotának függvényében, hiszen lehet, hogy csak légszűrőcseréről vagy gyújtásbeállításról van szó, de előfordulhat, hogy motorjavítás szükséges. Az első évben csak szénmonoxid-kibocsátás mérésről lesz szó, majd csak a második évtől foglalkoznak a szénhidrogénvizsgálattal, bár a katalizátoros autók esetében már ez is az első évben belép. A dízel üzemű kocsiknál a koromkibocsátás a mérvadó. Az igazolólapokat évente szükséges újraérvényesíteni, a szabályozott katalizátoros autókét pedig 3 évente. M. L. Hétfői lapunkban közöltük azoknak a gépjárműfenntartó szervezeteknek listáját, amelyeket a megyei közlekedési felügyelet környezetvédelmi felülvizsgáló hellyé jelölt ki. Azóta bővült a körük, és az alábbiak is megkapták a felülvizsgálói jogot: Autójavító Kisszövetkezet (Székesfehérvár, Móri út 154.), Új Élet Tsz (Martonvásár, baracskai telephely), Autó-Príma Bt. (Martonvásár, Fehérvári út 44.), Autó-Generál Kft. (Dég, Enyingi u. 64.) „Velence” Autó- és Gumiszerviz (Velence, Ország út 13.), Győzelem Tsz (Lajoskomárom), Rotor Kft. (Mór, Major út 3.), Kiss Péter kisiparos (Kincsesbánya, Kossuth u. 2.). IGAZOLÓLAP Környezetvédelmi teiuivsz^.disv» Benzinüzemű gépkocsihoz mi « ^ & ** rendszám Sorszám: B 01 -isr« OOOOiO A környezetvédelmi igazolólap egységesen 350 forint .Feszített tempójú építkezés következik” Budapest készül az Expóra „A világkiállítás megrendezése körüli bizonytalanságok a BIE februári döntésével elhárultak ugyan, mégis az a meggyőződésem, hogy késésben vagyunk” - mondta az MTI-nek a XI. kerület polgármestere, Bánhegyi Emil. Szólt arról is, hogy a XI. kerületi képviselő-testület véleményezni kívánja a világkiállítás rendezési koncepcióját, hiszen a kiállítási terület javarészt a helyieket érinti, de a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE is érdekelt. Bánhegyi Emil felhívta a figyelmet a tulajdonviszonyok rendezetlenségére, e kérdés a kormány és a terület gazdái között még további egyeztetést kíván. A polgármester utalt arra, hogy most feszített tempójú építkezés következik, amely alaposan felbolygatja a kerület, illetve a város lakóinak életét. Cserébe viszont megépül a Lágymányosi híd, illetve a Gellért tér, a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi és az Etele tér vonulatában a régóta várt metró. Több befektetővel tárgyalnak irodaházak, szervizek, lakóházak, bevásárlóközpontok építéséről, valamint a Móricz Zsigmond körtéri „Lordok Háza” európai szintű gyorsbüfévé alakításáról. A Kopaszi gát, és a Lágymányosi öböl térségében újra vízi sport központot, illetve szabadidőparkot létesítenek. A belváros rehabilitációját - az MTI kérdésére - Mihályi Gábor, az V. kerület polgármestere ismertette. Elmondta, hogy a történelmi városmag meglévő értékeit az épületek 60 százalékának felújításával kívánják szépíteni. Több arculatmeghatározó épület - így a Gresham helyén felépülő Überoi Szálloda, Új Nemzetközi Bankközpont a Szabadság térnél - terveit már jóváhagyták. Tervezik a Vigadó modern szárnyának átépítését a Vörösmarty tér többi karakterisztikus épületéhez illeszkedve. A polgármester véleménye szerint 1993 végén - kedvező esetben - már sétálóutca lehet a Váci utca további - Erzsébet és Szabadság híd közötti szakasza is. A lakóházak belső udvarait, ahol lehet egybenyitják, s igyekeznek minél több zöld „szigettel” illetve passzázsokkal, kis üzletekkel belvárosi hangulatot teremteni. Az Expóra készülődés jegyében a Várnegyed tervéről, a közlekedési gondok megoldatlanságáról Kard Aladár önkormányzati képviselő nyilatkozott. Az I. kerület a világörökség része, ezért történelmi hagyományainak megfelelő negyeddé kell „varázsolni”. A közbiztonság javítása is elsődleges feladat. A volt Honvédelmi Minisztérium Dísz téri romos épülete is hasznosításra vár. Több befektető is érdeklődik, akik szállodát képzelnek erre a helyre. A nyertes valószínűleg az lesz, aki a várbeli közlekedésre is megoldást talál, és parkolóhelyet épít a Vár tövébe, ahonnan liftekkel lehet feljutni a szállodába, illetve a Várba. (MTI) Ahol a vevőé az utolsó szó Ahol alkura van lehetőség, ahol a vevő vitázhat és esetenként százasokat, sőt ezreseket nyerhet, ma még szokatlan, mondhatni rendhagyó esemény. A DOMUS-alkusz az első helyen említhető, úgy is mint kezdeményező. Székesfehérváron most már évente tizenkét szerda - DOMUS- alkusz nap. Rohanunk is, ahogyan csak lehet, az egyre soványabb pénztárcánkkal, mert örök emberi természetünk hajt, megvenni a legjobb jót, a lehető legolcsóbb áron. De ki hallott (látott?!) még ilyent, a még mindig szabottáras kereskedésünkben, ahol a vevő mondhatja ki az utolsó szót, vagyis azt, hogy miért, mennyit ad. (pdf) 3. OLDAL ELHUNYTAK VALAHOL OROSZORSZÁGBAN Lapunk, az Új Magyarország című országos napilap alapján közli a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között 1991 decemberében megkötött államközi alapszerződés alapján, a moszkvai Központi Levéltárból immár folyamatosan érkező, lefordított és valószínűleg helyesen rekonstruált azon, bizonyítottan Fejér megyei születésűek névsorát, amely a háború alatt és után hadifogolyként a GULAG börtöneiben, valamint a kényszermunkatáborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza. A névsorban található rövidítések a következők: hdf (hadifogoly), km (kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt). Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát vélné a névsorban felfedezni, kérjük, forduljon a Magyar Vöröskereszt lakhely szerinti, megyeszékhelyen működő szervezetéhez, ott kapja meg azt a keresőlapot, amelyet kitöltve, ugyanoda kell benyújtania. Abban az esetben, ha az elhunyt hozzátartozója esetleg rendelkezik olyan vöröskeresztes levelezőlappal, amelyet felismerni vélt hozzátartozója a fogolytáborból (de nem a frontról!) küldött, akkor annak másolatát is csatolja a keresőlaphoz. A megyei vöröskereszt szervezetek a keresőlapot eljuttatják a Magyar Vöröskereszt budapesti központjához, ahol megkezdik a beazonosítás nehéz és valószínűleg igen hosszadalmas munkáját. Amennyiben ez sikerrel jár, úgy a hozzátartozó a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatától postán hivatalos értesítést kap. (A következőkben - az Új Magyarország alapján - csütörtökönként közöljük a neveket.) Név Szül éve, helye Rangja Elhunyt Fogság jellege BERECZ IMRE 1920. Seregélyes honvéd 1945.02.06. hdf. BOKA JÓZSEF 1909. Kálóz honvéd 1945.03.09. hdf. BOKOR JÓZSEF 1904. Jenő honvéd 1945.09.01. hdf. BOKOR MIHÁLY 1905. Nagyhantos őrvezető 1945.09.06. hdf. BOKOR SÁNDOR 1903. Székesfehérvár honvéd 1943.12.02. hdf. BAKOS JÓZSEF 1918. Martonvásár honvéd 1946.04.30. hdf. BINDER JÁNOS 1925. Alsószentiván 1947.12.10. km. BÚZÁS JÁNOS 1911. Gárdony tizedes 1945.05.26. hdf. BULA ISTVÁN 1903. Perkáta honvéd 1945.06.22. hdf. BULAT ISTVÁN 1907. Pusztaszabolcs honvéd 1947.06.09. hdf. BRUNNER JÁNOS 1920. Vértesacsa 1945.04.23. hdf. BRUNEFICK IMRE 1925. Enying honvéd 1945.10.06. hdf. BODZA JÓZSEF 1917. Baracs honvéd 1945.01.28. hdf. A telekommunikációs forradalom Orwell rémvíziójának megvalósulásával fenyeget Megszűnik a privátszféra? Képzeljenek el egy újságírót, aki monitoros számítógépén írja legújabb művét, amikor a képernyőn - a készülő cikk kellős közepén - hirtelen idegen szöveg jelenik meg. „Az utolsó mondat nem tetszik, a többi elmegy” - olvashatja az infarktus szélére juttatott kolléga. Az üzenet az újság nagy hatalmú főnökétől jött, aki munka közben észrevétlenül ellenőrizte beosztottjait. Mindez Amerikában, ahol a számítógép 10 millió ember megszokott munkaeszköze, bármikor megeshet. A XX. század utolsó éveiben, amikor a rézkábeleket egyre inkább felváltják az üvegszálak, a telefonokat össze lehet kötni a számítógépekkel és az igazán menő cégek Bell ősi, kurblis találmányát már évek óta színesképernyős távbeszélőkkel helyettesítik, ennél cifrább esetek is előfordulnak. A színházakban az elfoglalt üzletember zsebében például a drámai nagyjelenet kellős közepén megszólalhat a személyi hívó: „Jössz már? Kinyiffant végre a főhős?” A hatás a nézőtéren természetesen leírhatatlan. Egy alkalommal az egyik amerikai tv-csatorna műsorvezetője felszólította a nézőket, hogy tartsák telefonkagylójukat szorosan a képernyő elé! Ezáltal a telefonelőfizetőket ingyenes vonalakra kapcsolták. Más esetekben akár cégek üzleti nyilvántartásai is megnyílhatnak hozzáértő kezek előtt. A telekommunikációs forradalom újításai kétélű fegyverek. Elgépiesedő korunk Orwell híres regényében az „1984”-ben megjövendölt rémálom megvalósulásával fenyeget. Amerikában például úton-útfélen gyufaskatulyányi üzenetrögzítőket lehet vásárolni, melyek segítségével bárki beszélgetésével vissza lehet élni. Ezt Bush asszony is megtapasztalta már, akit az elnöki repülőgép fedélzetén ülve hallgattak le. Ha a találmányokkal, amelyeknek eredeti célja az ember életének kényelmesebbé és könynyebbé tétele, továbbra is így visszaélnek, összeomolhat a magánszféra. Milliók követelik, hogy biztosítsák jogszabályok a személyek jogait, az adat birtokosainak védelmét azért, hogy ne lehessen az információkat büntetlenül más célra felhasználni. Aki a berendezések elektromos védőrendszerét áttörve mégis garázdálkodik, fizesse meg a büntetésen kívül az összes javítási és kártérítési költségeket is! Ne válhasson a magánszféra áruvá! A zsinór nélküli telefonok védelmét szintén csak hatékony jogszabály biztosíthatja, mert biztos műszaki rendszer nincs a védekezésre. Legalábbis eddig. Egy régi mondás szerint egy ország fejlettségét azon lehet lemérni, ahogyan a börtöneiben sínylődőkkel bánik. Ma inkább úgy mondanánk: az igazi fokmérő az, ahogyan az egyének magánéletét kezeli. Ferenczy Europress Alapítvány Mezőszentgyörgyön a rákkutatás segítésére ÚJ MÓDSZER SZÜLETIK A DAGANATTERÁPIÁBAN A Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Heti Patika 1991. július 16-i számában cikk jelent meg a rák elleni kutatás újabb lehetőségéről. A cikk szerint a kutatást a pénzhiány akadályozza. A vezetőség nevében felvettem a kapcsolatot dr. Fenyő Márta biofizikussal, a kutatás vezetőjével és felajánlottam a termelőszövetkezet segítségét. A tárgyalássorozat eredményeként a tagság egyetértésével az új módszer kifejlesztésére alapítványt hoztunk létre. Az alapítvány létrehozói: Alkotmány Mgtsz, Mezőszentgyörgy, Bioptron Gyógycentrum Kft. Budapest. Fenyő Márta a következőkben foglalta össze a módszer lényegét: „1986-ban végeztük első kísérleteinket. In vitro igazoltuk, hogy az egyszerű polarizált fény serkenti az emberi limfocitákat a szintén laboratóriumi körülmények között tenyésztett daganatsejtek elpusztításában. Azóta egyre bonyolultabb biológiai rendszereken végeztünk kísérleteket, így legutolsó eredményeink azt mutatták, hogy egerekben fékezni tudjuk a daganat kifejlődését, ha olyan egerek vérszérumát injektáljuk a szervezetükbe, amelyeknek immunkompetens sejtjeit előzőleg polarizált fénnyel kezeltük. Ahhoz, hogy a szervezet természetes védekezőképességét serkentő módszer az emberek daganatos megbetegedéseinek kezelésére alkalmazható legyen, még néhány kísérletet el kell végezni. Elsősorban nagyobb állatok, például kutyák spontán daganatait szeretnénk kezelni és elvégezni a citológiai és immunológiai vizsgálatokat. Lehetőségünk van arra is, hogy immunhiányos csecsemők kezelését végezzük (az engedélyünk megvan rá) kutatási céllal.” Alapítványunk nyitott. Az APEH minősítése értelmében a számlára befizetett összeg adó- alap-csökkentő. Címe: „EVOLITE” Fény a daganatos betegségek leküzdésére. Mezőszentgyörgy, Kossuth u. 5-7. sz. Számlavezetés: OKHB 290-14105. Várjuk minden magán- és jogi személy csatlakozását, aki támogatni akar egy új, garantáltan mellékhatásoktól mentes daganatterápiás módszert. Az alapítók nevében: dr. Fenyő Márta biofizikus. Fodor Sándor tsz-elnök