Fejér Megyei Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. JÚNIUS 1. HÉTFŐ Font haszongépjárművekből rendez bemutatót május 29. és 31. között Székesfehérváron a Simó Kft. a Ford Hungária hivatalos márkakereskedője, a Budai út 304. szám alatti telepen Fotó: Kabáczy szilárd 40 bankot „pelenkáz” az MNB KAMATOK, HITELEK, PÉNZFORGÁS A gazdasági teljesítmény korábbi, zuhanásszerű csökkenése mérséklődött, növekedtek a megtakarítások, mégis alig tapasztalhatunk forráskihelyezést a bankok, illetve a befektetők részéről — így kezdte a napokban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Székesfehérváron, az MNB Fejér Megyei Igazgatóságán az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetést. Hozzátette: ez a vélemény nem valami kötelező kincstári optimizmus részéről, hiszen tény: az áremelkedés, az inflációs ráta emelkedése az idén egy számjegyű marad (7 százalék körül alakul) de a hitelkamatok továbbra is magasak: jelenleg átlagosan 36 százalék. Az MNB elnöke kívánatosnak ítélte a gazdaság élénkítéséhez a hitelkamatok csökkentését, de a központi jegybank ebben a folyamatban nem óhajt diktálni. Ennek némileg ellentmond, hogy az MNB nemrég bejelentette a hitelkamatok, illetve a refinanszírozási kamatláb egy százalékos csökkentését, de Bod Péter Ákos szerint ez csupán jelzi a kívánatos kamatcsökkentés mértékét. Ezt a folyamatot erősíti a Start-hitel és a privatizációs hitelek jelenlegi 13-16 százalék közötti kamatmértéke is. Más téma, de a múlt héten szinte pánikot, legalábbis kisebb vihart kavart az MNB elnökének rádiónyilatkozata a lakossági devizaszámlák esetleges kamatadóztatásáról. Állítólag a hír hatása több millió dollárral apasztotta a különböző helyeken kezelt devizaszámlák összegét, s a Pénzügyminisztérium sietett cáfolni a kamatadó kivetését, legalábbis a forint konvertibilissé válásáig. Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban kifejtette: az MNB szívesen venné, ha sem a forintsem a devizamegtakarításokat nem adóztatnák a mai 20 százalékos forrásadóval. Érvelése szerint a takarékbetétek és kötvénykamatok 20 százalékos adóztatása okozza a hitelkamatok drágulását is, ő maga mind a devizabetétek, mind a forintbetétek nyomott, 8-10 százalékos adóztatását látná szívesen. („Nemcsak az inflációt gerjeszti, hanem a deviza feketepiacot is élénkíti, ha a dollárbetét után nem kell kamatadót fizetni” - mondta.) Az újságírók részéről felmerült a pénzmozgás, a banki átutalások lassúsága, amely helyenként a bankközi forgalomban eléri a két-három hetet is. Az MNB elnöke és munkatársai jogosnak ítélték ezt a kritikát, mert ez a csigatempó fékezi a gazdasági folyamatokat, növeli a körbetartozást, ám jóhiszeműen a problémát csupán technikai fogyatékosságnak ítélték. Banki kényelmességgel, a számítógéppark kiépítetlenségével magyarázták az átutalás lassúságát. Ám ebben az ügyben augusztus 17-étől látványos fordulat várható: a Nemzeti Banknál ekkor helyezik üzembe az elektronikus zsíróközpontot, amely elvileg másodpercenként több tízezer átutalás pontos elvégzését teszi lehetővé. Persze, ezzel a gépesítéssel lépést kell tartania a gombamód szaporodó, kisebb-nagyobb kereskedelmi bankok, pénzintézetek számítógépes felkészültsége. Jelenleg negyven bank működik Magyarországon és az MNB elnökének, illetve elnökhelyettesének véleménye szerint ezek a bankok kényelmesnek tartják a számlavezető központi jegybankra hárítani saját ügymenetük késedelmességét. Nyíltan kimondták: az MNB kénytelenkelletlen „pelenkázza” őket, holott a pénzintézeti számítógépes fejlesztést világbanki hitel gyorsíthatná. A jegyzetíró él azzal a gyanúval, hogy a pénzmogzás lassúsága nem csupán technikai fogyatékossággal,hanem a bankok nyereségvágyával is magyarázható: a lassú átutalás egyfelől kamatfizetést takarít meg, másfelől meghosszabbítja az ügyfelek pénzének forgatását a közbenső bankok részére. Mert tegyük fel, ha valamelyik cég, vagy vállalkozó június elsején fizetési meghagyást ad számlavezető bankjának tartozása átutalására ügyfele számára egy másik bank számlájára, akkor hol van az a pénz a június 14-i megérkezésig? Ki használja két hétig, mert egyik ügyfél sem kap kamatot erre az időre bankjától. Ezt a gondot egyedül az elektronikus zsíróközpont nem oldja meg, csupán a fizetési morál, s benne a banki pénzkezelési fegyelem szigorítása (például késedelmi kamat alkalmazása) enyhítheti. Zsiday Csaba ÁRVÉSZ — ÁRVÉSZ — ÁRVÉSZ — ÁRVÉSZ A Sulak Szőnyeg Áruházlánc valamennyi üzletében! JÚNIUS 13-ÁN 13 ÓRÁIG kínáljuk már csak a teljes készletet 30 százalékkal CSÖKKENTETT ÁRON. Gazdag szőnyegválasztékkal Önt is várjuk legközelebbi üzleteinkben: Székesfehérvár, Berényi út 9. Dunaújváros, Vasmű út 13 322 Az önkormányzatok térfelén a labda A munkanélküliség megállíthatatlan spirálja? A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány támogatásával közgazdászok, politológusok elemezték a munkanélküliség problémáját a demográfia, az érdekérvényesítés, az iskolarendszer, a bűnözés és még jó néhány más szempont alapján, hogy felkészíthessék a probléma megoldásában legérdekeltebb önkormányzatokat a tennivalókra. Laki Lászlót, az MTA Politikatudományok Intézetének munkatársát kérdeztük a vizsgálat legfontosabb megállapításairól. - Sajnos szembe kell nézniük az önállóvá vált önkormányzatoknak az elmúlt negyven esztendő helytelen ipartelepítési politikájának következményeivel. Sajátos helyzet alakult ki: ahová az ipar legutoljára érkezett, ahová a legrosszabb technológiák kerültek, ahol a legalacsonyabb fizetéseket kapták - ott számolták fel a leghamarabb az ipari termelést, ott kerültek legelőbb utcára az emberek. Jól mutatja ezt a munkanélküliség területi megoszlása. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon 4-6 százalék, az északi és keleti megyékben - az úgynevezett északkeleti „lejtőn” a munkanélküliségi ráta eléri a 16 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a lemaradás sajnos hosszú távú. - Van kiút ebből a helyzetből? - Ha hosszan tart a recesszió, ha elhúzódik az átállás folyamata, akkor tartósan be kell rendezkedni a munkanélküliségre, a kallódó nemzedékek gondozására, s az ezzel járó társadalmi problémákra. A gondokat az is nehezíti, hogy ahol sok a munkanélküli, ott aligha termelődik szakképzett utánpótlás, oda nem szívesen ruház be a tőke. Ahol pedig pénz- és szakemberhiány van, ott az iskolarendszer is döcögős lesz, süllyed a tanítás színvonala. A spirál egyre erősíti önmagát, s végül egész korosztályok esnek áldozatul a recessziónak. Jó néhány községben ma már olyan nagy a munkanélküliség, hogy ha annak minden terhe az önkormányzatok nyakába zúdulna, egyszerűen működésképtelenné válnának... - Valóban így van. Ma még az állam fizeti a munkanélküli járadékot, másfél év múlva azonban nem lesz kibúvójuk az önkormányzatoknak, nekik kell majd gondoskodniuk körzetük munkaellátottságáról. Ha nem teszik meg, óhatatlanul beindulnak bizonyos negatív folyamatok. - Konkrétan mire gondol? - A helyi bevételek a polgárok anyagi teherbíró képességétől függnek. Ahol kevés a jómódú adófizető polgár, ott kisebb a bevétel. De mert kisebb a szolgáltatások fizetőképes kereslete is, nehezebben boldogul a vállalkozói réteg és kevesebb adót fizet, így a helyi szociális segélyezetteknek kevesebb pénz jut, növekszenek a feszültségek, teret nyer a deviancia, a bűnözés. Ahol szegény az önkormányzat, onnan elmenekül a lakosság, és erre a belső népvándorlásra aligha van felkészülve az ország. Lesznek olyan családok amelyek a gyerekekből, a családi pótlékból próbálnak majd megélni, vagy ha abból sem telik, legfeljebb elmennek lopni. Ez a jelenség már ma is nyomon követhető. A polgármesterek közül sokan felfigyeltek a máról holnapra élő mentalitásra, amikor a családok felélik a tartalékaikat és nem törődnek a jövővel. Mennyire általános ez a jelenség? - Sajnos egyre jobban terjed. Ezekből a családokból hiányzik az a motiváció, amiért érdemes volna hajtani, vinni valamire. Ha egyszer elindul, nagyon nehéz megállítani ezt a leépülési folyamatot. Szerencsére valóban jó néhány önkormányzat, számos polgármester felfigyelt erre a jelenségre és ez már önmagában is eredmény. Hiszen aki megértette, miről van szó, milyen veszélyekkel terhes ez a probléma, egy lépéssel már közelebb került a megoldáshoz. De a labda a pártok - a parlamenti pártok - kezében van. Nekik kellene végiggondolniuk, mit tehetnek a helyi hatóságok és mit kell magára vállalnia a központi akaratnak. (újvári! Nyaralás alapítványi támogatással Erdei iskola a Tölgyfában Egyre költségesebb a fiatalok számára a nyaralás, mind drágább a gyerekek táboroztatása. A Fejér Megyei Önkormányzat Gyermek és Ifjúsági Alapítványa a tulajdonában lévő velencei Liget üdülőcentrumban és a bodajki Tölgyfa turisztikai központban anyagilag is támogatja a megye iskolásainak nyári pihenését. Hozzájárulásukkal sikerült elérhető étkezési díjakat és szállásköltségeket megállapítani. Dr. Berecz Botond, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy május elejéig ők rendelkeztek a Liget üdülőcentrum helyeinek betöltésével. Az értesített iskolák és ifjúsági szervezetek azonban nem mutattak túl nagy érdeklődést, annak ellenére, hogy az árakat a tavalyinak mintegy felében állapították meg, így a szezonnak csupán tíz százalékát tudták lekötni. A többit így az üzemeltetésre szerződött vállalkozó hasznosíthatja, aki egyébként több mint félmillió forint felújítást végzett az épületeken. A bodajki Tölgyfa turisztikai központot maga az alapítvány üzemelteti, szálláshelyeinek felére, 14 ezer vendégéjszakára már van jelentkező. Az alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén arról is döntöttek, hogy 200 ezer forintra pályázatot írnak ki, mely alapján itt szeptember 15- től október 15-ig erdei iskola is működhetne. Nyolc, harminc tagú iskolás csoportot tudnak támogatni 25-25 ezer forinttal. A gyerekek az itt töltött egy hét alatt, biológiai, földrajzi, ásványtani ismereteket szerezhetnek, vagy pedig sporttevékenységet folytathatnak. Szeretnék folytatni a turisztikai központ bővítését, befejezi a már megkezdett beruházást, mégpedig építőipari szakmát oktató iskolák fiataljainak közreműködésével. A munka honorálásaképpen szerződést kötnének az épület használatára. Egyébként erre már van is példa, és ilyen megállapodás a fehérvári Vörösmarty Szakmunkásképző Iskolával. A kuratórium elnökétől azt is megtudtuk, hogy az alapítvány tőkéje mintegy hárommillió forint - egymillióval indultak - és még egyetlen szervezettől, intézménytől sem kaptak anyagi támogatást. A jövőben sem igen számíthatnak erre, ezért inkább pályázatok útján kívánnak pénzhez jutni. m. I. Világhír, ingyen és bérmentve ÜZENJEN AZ EQUATORRAL! Az Equator-expedícióról, a székesfehérvári Gál család ötévesre tervezett földkörüli utazásáról többször is hírt adtunk. Mint ismert, az Equator legénysége kapta a megtisztelő feladatot, hogy formálisan eljuttassa az Expo-meghívót mintegy ötven országba, szerte a világon. A küldetés valószínűsíti, hogy a magyar vitorláshajó útját mindvégig élénk érdeklődés kíséri majd, bárhol is vet horgonyt. Ez adta az ötletet Gál Józsefnek, hogy nemrégiben, egy nagy nyilvánosság előtt rendezett fórumon fölajánlja, a fedélzeti számítógépbe térítésmentesen betáplálja az expedícióban fantáziát látó megyei cégek, vállalkozók, üzletemberek legfontosabb adatait, hátha partner találtatik számukra valahol a nagyvilágban. Az ötlethez csatlakozni szándékozik a Fejér Megyei Gazdasági Kamara is. A kamara ezúton, felajánlja, hogy számítógépes, nyilvántartásába fölveszi az érdeklődő cégeket, vállalkozókat, s az információkat időről időre fölfrissítve, továbbítja az adatokat az Equatorra, tartózkodjék bárhol a földkerekségen. A lehetőséggel akár azonnal lehet élni; a jelentkezők a Technika Házában (Székesfehérvár, Rákóczi u. 25., telefon: 27-627) kaphatnak bővebb felvilágosítást. 3. OLDAL Ami egy jó autóhoz jár, azt megtalálja Székesfehérváron is a Berta - Vadász Volkswagen - Audi Márkaszervizben. ^ - új gépkocsik és alkatrészek értékesítése - garanciális és fizető javítás ® Berta - Vadász Kft. ^ ^ Székesfehérvár, Palotaváros, Garázssor Telefon: 25 221; Fax:27 208 ; Nyitvatartás: hétköznap: 6-21 óráig, szombaton 7-12 óráig