Fejér Megyei Hírlap, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1992. SZEPTEMBER 1. KEDD ---- -----------------.■ : Társadalom IMF-lecke vasasoknak Üzemi tanácsok az érdekképviselet szolgálatában Csepel, Jászberény, Székesfehérvár és Dunaújváros vasas üzemeinek szakszervezeti tisztségviselői a résztvevői a Dunaújvárosban augusztus 30-án kezdődött háromnapos tanfolyamnak, amelyet a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Nemzetközi Fémipari Szövetség, az IMF közötti együttműködés jegyében szerveztek. A tanfolyam nyitónapján Eric Paul Olsen, az IMF oktatási osztályának vezetője tartott előadást a szakszervezetek és az üzemi tanácsok szerepéről, e két érdekképviseleti forma tartalmi jegyeiről. A dunaújvárosi rendezvénynek az ad megkülönböztetett jelentőséget, hogy a július 1-jétől hatályos új Munka Törvénykönyve szerint, minden újjáalakuló munkáltatónál, illetőleg a munkáltatók azon telephelyein, ahol a dolgozók létszáma 50-nél több, ott üzemi tanácsot kell választani. Az IMF-tanfolyam előadója felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkező hetekben az üzemi tanácsok megválasztásában érdekelt munkahelyeken mindenütt világossá kell tenni a dolgozók előtt a két érdekképviseleti forma közötti eltérést. Az előadáson elhangzottak szerint, a szakszervezetek a jövőben harci szervezetként működnek, s a munkaviszonyra irányuló nyomásgyakorló, védekező jogosítványaik (kollektív szerződés megkötése, vétó, sztrájk) lesznek, míg az üzemi tanácsok olyan munkaintézményként működnek majd, amelyek minden munkavállalót képviselnek, de a munkaharcokban nem vesznek részt, s tagjaik döntéseiket nem szakszervezeti elkötelezettség alapján hozzák. Ám a munka világának gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy amikor a cégek vezetőségei a munkavállalói jogokat, érdekeket akarják szűkíteni avagy csorbítani, akkor az üzemi tanácsok mögött álló szakszervezetek veszik át a kezdeményezést, s a már említett eszközökkel nyomást gyakorolnak a munkaadókra. E dinamikus kapcsolatból következik az a lényeges megállapítás, hogy az üzemi tanácsok léte nem zárja ki, hanem feltételezi az erős szakszervezeteket, amelyek a dolgozói érdekek képviseletében aligha nélkülözhetik majd a törvényben előírt „partnerüket”, az üzemi tanácsokat. Annál is inkább, mert a modern piacgazdaságban szabad munkaerőpiac működik, amiben a munkaerő túlkínálattal jelenik meg, így a tőke-munka piaci találkozása, alkupozíciója a munkaadó és a munkavállaló között nem azonos, sőt, többségében a munkavállaló kerül alárendelt helyzetbe. Ennek kivédéséhez kell letisztázni és különválasztani a szakszervezetek és az üzemi tanácsok jogosítványait. A dunaújvárosi tanfolyam, az IMF szakmai segítsége az említett feladat végrehajtóinak kíván gyakorlati útmutatást adni. L. A. A borágazat teljes csődje sem kizárt Kincstári pincékre volna szükség Lajoskomáromi riportunkban, amelyben létkérdésekről beszélgettünk, elhangzott, hogy a szőlőtermést, 4 év után, az idén nem veszi át a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát, mert „csődbe jutott’". Ezért a lajosiak kénytelenek voltak új partnert keresni, hogy 270 hektárnyi szőlőtermésüket valahol elhelyezzék, stb. Cziráki Imre, vezérigazgató felhívta szerkesztőségünket és közölte: bármennyire is nagyon rossz a borágazat pénzügyi pozíciója, Balatonboglár nem jutott csődbe. A helyzet azonban, amint mondotta, rendkívül kritikus. Óriási eladatlan borkészletek vannak, országosan ez eléri a 3-3,5 millió hektolitert. Balatonboglárnak is súlyos értékesítési gondjai vannak. Ebből származnak fizetési problémái is, hiszen a tavaly felvásárolt szőlőtermés egy részét ez év júniusában tudták csak kiegyenlíteni. Mindez nem történhetett volna meg, ha a tárca illetékesei megtették volna azokat az intézkedéseket, amit korábban ígértek a hazai borágazat gondjainak tárgyalásán. Ezekről a kérdésekről a közelmúltban a „Napi Gazdaság, Üzlet, Világ, Politika” című lapban nyilatkozott Szabó György miniszteri tanácsos és Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének főtitkára. Mindketten igyekeztek feltárni a teljes valóságot, ám igazi megoldást egyik sem tudott ajánlani, azon túl, hogy csökkenteni kell a szólóterületet, növelni a csemegeszóló hazai fogyasztását. Sümegi József javasolta, hogy hozzák vissza a háború előtti módszert, amikor kincstári borkészletben helyezték el a nem értékesített termést. Szerinte mintegy ötszázezer-egymillió hektoliter bort kellene az államnak fölvásárolnia. Ehhez van tárolóhely, ezek kincstári pinceként működnének. Balatonboglárnak a korábbi évekhez képest 6000 tonnával kellett csökkentenie a felvásárolandó szőlőmennyiséget. Ez nem kevesebb, mint 40 ezer hektoliter bor alapanyaga. Komoly nagyságrend. Ezért esett ki Lajoskomárom is, amit a vezérigazgató is nagyon sajnál, de a kényszerítő megoldások ellen nem volt mit tenni. Még akkor sem, hogy négy év jó kapcsolata és a tsz kiváló szőlőfajtái mást sugallnak. Ez a katasztrofális aszály pedig csak tetézi a borgazdaságok egyébként is megoldhatatlannak látszó gondjait. A savak kiégtek, nincs lé, nincs cukor, a legfontosabb elemek károsodtak. Nagyon-nagyon meg kell kapaszkodnia mindenkinek, hogy a gazdaságban kialakult recesszió ne vigye el a létalapot. NIT-SPED ALAKUL A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) Fejér megyei irodája a nemzetközi fuvarozásban részt vevő tagjai részére FUVARSZERVEZŐ IRODÁT alakít, NIT-SPED néven, mely a Fuhrmann Autóipari és Kereskedelmi Kft. Seregélyesi út 96. sz. alatti telepén fog működni. Az országban elsőként létrejövő egyéni és társas vállalkozókat tömörítő iroda a kezdetben megyei körben, majd vidéki városok NIT irodáinak bekapcsolásával országos hatáskörrel fog működni. Célunk a megbízóként és költségviselőként a nemzetközi szállításban részt vevő vállalkozók segítése gépkocsiparkjuk maximális kihasználásában, oda-vissza fuvarok szervezésében, a lerakóhelyekhez legközelebbi visszfuvarok biztosításában, a fuvaroztatásban meglévő áttételek kikapcsolása. Kezdetben főként száraz ponyvás fuvarmegbízásokat tudunk adni, de később foglalkozunk konténer-, tartály-, hűtőfuvarozással, valamint bérvontatással és cserefelépítményes fuvarozással. Talán elsőként az országban, az általunk szervezett fuvarok díjának 30%-át ELŐRE FELVEHETIK tagjaink. A több hónapos kül- és belföldi piacfelmérésre alapozva megalakuló iroda jelenleg végzi a fuvarszervezést igénybe venni kívánók gépkocsiparkjának felmérését, mely alapján rövidesen kezdődnek a konkrét nemzetközi fuvarok kiközvetítései. Az alakuló ülésen szintén elhatározásra került egy közös GARANCIA-ALAP létrehozása, mely a TIR és tevékenységi engedélyhez lekötött pénzek egy helyre történő koncentrálásával, fedezetként lehetővé teszi a NIT- vámgaranciához, az osztrákoknál alkalmazott P-vámokmányokhoz és a közös piaci országokban alkalmazott „T” vámokmányokhoz való hozzájutást. A NIT ezen korszerű, a legújabb követelményekhez is igazodó szolgáltatásai szinte teljessé, komplexszé teszik a nemzetközi fuvarozásban részt vevő tagjainak kedvezményes kiszolgálását. NIT Fejér Megyei Iroda Dán érvek Fejér megye mellett Jó adottságok, némi lazasággal körítve A Phare-program keretében nemzetközi pályázatot írt ki egy Fejér megyei befektetési lehetőségeket feltáró tanulmány elkészítésére a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda. A tender nyertese a jónevű Danish Technological Institute lett, melynek munkatársai július elseje óta gyűjtenek tapasztalatokat a megyében. Hans Blinkilde Petersen (mérnök és szociológus egyszemélyiben) és Leif Jakobsen (gazdasági földrajza szakterülete) hangsúlyozták ugyan, hogy a mélyebb következtetések levonását nem szeretnék elsietni, viszont szívesen számoltak be eddigi megfigyeléseikről. - Mintegy 15 céget kerestünk fel idáig Székesfehérváron, illetve a megyében - mondották elöljáróban - és találkoztunk az önkormányzatok tisztségviselőivel, szakértőivel is. Úgy látjuk, Magyarország vonzó alapadottságai - az olcsó munkaerő, előnyös földrajzi fekvés - mellett Fejér megye további előnyökkel rendelkezik, hiszen az országos átlagnál jobb az infrastruktúrája, innen könnyebb telefonálni, és az ipari hagyományok is a régió mellett szólnak. Meggyőződésünk, hogy nem lesz megoldhatatlan feladat a külföldi befektetők érdeklődését felkeltenünk. - Feltételezem, hogy nem kizárólag pozitív benyomásokat szereztek. .. L. Jakobsen: - Nem feladatunk a térség vállalatainak szervezettségét, vezetési módszereit vizsgálni. Azt azonban szinte valamennyi Magyarországon már jelenlévő befektető megemlítette, hogy elégedetlenek itteni partnereik teljesítményével, megbízhatóságával. A külföldi cégek túlnyomó többsége szeretne a magyar beszállítókra támaszkodni, a minőségben azonban nem tehetnek engedményeket. Kölcsönös érdek, hogy a magyar vállalatok megfeleljenek a követelményeknek. A világgazdaságban tudvalévően változatlanul recesszió van. Ebben a helyzetben mennyire megalapozott remény, hogy a külföldi tőke érdeklődése változatlanul megmarad Kelet-Európa és Magyarország iránt? H. B. Petersen: - Valóban recesszió van, de az olcsó munkaerő, és az előnyös földrajzi helyzet változatlanul jó érv a keleteurópai befektetések mellett. A mi feladatunk az érdeklődők meggyőzése arról, hogy Magyarország és ezen belül Fejér megye a legjobb választás. Nem véletlen, hogy már eddig is több világcég jelent meg ezen a területen. Úgy véljük, jelenlétük önmagában is vonzerő a külföldi tőke számára, s emellé igyekszünk mi a tanulmányban további hatásos érveket fölsorakoztatni. A tanulmány elkészítésén ttúl a DTI kötelezettsége, hogy a világ gazdasági központjaiból, vagyis Nyugat-Európából Észak-Amerikából és a Távol-Keletről minimálisan 5-10 komoly szándékú tárgyalópartnert közvetítsen Fejér megyébe. Rázósnak ígérkező feladat, nem gondolják? H. B. Petersen: - Biztosra veszem, hogy lesznek komoly érdeklődők a három térségből, ez azonban távolról sem jelent szerződést, kész megállapodást. A mi munkánk ezen a ponton véget ér, a többi a magyar partnereken múlik. De optimista vagyok. A kelet-európai befektetések egyik legfőbb akadálya az információhiány, hogy már az előzetes tájékozódás is hosszú hónapokat rabol el rendszerint. Az itteni önkormányzatok és nem utolsósorban megbízónk, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda megbízható adatbázissal rendelkezik, s a tárgyalásokon ez nagyon sokat jelenthet. P. E. 3. OLDAL Gyermekcipő családi vállalkozásban Darázs Tihamér bőrfeldolgozó üzemmérnök nem is olyan rég még a Délbudai Cipőipari Szövetkezet alkalmazottja volt. Egy tavaszi napon aztán elhatározta, hogy szakmai ismereteit kamatoztatva, megpróbálja kicsiben, családi vállalkozás formájában lehetőleg hatékonyabban ugyanazt a tevékenységet végezni. Elkezdte tehát a szervezőmunkát. Mindenekelőtt a hitelpiacon nézett körül, de hát hol van az a termelőtevékenység, amely eredményes lehet 40-44 százalékos kamat mellett, így hát ezt az utat feladta. Megpróbált a Starthitelhez is hozzájutni, itt azonban ő nem felelt meg a feltételeknek. Az első menetet tehát a hitelintézmények nyerték, ez azonban nem vette el Darázs Tihamér vállalkozó kedvét. Volt némi megtakarított pénze, nekiállt tehát telephelyet keresni. Természetesen ez sem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen egyrészt köztudott, milyen magasak a bérleti díjak, másrészt a cipőfelsőrészgyártás eléggé helyigényes tevékenység. A megoldást végül az Elit Ruhagyár egy raktárhelyisége jelentette, itt kapott helyet a német partnertől haszonkölcsönben átvett kb. négymillió forint értékű géppark. Már csak a munkaerő-toborzás maradt hátra, és bármilyen hihetetlen a növekvő munkanélküliség feltételei között, ez bizonyult talán a legnehezebben megoldható feladatnak. A németek normaidővel adják át a megrendeléseket, és ennek alapján fizetik a vállalási díjat - mondja Darázs Tihamér. Ez pedig más munkaszervezést és munkafegyelmet feltételez, így tehát csak azok maradtak, akik megértették az új szellemet. Végül azonban minden összeállt, megszületett a húsz fővel működő Darling Cipőgyártó Rt. A cég a német Däumling - szabad fordításban Hüvelyk Matyi - gyár számára készít gyermekcipő-felsőrészeket, úgynevezett aktív bérmunkában. - A gazdasági és pénzügyeket a feleségem végzi másodállásban. Rajta kívül van 19 szabászos varrónőnk, egy művezető és egy négyórás műszerész, aki ha éppen nincs szeretnivaló, belép a termelőfolyamatba, valamilyen egyszerűbb munkafázist végezve - magyarázza a bt. vezetője, akinek szavaiból egyértelműen kiderül, ő már tudja, hogy a siker titka a jó szervezés és a kifogástalan munkafegyelem. - Nagyon szeretném két-három év alatt megvásárolni a gépparkot, hiszen még legalább tíz évig igazi versenyképességet biztosítana, majd saját telephelyen kialakítani egy készcipő-gyártásra alkalmas kisüzemet - fejezi be Darázs Tihamér, aki a legnehezebbnek számító időszakban bizonyította be, hogy ha nem is könnyen, de lehet termelőtevékenységre is vállalkozni. E. A. Fotó: SÁGI ISTVÁN Hüvelyk Matyi szolgálatában Vállalkozók a településekért A magánszféra egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete, az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara országos programként a hazai falvak és városok fejlesztésének és felújításának gyorsítását tervezi. Szűcs György elnöktől megtudtuk, hogy a budapesti Expo ‘96 és a hozzá kapcsolódó vidéki programok a települések szűk körét érintik. Minden város és falu joggal szeretné értékeit, környezetét, műemlékeit szebbé tenni. Ehhez jó alkalmat nyújt 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulója. Az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara, együtt a Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetségével és a programot összefogó Honfoglalás Rt.-vel, közösen az önkormányzatokkal, a vállalkozókkal és az állampolgárokkal - a közelgő évfordulóra a falvak és városok felújítását kezdeményezi. A cél: az ezredforduló éveire a települések zárkózzanak fel a fejlett országok építési-környezeti minőségéhez. A szervezők olyan építési, felújítási és renoválási stratégiát javasolnak, amely a múlt értékeit az elmúlt évszázadok építészeti és környezeti értékeivel ötvözi. Ehhez maximális összefogásra és tökéletes menedzselésre lesz szükség. A falu- és városfelújítás hatalmas gazdasági-műszaki feladat, de egyben üzlet is, amely sokoldalú tervezői, kutatói, kivitelezői, banki és vállalkozói tevékenységet igényel. A szervezők szerint a vállalkozás anyagi, személyi és tárgyi feltételei nemzetközi tőkeforrásokból megvalósíthatók. G. R. Bővül a Start-hitel ez évi kerete További négymilliárd forinttal bővül a Start-hitel ez évi kerete, amennyiben a német kormány előrehozza az eredetileg 1993-ra és 1994-re tervezett 20-20 millió márka hitelt - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t az Országos Kisvállalkozás-Fejlesztési Iroda. A hitelért megalapozott üzleti elképzelésekkel, üzleti tervvel rendelkező, három évnél nem régebben alakult vállalkozások jelentkezhetnek a kereskedelmi bankok megyei fiókjainál, illetve vállalkozási igazgatóságainál. Mint ismeretes, a német kormány a Start-hitel keretében összesen 100 millió márkával segíti a magyar magánvállalkozók hitelfelvételét. A két ország megállapodása alapján a Magyar Nemzeti Bank ezt ugyanilyen összegű forinthitellel egészíti ki. Az 1991-ben indult hitelkonstrukció az eredeti elgondolások szerint négy évre szólt: az első évben 40 millió márka, a továbbiakban pedig évente 20 millió márka, plusz az ennek megfelelő MNB-hitel kihelyezését tervezték. Tavaly a teljes összeget, azaz 3,8 milliárd forintot lekötöttek a vállalkozók. A Start-hitel olyan népszerűnek bizonyult, hogy az idei évre tervezett 20-20 millió márka már az év első hónapjaiban elfogyott. A Magyar Nemzeti Bank ezért előrehozta az 1993- 94. évi saját részét, s a magyar kormány ugyanezt kérte a német kormánytól. Németország pozitívan viszonyult e kéréshez, s amennyiben megszületik a megállapodás, a magyar refinanszírozási hitellel együtt további négymilliárd forint Start-hitel vár a vállalkozókra. (MTI)