Fejér Megyei Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

1992. OKTÓBER 16. PÉNTEK HITÉLET II. János Pál pápa Latin-Amerikába látogatott ki II. János Pál pápa október 9-én a Dominikai Köz­társaságba látogatott. A fővárosban, Santo Do­­mingóban megnyitotta a 4. latin-amerikai püspö­ki konferenciát és 14-ig részt vett az Amerika fel­fedezésének 500. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségsorozaton. Az egyházfő idén harmad­szor, sorrendben 57. alkalom­mal kelt útra. Az „utazó pápa” a katolikus vallás nagyköveteként eddig több mint 100 országban fordult meg, a Vatikántól több mint egy évet töltött távol. Euró­pán kívül Latin-Amerikában járt a legtöbbször, (először 1979 elején, legutóbb pedig 1991 ok­tóberében), s a mostani a 12. lá­togatása. Kubán kívül a földrész szinte minden államában járt, néhány országban (Brazília, Mexikó, Dominika, Peru) m­ár többször is, és összesen több mint 90 napot töltött el itt. Latin-amerikai érdekesség, hogy Brazíliában működik a legnagyobb lélekszámú nemzeti katolikus egyház. Uruguay a legkevésbé vallásos a latin-a­merikai országok közül, bár a la­kosság 80 százaléka meg van keresztelve, aktív hitéletet csak 4 százalék él. Mexikóban a la­kosság többsége katolikus, a múlt század közepétől azonban csak korlátozottan lehet vallási tevékenységet folytatni. A pápa latin-amerikai utazá­sai az egyház szempontjából kü­lönösen fontosak, mert itt él a vi­lág katolikusainak csaknem fe­le, és az ezredfordulóra a világ­egyház súlypontja ide helyeződik át. Az itteni fejlemé­nyek nagy hatással lehetnek a katolicizmusra, ahogy a Szent­írás tanait igyekeznek a harma­dik világbeli társadalmakra al­kalmazni. II. János Pál útjain a szegények mellett az erőszak és a forradalom nélküli reformok útján zajló társadalmi változá­sok szószólója. Arra hívta fel a kontinens népeit, hogy töreked­jenek a súlyos társadalmi-gaz­dasági problémák békés megol­dására. Egyúttal felszólította a fejlettebb országokat, hogy az elmaradottakat segítsék hozzá a gazdasági és politikai éréshez. A pápa foglalkozott a „felszaba­dítás teológiájával” is.­­A taní­tás azt vallja, hogy az egyháznak a szegények mellett a helye, és harcolnia kell társadalmi fel­­emelkedésükért, akár a napi po­litikába is beavatkozva. II. János Pál az emberi szoli­daritás és a társadalmi igazság­osság szellemében végzett „új e­­vangelizálást” süregetett Ame­rika felfedezésének 500. évfor­dulója alkalmából. A pápa eddigi latin-amerikai útjai: 1.1979. január 25—február 1.­­— Dominikai Köztársaság, Me­xikó, Bahama-szigetek. 2.1980. június 30—július 12. — Brazília. 3. 1982. június 10—13. — Brazília, Argentína. 4. 1983. március 2—10. — Costa Rica, Nicaragua, Panama, Salvador, Guetamala, Honduras, Belize, Haiti. 5. 1984. október 10—13. — Dominikai Köztársaság, Puerto Rico. 6. 1985. január 26. — február 6. — Venezuela, Ecuador, Peru, Trinidad és Tobago. 7. 1986. július 1—8. — Ko­lumbia , Saint Lucia. 8. 1987. március 31. — április 12. — Uruguay, Chile, Argentí­na. 9.1988. május 7—19. — Uru­guay, Bolívia, Peru, Paraguay. 10.1990. május 6—14. — Me­xikó, Holland Antillák. 11. 1991. október 12—21. — Brazília. Dr. Takács Nándor megyéspüspök áldotta meg Székesfehérváron október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, az Öreghegyi templom búcsúnapján, az új templomszobrokat, melyek egyik fő­alakja Szent Donát és a róla elnevezett kápolna stilizált változata Teresa anya az AIDS-elleni gyógyszerért Calcuttában Teresa anya azért kezdett imádkozni, hogy az orvo­sok mielőbb megtalálják az AIDS ellenszerét.Az idén már 83. évé­ben járó apáca, akit világszerte élő szentként tisztelnek, aggodalmát fejezte ki az AIDS-betegek szá­mának gyors emelkedése miatt. A betegeket részvéttel, szeretettel és nagy-nagy türelemmel kell kezel­nie a társadalomnak­­— mondta az 1979-ben béke Nobel-díjjal kitün­tetett Teresa anya, és külön utalt azoknak a gyermekeknek a ször­nyű helyzetére, akik AIDS-szel fertőzött anyától születtek. Egyházmegyei hírek — Október 18-án ünnepeljük Szent­­séges Atyánk, 11. János Pál Pápa megvá­lasztásának 14. évfordulóját. Délelőtt 10 óra 30-kor a Bazilika-Székesegyházban dr. Takács Nándor megyéspüspök atya hálaadó ünnepi szentmisét mutat be. A szentmisén részt vesz az egyházmegye valamennyi egyházközségének világi el­nöke. Ezt követően a Szent István terem­ben találkozik a megyés főpásztor a vi­lági elnökökkel, tájékoztatást ad az egy­házmegye lelkipásztori feladatairól és gondjairól és megbeszélik az aktuális kérdéseket. — P. Szőke János, a Nyugat-Európá­­ban élő magyar papok vikáriusa, lelki­­gyakorlat vezetésére kérte fel dr. Takács Nándor püspök atyát. A lelkigyakorlatra október 19-től—21-ig kerül sor Vallen­­darban (Németország). — Október 23-án délután 3 órakor II. világháborús emlékművet avatnak Abán. Egyházi megálldására az önkor­mányzat polgármestere a megyéspüspök atyát kérte fel.­­ Október 23-án, délután 5 órakor az 1956-os áldozatok emlékére (a Szent Anna kápolna felől) a Bazilika-Székes­egyház oldalfalán felállított kereszt meg­­áldására kerül sor. A megyéspüspök áld­ja meg a keresztet, 6 órakor megemléke­ző szentmisét mutat be a Bazilikában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7. OLDAL Gecse Gusztáv: Ökumenikus egyházi naptár 1992. október 16-23-ig Október 16. Péntek. Köznap. A katolikus naptárban Alacoque Szent Margit szűz (+1690) emlé­kezete. (Azelőtt okt. 17.) Vizitáci­­ós nővérként látomásokban része­sült, amelyekben megbízást ka­pott arra, hogy hirdesse Jézus Szi­ve tiszteletét, és szorgalmazza Jézus Szive ünnepének a bevezet­ését. A református és az evangélikus naptárban Gál napja. Az ortodox egyházban Szent Longinosz vértanú százados. Október 17. Szombat. Köz­nap. A katolikus naptárban Antió­­chiai Szent Ignác püspök, vértanú emléknapja. (Azelőtt febr. 1.).Mint az antióchiai egyház ve­zetőjét, Trajánusz császár idejé­ben elfogták és megbilincselve Rómába szállították. Útközben 7 levelet írt, amelyekben a Krisztus iránti szeretetet és az egyház egy­ségét szorgalmazta. Kérte, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadí­tása érdekében. 110 körül vadálla­tok elé vetették. A református és az evangélikus naptárban Hedvig napja. Az ortodox egyházban Szent Hozeás próféta és Krísziszben el­temetett Szent András vértanú napja. Október 18. Évközi 29., Szent­­háromság utáni 18. vasárnap. A katolikus naptárban Szent Lukács evangélista ünnepe. Szent Pál apostol tanítványa és kísérője volt. Ő írta meg mestere tanítása alapján a harmadik evangéliumot és jórészt személyes tapasztalatai alapján, naplószerűen az Aposto­lok Cselekedeteit. 84 éves korá­ban halt vértanúhalált. A református és az evangélikus naptárban Lukács napja. Az ortodox egyházban Szent Lukács apostol és evangélista napja. A zsinagógái naptárban hosa­­ná rabbá, szukkót hetedik napja. Október 19. Hétfő. Köznap. A katolikus naptárban Keresztes Szent János áldozópap (+1775) emlékezete. (Azelőtt április 28.) A Genova közeléből származó Já­nos előbb édesapja segítője volt a kereskedésben, majd tökélete­sebb életre határozta el magát. Fi­véreivel megalapította a passzio­­nisták rendjét, amelynek feladatá­vá a szegények és a betegek gon­dozását, segítését, gyámolítását tette. A református naptárban Nán­dor, az evangélikus naptárban Lu­­ciusz napja. Az ortodox egyházban Szent Jóéi próféta, Szent Uarosz vérta­nú és Szentéletű Geraszimosz napja. A zsinagógai naptárban smini­­aceret, záróünnep és a betakarítás ünnepe. Mazkir: megemlékezés az elhunytakról. Október 20. Kedd. Köznap. A református naptárban Vendel, az evangélikus naptárban Irén napja. Az ortodox egyházban Szent Artémiosz nagyvértanú és Szenté­letű Geraszimosz napja. A zsinagógai naptárban szim­­hát-Tóra, a Tóra örömünnepe. Október 21. Szerda. Köznap. A katolikus naptárban Szent Or­solya és vértanútársai, valamint Szent Hilárion apát emlékezete. Orsolyát és vértanútársait a legen­da-irodalom sok csodás esemény­nyel vette körül. Csak annyi biz­tos, hogy Diocletianus császár a­­latt szenvedtek vértanúságot. A református és az evangélikus naptárban Orsolya napja. Az ortodox egyházban Nagy- Szent Hilárion napja. Október­ 22. Csütörtök. Köz­nap. A katolikus naptárban Szent Szalóme emlékezete. Jakab és Já­nos apostol anyja. Ott állt Jézus keresztjénél, jelen volt temetésé­nél, tanúskodott feltámadásáról. A református és az evangélikus naptárban Előd napja. Az ortodox egyházban Szent Averkiosz és Szent Alexandrosz vértanúk napja. Október 23. Péntek. Nemzeti ünnep. A magyarországi katoli­kus naptárban Kapisztrán Szem János áldozópap (+1456) emlék­napja. Ferences szerzetes volt, aki népmisszionáriusként számos or­szágban tevékenykedett. Végül Magyarországon működött és Hunyadi Jánossal együtt vezetve a keresztény seregeket, részese volt a nándorfehérvári győzelem­nek. A református és az evangélikus naptárban Gyöngyi napja. Az ortodox egyházban Szent Jakab apostol napja. A Magyar Köztársaság kikiál­tásának napja. „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Mátés:?) Ehhez a boldogmondáshoz is fel kell idézni azt a kort, amelyben elhangzott. Azt a kort, amely az ir­galmasságot nem ismerte, legfel­jebb családi körben gyakorolta, de megvetendő gyengeségnek tartot­ta. Zsidó ember Jézus kora előtt, és Jézus korában legfeljebb csak saját fajtájával, ezen belül is csak saját kasztjával szemben gyako­rolt irgalmasságot. A nem zsidó­ra, a pogányra úgy tekintett, mint a mérges kígyóra. Egy szegény pogány asszonynak, még a szülé­se alatt sem volt szabad segíteni senkinek. A jól ismert görög drámák, tra­gédiák arról szólnak, hogy un. po­gány világ sem volt más, vagy jobb. A törvény:­jaj­a legyőződ­nek. Nem ismerték az irgalmat, csak az istenek igazságszolgálta­tását, amelyet emberek hajtottak végre. A gyöngének született kis­gyermeket el kell pusztítani, stb. Annak a kornak az embere ebben találta meg a boldogságát, és nem az irgalomban. Boldog volt, ha embertársai fölé kerekedhetett. Az irgalmasság mindenekelőtt látást jelent. Látod-e ami körülöt­ted van? Látni kétféleképpen le­het, szemmel és szívvel. A szemé­vel majdnem mindent lát az em­ber, a lelki vakság azonban sokkal több, mint a fizikai. Nemcsak az anyagi szegénységet, a nyomorú­ságot lehet meglátni, hanem a bá­nat, a csüggedés, a hitetlenség, a gyűlölet és a bűn áldozatainak vert seregét. Van-e ilyen irgalmas szemed? Az irgalmasság részvevő sze­retetet jelent. Arra gondol, hogy lehetnék én is az ő helyében, csu­pán Isten szeretetének köszönhe­tem, hogy nem én vagyok az. Aki­ből ez hiányzik, az nem tud segíte­ni, azaz: nem tudja az irgalmassá­got gyakorolni. Mert ha tesz is valamit, segíteni akar, segítsége nem vigasztal, hanem megaláz. „Ha vagyonomat felétetem is, ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból.”Az irgalmasság alaptörvénye, hogy szív adja a szívnek. Ezért az irgalmasság nemcsak látás, és érzés, hanem mindenek felett: tett. Tenni kell mert a cselekedet nélkül meghal az érzés. Aki nem áldoz, és nem segít, az végül kihűl és jéggé der­med. Semmi sem állott távolabb Jé­zustól, mint az üres meddő érzel­­gés, ezért az irgalmas samaritánus példázatában nem olyan embert állít elénk ki szónokol, vagy fájó szívvel érzeleg, hanem aki azon­nal cselekszik. Ezért ezt a történe­tet így fejezi be: „Eredj el és te is eképpen cselekedjél.” Az irgalmasságnak még egy jellemvonása van: hogy nem sze­­mélyválogató. Az irgalmasságra való képesség ára: a szenvedés. „Az arcának szomorúsága által jobbá lesz a szív.” Könyörülni az tud, aki szenvedett. Ez a törvény Jézus Krisztus ke­resztjében fénylik igazán. Aki ott kibeszélhetetlenül szenvedett, mindannyiunkat be tud fogadni szívébe. A „beszéd”, irgalom az Ószö­vetségben majdnem mindig az Is­ten kiválasztott népe iránti irgal­mat jelenti: Isten hűséges megbíz­hatóságát és szövetségét. Az Új­szövetségben az ennek megfelelő szónak már valamivel tágabb ér­telemben, Istennek minden ember iránti irgalmát jelöli. Jézus az Is­tentől várt, sőt elvárt irgalmat to­vábbadja, továbbadatja tanítvá­nyaival. Azt mondja nekik, hogy csak akkor nyernek irgalmassá­got, ha a nyert irgalmat továbbad­ják. Ebben gazdagodva lesznek boldogok. Ma milyen korban élünk? Nemcsak Jézus korában, hanem ebben a században is jaj a le­győzötteknek. A ma embere is sokszor akkor boldog, ha irgal­matlan lehet. Ezért aktuális üze­nete van ennek a boldogmondás­nak: „Boldogok, akik irgalmasak, mert ők irgalmasságot nyernek.” Turbucz Erzsébet

Next