Fejér Megyei Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-16 / 245. szám
1992. OKTÓBER 16. PÉNTEK HITÉLET II. János Pál pápa Latin-Amerikába látogatott ki II. János Pál pápa október 9-én a Dominikai Köztársaságba látogatott. A fővárosban, Santo Domingóban megnyitotta a 4. latin-amerikai püspöki konferenciát és 14-ig részt vett az Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton. Az egyházfő idén harmadszor, sorrendben 57. alkalommal kelt útra. Az „utazó pápa” a katolikus vallás nagyköveteként eddig több mint 100 országban fordult meg, a Vatikántól több mint egy évet töltött távol. Európán kívül Latin-Amerikában járt a legtöbbször, (először 1979 elején, legutóbb pedig 1991 októberében), s a mostani a 12. látogatása. Kubán kívül a földrész szinte minden államában járt, néhány országban (Brazília, Mexikó, Dominika, Peru) már többször is, és összesen több mint 90 napot töltött el itt. Latin-amerikai érdekesség, hogy Brazíliában működik a legnagyobb lélekszámú nemzeti katolikus egyház. Uruguay a legkevésbé vallásos a latin-amerikai országok közül, bár a lakosság 80 százaléka meg van keresztelve, aktív hitéletet csak 4 százalék él. Mexikóban a lakosság többsége katolikus, a múlt század közepétől azonban csak korlátozottan lehet vallási tevékenységet folytatni. A pápa latin-amerikai utazásai az egyház szempontjából különösen fontosak, mert itt él a világ katolikusainak csaknem fele, és az ezredfordulóra a világegyház súlypontja ide helyeződik át. Az itteni fejlemények nagy hatással lehetnek a katolicizmusra, ahogy a Szentírás tanait igyekeznek a harmadik világbeli társadalmakra alkalmazni. II. János Pál útjain a szegények mellett az erőszak és a forradalom nélküli reformok útján zajló társadalmi változások szószólója. Arra hívta fel a kontinens népeit, hogy törekedjenek a súlyos társadalmi-gazdasági problémák békés megoldására. Egyúttal felszólította a fejlettebb országokat, hogy az elmaradottakat segítsék hozzá a gazdasági és politikai éréshez. A pápa foglalkozott a „felszabadítás teológiájával” is.A tanítás azt vallja, hogy az egyháznak a szegények mellett a helye, és harcolnia kell társadalmi felemelkedésükért, akár a napi politikába is beavatkozva. II. János Pál az emberi szolidaritás és a társadalmi igazságosság szellemében végzett „új evangelizálást” süregetett Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából. A pápa eddigi latin-amerikai útjai: 1.1979. január 25—február 1.— Dominikai Köztársaság, Mexikó, Bahama-szigetek. 2.1980. június 30—július 12. — Brazília. 3. 1982. június 10—13. — Brazília, Argentína. 4. 1983. március 2—10. — Costa Rica, Nicaragua, Panama, Salvador, Guetamala, Honduras, Belize, Haiti. 5. 1984. október 10—13. — Dominikai Köztársaság, Puerto Rico. 6. 1985. január 26. — február 6. — Venezuela, Ecuador, Peru, Trinidad és Tobago. 7. 1986. július 1—8. — Kolumbia , Saint Lucia. 8. 1987. március 31. — április 12. — Uruguay, Chile, Argentína. 9.1988. május 7—19. — Uruguay, Bolívia, Peru, Paraguay. 10.1990. május 6—14. — Mexikó, Holland Antillák. 11. 1991. október 12—21. — Brazília. Dr. Takács Nándor megyéspüspök áldotta meg Székesfehérváron október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, az Öreghegyi templom búcsúnapján, az új templomszobrokat, melyek egyik főalakja Szent Donát és a róla elnevezett kápolna stilizált változata Teresa anya az AIDS-elleni gyógyszerért Calcuttában Teresa anya azért kezdett imádkozni, hogy az orvosok mielőbb megtalálják az AIDS ellenszerét.Az idén már 83. évében járó apáca, akit világszerte élő szentként tisztelnek, aggodalmát fejezte ki az AIDS-betegek számának gyors emelkedése miatt. A betegeket részvéttel, szeretettel és nagy-nagy türelemmel kell kezelnie a társadalomnak— mondta az 1979-ben béke Nobel-díjjal kitüntetett Teresa anya, és külön utalt azoknak a gyermekeknek a szörnyű helyzetére, akik AIDS-szel fertőzött anyától születtek. Egyházmegyei hírek — Október 18-án ünnepeljük Szentséges Atyánk, 11. János Pál Pápa megválasztásának 14. évfordulóját. Délelőtt 10 óra 30-kor a Bazilika-Székesegyházban dr. Takács Nándor megyéspüspök atya hálaadó ünnepi szentmisét mutat be. A szentmisén részt vesz az egyházmegye valamennyi egyházközségének világi elnöke. Ezt követően a Szent István teremben találkozik a megyés főpásztor a világi elnökökkel, tájékoztatást ad az egyházmegye lelkipásztori feladatairól és gondjairól és megbeszélik az aktuális kérdéseket. — P. Szőke János, a Nyugat-Európában élő magyar papok vikáriusa, lelkigyakorlat vezetésére kérte fel dr. Takács Nándor püspök atyát. A lelkigyakorlatra október 19-től—21-ig kerül sor Vallendarban (Németország). — Október 23-án délután 3 órakor II. világháborús emlékművet avatnak Abán. Egyházi megálldására az önkormányzat polgármestere a megyéspüspök atyát kérte fel. Október 23-án, délután 5 órakor az 1956-os áldozatok emlékére (a Szent Anna kápolna felől) a Bazilika-Székesegyház oldalfalán felállított kereszt megáldására kerül sor. A megyéspüspök áldja meg a keresztet, 6 órakor megemlékező szentmisét mutat be a Bazilikában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7. OLDAL Gecse Gusztáv: Ökumenikus egyházi naptár 1992. október 16-23-ig Október 16. Péntek. Köznap. A katolikus naptárban Alacoque Szent Margit szűz (+1690) emlékezete. (Azelőtt okt. 17.) Vizitációs nővérként látomásokban részesült, amelyekben megbízást kapott arra, hogy hirdesse Jézus Szive tiszteletét, és szorgalmazza Jézus Szive ünnepének a bevezetését. A református és az evangélikus naptárban Gál napja. Az ortodox egyházban Szent Longinosz vértanú százados. Október 17. Szombat. Köznap. A katolikus naptárban Antióchiai Szent Ignác püspök, vértanú emléknapja. (Azelőtt febr. 1.).Mint az antióchiai egyház vezetőjét, Trajánusz császár idejében elfogták és megbilincselve Rómába szállították. Útközben 7 levelet írt, amelyekben a Krisztus iránti szeretetet és az egyház egységét szorgalmazta. Kérte, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadítása érdekében. 110 körül vadállatok elé vetették. A református és az evangélikus naptárban Hedvig napja. Az ortodox egyházban Szent Hozeás próféta és Krísziszben eltemetett Szent András vértanú napja. Október 18. Évközi 29., Szentháromság utáni 18. vasárnap. A katolikus naptárban Szent Lukács evangélista ünnepe. Szent Pál apostol tanítványa és kísérője volt. Ő írta meg mestere tanítása alapján a harmadik evangéliumot és jórészt személyes tapasztalatai alapján, naplószerűen az Apostolok Cselekedeteit. 84 éves korában halt vértanúhalált. A református és az evangélikus naptárban Lukács napja. Az ortodox egyházban Szent Lukács apostol és evangélista napja. A zsinagógái naptárban hosaná rabbá, szukkót hetedik napja. Október 19. Hétfő. Köznap. A katolikus naptárban Keresztes Szent János áldozópap (+1775) emlékezete. (Azelőtt április 28.) A Genova közeléből származó János előbb édesapja segítője volt a kereskedésben, majd tökéletesebb életre határozta el magát. Fivéreivel megalapította a passzionisták rendjét, amelynek feladatává a szegények és a betegek gondozását, segítését, gyámolítását tette. A református naptárban Nándor, az evangélikus naptárban Luciusz napja. Az ortodox egyházban Szent Jóéi próféta, Szent Uarosz vértanú és Szentéletű Geraszimosz napja. A zsinagógai naptárban sminiaceret, záróünnep és a betakarítás ünnepe. Mazkir: megemlékezés az elhunytakról. Október 20. Kedd. Köznap. A református naptárban Vendel, az evangélikus naptárban Irén napja. Az ortodox egyházban Szent Artémiosz nagyvértanú és Szentéletű Geraszimosz napja. A zsinagógai naptárban szimhát-Tóra, a Tóra örömünnepe. Október 21. Szerda. Köznap. A katolikus naptárban Szent Orsolya és vértanútársai, valamint Szent Hilárion apát emlékezete. Orsolyát és vértanútársait a legenda-irodalom sok csodás eseménynyel vette körül. Csak annyi biztos, hogy Diocletianus császár alatt szenvedtek vértanúságot. A református és az evangélikus naptárban Orsolya napja. Az ortodox egyházban Nagy- Szent Hilárion napja. Október 22. Csütörtök. Köznap. A katolikus naptárban Szent Szalóme emlékezete. Jakab és János apostol anyja. Ott állt Jézus keresztjénél, jelen volt temetésénél, tanúskodott feltámadásáról. A református és az evangélikus naptárban Előd napja. Az ortodox egyházban Szent Averkiosz és Szent Alexandrosz vértanúk napja. Október 23. Péntek. Nemzeti ünnep. A magyarországi katolikus naptárban Kapisztrán Szem János áldozópap (+1456) emléknapja. Ferences szerzetes volt, aki népmisszionáriusként számos országban tevékenykedett. Végül Magyarországon működött és Hunyadi Jánossal együtt vezetve a keresztény seregeket, részese volt a nándorfehérvári győzelemnek. A református és az evangélikus naptárban Gyöngyi napja. Az ortodox egyházban Szent Jakab apostol napja. A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Mátés:?) Ehhez a boldogmondáshoz is fel kell idézni azt a kort, amelyben elhangzott. Azt a kort, amely az irgalmasságot nem ismerte, legfeljebb családi körben gyakorolta, de megvetendő gyengeségnek tartotta. Zsidó ember Jézus kora előtt, és Jézus korában legfeljebb csak saját fajtájával, ezen belül is csak saját kasztjával szemben gyakorolt irgalmasságot. A nem zsidóra, a pogányra úgy tekintett, mint a mérges kígyóra. Egy szegény pogány asszonynak, még a szülése alatt sem volt szabad segíteni senkinek. A jól ismert görög drámák, tragédiák arról szólnak, hogy un. pogány világ sem volt más, vagy jobb. A törvény:jaja legyőződnek. Nem ismerték az irgalmat, csak az istenek igazságszolgáltatását, amelyet emberek hajtottak végre. A gyöngének született kisgyermeket el kell pusztítani, stb. Annak a kornak az embere ebben találta meg a boldogságát, és nem az irgalomban. Boldog volt, ha embertársai fölé kerekedhetett. Az irgalmasság mindenekelőtt látást jelent. Látod-e ami körülötted van? Látni kétféleképpen lehet, szemmel és szívvel. A szemével majdnem mindent lát az ember, a lelki vakság azonban sokkal több, mint a fizikai. Nemcsak az anyagi szegénységet, a nyomorúságot lehet meglátni, hanem a bánat, a csüggedés, a hitetlenség, a gyűlölet és a bűn áldozatainak vert seregét. Van-e ilyen irgalmas szemed? Az irgalmasság részvevő szeretetet jelent. Arra gondol, hogy lehetnék én is az ő helyében, csupán Isten szeretetének köszönhetem, hogy nem én vagyok az. Akiből ez hiányzik, az nem tud segíteni, azaz: nem tudja az irgalmasságot gyakorolni. Mert ha tesz is valamit, segíteni akar, segítsége nem vigasztal, hanem megaláz. „Ha vagyonomat felétetem is, ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból.”Az irgalmasság alaptörvénye, hogy szív adja a szívnek. Ezért az irgalmasság nemcsak látás, és érzés, hanem mindenek felett: tett. Tenni kell mert a cselekedet nélkül meghal az érzés. Aki nem áldoz, és nem segít, az végül kihűl és jéggé dermed. Semmi sem állott távolabb Jézustól, mint az üres meddő érzelgés, ezért az irgalmas samaritánus példázatában nem olyan embert állít elénk ki szónokol, vagy fájó szívvel érzeleg, hanem aki azonnal cselekszik. Ezért ezt a történetet így fejezi be: „Eredj el és te is eképpen cselekedjél.” Az irgalmasságnak még egy jellemvonása van: hogy nem személyválogató. Az irgalmasságra való képesség ára: a szenvedés. „Az arcának szomorúsága által jobbá lesz a szív.” Könyörülni az tud, aki szenvedett. Ez a törvény Jézus Krisztus keresztjében fénylik igazán. Aki ott kibeszélhetetlenül szenvedett, mindannyiunkat be tud fogadni szívébe. A „beszéd”, irgalom az Ószövetségben majdnem mindig az Isten kiválasztott népe iránti irgalmat jelenti: Isten hűséges megbízhatóságát és szövetségét. Az Újszövetségben az ennek megfelelő szónak már valamivel tágabb értelemben, Istennek minden ember iránti irgalmát jelöli. Jézus az Istentől várt, sőt elvárt irgalmat továbbadja, továbbadatja tanítványaival. Azt mondja nekik, hogy csak akkor nyernek irgalmasságot, ha a nyert irgalmat továbbadják. Ebben gazdagodva lesznek boldogok. Ma milyen korban élünk? Nemcsak Jézus korában, hanem ebben a században is jaj a legyőzötteknek. A ma embere is sokszor akkor boldog, ha irgalmatlan lehet. Ezért aktuális üzenete van ennek a boldogmondásnak: „Boldogok, akik irgalmasak, mert ők irgalmasságot nyernek.” Turbucz Erzsébet