Fejér Megyei Hírlap, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. JANUÁR 2. SZOMBAT Kis tükör ^^^'1 Három héttel a hatalom átakkrtlfcf ^sa e*°d L’TWS' George Bush amerikai elnök még egy utolsó külpolitikai sikerrel dicsekedhet: a hét elején bejelentették egy új orosz-amerikai, a nukleáris leszerelésről szóló megállapodás létrejöttét, amelyet a két ország államfője véglegesít majd a 3-ikán kezdődő moszkvai csúcstalálkozón. A START-2 előirányozza, hogy az orosz és az amerikai támadó nukleáris fegyverek számát tíz éven belül a jelenlegi mennyiség harmadára csökkentik. Vagyis: a 10 ezer nukleáris töltetből 2003-ig az Egyesült Államokban 3500, Oroszországban 3000 marad. A megállapodás létrejöttét bejelentő Eagleburger amerikai, illetve Kozirev orosz külügyminiszter sem részletezte, hogyan rendezték az egyezmény utolsó vitás pontjait, nevezetesen a nagy hatótávolságú rakéták és a több robbanófejjel ellátott orosz SS-18 és SS-19 típusú nukleáris töltetek kérdését. A júniusi Bush-Jelcin találkozón olyan lényegi megállapodásra jutottak, hogy a START-2 kimondaná e két rakétatípus teljes megsemmisítését. Moszkva azóta úgy gondolta, hogy megtartana bizonyos számú SS-18-as silót, amelybe (takarékossági megfontolásból) SS-25-ös mozgatható indítóállású rakétát telepítenének. A másik vitás pont az amerikai nehézbombázók fedélzetén tárolt nukleáris rakéták megszámlálhatósága, illetve a különböző típusú repülőgépeken tárolható rakéták számának meghatározása volt. E megállapodás a harmadik olyan leszerelési egyezmény lesz, amelyet Bush elnök a Fehér Házban eltöltött négy éve alatt aláírt. Bush számára, aki a nukleáris holocaust kísértetétől való távolodás amerikai elnökeként mutatkozott be, a START-2 aláírása nagyon szép búcsúünnepség lesz. Nincs törvény a rádióról és a tv-ről (Folytatás az 1. oldalról) 122 nem szavazattal, 170 tartózkodás mellett nem fogadta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást megelőzően az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kulturális bizottság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István igazságügyi miniszter egyöntetűen úgy vélte: „torzó” született, olyan törvényszöveg, amely a valós életben megvalósíthatatlan. Ezt tükrözte a szavazás is, amelyben senki nem voksolt a törvényjavaslat mellett. Kisebb vitát váltott ki, hogy a néhány, már elfogadott, kétharmados szótöbbséget igénylő cikkely a törvény „elvetélése” ellenére életképesnek tekinthető-e. Az Országgyűlés december 31-én, nem sokkal hajnali fél négy után, csaknem 19 órás szerda-csütörtöki munkanapot teljesítve, fejezte be 1992. évi tevékenységét. Az ülés levezető elnökei kísérletet tettek a tárgysorozatban még szereplő négy törvényjavaslat határozathozatalára, de a szövetkezeti átalakulási törvény módosításáról szóló jogszabály végszavazása előtt kiderült: már nincs esély arra, hogy helyreállítható legyen a T. Ház határozatképessége. Szabad György így ünnepélyesen elköszönt a jelenlévőktől, s berekesztette az ülést. Csendben, nyugodtan Az óesztendővel Csehszlovákiát is búcsúztatták Szilveszter napján nem csupán az óévet, hanem magát Csehszlovákiát is búcsúztatták Csehország és Szlovákia lakói. December 31-én tették közzé Pozsonyban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának nyilatkozatát, amely szerint a Szlovák Köztársaság szuverén, önálló jogállam, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik utódállama. A szlovák parlamenti nyilatkozat megszövegezői utaltak arra: a Szlovák Köztársaság, a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek vállalásával, megerősíti azon politikai akaratát, hogy pluralista demokráciában kíván élni, és hogy tiszteletben kívánja tartani az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. Szlovákia kész felvenni és fejleszteni a diplomáciai kapcsolatokat a világ valamennyi demokratikus államával. E kapcsolatok alapját a barátság, a kölcsönös tiszteleten nyugvó békés együttélés, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a politikai függetlenség, az államhatárok sérthetetlensége képezi — szögezte le a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának nyilatkozata. A hatóságok mindkét fővárosban felkészültek arra, hogy az emberek ezúttal a szokványos szilveszteri tömeget is jelentősen felülmúló létszámban vonulnak az utcára. Éjfél előtt néhány perccel a csehszlovák televízió szilveszteri adásában Jan Strásky, az utolsó csehszlovák miniszterelnök, valamint Michal Kovác, a Szövetségi Gyűlés utolsó elnöke búcsúztatta a közös államot. Ezután felhangzott a csehszlovák himnusz, majd az utolsó gongütés pillanatában — annyi más intézménnyel együtt — a föderációs tévécsatorna (FI) is eltűnt. Pozsonyban a főtéren, valamint a várban egy perccel éjfél előtt levonták a csehszlovák lobogót, s felvonták a szlovák zászlót. Prágában ennek nem lett volna értelme: a cseh állam sajátjaként őrizte meg a háromszínű csehszlovák lobogót. Pénteken mindkét fővárosban ünnepi ülést tart a nemzeti parlament. Kormánypárti nyilatkozat A kormánykoalíció képviselőcsoportjainak vezetői, dr. Kónya Imre, dr. Szabó János és Csépe Béla csütörtökre, december 31-re virradó éjjel a következő, általuk aláírt közleményt juttatták el a Magyar Távirati Irodához: „A Magyar Rádió és a Magyar Televízió politikai befolyástól mentes, közszolgálati feladatainak megfelelő működését biztosító törvény kétharmados többséget igénylő rendelkezéseinek elfogadását az ellenzék megakadályozta. Azokat a javaslatokat — köztük saját indítványaikat — szavazták le az ellenzéki képviselők, amelyekről a két évig tartott egyeztetés eredményeként az Országgyűlés kulturális bizottságában végre teljes egyetértés alakult ki. Önleleplező az a magatartásuk, amellyel a pártatlan tájékoztatás garanciáit biztosító és az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére irányuló törvény megszavazását a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezető pozícióinak megszerzésétől tették függővé. A koalíció képviselői nem vállalhatták annak az önellentmondásoktól terhes jogi torzónak a megszavazását, amely az ellenzék magatartásának következtében létrejöhetett volna. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az ellenzéki képviselők — demokratákhoz méltatlan módon — szűk csoportérdekeket leplezetlenül érvényesítve, megakadályozták a demokratikus átalakulás egyik igen fontos törvényének a megszületését.” Ellenzéki nyilatkozat A három ellenzéki frakcióvezető nevével jegyezve közös nyilatkozatot juttatott el a három ellenzéki képviselőcsoport csütörtökre virradó éjszaka az MTI parlamenti szerkesztőségéhez. „A december 31-re virradó éjszakán a Parlament határozathoztalt kísérelt meg a Rádióról és a Televízióról szóló törvényjavaslatról. A határozathozatal során, minthogy 23-as többséget igénylő rendelkezések egész sora nem született meg, torz, ezért alkalmazhatatlan törvényszöveg alakult ki, így a törvény éppen arra alkalmatlan, ami miatt az alkotmány „megrendelte”, hogy a mindenkori hatalomtól független legyen a rádiózás és a televíziózás. Ennek a sajnálatos eredménynek az volt az oka, hogy a kormánykoalíció most első ízben terjesztett be a Ház elé olyan törvényjavaslatot, amelynek 2/ 3-os részeire nézve nem alakult ki konszenzus a szavazás megkezdése előtt. Az ellenzéki pártok mindent megtettek a megállapodás érdekében. Október 27-én kormánypárti képviselők szakították meg a tárgyalásokat, majd a kormány folyamodott olyan törvénysértő lépésekhez, amelyek a TV átalakítását célozták meg a törvény elfogadása előtt. Az ellenzéki pártok ennek ellenére a kulturális bizottságban keresték a megegyezést a kormánypártokkal. Sőt, december 23-án még egy kísérletet tettek arra, hogy tárgyalások induljanak meg kormánypártok és ellenzéki pártok között. Ezt azonban a kormánypártok elutasították, így a törvényszöveg a lehető legrosszabb állapotba került. A kialakult helyzetért a kormányt és a kormánykoalíció pártjait terheli a felelősség. A médiatörvény kérdését erőből megoldani nem lehetséges, csak a tárgyalás útja járható. Az ellenzéki pártok erre továbbra is készen állnak. Ma mind a választók, mind a sajtó munkatársai, mind az ellenzék megállapodást akar, és a megállapodás útjában csak a kormány és a kormánypártok állnak.” Hollandiában Hét halott az új év első napján Hét halottja és mintegy száz sebesültje van a holland autópályákon bekövetkezett tömeges gépkocsi-szerencsétlenségeknek az 1993-as esztendő első napján. A baleseteket a sűrű köd és a jeges útszakaszok, illetőleg az autósoknak ezekhez a viszonyokhoz nem megfelelő közlekedése idézték elő. Az AP jelentés szerint a legtöbb személy- és tehergépkocsi a Rotterdam és Amszterdam körüli autópályákon ütközött össze. A sorozatos ütközések éjfél után, illetőleg hajnalban kezdődtek, amikor már mindenki hazafelé indult. A legnagyobb karambol során több mint száz autó futott egymásba. PÁRTOK-MOZGALMAK MUSZOLOK! Kárpótlási igény nyilvántartásához jelentkezzetek! Azok jelentkezését várjuk, akik 1951 és 1956 között katonai behívót kaptak, azonban — sorkatonai szolgálat helyett — munkaszolgálatra osztották be őket és jelenleg Fejér megyében élnek. Bajtársak 1993 január 4-től — hetenként — a hétfői, keddi, szerdai napokon, 8 órától 12 óráig a székesfehérvári POFOSZ irodában (Városház-tér 4.1. emelet, a püspöki palotával szemben) jelentkezzetek! A katonakönyet feltétlen hozzátok magatokkal! Ezt a felhívást — lakóhelyeteken — közöljétek azokkal a MUSZ-os bajtársakkal is, akik — a kevés nyugdíjuk miatt —, nem olvasnak újságot. A POFOSZ Fejér Megyei Szervezetének MUSZ 1951—56 szekciója Jogi tanácsadás 1993. január 4-én hétfőn 16.30-tól 17.30-ig dr. Pere József ügyvéd ingyenes jogi tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat, büntetőjogi, polgárjogi, családjogi és társaság jogi kérdésekben, és ad tanácsokat az érdeklődőknek. Jogi tanácsadás helye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Városház tér 4. szám alatt levő irodája. Magyar Máltai Szeretetszolgálat székesfehérvári csoport Szigorúbb ellátás a munkanélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) Cégvetési intézmények járulék fizetését is átvállalva 152 milliárd forinttal járul hozzá az alaphoz. Az előzetes becslések szerint amennyiben a jövő év végére a munkanélküliek száma eléri a 900 ezret, akkor körülbelül 120 milliárd forintra lesz szükség. Elsősorban a járadékfizetések és azok társadalombiztosítási kiadásai terhelik az alapot. A bevételnövelő intézkedéseken kívül a kiadásokat is csökkentik. A munkanélküliek ellátásának maximális ideje másfél évről egy évre csökken. Változik ezen belül az első, illetve a második szakasz időtartama. Korábban maximálisan egy évig az előző átlagkereset 70 százalékát, fél évig 50 százalékát kaphatta meg a munkanélküli. A változás szerint negyedévig az átlagkereset 75 százalékára, háromnegyed évig 60 százalékára tarthat igényt. Módon az ellátás összegének alsó és felső határa. Eddig az alsó határ — amennyiben az átlagkereset ettől nem volt alacsonyabb — minimálbér összege volt, a felhatár pedig ennek kétszerese. törvény módosításával az alsó határ — szintén amennyiben az átlagkereset ennél nem alacsonyabb , 8600 forint, a felső határ pedig a járadékfolyósítás első részében 18 ezer forint, második részében 15 ezer forint. Mint ismeretes, a minimálbér 1992-ben 9 ezer forint lesz. Szigorítást jelent, hogy bizonyos felmondási formáknál csak 180 napos szünet után folyósítható a munkanélküiek ellátása. A viszszaélések visszaszorítása érdekében a helyi munkaügyi központ a települési önkormányzattal megállapodhat a járadékfelvételi jogosultság közös ellenőrzésében, megfelelő szankcionálásában. (MTI) Butrosz Gáli a katonai beavatkozás ellen Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár erőteljesen ellenzi a jugoszláviai katonai beavatkozást —jelentette a BBC csütörtökön. A brit rádió megszerezte azt a levelet, amelyben a világszervezet vezetője figyelmezteti a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a konfliktus csak súlyosbodna, ha a Nyugat akcióba lépne. A tervek szerint a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten kellene összeülnie, hogy jóváhagyja a boszniai repülési tilalom fegyveres kikényszerítését. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár azt írta a levelében, hogy komolyan aggódik a katonai beavatkozás iránt növekvő nyomás miatt. Úgy vélte, hogy a fenyegetés kockára teszi az újabb genfi tárgyalásokat, amikor is első ízben ülnének egy asztalhoz a boszniai szerb, horvát és mohamedán csoportok képviselői. Fékezni kell a rohanást a katonai beavatkozás felé, különben a zsenge békefolyamat nem tud meggyökerezni — vélekedett Butrosz Gáli a rádió jelentése szerint, és arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy egyelőre halassza el a döntést még a repülési tilalom kikényszerítéséről is. „Trianon revíziójára törekednek” Meciar vádjai a magyarokkal szemben Egyes magyarországi politikai körök a trianoni szerződés revíziójára törekednek, és meg akarják változtatni a szlovák-magyar határt — jelentette ki csütörtökön, néhány órával az önálló szlovák államiság létrejötte előtt, Pozsonyban tartott sajtóértekezletén Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök. Meciar szerint ezek a körök azonos stratégiát követnek Románia, Szerbia és Ukrajna vonatkozásában is. A szlovák kormányfő a sajtóértekezleten azt is megállapította, hogy a magyarországi szlovák kisebbséget „megtizedelték”. „Csupán néhányan vannak, akik hűségesek maradtak nemzetükhöz”— mondta. A kisebbségekkel való gyökeresen más bánásmód példájaként említette a szlovákiai magyarok jogi helyzetét, ami szerinte a nemzetközi jog által előírt szint fölött áll.