Fejér Megyei Hírlap, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. JANUÁR 2. SZOMBAT Kis tükör ^^^'1 Három héttel a hatalom áta­kkrtlfcf ^sa e*°d­ L’TWS' George Bush amerikai el­­nök még egy utolsó külpolitikai sikerrel dicsekedhet: a hét elején be­jelentették egy új orosz-a­merikai, a nukleáris leszere­lésről szóló megállapodás létrejöttét, amelyet a két or­szág államfője véglegesít majd a 3-ikán kezdődő moszkvai csúcstalálkozón. A START-2 előirányoz­za, hogy az orosz és az ame­rikai támadó nukleáris fegy­verek számát tíz éven belül a jelenlegi mennyiség har­madára csökkentik. Vagyis: a 10 ezer nukleáris töltetből 2003-ig az Egyesült Álla­mokban 3500, Oroszország­ban 3000 marad. A megállapodás létrejöt­tét bejelentő Eagleburger a­­merikai, illetve Kozirev orosz külügyminiszter sem részletezte, hogyan rendez­ték az egyezmény utolsó vi­tás pontjait, nevezetesen a nagy hatótávolságú rakéták és a több robbanófejjel ellá­tott orosz SS-18 és SS-19 tí­pusú nukleáris töltetek kér­dését. A júniusi Bush-Jelcin találkozón olyan lényegi megállapodásra jutottak, hogy a START-2 kimonda­ná e két rakétatípus teljes megsemmisítését. Moszkva azóta úgy gondolta, hogy megtartana bizonyos számú SS-18-as silót, amelybe (ta­karékossági megfontolás­ból) SS-25-ös mozgatható indítóállású rakétát telepíte­nének. A másik vitás pont az a­­merikai nehézbombázók fe­délzetén tárolt nukleáris ra­kéták megszámlálhatósága, illetve a különböző típusú repülőgépeken tárolható ra­kéták számának meghatáro­zása volt. E megállapodás a har­madik olyan leszerelési e­­gyezmény lesz, amelyet Bush elnök a Fehér Házban eltöltött négy éve alatt aláírt. Bush számára, aki a nukleá­ris holocaust kísértetétől va­ló távolodás amerikai elnö­keként mutatkozott be, a START-2 aláírása nagyon szép búcsúünnepség lesz. Nincs törvény a rádióról és a tv-ről (Folytatás az 1. oldalról) 122 nem szavazattal, 170 tartóz­kodás mellett nem fogadta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást mege­lőzően az alkotmányügyi bizott­ság elnöke, a kulturális bizott­ság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István i­­gazságügyi miniszter egyönte­tűen úgy vélte: „torzó” született, olyan törvényszöveg, amely a valós életben megvalósíthatat­lan. Ezt tükrözte a szavazás is, a­­melyben senki nem voksolt a törvényjavaslat mellett. Kisebb vitát váltott ki, hogy a néhány, már elfogadott, kétharmados szótöbbséget igénylő cikkely a törvény „elvetélése” ellenére é­­letképesnek tekinthető-e. Az Országgyűlés december 31-én, nem sokkal hajnali fél négy után, csaknem 19 órás szerda-csütörtöki munkanapot teljesítve, fejezte be 1992. évi tevékenységét. Az ülés levezető elnökei kísérletet tettek a tárgy­­sorozatban még szereplő négy törvényjavaslat határozathoza­talára, de a szövetkezeti átalaku­lási törvény módosításáról szóló jogszabály végszavazása előtt kiderült: már nincs esély arra, hogy helyreállítható legyen a T. Ház határozatképessége. Sza­bad György így ünnepélyesen elköszönt a jelenlévőktől, s ber­ekesztette az ülést. Csendben, nyugodtan Az óesztendővel Csehszlovákiát is búcsúztatták Szilveszter napján nem csu­pán az óévet, hanem magát Csehszlovákiát is búcsúztatták Csehország és Szlovákia lakói. December 31-én tették közzé Pozsonyban a Szlovák Köztár­saság Nemzeti Tanácsának nyi­latkozatát, amely szerint a Szlo­vák Köztársaság szuverén, önál­ló jogállam, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik utódállama. A szlovák parlamenti nyilat­kozat megszövegezői utaltak ar­ra: a Szlovák Köztársaság, a nemzetközi szerződésekből fa­kadó kötelezettségek vállalásá­val, megerősíti azon politikai a­­karatát, hogy pluralista demok­ráciában kíván élni, és hogy tisz­teletben kívánja tartani az alapvető emberi és polgári sza­badságjogokat. Szlovákia kész felvenni és fejleszteni a diplo­máciai kapcsolatokat a világ va­lamennyi demokratikus államá­val. E kapcsolatok alapját a ba­rátság, a kölcsönös tiszteleten nyugvó békés együttélés, az e­­gyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a politikai füg­getlenség, az államhatárok sért­hetetlensége képezi — szögezte le a Szlovák Köztársaság Nem­zeti Tanácsának nyilatkozata. A hatóságok mindkét fővá­rosban felkészültek arra, hogy az emberek ezúttal a szokvá­nyos szilveszteri tömeget is je­lentősen felülmúló létszámban vonulnak az utcára. Éjfél előtt néhány perccel a csehszlovák televízió szilveszteri adásában Jan Strásky, az utolsó csehszlo­vák miniszterelnök, valamint Michal Kovác, a Szövetségi Gyűlés utolsó elnöke búcsúztat­ta a közös államot. Ezután fel­hangzott a csehszlovák him­nusz, majd az utolsó gongütés pillanatában — annyi más intéz­ménnyel együtt — a föderációs tévécsatorna (FI) is eltűnt. Pozsonyban a főtéren, vala­mint a várban egy perccel éjfél előtt levonták a csehszlovák lo­bogót, s felvonták a szlovák zászlót. Prágában ennek nem lett volna értelme: a cseh állam sajátjaként őrizte meg a három­színű csehszlovák lobogót. Pén­teken mindkét fővárosban ünne­pi ülést tart a nemzeti parlament. Kormánypárti nyilatkozat A kormánykoalíció képvise­lőcsoportjainak vezetői, dr. Kó­nya Imre, dr. Szabó János és Csépe Béla csütörtökre, dec­ember 31-re virradó éjjel a kö­vetkező, általuk aláírt közle­ményt juttatták el a Magyar Távirati Irodához: „A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió politikai befo­lyástól mentes, közszolgálati feladatainak megfelelő műkö­dését biztosító törvény kéthar­mados többséget igénylő ren­delkezéseinek elfogadását az ellenzék megakadályozta. Azokat a javaslatokat — köztük saját indítványaikat — szavazták le az ellenzéki képvi­selők, amelyekről a két évig tar­tott egyeztetés eredményeként az Országgyűlés kulturális bi­zottságában végre teljes egyet­értés alakult ki. Önleleplező az a magatartá­suk, amellyel a pártatlan tájé­koztatás garanciáit biztosító és az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére irányuló tör­vény megszavazását a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezető pozícióinak megszerzé­sétől tették függővé. A koalíció képviselői nem vállalhatták an­nak az önellentmondásoktól terhes jogi torzónak a megsza­vazását, amely az ellenzék ma­gatartásának következtében létrejöhetett volna. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy az ellenzéki képvi­selők — demokratákhoz mél­tatlan módon — szűk csopor­térdekeket leplezetlenül érvé­nyesítve, megakadályozták a demokratikus átalakulás egyik igen fontos törvényének a meg­születését.” Ellenzéki nyilatkozat A három ellenzéki frakcióve­zető nevével jegyezve közös nyilatkozatot juttatott el a három ellenzéki képviselőcsoport csü­törtökre virradó éjszaka az MTI parlamenti szerkesztőségéhez. „A december 31-re virradó éjszakán a Parlament határozat­­hoztalt kísérelt meg a Rádióról és a Televízióról szóló törvény­­javaslatról. A határozathozatal során, minthogy 2­3-as többsé­get igénylő rendelkezések egész sora nem született meg, torz, ezért alkalmazhatatlan törvény­­szöveg alakult ki, így a törvény éppen arra alkalmatlan, ami mi­att az alkotmány „megrendelte”, hogy a mindenkori hatalomtól független legyen a rádiózás és a televíziózás. Ennek a sajnálatos ered­ménynek az volt az oka, hogy a kormánykoalíció most első íz­ben terjesztett be a Ház elé olyan törvényjavaslatot, amelynek 2/ 3-os részeire nézve nem alakult ki konszenzus a szavazás meg­kezdése előtt. Az ellenzéki pártok mindent megtettek a megállapodás érde­kében. Október 27-én kormány­­párti képviselők szakították meg a tárgyalásokat, majd a kor­mány folyamodott olyan tör­vénysértő lépésekhez, amelyek a TV átalakítását célozták meg a törvény elfogadása előtt. Az ellenzéki pártok ennek el­lenére a kulturális bizottságban keresték a megegyezést a kor­mánypártokkal. Sőt, december 23-án még egy kísérletet tettek arra, hogy tárgyalások indulja­nak meg kormánypártok és el­lenzéki pártok között. Ezt azon­ban a kormánypártok elutasítot­ták, így a törvényszöveg a lehe­tő legrosszabb állapotba került. A kialakult helyzetért a kor­mányt és a kormánykoalíció pártjait terheli a felelősség. A médiatörvény kérdését erőből megoldani nem lehetséges, csak a tárgyalás útja járható. Az el­lenzéki pártok erre továbbra is készen állnak. Ma mind a választók, mind a sajtó munkatársai, mind az el­lenzék megállapodást akar, és a megállapodás útjában csak a kormány és a kormánypártok állnak.” Hollandiában Hét halott az új év első napján Hét halottja és mintegy száz sebesültje van a holland autópá­lyákon bekövetkezett tömeges gépkocsi-szerencsétlenségek­nek az 1993-as esztendő első napján. A baleseteket a sűrű köd és a jeges útszakaszok, illetőleg az autósoknak ezekhez a viszo­nyokhoz nem megfelelő közle­kedése idézték elő. Az AP jelentés szerint a leg­több személy- és tehergépkocsi a Rotterdam és Amszterdam körüli autópályákon ütközött össze. A sorozatos ütközések éjfél után, illetőleg hajnalban kez­dődtek, amikor már mindenki hazafelé indult. A legnagyobb karambol során több mint száz autó futott egymásba. PÁRTOK-MOZGALMAK MUSZOLOK! Kárpótlási igény nyilvántartásához jelentkezzetek! Azok jelentkezését vár­juk, akik 1951 és 1956 között katonai behívót kaptak, azonban — sorkatonai szolgálat helyett — munkaszolgálatra osztották be őket és jelenleg Fejér megyé­ben élnek. Bajtársak­­ 1993 január 4-től — hetenként — a hétfői, keddi, szerdai napokon, 8 órától 12 óráig a székesfehérvári POFOSZ irodában (Városház-tér 4.1. emelet, a püspöki palotával szemben) jelentkezzetek! A katonakönyet feltétlen hozzátok magatokkal! Ezt a felhívást — lakóhelyeteken — közöljétek azokkal a MUSZ-os bajtár­sakkal is, akik — a kevés nyugdíjuk miatt —, nem olvasnak újságot. A POFOSZ Fejér Megyei Szervezetének MUSZ 1951—56 szekciója Jogi tanácsadás 1993. január 4-én hétfőn 16.30-tól 17.30-ig dr. Pere József ügyvéd ingyenes jogi tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat, büntetőjogi, polgárjogi, családjogi és társaság jogi kérdésekben, és ad tanácsokat az érdeklődőknek. Jogi tanácsadás helye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Városház tér 4. szám alatt levő irodája. Magyar Máltai Szeretetszolgálat székesfehérvári csoport Szigorúbb ellátás a munkanélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) Cégvetési intézmények járulék fizetését is átvállalva 1­52 mil­liárd forinttal járul hozzá az a­­laphoz. Az előzetes becslések szerint amennyiben a jövő év végére a munkanélküliek száma eléri a 900 ezret, akkor körülbe­lül 120 milliárd forintra lesz szükség. Elsősorban a járadékfi­zetések és azok társadalombiz­tosítási kiadásai terhelik az ala­pot. A bevételnövelő intézkedé­seken kívül a kiadásokat is csök­kentik. A munkanélküliek ellá­tásának maximális ideje másfél évről egy évre csökken. Válto­zik ezen belül az első, illetve a második szakasz időtartama. Korábban maximálisan egy évig az előző átlagkereset 70 százalékát, fél évig 50 százalé­kát kaphatta meg a munkanélkü­li. A változás szerint negyed­évig az átlagkereset 75 százalé­kára, háromnegyed évig 60 szá­zalékára tarthat igényt. Módo­n az ellátás összegének alsó és fe­l­ső határa. Eddig az alsó határ — amennyiben az átlagkereset et­től nem volt alacsonyabb — minimálbér összege volt, a fel­határ pedig ennek kétszerese. törvény módosításával az alsó határ — szintén amennyiben az átlagkereset ennél nem alacso­nyabb , 8600 forint, a felső ha­tár pedig a járadékfolyósítás el­ső részében 18 ezer forint, má­sodik részében 15 ezer forint. Mint ismeretes, a minimálbér 1992-ben 9 ezer forint lesz. Szi­gorítást jelent, hogy bizonyos felmondási formáknál csak 180 napos szünet után folyósítható a munkanélküiek ellátása. A visz­­szaélések visszaszorítása érde­kében a helyi munkaügyi köz­pont a települési önkormányzat­tal megállapodhat a járadékfel­vételi jogosultság közös ellenőrzésében, megfelelő szankcionálásában. (MTI) Butrosz Gáli a katonai beavatkozás ellen Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár erőteljesen ellenzi a jugoszlá­viai katonai beavatkozást —je­lentette a BBC csütörtökön. A brit rádió megszerezte azt a le­velet, amelyben a világszerve­zet vezetője figyelmezteti a Biz­tonsági Tanács tagjait, hogy a konfliktus csak súlyosbodna, ha a Nyugat akcióba lépne. A tervek szerint a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten kellene összeülnie, hogy jóváhagyja a boszniai repülési tilalom fegy­veres kikényszerítését. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár azt írta a levelében, hogy komolyan ag­gódik a katonai beavatkozás i­­ránt növekvő nyomás miatt. Úgy vélte, hogy a fenyegetés kockára teszi az újabb genfi tár­gyalásokat, amikor is első ízben ülnének egy asztalhoz a bosz­niai szerb, horvát és mohame­dán csoportok képviselői.­­ Fékezni kell a rohanást a katonai beavatkozás felé, különben a zsenge békefolyamat nem tud meggyökerezni — vélekedett Butrosz Gáli a rádió jelentése szerint, és arra kérte a Biztonsá­gi Tanácsot, hogy egyelőre ha­lassza el a döntést még a repülési tilalom kikényszerítéséről is. „Trianon revíziójára törekednek” Meciar vádjai a magyarokkal szemben Egyes magyarországi politikai körök a trianoni szerződés revízió­jára törekednek, és meg akarják változtatni a szlovák-magyar ha­tárt — jelentette ki csütörtökön, néhány órával az önálló szlovák ál­lamiság létrejötte előtt, Pozsony­ban tartott sajtóértekezletén Vladi­mir Meciar szlovák miniszterel­nök. Meciar szerint ezek a körök azonos stratégiát követnek Romá­nia, Szerbia és Ukrajna vonatkozá­sában is. A szlovák kormányfő a sajtóértekezleten azt is megállapí­totta, hogy a magyarországi szlo­vák kisebbséget „megtizedelték”. „Csupán néhányan vannak, akik hűségesek maradtak nemzetük­höz”— mondta. A kisebbségekkel való gyökeresen más bánásmód példájaként említette a szlovákiai magyarok jogi helyzetét, ami sze­rinte a nemzetközi jog által előírt szint fölött áll.

Next