Fejér Megyei Hírlap, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

1993. ÁPRILIS 26. HÉTFŐ MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 9. OLDAL Színes csokor Bécsből Bababörze Az elegáns bécsi szálloda ha­talmas különtermeiben ritka­ságnak számító, igen sokratar­­tott „vendégek” voltak szenve­dő alanyai a túlzott zsúfoltság­nak: régi és újabb korokból származó babák, macik és más plüssállatok. A legdrágábbak és a legol­csóbbak keltek el a leginkább: az előbbi kategóriába 150 éves babamatuzsálemek tartoznak, 400-500 ezer schilling közötti áron. Valójában már kevés az antik—nem több mint a kínálat 30 százaléka — panaszolta a fő szervező, Kurt Nemetz úr. így aztán sláger a régi babák utánza­ta is: húsz és harmincezer között volt most az áruk. Nem feltétlenül a régit másol­ják a babakészítő művészek, akik igen büszkék a tudomá­nyukra. A Teddy Bearek egyre divatosabbak — ez látszott a bécsi rendezvényen is, igaz, ők legfeljebb százévesek lehetnek. Nem sokkal több mint egy év­százada készítette az elsőt egy német varrónő. Ausztriában legalább két­ezerre tehető a baba­gyűjtők száma , ami elenyésző a né­metországi 40 ezerhez képest. Nem csak gazdag emberek gyűjtenek régi babát. Nemetz úr szerint különösen idősebbeknél figyelhető meg, hogy a baba a társ szerepét tölti be, valahogy úgy, mint a háziállat. Virág-bolhapiac Használt, megint holmit to­vábbadni egyre természetesebb. Amikor azonban a bolhapiacon cserepes virágok, zöldnövények cserélnek gazdát , az még szo­katlan. Bécsben azonban valaki előállt az ötlettel és a siker el­mondhatatlan. Hosszú tömött sorban érkeznek a megadott helyre és időben a növények. Közülük soktól azért válik meg gazdája, mert „kinőtte” a lakást. Mások egyszerűen megunták, újat szeretnének helyette és o­­lyanok is vannak, akik bujtáso­­kat hoznak, azokat csereberélik. Öreg bagós nem vén bagós Az osztrák dohányosok, és a cigarettagyárak nincsenek kön­nyű helyzetben. Egyre több támadás éri őket, és védekezni nem is olyan egyszerű. Az elle­nük felhozott érvek nehezen cá­­folhatóak, ki hinné el, hogy a ci­garetta nemhogy nem árt, de e­­gyenesen használ. Az Austria Tabak cég elhatározta, hogy gyakorlati példákon át bizonyít­ja: nem olyan vészes dolog az a bagózás. Vagyis attól még, hogy valaki cigarettázik, éppenséggel élhet hosszú egészséges életet. Meghirdette hát az idős nagydo­hányosok versenyét. Az ország­os győztes Stájerországban él, s júniusban tölti be a 102. élet­évét. Bécs legidősebb dohányo­sa júniusban lesz százéves. Höl­gyek is vannak az élmezőnyben, igaz, a legidősebb csak a kilenc­edik a maga 96 évével. Összesen 1200-an jelentkeztek a verseny­re. Azért az Austria Tabak nem lehet biztos abban, hogy az ilyen ötletekkel hatásosan tud szem­beszállni a rázúduló kampány­nyal. Legalábbis kishitűségéről tanúskodik, hogy titokban el­kezdett egyéb vállalkozások i­­ránt érdeklődni: nagy feltűnést keltett a hír, hogy megvásárolt egy sportszergyárat. Már csak a biztonság okából is, arra az eset­re, ha majd érezhetően keveseb­ben veszik cigarettáit. Egyedül könnyebb? Ausztriában egyre több az e­­gyedülálló. A legújabb felméré­sek szerint 847 500 osztrák él család nélkül, s szó sincs arról, hogy ezek többsége idős, és kényszerűségből választja a ma­gányt. Sőt, az sem valószínű, hogy a családnélküliség ma­gányt jelent. Más-más az indí­ték: van aki a munka megszál­lottja, van aki a társasági életé, és olyan is akad, aki a sport miatt nem kívánja lekötni magát. A statisztikák szerint még mindig több az 50 feletti közöt­tük, de egyre nő a fiatalok ará­nya is: csaknem 300 ezer. A gaz­daság és kereskedelem is szá­mol velük. Az egyedülállókkal tulajdonképpen egyetlen igazi probléma van Ausztriában: még nagyobb a lakásínség. Kicsit másként látja a dolgot a pszichológus: dr. Stefan Ru­das bécsi pszichológus főorvos nem győzi hangsúlyozni, hogy azért nem csak és teljes egészé­ben divatirányzat a magány. So­kan puszta önzésből választják ezt az életmódot. Ezek csak kap­ni szeretnek, adni nem képesek, s ez előbb utóbb a társadalom e­­gészére kihat. A statisztika elő­rejelzése szerint Ausztriában az egyedül élők száma 2030-ra elé­ri az 1,2 milliót. Szászi Júlia ­l­inECox lm@ EET­EE Beküldési határidő: május 3. hétfő. Címünk: 8002 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. A nyeremény továbbra is hat, egyenként 500 forintos vásár­lási utalvány, a Szuna Kft. jóvoltából Látszat a valóság című rejtvényünk megfejtése: „Egy fatörzs, ha soká­ig is úszik a folyóban, még nem válik krokodillá!” A nyertesek: Preszter Imre (Mór), Ferencz János (Székesfehérvár), Kovács Jenőné (Isztimér), Tarcsi Júlia (Sárbogárd), Sterhardt Lászlóné (Lovasberény) és Kondor Józsefné (Székesfehérvár). Az utalványt postán küldjük el. □PEL-0- SZUNA KFT. Újabb expedíció a Húsvét-szigetekre A szoborkolosszusok titka 1722-ben, Húsvét vasárnap­ján, az állítólagos déli kontinens utáni kutatás közben, a Csendes­óceán déli részén egy szigetcso­portot fedezett fel a holland Ja­cob Roggeveen. A helynek stí­lusosan a Húsvét-sziget nevet adta. Amikor öt nappal később, április 10-én három hajójának 134 főnyi legénysége partra szállt, nem kis meglepetésükre meglátták az emberfej-formájú, kultikus szoborkolosszusokat. A szobrok azóta is sok fejtörést o­­koznak a kutatóknak, akik a fe­jek titkának megfejtésével a ti­tokzatos sziget történetéről is szeretnének többet megtudni. A mindössze 165 négyzetkilomé­teres földdarabra ezért egy négy ország kutatóiból álló nemzet­közi régészcsoport készül. A korábbi feltételezések sze­rint az 1888 óta Chiléhez tartozó Isla de Pascuán, kétezer kilomé­ternyire­ a legközelebbi lakott szigettől és 3700 kilométerre a tőle keletre fekvő anyaországtól — Chile keleti partvidékétől — dél-amerikai bevándorlók lak­tak. Ez a hipotézis azonban meg­dőlni látszik azáltal, hogy a szi­geten talált szobrok és írásos em­lékek egyetlen környező szige­ten, illetve a latin-amerikai kultúrában sehol sem lelhetők fel. A Húsvét-szigeten ugyanis nemcsak óriási mellszobrokat, de olyan írásjelekkel vésett fa­táblákat is találtak, amelyekhez hasonlók a régió egyetlen más kultúrájában sem maradtak fenn. A szigeten ma élő mintegy 1600 lakos dél-amerikai szárma­zásának teóriáját mindenekelőtt Thor Heyerdahl képviseli. Más feltételezések szerint azonban az őslakosok ázsiai eredetűek vol­tak. Származásuk titkának pon­tos feltárásához — a kutatók vé­leménye szerint—a sírokban ta­lálható maradványok örökítőa­nyagának vizsgálata nyújthatja a legnagyobb segítséget. A leg­több fejtörést kétségtelenül a szigeten található összesen mintegy 900 szobor, illetve szo­bortöredék okozza, amelyek át­lagosan nyolcvan-száz tonnás súlyúak, s amelyeket mai tudá­sunk szerint, az akkori technikai fejlettség mellett szinte képte­lenség volt megmozgatni. Ezzel kapcsolatban elterjedtek olyan nézetek is, miszerint a szigeten élőket Földön kívüli, fejlettebb civilizációk tagjai segítették a szobrok felállításában. Afrikai gyermekek megsegítésére A térdoperációjából fel­gyógyult Luciano Pavarotti hét­főn este jótékonysági hangver­senyt adott Marseilleben az „Or­vosok határok nélkül” segély­­szervezet támogatására. A zsúfolásig telt operaházban 1800-an hallgatták elragadtatás­sal a világhírű tenoristát, miköz­ben további kétezer Pavarotti­­rajongó—akiknek már nem ju­tott jegy — egy szomszédos té­ren felállított óriási vászon előtt nézték és hallgatták végig a kon­certet. A közönség hatalmas tapssal jutalmazta az egymás u­­tán felcsendülő áriákat, amelyek egy részét Francesca Pedaci szopránénekesnővel együtt a­­dott elő. Az 580 000 frank ösz­­szegű bevételt az afrikai germe­­kek megsegítésére fordítják. KÜZDELEM A HAJÓRONCSBAN (24.) írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta: Fazekas Attila MEGFOSZTOTT EGYIK LEGJOBB EMBEREMTŐL. FELDERÍTŐ ÚTRA KÜLDTEM, ÉS NEM TÉRT VISSZA. MAGA TETTE EL LÁB ALÓL. EURÓPA EGYIK LEGJOBB SZÉFNYITÓJA VOLT SZERENCSÉRE MAGA IS TEKINTÉLY EBBEN A SZAKMÁBAN HALLOTTA HÍRÉT A „CHARFORD CASTLE" KATASZTRÓFA.­­ónak­ néhány hónapja süllyedt el. ötmillió font ÉRTÉKŰ ARANY VAN A PÁNCÉLTERMÉBEN RÖVIDESEN­­MEGKEZDŐDIK A KIEMELÉSI MUNKA. SZERETNÉK ELÉBE VÁGNI. ÚTBAN VAGYUNK A RONCS FELÉ. AHOGY AKARJA. DE BÁRHOGY IS NEVEZI MAGÁT. AZ MARAD. AKI I S ENNEK KÖSZÖNHETI, HOGY NEM DOBATTAM A TENGERBE. SZÜKSÉGEM VAN A SZAKÉRTELMÉRE . . .DE EZZEL A MESTERIEN ALKALMAZOTT DZSUDÓ-FOGÁS­­SAL HŐSÜNK CSAK A TÁMADÓK EGYIKÉT IKTATTA KI A KÜZDELEMBŐL

Next