Fejér Megyei Hírlap, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. JÚLIUS 5. HÉTFŐ OTTHON FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5. OLDAL KISKERT AZ ERKÉLYEN Toronyházi lakásom 4 méter hosszú loggiájának egy évtize­dig nem volt hasznos funkciója, eltekintve attól az egytől, hogy felfogta az esőt, és így megkí­mélt a túl gyakori ablaktisztítás­tól. Bebútorozni — alig 110 centiméteres szélessége miatt — lehetetlen, napozni rajta — déli fekvése miatt — egyenlő a máglyahalállal, futómuskátli­val díszíteni — az állandó szé­lorkán miatt—kidobott pénz. A ház ugyanis „szélzsákban” épült, a lakás pedig déli fekvé­sű, s így amelyik virágot nem tördeli-cibálja ki tövestül a szél­vihar, azt a nap perzseli olyan­ná, mint a szárított dohánylevél. Aztán egy napon megjelent —harmadik, bővített kiadásban — Romváry Vilmos remeke, a Fűszerek könyve. Az én erké­lyem azóta megtalálta funkció­ját: valóságos fűvészkert. Mint minden kertészetben, itt is szükség van némi — szerény — beruházásra: néhány műa­nyag erkélyláda, virágcserépre, az egyes növényfajtáknak leg­inkább megfelelő erdei hu­muszra vagy virágföldre, locso­lókannára, s egy homokozó já­téklapátra. Elöljáróban nem árt tudni, hogy magas növények nem ter­meszthetők ládában, csak a kis­növésűek. Ilyenek: a kapor, a zeller, a snidling, a kakukkfű, a zsálya, a petrezselyemzöld, a bazsalikom, a borsika, a rozma­ring, a citromfű és a — nálunk még kevéssé ismert, kellemesen csípős aromájú — zsázsa. Ha ládában termesztünk, akkor a láda aljára szóljunk víz­elvezető kavicsréteget, arra te­gyük a virágboltokban vagy Hermes-üzletekben kapható földkeverékeket, erdei földet. A fűszernövényeket vethet­jük magról vagy előnevelt pa­lántákról. Magról az állandó he­lyükre ültethető növényeket vetjük, palántáról pedig azokat a kényesebb fajtákat, amelyeket meleg helyiségben kell előne­velni. Az állandó helyükre vet­hető növénymagokat a csoma­goláson felüntetett időben ves­sük, a föld felszínén kialakított kis árokba. A 2-3 leveles, előnevelt pa­lántákat — ezeket legjobb pi­acon beszerezni — cserépbe e­­gyenként, ládába 5x5 cm-es tá­volságra ültessük. Zellert, petrezselymet csak ép, hajtásra képes gumóból, il­letve gyökérről nevelhetünk, cserépben. Edényenként egy, e­­setleg két gumót ültesünk, úgy, hogy a csúcsa fél-egy centimé­terre kiálljon a földből. Rend­szeres öntözés mellett rövide­sen szedhetjük a zöld leveleket. Palántáról ültessük a bazsali­komot, a borsikafüvet és a roz­maringot. A rozmaringhoz vá­sároljunk a piacon 6-8 leveles hajtáscsúcsokat, dugványozzuk el nyirkos homokba, majd meggyökeresedés után ültessük át cserépbe. Rövidesen szedhe­tő rozmaringunk lesz, ami az o­­laszos ételekhez — paradicso­mos spagettik, makarónik, piz­zák — nélkülözhetetlen fűsze­re. A borsmentát, a citromfüvet és a kakukkfüvet dugványról szaporíthatjuk. A megbízható helyről beszerzett friss dugvá­nyokat vagy töveket cserépbe ültetjük, és szükség szerint ön­tözzük. A borsmenta néhány le­vele különlegesen jó ízt ad a gyümölcssalátáknak; kakukk­fű, a majoránnával együtt, pedig a pulyka és a liba töltelékének. A nyár elején dugványozott cit­romfüvet 10-12 cm-es magasra nőve vágjuk vissza 3-4 ujjnyira, úgy jobban bokrosodik. Leve­leit és az ágcsúcsait lefosztjuk, és árnyékos, szellős helyen megszárítjuk. Nyers zöldségből készült vitaminsaláták kitűnő ízesítője! Magról vetjük a snidlinget, a sáfrányos szeklicét, a zsályát, a kaprot, és a zsázsát. A közis­mert snidling kedvelt fűszere a körözöttől a salátákig sokmin­dennek, de még vajas vagy mar­­garinos kenyérre szórva is kitű­nő. A sáfrányt levesek, italok és sütemények színesítésére hasz­náljuk; termesztése különösebb gondozást nem igényel. A kaprot mindenki ismeri, a zsályát kevesebben, a zsázsát szinte senki. Pedig a zsálya ki­váló ízesítője a zsíros húsoknak, a kacsa-, liba-, pulykasültek­nek, a vadhúsoknak, a májnak, a halnak, a pástétomoknak, de még a főtt tésztának is! A mag­ját tavasszal vagy ősszel ves­sük, s a megerősödött töveket i­­dőnként — virágzás előtt — nyessük meg, s a lefosztott leve­leit napfénymentes helyen szá­rítsuk. A zsázsamag Hermes-bol­­tokban kapható, és egész évben vethető, sárga homokba vagy kertiföldbe, sekélyen és sűrűn. Öt-hét centis szárát, apró, üde­zöld levélkéit tőből vágjuk le, és gyenge — tormára emlékeztető aromájával mindeféle salátákat, körözötteket, tepertőkrémeket, szendvicskrémeket ízesíthe­tünk. Általános szabály: semmi­lyen fűszernövényt nem szabad napon szárítani! Nyíri Éva A takarítás fontos része a fa­lak leporolása. Kapható három­szögletű nyeles pompon, vagyis pamut falporoló. Azzal végig­megyünk az összes helyiségen, irtva a pókhálót, portalanítva a falakat. A szekrények tetejét el­vileg legalább havonta kell por­­talanítani, mert a padlón lévő por „helyet cserél” — mondták régen. A szekrények mögött is tanácsos a portalanítás, esetleg kicsit félrehúzva azokat. A házi pók ott tanyázik leginkább, ahol nem bolygatják. Még időben, a nagytakarítás kezdete előtt a szekrényeket, fiókok tartalmát is nézzük át, se­lejtezzünk, meglepő, mennyi az elnyűtt holmi, ha gyűjtögetünk. No és a könyvespolc? Jobbik eset, ha üveges szekrényben tartjuk könyveinket. A nyitott polcokon igencsak hamar meg­ül a por. Am ez sem foghat ki rajtunk. Kiszedünk egy fél polc­­ravaló könyvet a legfelsőről, le­töröljük a helyét, s mielőtt a le­­törölgetett könyeveket vissza­raknánk, kivesszük a polc másik felét is. Ne féljünk tőle, tempó­san dolgozva csakhamar túlju­tunk az egészen. Ha már belülről tiszta min­den, kívülről is vegyük kezelés­be a bútorokat. Sokféle bútor­tisztítót, fényezőt ajánlanak. A műanyag felületű bútorokat csak nedves ruhával majd szá­razzal kell áttörölni, semmi vegyszer. Az ágyakat, ágyne­műtartókat belülről a kárpit alatt is ki kell porolni, s vizes ruhával kitörölni. Ajtó, ajtókeretek, festett, lak­kozott nyílászárók tiszítása is nagy feladat. Mivel ezek lakko­zott fényes festékekkel vannak bevonva, lúgos (ultrás) tisztítá­suk nem ajánlott, kefével meg egyáltalán ne essünk neki, mert elmegy a fénye, és a por, piszok még jobban ragad rá. A kilin­csek mellett, ahol jobban össze­­fogdossuk, megengedhető egy kis enyhe ultrás vizes ruha hasz­nálata. Egyéb helyeken csak tiszta vizes ruhával töröljük át, utána tiszta szárazzal, így tovább megőrzi fényét. Fontos, hogy a vizes ruhát sűrűn mossuk ki, a­­kár ultrába is, de azután langyos, tiszta vízben öblítsük. Ha már mindent leporoltunk, kimostunk, kihordtuk a fölösle­ges dolgokat, következik a lak­kozott parketta, padló vagy mű­anyag bevonatú padozat tiszítá­sa, portalanítás utáni felmosása nem túl vizes, kicsavart ruhával. Egy nagyon kevés ultraport te­hetünk a felmosóvízbe, ugyanis ez a gyors száradást elősegíti. No és egy kupak padlófény (la­pos flakon) valóban hasznos. Itt is a fontos a vízcsere, a felmosó­ruha minél tisztábbra mosása. Nem lehet az egész lakást egy vödör vízzel felmosni! Nyáriasított farmer Nyáron sem tesszük félre a farmert, ez a ruhadarab nincs év­szakhoz kötve. Ennél divatál­­lóbb, népszerűbb öltözet nem volt, és gyanítjuk, nem is lesz. Megúnhatatlan. Elnyűhetetlen. „Demokratikus” — gazdag és szegény egyaránt kedveli. Ki­csit az emberiség egyenöltözete. Mind az öt földrészen viselik. A farmernadrág, a farmer­short, a farmer-dzseki, a farmer­­mellény, a farmer-ruha után mi jöhet még? Ja! Táska is készül ebből az anyagból. És íme, egy új változat: „kivirágoztatták” kedvencüket. Igazán kedves, üde, fiatalos, napsugaras a mar­­garétás, tulipános, színes díszí­tésű farmer-ruha. Egy kis lele­ményességgel felfrissíthetjük régi farmereinket. Sz.É. Receptötletek Spárga, de nem kötve Illatok ABC-je A kölni vagy a parfüm az illatát, ha az üveget már fel­nyitottuk, körülbelül fél évig őrzi meg. A lezárt, még fel nem nyitott üvegben ennél sokkal tovább. Legjobb, ha kölninket, parfümünket sötét helyen, szobahőmérsékleten tároljuk. Semmi esetre se te­gyük hűtőszekrénybe. A jó illat hatással lehet lel­kiállapotunkra is. Ha rossz, nyomott hangulatban va­gyunk, néhány csepp parfüm csodákat művelhet. A parfüm illatát leghosz­­szabb ideig akkor érezhetjük, ha a fül mögött, a csuklóra vagy a hajra csöppen tjük. Ha hideg az idő, parfümünk illa­ta intenzívebb lehet. A hideg ugyanis „elnyeli” az illatot. Hajlamosak vagyunk arra, hogy túlparfümözzük ma­gunkat. Az orrunk ugyanis hamar „elfárad”, és ha gyak­ran használunk parfümöt, nem érzékeli intenzíven az il­latot. Ezért soha ne csöppent­sük a parfümöt a dekoltázsra. Ha csípős, fűszeres étele­ket fogyasztunk, gyakran úgy érezzük, hogy étkezés u­­tán a parfüm illata megválto­zott. Valóban változott az il­lat, de a bőrünk illata, és ez megváltoztatja a parfümét is. A parfüm akkor megfelelő, ha az a személy, aki használ­ja, kellemesnek találja az il­latszférát. Vannak országok — például Franciaország —, ahol a spárga szedésének idejét szinte népün­nepként tartják számon. Ebben az időben nemcsak az éttermek, hanem a családi konyhák is egy­máson túltéve igyekeznek válo­gatott ételeket készíteni a spár­gából. A spárga fontos vitami­nokat, ásványi anyagokat tartal­maz, és akkor szedhető, amikor szabad földről még nem sok zöldség kerül az asztalra. A spárgának a sípjait fogyasztjuk, ami nem más, mint a fiatal, a földből még nem vagy éppen ki­bújt hajtás. Könnyen emészthe­tő, ízben, zamatban nagyon gaz­dag zöldségfélénk. Az alábbi re­cepteket érdemes kipróbálni. Spárgakrémleves Hozzávalók: 30 dkg spárga, 5 dl tej, 5 dl víz, 2 dkg vaj, 1 dkg liszt, 2 dl tejföl, 2 tojássárgája, 1 citrom leve, só, bors, kakukkfű. A forró vajba beletesszük a lisztet, megforrósítjuk, lassan fölengedjük a tejjel és felforral­juk. Hozzáadjuk a vizet, a sót, a borsot, a citrom levét, és a 3 cm­­es darabokra vágott spárgát. 15 percig főzzük, tálalás előtt bele­keverjük a tojásokkal elkevert tejfölt. Végül megszórjuk ka­kukkfűvel. (Spárgalevest ké­szíthetünk tej helyett 1 liter hús­levesben 15 percig főzve, tejföl, tojás ebbe is kell, és kakukkfű helyett petrezselyemmel szór­juk meg, pirított zsemlekockák­kal tálaljuk.) Rakott spárga Hozzávalók: 1 kg spárga, 2 dkg vaj, 4 dkg zsemlemorzsa, 3 dl tejföl, 2 tojás, só, bors, cukor. A spárgát sós, forrásban lévő vízben 10 percig főzzük, ebben hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük, és tűzálló tálba tesszük. Leönt­jük a tejfölben jól elkevert tojá­sokkal, és megszórjuk a vajban megpirított zsemlemorzsával. Forró sütőben 15 percig sütjük. Paradicsomos spárga Hozzávalók: 1 kg spárga, 3 dl paradicsomlé, 2 dl tejföl, 2 tojás, só, bors, petrezselyemzöld. A spárgát az előzőek szerint megfőzzük, leszűrjük, és tűzálló tálba tesszük. A paradicsomlét megforrósítjuk, belekeverjük a tejfölt, a tojássárgáját, a ke­ményre fölvert tojáshabot és a fűszereket. Ráöntjük a spárgára, és forró sütőben 15 percig süt­jük. A megmaradt spárgalevelet leveshez jól felhasználhatjuk. Sajtos spárga Hozzávalók: 1 kg spárga, 20 dkg sajt, 2 dkg vaj, só, bors, pet­rezselyem. A spárgát a szokásos módon megfőzzük, leszűrjük és tűzálló edénybe lerakjuk. A vajat meg­forrósítjuk, a reszelt sajtot hoz­záadjuk, és azt is úgy megforró­sítjuk, hogy folyékony legyen, megfűszerezzük, és leöntjük ve­le a spárgát. Tetejét megszórjuk petrezselyemzölddel. Forró sü­tőben 15 percig sütjük. Majonézes spárga Hozzávalók: 60 dkg spárga, 1 tubus mustár, 2 dl tejföl, petre­zselyemzöld, szükség szerint fűszerek. A spárgát megfőzzük, leszűr­jük, leöntjük a majonézből, tej­fölből, a fűszerekből készült ön­tettel, és megszórjuk a petrezse­lyemzölddel. Hűtőszekrényben jól lehűtjük. Spárga tojással Hozzávalók: 1 kg spárga, másfél dl olaj, 3 tojás, 1 citrom leve, só, fehérbors, petrezse­lyemzöld. A spárgát 10 percig forrásban lévő sós vízben főzzük, a vízben hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük. Ezután leöntjük az olaj, citrom, só, bors és az apró kockára vá­gott főtt tojás keverékével, meg­szórjuk petrezselyemzölddel. Sztármanöken volt SCHMIDT BEA A divatbemutatók világából, a kifutóról már negyedik éve el­tűnt az ismert sztármanöken, Schmidt Bea, de azért a szak­mában tartósan jelen van, az In­­termodel Kft. elnevezésű divat­ügynökség és egy manöken-is­kola vezetője. A külseje sem so­kat válozott: a 173 centi magas, karcsú szőkeség 51 kilogram­mos „versenysúlya” ránézésre semmivel nem gyarapodott. —Nem hagytad túl korán ab­ba a manöken-pályát? — Nem, igazán nem. Egy idő után el kell menni. Ezt tudomá­sul kell venni, ez ilyen pálya. Meg aztán elég is volt már. Hu­szonegy évet töltöttem a kifutó­kon... Ez nagy fizikai és idegi megterhelés. De nem akarok panaszkodni, mert nagyon sze­rettem a manökenséget, ezért is maradtam a pálya szoros köze­lében. — Még 1988 novemberében Amerikában mutattam be, aztán egy betegséggel három hónapig feküdnöm kellet, és akkor ha­tároztam el, hogy befejezem az aktív pályafutásomat. Ez nem volt nehéz döntés, mert akkor már meg volt a manöken-isko­lám, divatbemutatókat is ren­deztem, sőt divatcikkeket is íro­gattam. — Nincs nosztalgiád a ref­lektorfény, a kifutók után? — Nincs... Nézd, én tényleg mindent elértem, megkaptam a­­mit ezen a pályán lehet. Véletle­nül lettem manöken, mert egy­szer valaki rákérdezett: miért nem próbálom meg? Megpró­báltam... Jó döntés volt. Aztán így kezdődött a manöken-isko­lám is, hogy valaki megkérdez­te: miért nem tanítasz? — Szívesen teszed? Schmidt Bea nta is manöken megjelenésű (Kováts Zsolt felvétele) — Igen. Belejöttem, meg­szerettem. Pedig nem hittem, hogy lesz hozzá türelmem. Tíz éve tanítok, már több százan ta­nultak nálam, és sok tanítvá­nyom „futott be”, lett ismert manöken. A tanítás most a leg­fontosabb nekem, de sokmin­den mást is csinálok mellette. Például évek óta rendszeresen dolgozom a tévének, divatmű­sorokat szerkesztek. — A magánéleted hogyan a­­lakult? — Teljesen mértékben leköt a munkám. Amúgy egyedül é­­lek. Nincs társam, de emiatt nem siránkozom. Jól megva­gyok így is. Tizenöt évig Tahi Tóth László felesége voltam. Szép és jó volt a házasságunk... 1989-ben váltunk el, de ennek a részleteiről ne kérdezz. Azóta e­­gyedül élek. És nincsenek külö­nösebb kívánságaim: minden menjen így tovább. Ne legyek beteg, és legyen béke bennem és körülöttem. EöryÉva Takarítási lázban Portalanítsunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék