Fejér Megyei Hírlap, 1993. november (49. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1993. NOVEMBER I. HÉTFŐ Grúziában folytatódott a száműzött elnök, Gamszahurdia erői­nek ellentámadása és visszafoglalták Szenaki városát HÍRVILÁG A maffia hatalmába kerítette Lombardiát és Milánót is, amely a szervezett bűnözés új fővárosává vált—jelentette ki Luciano Vio­­lante, az olasz parlament maffiaellenes bizottságának elnöke. A maffia érdeklődésének középpontjában Milánó, az ország pénzügyi fővárosa áll. Szerencsés véget ért vasárnapra virradóra az az akció, mely­nek során — még szombat este — Nizzában egy fegyveres férfi behatolt a helyi ideggondozó épületébe, s ott három embert tú­szul ejtett. Öt és fél órás tárgyalás után a rendőröknek telefonon sikerült őt rábeszélni a megadásra. Iraki ellenzékiek és a CIA ügynökei Londonban titkos tárgyalá­sokat folytattak egy Szaddam Husszein elleni merényletről, de az amerikaiak végül visszariadtak, sőt, beárulták a tervet Bagdadnak. Szaad Dzsabr elmondta, hogy a tárgyalások tavaly kezdődtek, és a merényletet idén július 17-ére, az iraki hadsereg napjára időzítették. Az algériai rendfenntartó erőknek sikerült kiszabadítaniuk azt a két francia férfit, akiket ismeretlen tettesek egy héttel ez­előtt raboltak el Algír központjában. A velük együtt elrabolt francia nő holléte azonban még mindig ismeretlen. Mindhár­man az algíri francia konzulátus alkalmazottai. A sikeres kisza­­badítási akciót szombat este hajtották végre. Algériában a hiva­talos adatok szerint 25 ezer francia él — közöttük 3-5000 „feke­telábú,,, akik már a francia gyarmati uralom alatt is itt laktak. 40% NETTÓ KAMAT/ÉV Befektetőket keresünk 1 éves lekötés Negyed évenként kamatfizetés Garanciával! Érd.: H­ P 10-18.30 óra között Tel.: 22/315-935 66330 Erőd-lelet Izraelben megtalálták a világ eddig ismert legrégibb erődjé­nek falmaradványait. A romok feltehetően Krisztus előtt 4000- ből származnak. A leletre Hadé­ra város közelében bukkantak. Az ásatásokat vezető Eli Janai régész szerint az 1,1 méter szé­les és 25 méter hosszú fal falva­kat védett egy stratégiai fontos­ságú út mentén. A MÉDIAHÁBORÚ FOLYTATÓDIK (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatást szolgálják. A Ma­gyar Rádió és a Magyar Televí­zió köztársasági elnök által ki­nevezett alelnökei hivatalba lé­pésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemé­nyek helyet kapjanak a közszol­gálati intézményekben. Rendkí­vül sajnálatos, hogy az egyik te­levíziós hírműsor, az Esti E­­gyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipu­láció és a tudatos félrevezetés a­­lapos gyanúja miatt beosztásá­ból a tévé alelnöke felfüggesz­tette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pár­tok képviselői és a sajtó egy cso­portja nem határolódott el a Fő­­szerkesztőség vélhetően etikát­lan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politi­kai kampányba kezdtek az alel­­nök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialaku­lásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszol­gálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köz­­társasági elnök az elmúlt két év­ben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesz­tett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget vise­lő elnökök lemondásáról. A kor­mány elutasítja azt a felfogást, amely a sajtó szabadsága és né­hány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A média­ alelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szük­ségesnek olyan új vezetők kine­vezését, akik képesek végrehaj­tani az elfogulatlan tájékoztatá­sért tett intézkedéseiket. A Ma­gyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csu­pán egyetlen új helyettes főszer­kesztőt neveztek ki egy üres stá­tuszra. Mindössze egy reggeli hírműsor részletét, a lapszemle készítését szüneteltetik átmene­tileg, annak tartalmi megújításá­ig. Elfogadhatatlan tehát a dön­tés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992. januárjában kezdte meg adásait az évtizedek óta működő Híradó mellett. Ha­bár a párhuzamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gya­korlattól, a televízió vezetői nem akadályozták tevékenysé­gét. Amikor a Magyar Televízió alelnöke — a hatályos tör­vények és rendelkezések betar­tásával — felfüggesztette állá­sából a manipulációval gyanú­sítható műsor főszerkesztőjét és új vezetőt bízott meg a feladat­tal, a szerkesztőség munkatár­sainak egy része jogtalan mun­ka megtagadásával lehetetlenné tette a közszolgálati feladat ellá­tását. A Magyar Televízió alel­nöke a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelően fegyelmi vizs­gálatot indított és várhatóan el­bocsátja a 10 munkamegtagadó közalkalmazottat. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehe­tősége sincs arra, hogy beavat­kozzék a közszolgálati médiu­mok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egy­általán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyaroszági demokratikus rendet és stabili­tást. A munkajogi döntések sú­lyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat oko­zó kampányt a kormány határo­zottan visszautasítja.” (MTI) * Az MTV székháza előtt kez­dődött az a csendes demonstrá­ció, melyre szombaton a rádiós kamara hívta a kollégákat, a saj­tószabadságot féltő polgárokat, hogy onnan vonuljanak a Parla­ment elé, a Kossuth szoborhoz, tiltakozásul a két közszolgálati intézményben, a TV-ben és a Rádióban az elmúlt napokban történtek miatt. Szemétgyűjtés vagy nagypolitika ? Övön aluli ütésekkel tűzdelt kampány dúl Jeruzsálemben a keddre kiírt helyhatósági vá­lasztások előtt. A város történe­tére nem jellemző hevességű küzdelem a huszonnyolc éve egyhuzamban polgármester Teddy Kolleket, a kormányzó Munkapárt jelöltjét a jobboldali Likud volt miniszterével, a húsz éve kneszetképviselő Ehud Ol­­merttel állítja szembe. A két nagy párt jelöltjei harcolnak va­lódi eséllyel a másik izraeli nagyvárosban, Tel-Avivban is, miközben a politikai osztályt mélyen megosztja annak meg­határozása, mi voltaképpen a helyhatósági választások tétje: a nagypolitika vagy a települések hétköznapi gondjainak megol­dására kínált megoldások. A jeruzsálemi városi tanács vezetéséért vívott csatában Kol­­lek kora — 82 éve — áll a kam­pány középpontjában. A 48 éves Dimért, a nagy tekintélynek ör­vendő — pártállásától függetle­nül eddig a jobboldali szavazók­tól is támogatott — ellenfél idős voltában találta meg a támadási felületet, s azt sulykolja a vá­lasztókba, hogy Kollek úgyis rövidesen nyugalomba vonul. Az „örökös főváros” örökös polgármestere pedig korrupt­­sággal vádolja kihívóját, és ked­velt jelszava szerint „a választás az én korom és az ő jelleme kö­zött történik”. A vezérjelszó a két oldalon szinte azonos: „egyetlen fővá­ros” — mondja Kollek; „egyesí­tett főváros” — mondja Dimért. Tom Szegev újságíró-történész szerint az emberek valójában jól tudják, hogy Jeruzsálem egysé­ges volta, ami a város zsidó és a­­rab lakosságának egyenlőségét illeti: fikció. A megszállt keleti városrész arab lakosságának vi­szont meghatározó lehet a szere­pe a választási eredmény szem­pontjából. A PFSZ immár nem tiltja — ha nem is szorgalmazza — az arab részvételt a választá­sokon. Szintén döntő tényező a­­ másik végletnek számító — ult­raortodox zsidóság magatartása a mélyen vallásos városban. A párbaj ugyan nem lefutott, de megfigyelők ezúttal is a vete­rán polgármester újraválasztá­sát jósolják. A Tel-Avivért vívott csatá­ban inkább a jobboldal jelöltjét teszik meg győztesnek. Itt húsz éve Slomo Lahat, a Likud fene­gyerekének számító—a palesz­­tinkérdésbeli nemcsak saját pártjától, de a Munkapárttól is balra álló — nyugalmazott tá­bornok áll a város élén, ám ő ez év elején közölte, hogy eleget volt polgármester, nem indul a versenyben. Helyéért a kormányzó Mun­kapárt színeiben Avigdor Kahi­­láni kneszetképviselő száll ring­­be, aki mellett szól katonai múlt­ja — az 1973-as háború hőse­ként tartják számon. Ő határozottan politikai küzde­lemnek tekinti a helyhatósági választásokat, mint mondja: „megvertük őket (a Likudot) a parlamentben, most verjük meg Tel-Avivban”. Vetélytársa a li­­kudista ex-miniszter Róni Milo, aki viszont igyekszik a pártpoli­tika fölötti személyiségnek fel­tűnni, egyebek között azzal, hogy egy, a baloldali Merecből kivált jelöltet választott magán­ak helyettesként. Milo azon ke­vés Likud-képviselők közé tar­tozik, akik nem szavaztak a PFSZ és Izrael megállapodása ellen a kneszetben, beérték a tar­tózkodással. Elemzők szerint már akkor is a tel-avivi liberális választópolgárok felé kacsin­tott. Rabin miniszterelnök a Munkapárt jelöltjeit azzal támo­gatja, hogy kormánya békepoli­tikájának igenlésére bíztatja a választópolgárokat. Koalíciós partnere, a Merecet vezető Sula­­mit Aloni asszony ellenkező vé­leményen van: ezek a választá­sok a városi szemét összegyűjté­séről szólnak, és nem a politiká­ról — mondja, s azt sem zárja ki, hogy pártja, amely Tel-Avivban rivalizál a Munkapárttal, adott esetben akár a Likud mellé áll a helyhatósági tanácsban. A tengerparti nagyváros la­kóit elsősorban a forgalmi du­gók, az autóparkolási gondok, a levegő szennyezettsége és más hétköznapi ügyek foglalkoztat­ják ha a választások kerülnek szóba, bár két nappal a voksok leadása előtt inkább közöny, semmint választási láz észlelhe­tő a jelöltek portréitól tarkított utcákon. Rákos György PÁRTOK — MOZGALMAK Surján László Fehérváron (Folytatás az I. oldalról) teket kínos helyzetbe hozni. A KDNP parlamenti képviselőjelöltjei maguk dön­tik majd el, mikor lépnek arccal-névvel a nyilvánosság elé. A választási esélyekről szólva dr. Surján leszögezte, hogy pártjától jelentős előbbrelépést vár. Szerinte 1994-ben kiegyenlítődnek a parlamenti erőviszo­nyok, visszaesnek a 30-40 százalékkal rendelkező pártok, előretörnek a ma 6-10 százalékkal rendelkezők, és 15-20 százalék között tömörül majd a mezőny. Bár korainak tartja még a koalíciós találgatásokat, annyit elmondott, hogy a KDNP jövőre csak tartalmi koalíciós szerződést hajlandó kötni, konkrétan rögzítve, hogy mit akarnak a felek, s ezt a programok alapján készítik elő. A leglogikusabb feltételezés számukra, hogy az MDF programja áll majd a legközelebb az övéké­hez, de semmilyen párttól nem zárkóznak el, ha programjaik közelíthetők egy­máshoz. Elkészült a kereszténydemokraták választási programtervezete, ame­lyet a közeljövő pártbéli vitaalapjának szánnak: a november végi országos vá­lasztmányi ülésen egy rövidebb, a választásokig pedig egy lényegesen részlete­sebb változatot készítenek belőle. Gazdasági programjaikban első helyen szerepel a mezőgazdaság életképessé tétele, valamint 1995-re gyökeresen új a­­dórendszer kialakítása, amelyben csökkentenék a személyi jövedelemadó, és növelnék a szerintük lényegesen igazságosabb általános forgalmi adó szerepét. A médiaháborúval kapcsolatban dr. Surján rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy „megint mindenki másról beszél”. A kialakult zűrzavar akadályozza az e­­lőbbrelépést, mivel „háború alatt nem lehet békét kötni, előbb fegyverszünetre van szükség”. A KDNP a közszolgálati médiák alkotmányos és törvényes mű­ködését három feltétel alapján képzeli el: a törvényi feltételek megteremtésével, a rádió és a televízió anyagi biztonságának megalapozásával, és a személyi felté­telek biztosításával. Médiatörvény híján nincsen meg minden törvényes feltétel, az anyagi kérdések sem rendezettek: a rádió és a tévé „hektikus kiszolgáltatott­ságtól" szenved a műsorszóró vállalat miatt. Ezért javasolják, hogy az Antenna Hungária tulajdonosa a rádió és a tévé legyen. Dr. Surján szerint a sajtószabadsá­got alapvetően az veszélyezteti, ha valaki a torzításhoz való jogot összetéveszti a szabadsággal. A dezinformáció és a manipuláció a nemzet érdekét sérti, nem a pártokét. Minden fél abban érdekelt szerinte, hogy a sajtó igazat mondjon — s ha ez a feltétel teljesül, akkor az a KDNP számára kedvező. Furcsának tartja, ha valaki „hadállásokról” beszél a sajtóban, csakúgy, mintha a Sony „belpolitikai tájékozatlanságára” hivatkozik. A KDNP elnöke szerint az országgyűlési választásokra remélhetően május­ban kerül sor, legfeljebb a második forduló csúszik át júniusra. Új kormány való­színűleg nem lesz szeptember előtt, s mivel szükséges lenne változtatni az ön­­kormányzati törvényen az eddigi tapasztalatok alapján, erre viszont az őszi, költ­ségvetés-tervezési időszak miatt decembernél előbb aligha kerül sor, célszerű­nek látszik az önkormányzati választások 1995 tavaszára halasztása. Akkor pedig kivételesen öt évre lenne jó megválasztani az önkormányzatokat, hogy 2000-től kétéves eltérésekkel rendezhessük az országgyűlési, illetve az önkor­mányzati választásokat, mondta fehérvári látogatása végén dr. Surján László. Pr. A Fidesz országos választmányi ülése A Fiatal Demokraták Szövetségének Miskolcon ülésező országos választ­mánya Szájer Józsefet választotta szombaton a testület elnökévé. A posztra Szá­­jer József frakcióvezető-helyettes mellett Fodor Gábor, a párt alelnöke is pályá­zott. A 78 tagú választmányból 77-en voltak jelen. A 76 érvényes szavazat alap­ján Szájer Józsefnek 53 küldött szavazott bizalmat, míg Fodor Gábor 23 voksot kapott. A szavazást követően Fodor Gábor az MTI-nek nyilatkozva nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e a továbbiakban. Mint mondta: most jött el az ideje annak, hogy átgondolja lépéseit. Véleménye szerint a zárt ülésen elhangzott beszéden , amelyben bírálta Orbán Viktornak a költségvetés parlamenti vitája során elmondott beszédét, és úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek nincs szociálpolitikai programja — mások véleményével el­lentétben nem tekinthető új programnak a kongresszuson elfogadott irányelvek­hez képest. Azzal, hogy nem ő lett az elnök, valószínűleg háttérbe szorulnak az általa képviselt elképzelések. Szájer József választmányi elnökként legfőbb feldatának azt tekinti, hogy konszolidálja a párton belüli vitákat. Nagyarányú győzelmét annak tudja be, hogy a választmány nagy többsége az ő általa képviselt irányt tartja helyesnek. Ennek lényege: a választmány jogosítványait oly módon kell kiterjeszteni, hogy korrekt viszony alakulhasson ki a pártelnökséggel és a párt egyéb testületeivel. A Fodor-Orbán vitáról elmondta: óvakodni kell az egyszerű kategorizálástól. A Fideszben nagyon sokféle politikai személyiség van, ezért a választmánynak úgy kell működnie, hogy a sajtó helyett a testület váljon a viták terepévé. Orbán Viktor, az MTI-nek nyilatkozva cáfolta, hogy bármikor is felvetődött volna a pártszakadás veszélye. Mint mondta: csupán személyes rivalizálásról volt szó, ami most lezárult, hiszen „minden hely elkelt”. A tisztségviselőket két évre választották, így a párt nyugodtan készülhet a választásokra. Az ülés záróakkordjaként megválasztották a Fidesz négy alelnökét, az Etikai bizottságot, illetve azokat, akiket a párt a választási egyeztető bizottságába dele­gál. Alenökké választották Sásdi Andrást, Selmeczi Gabriellát, Szabó Tamást és Fried Miklóst. Az etikai bizottság tagjai lettek: Varga Mihály, Nófrádi Zoltán, Wachsler Tamás, Kornya László, Frajna Imre, Kósa Lajos és Cselovszki Zoltán. A választási egyeztető bizottságba Répássy Róbertet és Várhegyi Attilát dele­gálta a testület. (MTI). Munkanélküliek és munkavállalók munkajogi tanácsadása Dr. Cser Palkovics Ferenc munkajoggal kapcsolatos problémákkal összefüg­gően tanácsadást tart. Az érdeklődők a tanácsadást 1993. november 1-jén (hét­főn) 16.00 és 18.00 óra között vehetik igénybe. A tanácsadás ingyenes. Tanácsadás helye: Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete, Székesfehér­vár, Zichy liget 10. Bejárat a Malom utca felől a Mátrix Kft. mellett. Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete Jogi tanácsadás 1993. november 1-jén,hétfőn, 16.30-tól 17.30-igdr. Pere József ügyvéd in­gyenes jogi tanácsokkal segíti a hozzáfordulókat, büntetőjogi, polgárjogi, csa­ládjogi és társaság jogi kérdésekben, és ad tanácsokat az érdeklődőknek. Jogi tanácsadás helye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Városház tér 4. szám alatt levő irodája. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Székesfehérvári csoport Az SZDSZ az egészségügyről Az SZDSZ Székesfehérvári Szervezetén belül megrendezésre kerülő FE­HÉRVÁRI PÁHOLY rendezvénysorozat következő vendége: dr. Szolnoki Andrea, az SZDSZ Egészségpolitikai Műhelyének vezetője. A beszélgetés tár­gya: egészségügyünk jelenének elemzése és lehetséges jövőjének terve szabad demokrata megvilágításban. Időpont: 1993. november 2. (kedd) 17 óra, helyszín: a Technika Háza. Min­den érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ Székesfehérvári Szervezetének ügyvivői Egészségügyi tanácsadás Dr. Sirály Péter főorvos általános egészségügyi és mozgásszervi betegségek­kel kapcsolatban tart tanácsadást. Az érdeklődőket november 1-jén (hétfőn) 16.30-18.00 óra között várjuk a Zichy liget 10. szám alatti helyiségünkben. Be­járat a Juniorétterem felől. Székesfehérvári szocialisták

Next