Fejér Megyei Hírlap, 1993. november (49. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. NOVEMBER 1. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Előlegeznek a bizottságoknak Gárdonyban, Enyingen, Sár­­bogárdon és Kápolnásnyéken érdeklődtünk a bizottságok munkája iránt, s az utóbbit kivé­ve azt a választ kaptuk, hogy e­­gyelőre helyben kölcsönöznek a bizottságoknak. Az önkor­mányzatok azonban csak néhol kaptak pénzt erre a célra. Dr. Gál Gyula, gárdonyi jegyző erről azt mondta, annyira csekély összegről van szó, hogy az önkormányzat egyelőre fede­zi a költségeket, számítva arra, majd megérkezik a pénz. Hasonló a helyzet Enyingen is, azzal a különbséggel, hogy még nem kaptak semmi hozzá­járulást a bizottságok működte­téséhez. —A bizottságnak az önkor­mányzat saját forrásaiból előle­gezi az anyagiakat — mondta Dobai Lajos polgármester. — Így dolgozhatnak, de mi természetesen bízunk benne, hogy a kárrendezési hivatal megtéríti a költségeket. A sárbogárdi bizottság is csak az önkormányzat segítségével tud működni. —A bizottságnak az önkor­mányzat minden támogatást megad, minden feltételt megte­remt a munkához — mondta Németh Rudolf polgármester. — Fedezzük a postaköltsége­ket, és egyébb kiadásokat, helyi­séget adunk, de tiszteletdíjat nem. E körül volt ugyan vita, de elcsitultak a kedélyek. Mi csak így tudjuk működtetni a bizott­ságot. Reménykedünk abban, hogy a kormány visszatéríti fel­merült költségeinket. Kápolnásnyéken azonban másként alakultak a dolgok, er­ről Sági Tibor jegyző így nyilat­kozott: — Szeptember 1­0-ig mi is ad­tunk előleget a bizottságnak. Ekkor azonban a költségek már félmillió forintra rúgtak, ennek mindössze 10 százalékát térítet­ték meg. Az önkormányzat ne­héz anyagi helyzetbe került, nem vállalhattunk további ter­heket. Az anyagi támogatás megvonásakor a bizottság fel­függesztette saját munkáját. Elmondta, nem sok esélyt lát­nak arra, hogy költségeiket az év végéig megtérítik, az erre szánt 700 millióból. (PMI) Támogatás falusi munkanélkülieknek Pénteken lép életbe a termő­földdel rendelkező munkanél­küliek támogatásáról szóló kor­mányrendelet. Ennek alapján egyszeri, 200 ezer forint össze­gű kamatmentes hitel adható a munkanélkülieknek. Amennyi­ben a támogatásban részesülő főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozási tevékenységet fél éven belül nem kezdi el, vagy a hitel folyósítását követő 37. hó­nap első napjáig abbahagyja, a támogatás teljes összegét — a mindenkori jegybanki alapka­mat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelve — köteles visszafizetni. Aki vállal­kozói tevékenységét a visszafi­zetés ideje alatt hagyja abba, vagy a visszafizetési kötelezett­ségnek nem tesz eleget, a támo­gatás még vissza nem fizetett ré­szét egyösszegben, a mindenko­ri jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mérté­kű kamattal növelve köteles visszafizetni. A támogatás iránti kérelmet ahhoz a munkaügyi központhoz kell benyújtani, ahol az igénylőt munkanélküli­ként nyilvántartásba vették. A kérelemhez csatolni kell az e­­gyéni vállalkozói igazolvány, il­letve társas vállalkozás esetén a cégbíróságnál érkeztetett társa­sági szerződés másolatát, szö­vetkezetek esetében a cégbíró­sági nyilvántartásba vételi vég­zés másolata szükséges az adó­szám feltüntetésével. Ezen túl kellenek még a termőfölddel, vagy más, az ingatlanokkal kap­csolatos egyéb igazolások is. Befektetőkre vár a villamosenergia-ipar Szűnő monopolhelyzet Ez jó hátteret teremthet a pri­vatizációs folyamat megindulá­sának, s megcélozza a korábbi monopolhelyzet felszámolását — állítja Szluha Dénes, az ETV­­ERŐTERV vezérigazgatója. A szakembereken kívül nem­igen figyelt fel senki arra, hogy megállt a villamosenergia-fo­­gyasztás csökkenése. Az egész­séges gazdasági fejlődést a vil­­lamosenergia-igény — közepe­sen fejlett országokban, mint Magyarország is — évi 4-5 szá­zalékos növekedése jelzi. Ha­zánkban 1980 óta a következő­képpen alakult a fogyasztás: 1981-1987 átlagában évi 4 szá­zalékos növekedés jelentkezett; 1988-1989-ben szinten maradt a fogyasztás; 1990-ben 2,7 száza­lékos csökkenés mutatkozott; 1991-ben 5,9 százalékkal míg tavaly 7,5 százalékkal kevesebb villamosenergiát használt fel az ország. A kedvező fordulat idén következett be, a fogyasztás szinten marad. Jelentős átrende­ződés megy vége a gazdaság­ban, a nagyfogyasztók helyébe a kisfogyasztók léptek. Az ismét növekvő energia­­igények kielégítésére a magyar villamosenergia-ipar egészének kell felkészülnie. Olyan összehangolt nemzeti energetikai stratégiára van szükség, amely egyaránt figye­lembe veszi az energiaellátás és az energetikai gépgyártás érde­keit. Az utóbbi helyzetet ele­mezve Szluha Dénes hangsú­lyozta, hogy a védelmében diszkriminációt kell aklamozni, de ez nem jelentheti a verseny megszűnését. A nemzeti straté­gia azért is szükséges, hogy el­kerülhetők legyenek a rögtönzé­sek, indokolatlan irányváltások. A szakemberek határozott prog­nózisa, hogy a jövő században elsősorban a széntüzelésű erő­műveket preferálják. Magyaror­szágon ez azt jelenti, hogy fel kell készülniük a szén jó hatás­fokú, környezetbarát hasznosí­tására. Ám a hazai piac nem ké­pes kellő mennyiségű munkával ellátni az energetikai gépgyár­tóipart. Az iparág fennmaradá­sának, fejlődésének kulcskérdé­se azoknak a befektető partner­eknek a beszervezése, akik je­lentős külföldi piacot is biztosítanak a magyar termék­eknek. H.Gy. Élelmiszeripar: csökkenő export A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák ter­mésátlagai még a tavalyi szintet sem érték el. Az előzetes adatok szerint az elmúlt év azonos idő­szakához képest egymillió ton­nával kevesebb kalászos gabona termett. Az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal csökkent az év első felében, a tavalyi év hason­ló időszakával összevetve. Leg­nagyobb a visszaesés a növény­olajgyártásban és a cukorgyár­tásban: a növényolajipar terme­lése felére csökkent, a cukoripar termelése pedig 30 százalékkal esett vissza. Sütőipari termé­kekből 24 százalékkal, húsipari árukból 22 százalékkal, édesi­pari termékekből 22 százalékkal állítottak elő kevesebbet az év első felében, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az élelmiszergazdaság ex­port-árbevétele — folyó áron számítva — 33 százalékkal csökkent. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság összes kivite­léből a korábbi 25 százalék he­lyett már csak 20 százalékot tett ki. Az export árualapok hiányát tetézte, hogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek ára. A gazdálkodó szervezetek számának gyors növekedése el­lenére a mezőgazdaságban 26, az élelmiszeriparban 18 száza­lékkal kevesebb a foglalkozta­tottak száma, mint a múlt év első felében. A szakemberek úgy vé­lik: az elmúlt évek aszálykárai, a mezőgazdasági termékek ár­színvonalának lassú emelkedé­se mellett a termelés jövedelme­zősége romlik. FEJÉR MEGYEI Amire mérget vehet: 80 000 Fejér megyei háztartásban nap mint nap lapozgatják névsorunkat t7£&4Ha­ AfSZK ytutdolfa, yoyty fanuvuulAat ieJt&te? Információ: (22) 327-571 Bensőséges ünnepségen avatták fel október 30-án délelőtt Per­­kátán a település II. világháborúban elhunyt áldozatainak em­lékművét Fotó: Rabáczy Szilárd Júniusig nincs lakbéremelés Feltehetően az „én házam, az én váram” érzése dominál, ak­kor, amikor sokan a lakás meg­vásárlása mellett döntenek és bár tény, hogy kikerülnek az IKV— azóta Széphő Rt.— „vé­dőszárnyai alól, de az újonnan létrejött lakóközösségek, társas­házi státuszban legalább olyan védelmet jelenetenek az ott é­­lőknek, mint a korábbi „állami gondoskodás”. A Széphő Rt. műszaki igaz­gatóhelyettese Kunos László a­­datai szerint három évvel ezelőtt 11 200, úgynevezetett IKV la­kást tartottak számon Székesfe­hérváron. Ezek közül 7500-at jelöltek ki értékesítésre és az.ed­.a­dig eltelt időben kelendőek is voltak a lakások, hisz jelenleg a vállalat kezelésében a megye­­székhelyen mindössze már csak 4500 lakás maradt. Ezen laká­sok bérleti díja—miként a szak­ember mondja — vagyis a lak­bér jövő év júniusáig törvény­ileg garantált, tehát nem válto­zik, így Székesfehérváron, ahol a vállalat kezelésében elsősor­ban összkomfortos —, csekély hányadban komfortos lakások vannak— a lakbér előbbiek ese­tében négyzetméterenként 22 forint havonta, utóbbiaknál pe­dig 15 forint. Hogy jövő nyártól mi lesz? — Azt senki sem tud­hatja, ami biztos, hogy a saját­­tulajdonú lakás után nem kell bért fizetni... p.a. Esztergom török uralom alóli felszabadításának 310. évfordu­lója alkalmából a Duna-parti városban tartott emlékünnepsé­gen Jeszenszky Géza külügyminiszter mondott ünnepi beszédet és megkoszorúzta Sobieski lengyel király emlékművét r A Csákvári Állami Gazdaság a decentralizációs privatizáció keretében árverés útján értékesíti az alábbi ingatlanait: Az Alcsútdoboz Göböl járás pusztán található: — halastó — nyitott szín a hozzátartozó bekerített területen Csákvár községben található — gatter üzem Bicske­csordakúton található külterületi kivett ingatlan (6 ha, 4513 m2) Az árverés helye: a Csákvári Állami Gazdaság központi ebédlője Cím: 8083 Csákvár, Berényi u. Időpontja: 1993. december 2., 10 óra Az árverésen résztvevők 1993. november 30-án 12 óráig — előzetes feltételként — a gazdaság központjában levő pénztárba a kikiáltási ár 10%-át — bánatpénzként — kötelesek befizetni. Az árverezni kívánt ingatlanokra vonatkozó tájékoztatással a megjelenésről a gazdaság központjában — 8083 Csákvár, Rákóczi u. 38., telefon: (22) 354-307 — munkanapokon 8 és 10 óra között szolgálunk. cwrz^i 1 Utazzon velünk Hollandiába, valamint Svájc 25-30 autókereskedője áll az Ön rendelkezésére. Autóbehozatal Vámügyintézés Érdeklődni: 322-859 V________________________«ÜZ* WRt. ^ ^ 80,70,80 KHB O­SZTRIAROStIAS árengedmények A . KORONA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZÉKESFEHÉRVÁRI BOLTJAIBAN Figyelje a Hírlap november 2-án megjelenő számában hirdetésünket! 67062

Next