Fejér Megyei Hírlap, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM Újév-köszöntők Az európai egység terve, a béke, a biztonság terve Washington Bill Clinton amerikai elnök szombati rádióbeszédében hangsúlyozta, hogy a tavaly elért eredmények ellenére további kemény munkára van szükség az összes állampolgár biztonságának és jólétének a megteremtéséhez. Köszöntve az amerikai népet az új esztendő alkalmából, az elnök aláhúzta, hogy megelégedettséggel és derűlátással tölti el a gazdaság remek teljesítménye, a deficit csökkenése, a kamatlábak és az infláció alacsony szintje. Utalt az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés és a GATT-megállapodás sikeres aláírására is. A belpolitikai eredmények közül kiemelte az egyetemi ösztöndíjrendszer megreformálását (a nemzeti szolgálat bevezetését) és a fegyvervásárlások ellenőrzését előíró Brady-törvényt. Az idei feladatok sorában említette a mélyreható egészségügyi reform kongresszusi elfogadását, a bűnözéssel szembeni hadjárat fokozását, az iskolák színvonalának az emelését, a szakmai képzés korszerűsítését, új munkahelyek teremtését és a szociális hálózat átalakítását. Párizs Egységre és szolidaritásra szólította fel a franciákat hagyományos újévi köszöntőjében Francois Mitterrand francia államfő. A rádió- és televízióállomások által egyidőben sugárzott, mintegy 10 perces beszédében Mitterrand árnyalt mérleget vont az elmúlt egy év történéseiről. A nemzetközi eseményekről szólva úgy vélte: 1993 olyan év volt, amikor a háborúk, a nyomor és a zűrzavar világszerte felélesztették a faji gyűlöletet és a nacionalista szenvedélyeket, amikor a növekvő egyenlőtlenségek miatt a Kelet népei immár kételkedni kezdtek az általuk oly régóta várt szabadság jótéteményeiben. Ugyanakkor 1993 nem pusztán ilyen tragikus fordulatokat hozott magával: visszatért a béke Kambodzsába, megszűnt az apartheid Dél-Afrikában, megkezdődött a párbeszéd Izrael illetve a palesztinok között, kontinensünkön pedig létrejött az Európai Unió — emlékeztetett Mitterrand. Franciaország kapcsán az államfő méltatta a technika, a tudomány és a kultúra terén elért sikereket, de szólt a problémákról is. Itt első helyen a munkanélküliség emelkedését említette, amely—mint mondta — immár közel húsz éve rombolja a nyugati társadalmakat, s amely Franciaországban több mint hárommillió családot sújt. A munkanélküliség a századvég legsúlyosabb kérdését jelenti az ország vezetői számára—szögezte le az államfő, aki egyben javasolta: a munkáltatók és a szakszervezetek együttesen és a lehető leghamarabb dolgozzák ki egy új társadalmi szerződés alapjait. Végezetül az államfő emlékeztetett rá: az 1789-es forradalom és az Emberi Jogok Nyilatkozata óta az elnyomott népek reményei Franciaország felé fordulnak. — Tartsuk meg ezt a nemes tradíciót, beszéljünk a haladás és a szabadság nyelvén — szólította fel a franciákat Francois Mitterrand. Párizsban egyébként szilveszter éjszakáján mintegy félmillió ember özönlötte el a Champs Elysée-t, hogy így ünnepelje az újév beköszöntét. A hatóságok — előre számítva az eseményre — erre az éjszakára kitiltották a gépkocsikat a híres sugárútról. Párizs utcáin mintegy 2500 rendőr vigyázott a rendre, de szerencsére nem volt szükség beavatkozásukra. Bécs Az Európa keleti és délkeleti részein folytatódó politikai válságok láttán nyilvánvaló az, hogy az európai egység terve egyben a béke és a biztonság terve is, amelynek megvalósításában az osztrákoknak részt kell venniük. Ezt Franz Vranitzky osztrák kancellár hngsúlyozta szombaton újévi beszédében. Vranitzky az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő tárgyalásokra utalva kifejtette, hogy Ausztria szerepet akar vállalni az új Európa megteremtésében, hiszen az esetleges kívülállásnak gazdasági, szociális, sőt politikai következményei lennének. A kancellár szerint országa a biztonság, a kiszámíthatóság és a konszenzus politikáját akarja folytatni. A decemberi levélbombás támadásokkal kapcsolatban ugyanakkor kijelentette, hogy a hatóságoknak a lehető legnagyobb határozottsággal és következetességgel kell fellépniük mindenfajta szélsőjobboldali megnyilvánulással szemben. Varsó Az óévvel lezárult a III. Lengyel Köztársaság történelmének első fejezete, amelyet a Szolidaritásból született erők határoztak meg, de keserű vereséget szenvedtek a parlamenti választásokon — mondotta Lech Walesa lengyel államfő újévi televíziós beszédében. Bátorságot és megfontoltságot kívánt az ország új, baloldali vezetésének, hogy ne okozzanak csalódást választóiknak, és eloszlassák ellenfeleik aggályait, javítsanak azon, amin kell, és ne semmisítsék meg azt, ami már kezdett eredményeket hozni. A Választás évében természetesek az ígéretek, de most itt az ideje átállni a választás költészetéről a kormányzás prózájára — mondotta Walesa. A következő hónapok megmutatják, hogy a szavak mögött áll-e megfelelő koncepció és erő a megvalósításra. A nemzetnek bölcs vezetőket, az országnak nyugalmat, az államnak sok sikert kívánt befejezésül az államfő. Prága „Úgy gondolom, új állami létünk első esztendeje szétoszlatta a tavalyi félelmek nagyobbik részét”—jelentette ki Václav Havel cseh köztársasági elnök, a televízióban elhangzott újévi ünnepi beszédében. Havel, a Csehszlovákia kettéválása óta eltelt egy év mérlegét megvonva, felhívta a figyelmet arra: a két utódállam, Csehország és Szlovákia nem omlott össze, a kettéválás nem rengette meg Közép-Európát. A cseh társadalom tárgyilagosan és megértéssel fogadta a változást, s nem zárkózott el a szlovákoktól — vélekedett az elnök. — A sebekre, amelyeket Csehszlovákia kettéválása közülünk sokakban ejtett, úgy tekintünk, mint az 1989 novembere óta elnyert szabadságért fizetett adóra — fogalmazott Havel. Pozsony Michal Kovác szombaton a televízióban és a rádióban elhangzott újévi beszédében viszszafordíthatatlannak nevezte azt a tényt, hogy egy évvel ezelőtt létrejött az önálló Szlovák Köztársaság. A szlovák államfő szerint a szlovák nép „túl hosszú ideig élt más hatalmasságok árnyékában” és sokan megkérdőjelezték: vajon eredményesnek ígérkezhet-e az önálló államiság eszménye? Megállapította, hogy nem váltak be az ország önállósági törekvéseit kísérő katasztrófa-forgatókönyvek jóslatai. Szlovákia egyesek nosztalgiázása ellenére is viszszafordíthatatlanul az önállóság útját járja. A társadalom minden polgárának közös feladata, hogy tekintet nélkül a vallási, nemzetiségi, politikai hovatartozásra, közös kötelességének érezze az ország felvirágoztatását — mondta. „Erre a munkára szólítok mindenkit, mert ez a cél nem csak a jogunk, de közös érdekünk is”—jelentette ki Michal Kovác, aki megengedhetetlennek nevezte az alkotmányos rend felforgatását célzó bármilyen kísérletet. „Államiságunkat, önállóságunkat, szabadságunkat, függetlenségünket, az ország területi egységét és integritását minden erőnkkel meg fogjuk védeni” — hangzott el a szlovák államfő újévi beszédében. Michal Kovác sajnálatosnak nevezte a szlovákiai politikai erők viszálykodását, ugyanakkor szerencsésnek tekinti azt a körülményt, hogy a szlovák parlamentben kisszámú politikai erő van jelen, ami szerinte könnyíti az egyes politikai erők összefogását. Egyértelműen kimondta, hogy széles kormánykoalíciót kell kialakítani és véget kell vetni az ideiglenesség állapotának és a politikai rögtönzéseknek. „Szerencsétlenség lenne, ha a parlamenti pártok léte egyetlen személyen állna vagy bukna”— jelentette ki Michal Kovác, akinek délután elhangzott beszédére azonnal reagált Ján Camogursky volt szlovák kormányfő, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke. Camogursky elismerően szólt az államfő „valóságérzéket tanúsító újévi beszédéről”. Camogursky már napokkal ezelőtt kinyilvánította, hogy átmeneti időszakra készek lennének felvállalni a nagykoalíciós kormány megalakítását. ÉVBÚCSÚZTATÓ ÉS -KÖSZÖNTŐ m ess® ssSwflSi f ^ *'* ■*'* ^ Moszkva: pezsgőbontás a Kreml mellett Dél-Franciaország: nudisták fürdőzése a 8 fokos tengervízben 1994. JANUÁR 3. HÉTFŐ PÁRTOK — MOZGALMAK 56-os Országos Szövetség Fejér Megyei Elnöksége felhívása Azon bajtársaink, akik az '56-os eseményeket börtönben, vagy szabadlábon vészelték át,de anyagi helyzetük indokolttá teszi, megírt kérelmük mellett nyugdíjszelvényüket sürgősen személyesen juttassák el a Megyei Szervezet Elnökségéhez. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. (33. szoba). Fogadónap: hétfőtől péntekig 8-12 óráig. Mindent a hazáért! 56-os Országos Szövetség Fejér megyei elnök A pápa újévi beszéde „Fenyegetően baljóslatús horizont nyílik...” „Fenyegetően baljóslatú horizont nyílik az új esztendővel” — állapította meg szombaton II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő idei első „angelus”-át hívők hatalmas tömege hallgatta a fel-felerősödő esőben, a vatikáni Szent Péter téren. „Bár láthatók bíztató jelek az enyhülésre és a békére, ennek ellenére kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a békét továbbra is csillapíthatatlannak tűnő testvérgyilkos konfliktusok fenyegetik. Ez a helyzet Észak és Dél igazságtalan megosztottságának fennmaradásából, a legkevésbé védett társadalmi osztályokat sújtó gazdasági válság lidércnyomásából és a népeket egymással szembefordító, minden korlátot átlépő nacionalizmusból adódik. A béke megőrzése megmarad napjaink legfontosabb feladata” — mondta a pápa. II. János Pál, aki lakosztálya ablakából szólt a hívőkhöz, beszédében külön hangsúlyozta hogy a béke megteremtésében különleges szerep jut a családnak. A családnak kell szembe szállnia a nyugalmat felborít külső és belső nehézségekkel...A családban tanulja meg az ember a béke titkát. Aki a családért cselekszik, az a békéért fárad — hangsúlyozta. Visszavonulása előtt a pap 1 8 nyelven mondta el újévi jókívánságait. A beszédet hallgató tömegben néhány csoport fieldis nyelven írt köszöntő táblákat emelt magasba, utalva arra, hogy az év utolsó napjaiban hivatalos diplomáciai kapcsolat született a Vatikán és Izrael között. Az „angelus” előtt II. János Pál ünnepi misét celebrált a Szent Péter Bazilikában. A misét a 27. béke világhétnek is szentelték, s ennek köszöntésekor is a család béketeremtő szerepét helyezte középpontba, a pápa. „A családból születik az emberiség családjának békéje” — mondta II. János Pál. „A magyar diaszpóra lerázza az igát” A The Observer című baloldali brit lap vasárnap beszámolt Antall József temetésének körülményeiről, és azt írta, hogy a tiszteletadás tanúsította: nem csak Magyarország 10 millió lakosának, hanem a határokon túl élő 5 millió magyarnak is szellemi és erkölcsi vezetője volt. A szerző, Nick Thorpe kelet-európai szerkesztő Budapestről keltezett cikkét azzal folytatta, hogy a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok mind jobban berzenkednek nacionalista kormányaik ellen, és kulturális és területi autonómiát akarnak. E három országban egyesek ebben bizonyítékot látnak Magyarország szándékára, hogy felül akarja vizsgálni a határokat, de ezt a gyanúsítást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar kisebbségek vezetői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar lakosságának képviselői jövő szombaton gyűlést tartanak Komáromban, szerveződésük első jeleként. Nick Thorpe megírta, hogy a szlovák kormány a járási határok átrajzolásával szlovák többséget akar teremteni minden járásban. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés László szerint „békés etnikai tisztogatás” folyik, és az RMDSZ megosztott: egyes tagjai úgy vélik, hogy a demokrácia lassacskán megoldja a kisebbségi problémákat, mások szerint viszont nyílt beolvasztással kerültek szembe és a legjobb védekezés a területi autonómia, s. román válasz is kétféle: a kormánypolitikusok irredentizmussal és apartheid-szerű elszigetelődés szándékával vádolják a magyarokat, az ellenzékiek viszont kiállnak a magyarok joga mellett, hogy megvédjék kultúrájukat. A brit szerző kitért arra is, hogy Szerbiában boszniai stílusú etnika tisztogatástól félnek a magyarok. Magyarországon a külföldi kisebbségek helyzete....máris kampánytéma a jövő tavaszi választ:" sokra, de az egymással küzdő politikusok inkább a környező országokat igyekeznek megnyugtató , semmint a kisebbségek ügyét képviselni — írta Nick Thorpe. Idézi Orbán Viktort, aki szerint az autonómiát nem lehet bevezetni az illettő kormányok jóváhagyása nélkül és idézte Horn Gyulát is, aki szerit, a kisebbségi jogok garanciáinak követelése előtt szavatolni kell a meglévő határokat. Ebből a brit lap azt a következtetést vonta le, hogy a komáromi öszszejövetel és a hasonló akciók nem lehetnek Budapestről szervezet, összeesküvések, ellenkezőleg, aznak felismerésére vallanak a kisebbségek körében, hogy csak saját maguk állhatnak ki érdekeikért, amíg el nem jön az igen vágyott szélesebb európai integráció.