Fejér Megyei Hírlap, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM Újév-köszöntők Az európai egység terve, a béke, a biztonság terve Washington Bill Clinton amerikai elnök szombati rádióbeszédében hangsúlyozta, hogy a tavaly e­­lért eredmények ellenére továb­bi kemény munkára van szükség az összes állampolgár biztonsá­gának és jólétének a megterem­téséhez. Köszöntve az amerikai népet az új esztendő alkalmából, az el­nök aláhúzta, hogy megelége­dettséggel és derűlátással tölti el a gazdaság remek teljesítménye, a deficit csökkenése, a kamatlá­bak és az infláció alacsony szintje. Utalt az Észak-Ameri­kai Szabadkereskedelmi Szer­ződés és a GATT-megállapodás sikeres aláírására is. A belpolitikai eredmények közül kiemelte az egyetemi ösz­töndíjrendszer megreformálását (a nemzeti szolgálat bevezeté­sét) és a fegyvervásárlások el­lenőrzését előíró Brady-tör­­vényt. Az idei feladatok sorában említette a mélyreható egész­ségügyi reform kongresszusi el­fogadását, a bűnözéssel szem­beni hadjárat fokozását, az isko­lák színvonalának az emelését, a szakmai képzés korszerűsítését, új munkahelyek teremtését és a szociális hálózat átalakítását. Párizs Egységre és szolidaritásra szólította fel a franciákat hagyo­mányos újévi köszöntőjében Francois Mitterrand francia ál­lamfő. A rádió- és televízióállomá­sok által egyidőben sugárzott, mintegy 10 perces beszédében Mitterrand árnyalt mérleget vont az elmúlt egy év történései­ről. A nemzetközi események­ről szólva úgy vélte: 1993 olyan év volt, amikor a háborúk, a nyomor és a zűrzavar világszer­te felélesztették a faji gyűlöletet és a nacionalista szenvedélye­ket, amikor a növekvő egyenlőt­lenségek miatt a Kelet népei im­már kételkedni kezdtek az álta­luk oly régóta várt szabadság jó­téteményeiben. Ugyanakkor 1993 nem pusztán ilyen tragikus fordulatokat hozott magával: visszatért a béke Kambodzsába, megszűnt az apartheid Dél-Af­­rikában, megkezdődött a párbe­széd Izrael illetve a palesztinok között, kontinensünkön pedig létrejött az Európai Unió — em­lékeztetett Mitterrand. Franciaország kapcsán az ál­lamfő méltatta a technika, a tu­domány és a kultúra terén elért sikereket, de szólt a problémák­ról is. Itt első helyen a munka­­nélküliség emelkedését említet­te, amely—mint mondta — im­már közel húsz éve rombolja a nyugati társadalmakat, s amely Franciaországban több mint há­rommillió családot sújt. A mun­kanélküliség a századvég legsú­lyosabb kérdését jelenti az or­szág vezetői számára—szögez­te le az államfő, aki egyben javasolta: a munkáltatók és a szakszervezetek együttesen és a lehető leghamarabb dolgozzák ki egy új társadalmi szerződés a­­lapjait. Végezetül az államfő emlé­keztetett rá: az 1789-es forrada­lom és az Emberi Jogok Nyilat­kozata óta az elnyomott népek reményei Franciaország felé fordulnak. — Tartsuk meg ezt a nemes tradíciót, beszéljünk a haladás és a szabadság nyelvén — szólította fel a franciákat Francois Mitterrand. Párizsban egyébként szil­veszter éjszakáján mintegy fél­millió ember özönlötte el a Champs Elysée-t, hogy így ün­nepelje az újév beköszöntét. A hatóságok — előre számítva az eseményre — erre az éjszakára kitiltották a gépkocsikat a híres sugárútról. Párizs utcáin mint­egy 2500 rendőr vigyázott a rendre, de szerencsére nem volt szükség beavatkozásukra. Bécs Az Európa keleti és délkeleti részein folytatódó politikai vál­ságok láttán nyilvánvaló az, hogy az európai egység terve egyben a béke és a biztonság ter­ve is, amelynek megvalósításá­ban az osztrákoknak részt kell venniük. Ezt Franz Vranitzky osztrák kancellár hngsúlyozta szomba­ton újévi beszédében. Vranitzky az Európai Unió­hoz való csatlakozást előkészítő tárgyalásokra utalva kifejtette, hogy Ausztria szerepet akar vál­lalni az új Európa megteremté­sében, hiszen az esetleges kívül­állásnak gazdasági, szociális, sőt politikai következményei lennének. A kancellár szerint országa a biztonság, a kiszámíthatóság és a konszenzus politikáját akarja folytatni. A decemberi levél­­bombás támadásokkal kapcso­latban ugyanakkor kijelentette, hogy a hatóságoknak a lehető legnagyobb határozottsággal és következetességgel kell fellép­niük mindenfajta szélsőjobbol­dali megnyilvánulással szem­ben. Varsó Az óévvel lezárult a III. Len­gyel Köztársaság történelmének első fejezete, amelyet a Szolida­ritásból született erők határoz­tak meg, de keserű vereséget szenvedtek a parlamenti válasz­tásokon — mondotta Lech Wa­lesa lengyel államfő újévi tele­víziós beszédében. Bátorságot és megfontoltságot kívánt az or­szág új, baloldali vezetésének, hogy ne okozzanak csalódást választóiknak, és eloszlassák el­lenfeleik aggályait, javítsanak azon, amin kell, és ne semmisít­sék meg azt, ami már kezdett e­­redményeket hozni. A Választás évében termé­szetesek az ígéretek, de most itt az ideje átállni a választás költé­szetéről a kormányzás prózájára — mondotta Walesa. A követ­kező hónapok megmutatják, hogy a szavak mögött áll-e meg­felelő koncepció és erő a meg­valósításra. A nemzetnek bölcs vezető­ket, az országnak nyugalmat, az államnak sok sikert kívánt befe­jezésül az államfő. Prága „Úgy gondolom, új állami lé­tünk első esztendeje szétoszlatta a tavalyi félelmek nagyobbik ré­szét”—jelentette ki Václav Ha­vel cseh köztársasági elnök, a te­levízióban elhangzott újévi ün­nepi beszédében. Havel, a Csehszlovákia ketté­válása óta eltelt egy év mérlegét megvonva, felhívta a figyelmet arra: a két utódállam, Csehor­szág és Szlovákia nem omlott össze, a kettéválás nem rengette meg Közép-Európát. A cseh tár­sadalom tárgyilagosan és meg­értéssel fogadta a változást, s nem zárkózott el a szlovákoktól — vélekedett az elnök. — A se­bekre, amelyeket Csehszlová­kia kettéválása közülünk sokak­ban ejtett, úgy tekintünk, mint az 1989 novembere óta elnyert szabadságért fizetett adóra — fogalmazott Havel. Pozsony Michal Kovác szombaton a televízióban és a rádióban el­hangzott újévi beszédében visz­­szafordíthatatlannak nevezte azt a tényt, hogy egy évvel ezelőtt létrejött az önálló Szlovák Köz­társaság. A szlovák államfő szerint a szlovák nép „túl hosszú ideig élt más hatalmasságok árnyéká­ban” és sokan megkérdőjelez­ték: vajon eredményesnek ígér­­kezhet-e az önálló államiság eszménye? Megállapította, hogy nem váltak be az ország önállósági törekvéseit kísérő katasztrófa-forgatókönyvek jóslatai. Szlovákia egyesek nosztalgiázása ellenére is visz­­szafordíthatatlanul az önállóság útját járja. A társadalom minden polgárának közös feladata, hogy tekintet nélkül a vallási, nemze­tiségi, politikai hovatartozásra, közös kötelességének érezze az ország felvirágoztatását — mondta. „Erre a munkára szólí­tok mindenkit, mert ez a cél nem csak a jogunk, de közös érde­künk is”—jelentette ki Michal Kovác, aki megengedhetetlen­nek nevezte az alkotmányos rend felforgatását célzó bármi­lyen kísérletet. „Államiságun­kat, önállóságunkat, szabadsá­gunkat, függetlenségünket, az ország területi egységét és in­tegritását minden erőnkkel meg fogjuk védeni” — hangzott el a szlovák államfő újévi beszédé­ben. Michal Kovác sajnálatosnak nevezte a szlovákiai politikai e­­rők viszálykodását, ugyanakkor szerencsésnek tekinti azt a kö­rülményt, hogy a szlovák parla­mentben kisszámú politikai erő van jelen, ami szerinte könnyíti az egyes politikai erők összefo­gását. Egyértelműen kimondta, hogy széles kormánykoalíciót kell kialakítani és véget kell vet­ni az ideiglenesség állapotának és a politikai rögtönzéseknek. „Szerencsétlenség lenne, ha a parlamenti pártok léte egyetlen személyen állna vagy bukna”— jelentette ki Michal Kovác, aki­nek délután elhangzott beszédé­re azonnal reagált Ján Camo­­gursky volt szlovák kormányfő, a Kereszténydemokrata Mozga­lom (KDH) elnöke. Camogurs­­ky elismerően szólt az államfő „valóságérzéket tanúsító újévi beszédéről”. Camogursky már napokkal ezelőtt kinyilvánítot­ta, hogy átmeneti időszakra ké­szek lennének felvállalni a nagykoalíciós kormány megala­kítását. ÉVBÚCSÚZTATÓ ÉS -KÖSZÖNTŐ m ess® ssSwflSi f ^ *'* ■*'* ^ Moszkva: pezsgőbontás a Kreml mellett Dél-Franciaország: nudisták fürdőzése a 8 fokos tengervízben 1994. JANUÁR 3. HÉTFŐ PÁRTOK — MOZGALMAK 56-os Országos Szövetség Fejér Megyei Elnöksége felhívása Azon bajtársaink, akik az '56-os eseményeket börtönben, vagy szabadlábon vészelték át,de anyagi helyzetük indokolttá teszi, megírt kérelmük mellett nyug­díjszelvényüket sürgősen személyesen juttassák el a Megyei Szervezet Elnöksé­géhez. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. (33. szoba). Fogadónap: hétfőtől pénte­kig 8-12 óráig. Mindent a hazáért! 56-os Országos Szövetség Fejér megyei elnök A pápa újévi beszéde „Fenyegetően baljóslatús horizont nyílik...” „Fenyegetően baljóslatú ho­rizont nyílik az új esztendővel” — állapította meg szombaton II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő idei első „angelus”-át hívők hatalmas tömege hallgat­ta a fel-felerősödő esőben, a va­tikáni Szent Péter téren. „Bár láthatók bíztató jelek az enyhülésre és a békére, ennek ellenére kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a békét tovább­ra is csillapíthatatlannak tűnő testvérgyilkos konfliktusok fe­nyegetik. Ez a helyzet Észak és Dél igazságtalan megosztottsá­gának fennmaradásából, a leg­kevésbé védett társadalmi osz­tályokat sújtó gazdasági válság lidércnyomásából és a népeket egymással szembefordító, min­den korlátot átlépő nacionaliz­musból adódik. A béke megőr­zése megmarad napjaink leg­fontosabb feladata” — mondta a pápa. II. János Pál, aki lakosztálya ablakából szólt a hívőkhöz, be­szédében külön hangsúlyozta hogy a béke megteremtésében különleges szerep jut a család­nak. A családnak kell szembe szállnia a nyugalmat felborít külső és belső nehézségekkel...A családban tanulja meg az ember a béke titkát. Aki a családért cselekszik, az a békéért fárad — hangsúlyoz­ta. Visszavonulása előtt a pap 1 8 nyelven mondta el újévi jókí­vánságait. A beszédet hallgató tömegben néhány csoport fiel­dis nyelven írt köszöntő táblá­kat emelt magasba, utalva arra, hogy az év utolsó napjaiban hi­vatalos diplomáciai kapcsolat született a Vatikán és Izrael kö­zött. Az „angelus” előtt II. János Pál ünnepi misét celebrált a Szent Péter Bazilikában. A mi­sét a 27. béke világhétnek is szentelték, s ennek köszöntése­­­kor is a család béketeremtő sze­repét helyezte középpontba, a pápa. „A családból születik az emberiség családjának békéje” — mondta II. János Pál. „A magyar diaszpóra lerázza az igát” A The Observer című baloldali brit lap vasárnap beszámolt Antall József temetésének körülményei­ről, és azt írta, hogy a tiszteletadás tanúsította: nem csak Magyaror­szág 10 millió lakosának, hanem a határokon túl élő 5 millió magyar­nak is szellemi és erkölcsi vezetője volt. A szerző, Nick Thorpe kelet-eu­rópai szerkesztő Budapestről kelte­zett cikkét azzal folytatta, hogy a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok mind jobban berzenkednek nacionalista kormányaik ellen, és kulturális és területi autonómiát akarnak. E há­rom országban egyesek ebben bi­zonyítékot látnak Magyarország szándékára, hogy felül akarja vizs­gálni a határokat, de ezt a gyanúsí­tást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar kisebbségek veze­tői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar lakos­ságának képviselői jövő szomba­ton gyűlést tartanak Komáromban, szerveződésük első jeleként. Nick Thorpe megírta, hogy a szlovák kormány a járási határok átrajzolá­sával szlovák többséget akar te­remteni minden járásban. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés László szerint „békés etnikai tisztogatás” folyik, és az RMDSZ megosztott: egyes tagjai úgy vélik, hogy a de­mokrácia lassacskán megoldja a ki­sebbségi problémákat, mások sze­rint viszont nyílt beolvasztással ke­rültek szembe és a legjobb védekezés a területi autonómia, s. román válasz is kétféle: a kormány­­politikusok irredentizmussal és a­­partheid-szerű elszigetelődés szán­dékával vádolják a magyarokat, az ellenzékiek viszont kiállnak a ma­gyarok joga mellett, hogy megvéd­jék kultúrájukat. A brit szerző kitért arra is, hogy Szerbiában boszniai stílusú etnika tisztogatástól félnek a magyarok. Magyarországon a külföldi ki­sebbségek helyzete....máris kam­pánytéma a jövő tavaszi választ:"­ sokra, de az egymással küzdő poli­tikusok inkább a környező orsz­á­gokat igyekeznek megnyugtató , semmint a kisebbségek ügyét kép­viselni — írta Nick Thorpe. Idézi Orbán Viktort, aki szerint az auto­­nómiát nem lehet bevezetni az illet­­tő kormányok jóváhagyása nélkül és idézte Horn Gyulát is, aki szerit, a kisebbségi jogok garanciáinak követelése előtt szavatolni kell a­ meglévő határokat. Ebből a brit lap azt a következte­tést vonta le, hogy a komáromi ösz­­szejövetel és a hasonló akciók nem lehetnek Budapestről szervezet, összeesküvések, ellenkezőleg, az­­nak felismerésére vallanak a ki­sebbségek körében, hogy csak saját maguk állhatnak ki érdekeikért, a­­míg el nem jön az igen vágyott szé­lesebb európai integráció.

Next