Fejér Megyei Hírlap, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
4. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NAPRÓL - NAPRA Legfelsőbb bírósági ítélet Jogos egyházi tulajdonosi igény Jogosan kérte a Magyar Katolikus Egyház Esztergomi Főegyházmegyéje, hogy visszakerüljön tulajdonába a Budapesten az I. kerületi Szabó Ilonka utca 2. szám alatt lévő ingatlan, ahol jelenleg a Vági István Építőipari Műszaki Szakközépiskola működik. Az üggyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság hétfőn hirdetett jogerős ítéletet. A művelődési és közoktatási miniszter 1992. február 21-én hozott határozatában megalapozottnak tartotta az Esztergomi Főegyházmegye tulajdoni igényét, és az ingatlanra — az egyház tulajdonjogának bejegyzéséig — 10 évre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be a fővárosi földhivatalban. A Fővárosi Önkormányzat pert indított a miniszter ellen, a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította. A Fővárosi Önkormányzat az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, és kérte a határozat hatályon kívül helyezését, mivel — álláspontja szerint — a perben szereplő egykori gimnázium nem volt egyházi, így jogszabályi előfeltételek hiányában történt a tilalom bejegyzésének elrendelése. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint jegyzőkönyv is bizonyítja, hogy az egyház javára létesített „Magyar tanulmányi alap” által működtetett Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium — amely a főváros legrégibb középiskolája — minden ingó és ingatlan vagyona a vallási és tanulmányi alap tulajdonában volt. Az ingatlant 1948-ban kártalanítás nélkül vették állami tulajdonba, így az a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos Tanítson nyelveket! Ha nyelvtanításból akar meggazdagodni kedves szegény olvasónk, akkor jó, ha tud azon a nyelven, amit tanítani akar. Nem kötelező, csak javasolt. (Eddigi tanácsaimból már kideríthette, hogy sohasem a szakmai tudás hozza a sok pénzt, csak annak látszata.) A nyelvtanítás legnehezebb és a legtöbb időt és energiát fölemésztő feladata a világhírű budapesti nyelviskolák szerint, az újsághirdetések megfogalmazása. Mert nehogy azt tessék már hinni, hogy az emberek özönleni fognak, ha megírja, hogy Oxfórában szerezte a diplomáját, húszéves tapasztalat áll a háta mögött és már egy szuahéli makáka majmot is megtanított svédül. Kit érdekel?! Az embereket csak az érdekli, hogy miképpen juthatnak minél könynyebben és gyorsabban a vágyott tudáshoz (pénzhez, sikerhez, boldogsághoz). Jelszavunk: most, de azonnal! Ebben a szellemben kell megfogalmazni a hirdetést, például így: „Ultraszuperintenzív angol nyelvtanfolyam kezdőknek. Nyelvet akar tanulni, de nincs ideje? Nem baj! Kedve sincs? Nem baj! Szorgalma sincs? Nem baj! Négy hét múlva felsőfokú szinten fogja beszélni a nyelvet, ha jelentkezik szuperintenzív kurzusunkra. Beszédtanítás alvás közben! Nyelvtanoktatás gondolatátvitellel! A nagyszótár bevágásra napi három tabelettában!” Meglátja kedves olvasónk, az emberek özönleni fognak, hogy befizessék a huszonötezer forintot. Jönnek, akik már tízszer kezdtek hozzá a nyelv tanulásához, de még sosem jutottak túl a „nyáron szép az idő, télen esik a hó" szövegű alapmondatok idegborzoló izgalmán. Jönnek, akiknek anynyi nyelvérzékük sincs, hogy megkülönböztessék a sót a cukortól. Jönnek, akiket már kineveztek irodavezetőnek az adott országba, de még csak elmutogatva tudják megkérdezni, hol a vécé. Jönnek hosszú, tömött sorokba, mert az emberek jobban hisznek a lehetetleneken, ha nem kell megdolgozniuk érte, mint a lehetségesben, ha meg kell mozdítani a kisujjukat. S hogy mit és hogyan kell tanítani nekik, ha befizetik a lóvét? Amit és ahogy akarunk! Lemorzsolódnak? Hál' istennek! Csalódnak bennünk? Na és? Legfeljebb nem jelentkeznek többet a hirdetésünkre. Bőven marad még a gyors és munka nélkül megszerezhető nyelvtudásra áhítozó magyarok között lusta és hiszékeny, néhány millió. Nem kell félni kedves nyelvtanításból meggazdagodni vágyók, nem halunk éhen! Good luck!—ahogy a francia mondja. Nógrádi Gábor Expo-rendezvények A Duna-menti országok képviselői pénteken Budapesten találkoztak, hogy megismerkedjenek az expóhoz kapcsolódó hivatalos rendezvények pályázati rendszerével, a főváros tervezett kulturális programjaival, az expo-előkészületekkel. A városházán rendezett találkozóról hétfőn tájékoztatták az MTI-t. Egyeztették a felső és alsó ausztriai, a burgenlandi, a Komárom-Esztergom megyei és a budapesti kulturális események terveit. Az 1996-ban ezeréves Ausztria várható eseményei közül a „Nemzetközi Duna Kiállítás”, az „Ezer éve Osztrák Zene”, „Nemzetközi Gyermeknap” rendezvények keltették fel leginkább a résztvevő szakemberek figyelmét. Hatályba lép az Európai Megállapodás Az Európai Megállapodás hatályba lépése sokat lendít Magyarországon a jogharmonizáció ügyén — nyilatkozta az MTI-nek dr. Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára azzal kapcsolatban, hogy február 1-jén lép hatályba az a törvény, amely „A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről” rendelkezik. Dr. Kecskés László elmondta: az úgynevezett hatályba léptető törvény a magyar jog részévé tette az európai társulás létesítéséről aláírt megállapodást és annak mellékleteit. A törvény kimondja: „A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek előkészítése és megkötése, valamint jogszabályainak előkészítése és megalkotása során biztosítani kell azoknak az Európai Megállapodással való összhangját”. A megállapodás alapján Magyarország már jogi értelemben is kötelezett arra, hogy jogszabályait harmonizálja, közelítse az Európai Közösségek jogszabályaihoz. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a megállapodás szerint a jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer-jogszabályok, a fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem. Hozzátette: a felsorolt jogterületek egybeesnek az Európai Közösség jogharmonizációs programjának fő témaköreivel. Befektetési jegyek A HOZAM ADÓJA A magánszemélyek birtokában lévő befektetési jegyek után járó hozamból az 1993-as évre egységesen 20 százalékos forrásadót kell levonniuk az alapkezelőknek — közölte az MTI-vel hétfőn Surányi Imréné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A PM állásfoglalására azért volt szükség, mert a január-februárban esedékessé váló hozamfizetések után fizetendő adó nagyságával kapcsolatban az elmúlt héten különböző vélemények láttak napvilágot. A bizonytalanság valószínűleg azért támadt, mert a személyi jövedelemadó-törvény nem említi a kedvezményesen, azaz 10 százalékkal adózó jövedelmek közt a befektetési jegyek hozamát — vélte a főosztályvezető. Ezzel szemben létezik egy olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt mondja ki: a társaságoknak aszerint kell adóznia 10, vagy 20 százalékkal, hogy a hozam osztalékból, vagy árfolyamnyereségből származik. Többen akadtak, akik szerint ennek megfelelő szabályt kellene alkalmazni a magánbefektetőkkel kapcsolatban is. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a hozamnak a kamathoz hasonlóan egységesen 10 százalékkal kell adóznia. A Pénzügyminisztérium jogászai átvizsgálták a kérdésre vonatkoztatható jogszabályokat, de nem találtak olyan lehetőséget, amelynek alapján a 10 százalékos, vagy a vegyes adókulcs lenne alkalmazható, így a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélyek befektetési jegyeinek 1993 ra fizetett hozama után egységesen 20 százalékos forrásadót kell leróni. A PM az Állami Értékpapír-Felügyelettel is tudatta álláspontját. Az APEH már korábban is ezt az álláspontot foglalta el mondta Surányi Imréné A Z. Nagy-gyilkosság hátteréről A MAFFIÁK DÉLEN A brutális szegedi családirtásról a bűnügyi tudósító csak meghasonlottan tud írni. Hivatása szerint szeretné kielégíteni az olvasó információéhségét, de nem tudja, mert a hivatalos tájékoztatás a tett elkövetésének körülményeiről, módszeréről, eszközéről és lehetséges okairól alig csurran-cseppen. A tudósító tehát a bűnüldözők sikerétől várja a szűkszavúság oldódását, addig is megpróbálja megérteni és megértetni a szegedi tragédia hátterében lévő összefüggéseket... A történtek csak a terjeszkedő csoportos bűnözés keretei között értelmezhetők. Az emberek már a hetvenes és a nyolcvanas években emlegették a „zöldséges maffiát”, ma pedig orosz, ukrán, csecsen, román, szerb, kínai, lengyel, sőt vietnami maffiákról beszélnek. Míg az a feltételezés, hogy ezek vezetői beépülhettek az állami, a politikai szférába, semmivel sem támasztható alá, okkal feltételezhető, hogy a gazdaság bizonyos területein a magyar mellett kialakultak más nációbeli szervezett bűnöző csoportok is, amelyek a bűncselekmények különböző fajtáira, ha úgy tetszik, azok egyes részműveleteire szakosodtak, így a gépkocsilopásra szakosodott bűnszövetkezeteknél „dolgoznak” felderítők, tolvajok, szerelők, átszámozók, hamisítók, szállítók, szakképzett könyvelők és bérgyilkosok. A kérdés az, vajon egy képbe helyezhető-e a szegedi Z. Nagy család tragédiája, a kecskeméti Horváth házaspár és egy náluk vendégeskedő külföldi lemészárlása, az eltűnt Farkas Helga nagynénjének kivégzése Orosházán, a napvilágra került szabadkai és palicsi vérengzés, s ugyanide tartoznak-e a fővárosban egymást gyilkoló ukránok, oroszok, szerbek? A határok könnyű átjárhatóságának joggal örülnek a becsületes emberek, de ahogy az már lenni szokott, a bűnözők mindig gyorsabban reagálnak a változásokra, mint mások. Az átalakuló kelet-európai, ázsiai országokban, a fegyverzajtól hangos Balkánon dollár- és márkaéhség van. Ez az egyik fontos tényező. A másik: kialakult piaci viszonyok mellett a hazai legális üzletkötéseket sokkal kisebb készpénzforgalom mellett is le lehetne bonyolítani. Igen ám, de részben a bankátutalások lassúsága, főként pedig a sok fantomcég, a sok csaló miatt az eladó nem szívesen hitelez. Jelentős kedvezményt is kérhet tehát az, aki azonnal és készpénzzel fizet, lehetőleg devizában. Nem egy legális vállalkozás is több fantáziát lát abban, ha hasznát devizába fekteti, mintha forgalmát növelné. Vonatkozik ez a délvidékre is... Korábban az illegális devizapiacot a Váci utcában vagy a Keleti pályaudvarnál csoportosuló arabok uralták. Szolid, de gyakori és hosszú távú kapcsolatok kiépítésére törekedtek. Most — mint hírlik — nagyon félnek. Egyrészt a korábbinál jobban kell tisztelniük a magyar rendőröket, másrészt azonban valósággal reszketnek az orosz, az ukrán, a cecsen maffiáktól, amelyek egyeduralomra törnek a valutázás hazai feketepiacán. Egymással is kegyetlenül elbánnak, szúrnak, lőnek, darabolnak. Erre vall egyebek között A. A. Kucseruk ukrán állampolgár meggyilkolása 1993. január 3- án budai bérelt lakásában, orosz üzletemberek csúf halála és testőrük elvágott nyakú holtteste a budai erdőben. A legutóbbi eset tavaly december 15-én történt, amikor a pesterzsébeti Nagysándor József utcában kis híján két orosz és egy magyar állampolgár vesztette életét Borisz D. orosz állampolgár revolverlövéseitől. Közben a balkáni üzleti életben is folyik a vér, méghozzá nemcsak a Balkánon. Szentendrén, az Apolló panzióban tavaly október 6-án egy 7.65-ös pisztolyból leadott több lövéssel az ágyában végeztek a Magyarországon álnéven dukáló szerb nemzetiségű Zorán Kopriviczával, aki 1992-ben szökött el egy montenegrói börtönből. A rendőrség alapos gyanúja az, hogy a gyilkosságot honfitársai követték el. Az agyonlőtt szerb társaságából egy férfit — igaz, más bűncselekmény alapos gyanújával — a rendőrség már őrizetbe vett, a többieket az Interpol segítségével még körözik. Az orosházi, január 5-én éjjel elkövetett kivégzésszerű gyilkossággal kapcsolatban, amikor Farkas Helga nagynénjét ölték meg, felmerült, hogy a még ma is ismeretlen tettesek román anyanyelvűek voltak. Kecskeméten a Horváth házaspár és jugoszláv vendégének kivégzése is megerősíthet egy délre vezető nyomot, jóllehet ez csak egy a lehetséges verziók közül. Figyelemre méltó, s különösen a szegedi családirtás ügyében megjelentetett robotkép után, annak a szegedi lakosnak a nyilatkozata, aki a Vas Népe riporterének elmondta: a gyilkosság éjszakáján, éjjel egy órakor a Híd utcai Laguna bár előtt négy fekete sísapkás, fekete dzsekis, fekete farmeres fiatalemberre figyelt fel. Tört magyarsággal győzködtek egy piros Wartburgot vezető fiút, aki nem állt kötélnek. A magát megnevezni nem kívánó tanú szerint a fiú azt mondta: Veletek oda nem megyek! Nos, ez a cikk január 26-án, szerdán jelent meg, a fantomkép viszont legkorábban csütörtökön 16 órakor volt látható a TV Híradóban. Hova nem akart menni az a fiú? Van-e jelentősége az ellesett beszélgetésnek, majd eldöntik, vagy már eldöntötték ,omozók, mindenesetre ez az élet is csoportosan elkövetett bűntény bizonyítékává válhat. Más sajtójelentések arról szóltak, hogy Z. Nagyot zsarolni akarták, védelmi pénzt követeltek tőle, de ő nem fizetett, sőt még terjesztette is a kísérlet hírét, a nyilvánossággal próbált védekezni a zsarolókkal szemben. A Pesti Riport például úgy értesült, hogy Z. Nagy Bálint a megöletését megelőző napon anyagi ügyekben Pesten járt. Kinél, mit végzett? Lehet, hogy ezt a titkot már örökre magával vitte. A védelmi pénzt követelő nemzetközi bűnöző csoportok nálunk is leginkább dollárt, márkát akarnak. Dollárért minden kapható a FÁK országaiban, de a Balkánon is. Bár a szegedi családirtás ügyében a megyei rendőr-főkapitányság hivatalos közleménye sem kizárni, sem megerősíteni nem akarja, hogy az elkövetők külföldiek voltak, tény, hogy az ügyben koordinációs megbeszélésre került sor Szegeden az ORFK Szervezett Bűnözés elleni Szolgálatának vezetőjével, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyék főkapitányaival. Nem a puszta újságírói fantáziálás tehát az orosházi és a kecskeméti gyilkosságok felemlegetése. Még nagyobb figyelmet keltett, hogy meghívták Szegedre a szabadkai belügyi titkárság vezetőjét. Másnap a Vajdaságból érkezett az az újsághír, miszerint a szegedi bűntényt követően szerdán Szabadkán kegyetlenül meggyilkolták a 44 éves Milan Petricset és feleségét, valamint tízéves fiúkat. Hasonló sorsra jutott a Szabadkához közeli Palicson élő Joszip Agotics és felesége. Neki több üzlete volt Szabadkán, de Szolnokon is. Mi több: oda akart átköltözni! Palicsi villájában, ágyában végezték ki Marki Pejanovicsot, egy fiatal és dúsgazdag üzletembert, s fejbe lőtték barátnőjét is, bár ő túlélte a merényletet. És végül: akik hidegvérrel ölnek alvó gyermekeket, mint Szegeden történt, azok nem először gyilkolnak. A bérgyilkosok lehettek külföldiek vagy magyarok. Jöhettek a Balkánról, az afgán frontról, de ölhetett magyar állampolgár is, aki zsoldosnak ment a balkáni pokolba, vagy a francia idegenlégióban tanult meg hivatásszerűen ölni. A rendőrség legjobb erőit vetette be a Z. Nagy gyilkosság ügyében. Ha nincsenek meg a tettesek, a sárkánynak gyorsan hét feje nőhet. Névethy Gyula A brutálisan meggyilkolt Z. Nagy család szegedi villája 1994. FEBRUÁR 1. KEDD