Fejér Megyei Hírlap, 1994. április (50. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1994. ÁPRILIS 1. PÉNTEK GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL ÚJ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A tervezett szabályozás alap­vetően eltér a korábbitól, mely szerint gazdálkodó szervezetek csak tanácsi engedéllyel szer­vezhettek vásárt, tarthattak fenn piacot. A jövőben ezzel szem­ben a kormányrendeletben meg­határozott normatívák érvénye­sülnek. Ezen feltételrendszer központi meghatározása az ön­­kormányzati önállóságot nem sérti, de új önkormányzati ha­táskört sem állapít meg. A java­solt szabályozás érintetlenül hagyná az önkormányzatok jo­gosítványát, lehetővé téve, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő saját rendeletet alkossanak, il­letve, hogy további feltételeket írjanak elő. Az úgynevezett fehérvári i­­parcikk piac helyzete a majdani törvénnyel természetesen nem oldódhat meg egy csapásra — mondja Horváth Ferenc, a Ki­­sosz Fejér megyei titkára, az vi­szont tény, hogy az utóbbi évek­ben normalizálódott a helyzet a piacon. A kezdetben lengyel, — majd MDF-piacnak titulált ipar­cikk piacon mára javultak a kö­rülmények— mármint kereske­delmi szempontból — az itt áru­sító, mintegy ezer kereskedő helypénzt fizet, vállalkozói iga­zolvánnyal rendelkezik, az ön­­kormányzathoz tavaly hely­pénzből befolyt összeg például 20 millió forint volt. A nem cse­kély helypénz ellenére, az itt á­­rusítóknak ez az összes rezsi­­költsége, ellentétben a városi butikosokkal, akik emiatt sérel­mezik a piacozók státusát, akik olcsóbban árusítanak a butiko­sok portékáival azonos minősé­gű termékeket. A piacon lénye­gében rend van, kifogásolható viszont, hogy bútortól gyümöl­csön át elektronikai cikkekig mindent árusítanak. Tilos lesz viszont a majdani új helyen (a Selyem utca mögött később be­kerítendő részen — még ez sem végleges helye az iparcikkpiac­nak) az új törvény szerint ék­szert, műtárgyat, gyógyszert, fegyvert, lőszert látásjavító sze­müveget és tűzveszélyes anya­got, petárdát árusítani. p.a. Jó ütemű a kórház rekonstrukciója A megyei közgyűlés tegnapi ülésének napirendjén szerepelt a tavalyi költségvetés végrehaj­tásáról szóló beszámoló. Ez megállapítja, hogy a normatív állami támogatás összege évről­­évre kevesebbre elég, tavaly már az intézmények szorosan vett működési költségeire sem nyújtott fedezetet. Fejlesztési lehetőség szinte nem volt. Az állami céltámoga­tásból végzett kórházrekonst­rukción kívül Alapon elkészült egy 50 férőhelyes szociális ott­honi épület, a bicskei hasonló intézményben pedig befejező­dött az irodaépület rekonstruk­ciója. Az egyházi tulajdonba ke­rült Megyei Művelődési Köz­pont Liszt Ferenc utcai épüle­tének kiváltása 110 millió forintba kerül, ehhez az állami költségvetés 106 milliót ad. Ta­valy kifizette a megyei önkor­mányzat a Malom utcai ingatlan vételárát. A települések gázellátási programjához a megyei intéz­mények hozzájárulásaként 7 millió forintot fizetett ki a me­gyei önkormányzat. A fűtéskor­szerűsítésre azonban további je­lentős összegekre lenne szük­ség. Jelenleg 11 intézmény ka­puja előtt ott a gázvezeték, de pénzhiány miatt a kazánházak átépítésére nem kerülhetett sor. A tavalyi évről megmaradt szabad pénzmaradvány mind­össze 13 millió forint. Ez azt je­lenti, hogy elkerülhetetlennek látszik idén a hitelfelvétel. A költségvetés egyensúlyához 130 millió forintra lenne szük­ség. A megyei önkormányzat i­­gényt nyújt be kiegészítő köz­ponti támogatásra önhibáján kí­vül hátrányos helyzete miatt. A testület áttekintette a me­gyei kórház rekonstrukciójának tavalyi munkáit. Állami céltá­mogatásból 1993-ban több mint egymilliárd forintot fordítottak erre a célra. A legnagyobb ösz­­szeget a hotel­szárny építése e­­mésztette fel, de jelentős össze­geket fordítottak orvostechno­lógiai berendezések, műszerek vásárlására is. A kivitelezőket minden esetben versenytárgya­lás után bízzák meg. A hotel­­szárnyat az ARÉV Rt. építi. A rekonstrukció jó ütemben halad, az elkészült részek már most kedvezően hatnak a betegellá­tásra. A megyei közgyűlés tegnap két tájékoztatót is meghallga­tott. Dr. Suraka Gyula ezredes, megyei rendőr-főkapitány a rendőrség tavalyi munkájáról, i­­dei feladatairól adott áttekintést. Dr. Ferencz Péter megyei tiszti főorvos szervezetük munkáján túl a megyei egészségügyi hely­zetéről is képet adott. A Fejér Megyei Csecse­mőotthon igazgatójává dr. Hor­váth Máriát nevezték ki. T.L. Újból a lakáseladásról (Folytatás az 1. oldalról) legrégebben élő rendelet terve­zete, hiszen már megalakulásuk első hetei óta problémát jelent. Lelkiismeretlenségnek nevezte mintegy kétezer család bizony­talanságban tartását, hiszen már szinte mindenki megvehette la­kását csak ők nem. Balsay Ist­ván polgármester válaszában el­mondta: az országban Fehérvá­ron értékesítették a legkedve­zőbb feltételekkel az önkormányzati lakásokat, és a helyzetet nem lehet úgy értel­mezni, hogy van ellenzője és vé­delmezője a témának. A város­ban 271 lakást adtak el kárpótlá­si jegyért, ezt Budapest egyik kerülete követi harminccal. Dr. Nagy István kifejezésre juttatta, hogy megérti az óvatosságot a műemléki jellegű épültek érté­kesítésénél, hiszen ezek felújítá­sa lakásonként is többmillióba kerül, félő, hogy az új tulajdono­sok ezt nem tudják majd kifizet­ni és romhalmazzá válik a tör­ténelmi negyed. A rendelet elfogadásával vi­szont lehetővé válik a városban újabb 2481 lakás eladása, a for­galmi érték 43 százalékán. Elha­tározták, hogy egy hónapon be­lül új vételi listát terjesztenek a közgyűlés elé, amelyet szociális felmérés is kiegészít majd. Az ülésen a polgármester Ko­vács Péterhez fordult, hogy fi­gyeljen a tárgyalásra, mire kép­viselő kijelentvén, hogy ő nem kisdiák, elhagyta a termet. A helyi tömegközlekedés szervezetének létrehozása körül folyó vita most sem folyt indula­tok nélkül. Elvi döntésre terjesz­tették be az e célra létrehozott ad hoc bizottság javalatát, mely szerint az Alba Volán Rt.-vel önkormányzati többségi tulaj­donú tömegközlekedési vállala­tot hoznának létre. A nap folya­mán a képviselők egy módosító előterjesztést is kaptak erről, a­­melyet dr. Banizs Károly a bi­zottság hátbatámadásának mi­nősített. Kovács Lajos István al­polgármester hozzátette, ilyen horderejű döntést nem szabad politikai alapon meghozni. Ko­vács Péter elmondta, nem érzi magát döntési helyzetben, ezért a szavazásnál elhagyja a termet (ez később meg is történt). Mi­kor Balsay István szavazásra tette fel a kérdést, hogy az egyre jobban elmérgesedő vitát lezár­­ják-e, Gyimesi Edit ügyrendi kérdésben kért szót, amit nem kapott meg, csak azt a megálla­pítást, hogy obstukciós maga­tartásával zavarja a munkát. Majd a képviselőnő szóhoz jut­va kifejtette véleményét, misze­rint a módosító javalat nem is tárgyalható, ezt követően ő is tá­vozott. A szavazásnál a testület az ad hoc bizottság határozati ja­vaslatát fogadta el, egyben dön­tött a bizottság megszűnéséről. A vállalkozónak visszajár az adó (Folytatás az 1. oldalról) — Miniszter úr, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vendégeként érkeztek Magyar­­országra. Milyen céllal? —Az elsődleges cél egy tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési megállapodás aláírása az OMFB-vel. De mint foglalkozta­tási és vállalkozási miniszternek a hatáskörömbe tartozik a to­vábbképzés is. A fehérvári át­képző központ kialakítása során pedig segítséget nyújtottunk a magyar munkaügyi minisztéri­umnak. Kihasználtam tehát az alkalmat, hogy meglátogassam az átképző központot, és valóban jó tapasztalatokkal távozom. — Az ír-magyar kapcsolatok fejlődése mintha megtorpanni látszana. Vagy csak kevés az in­formációnk? — A kapcsolataink nagyon jók, s ez köszönhető kitűnő dub­lini nagykövetünknek is. Sok ír vállalat van már jelen Magyar­­országon, az írek sokkal többet fektettek be itt, mint bármelyik közép-kelet-európai országban. S mindez azért, mert Magyaror­szágot, mind jó ütemben fejlődő országot most is vonzónak tart­ják Írországban. — Milyen befektetési lehető­ségeket vélt felfedezni Székesfe­hérváron? — Lényegében csak a köz­pontot láttam, de az mindenkép­pen nagy lehetőségeket rejt az i­­degenforgalom szempontjából. Úgy gondolom, a '96-os expóig még sok ír befektető jelenik meg itt. Hiszen útban Budapestről a Balatonra, szinte lehetetlen ki­kerülni Székesfehérvárt, ezt a történelmi jelentőségű várost. —Az ír gazdaság is lényegé­ben a kis- és középvállalkozáso­kon alapszik. Magyarországon is van egy ilyen törekvés. Milyen ír tapasztalatokat vehetnénk át? —­ Miután nálunk is elég nagy a munkanélküliség, bizo­nyos változtatásokat eszközöl­tünk adózási rendszerünkben, ezzel is megpróbálva arra ösztö­nözni az embereket, hogy saját vállalkozásba kezdjenek. Azok­nak a munkanélkülieknek illet­ve alkalmazottaknak, akik vál­lalkozni szeretnének, az állam visszatéríti a három utolsó év­ben befizetett személyi jövede­lemadót, hozzájárulásként az új tőkebefektetés költségeihez. Ugyanakkor minden megyében van egy vállalkozásfejlesztési i­­gazgatóság, melyben részt vesz­nek a helyi hatóságok, az önkor­mányzatok, a mezőgazdasági, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek. Ezek saját a­­lapból nyújtanak támogatást a megvalósítható ötlettel előálló vállalkozóknak. E.A. Kuvaitba és Mozambikba utaznak ENSZ-katonák búcsúztatása Magyar ENSZ-katonákat bú­csúztattak ünnepélyesen csütör­tökön a Magyar Honvédség Mű­velődési Házában. A közeli na­pokban hat magyar katonatiszt utazik Kuvaitba, egy pedig Mo­zambikba, hogy részt vegyenek az ENSZ katonai megfigyelői tevékenységében. A búcsúztatás során elhang­zott, hogy júliusban kezdődik meg a magyar ENSZ-katonák szervezett kiképzése Budapes­ten, mintegy 120-150 résztve­vővel. Miután még nem teljes a lét­szám, ezért április közepéig még várják tisztek, tiszthelyet­tesek, sorkatonák, illetve tarta­lékosok jelentkezését békefenn­tartói tevékenységre. Kedvező telelés, jó vetéselőkészítés Múlt héten volt az őszi vetésű kalászosok tavaszi állapotminő­sítése, s ekkor nagyon kedvező kép mutatkozott. Tavaly tavasz­hoz viszonyítva idén húsz szá­zalékkal több a jó minősítésű kenyérgabona, ugyanez vonat­kozik a lényegesen kisebb ve­tésterületű rozsra, ám az őszi ár­pánál egyszerűen a várakozáson felüli az áttelelés. Amíg tavaly i­­lyenkor 34 százalék volt a jó mi­nősítésű takarmány, most 74 százalék ugyanez. Ahogy a megyei földműve­lésügyi hivatal felügyelője el­mondta, gyakorlatilag nem volt­­ a korán beköszöntött, havas tél ellenére — számottevő ki­pusztulás az őszi vetésű növé­nyeknél. Az idei enyhe időjárás azonban sajnos a kártevőknek is kedvezett, így az idén a szoká­sosnál is nagyobb szerepet kap majd az okszerű növényvéde­lem Fejér megye legnagyobb te­rületén. A gyomosodás is nagyobb az átlagosnál, valamint az előre jel­zettnél nagyobb lesz várhatóan a gabonacsócsárló és a mezei po­cok kártétele. Ez természetesen — mármint a védekezés — drá­gítja a növénytermesztési költ­ségeket. Annak ellenére, hogy idén februárban és márciusban nem túl sok csapadék hullott, a mezőgazdasági termelők — szektorsemlegesen — jó minő­ségben tudták elvégezni a tava­szi vetések előtti talajelőkészítő munkálatokat. Máig gyakorlatilag befejező­dött a tavaszi árpa, a borsó veté­se, valamint a lucerna telepítése, mely mint tudjuk, évelő növény. A jövő hét elején elkezdik a cu­korrépa és a napraforgó vetését, s folyamatban van a vetőburgo­nya földbejuttatása is Fejér me­gyében. A legfontosabb takarmány­­gabona, a kukorica vetése még várat magára április közepéig, mivel ehhez a talajok nagyobb felmelegedése szükséges. Mint megtudtuk, megyénk­ben a vetésszerkezet különöseb­ben nem változott, nagyjából hetvenezer hektár a búzaterület, és majdnem ugyanennyi lesz a kukoricáé is. Bővült azonban a „paletta” az úgynevezett alternatív növé­nyekkel, nevezetesen mákkal, lencsével és mustárral, és nem­csak az újonnan földet szerzett vállalkozók miatt. Nagyobb területen vetettek mákot az Annamajori Célgaz­daságban, lencsével a volt enyingi gazdaságban, a mostani Enyingi Agrár Részvénytársa­ságban foglalkoznak, ugyanitt termesztik a legnagyobb volu­menben a cukorrépát. G.G. Májustól a Fejér Megyei Hírlap, az A Hírlap és a Fehérvári Hét terjesztését a Magyar Média­szerviz Kft. veszi át. A mellékelt megrendelő­­szelvény kitöltésével és visszaküldésével jelent­kezhetnek az új előfizetők, illetve azon régi előfizetők, akiket a kézbesítők nem tudtak elérni kényelmes-előnyös Előfizetési megbízás A Hírlap Magyar Médiaszerviz Kft. 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Ezennel feljogosítom arra, hogy írásbeli visszavonásig, a □ Fejér Megyei Hírlap □ Fehérvári Hét □ A Hírlap újságelőfizetési díjamat a lakossági számlámról rendszeresen levegye. Számlaszámom:_________________________________________________________ Pénzintézet neve és címe: _______________________________________________ bank, takarékpénztár Első terhelési hónap: ____________________________________________________ A következő időközökben terheljen le (kérjük X-el jelölni): □ havonta □ negyedévente □ félévente Q évente előre előre előre előre Egyéb fizetési módok: kp-vel havonta fizet (közületeknek) számla alapján átutalással (magánszemélyeknek) □ □negyedévente □félévente [7 évente Megrendelő neve: _________________­ ____________________________ Utca, házszám:____________________emelet •______________lépcsőház___________ajtó__________ Irányítószám, lakhely: ________________________________________________________ Telefonszám:______________________________ Előfizetői sz.:________________________________ Dátum: Aláírás:

Next