Fejér Megyei Hírlap, 1994. május (50. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-24 / 119. szám
12. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP HITELET Ékszer a Hortobágyon A kitelepítettek emlékkápolnája Templom épül a Hortobágyon — adták írül országszerte, hiszen valóban nem mindennapi eseményről van szó. — Hol és milyen kápolna alapkőletételére került sor Kócs Újfaluban? — kérdeztük Agray Antal plébánostól. — A Kitelepítettek Emlékkápolnáját építjük meg a Hortobágyon, alapítványi segítséggel, széleskörű társadalmi összefogással. Az a szándék vezetett bennünket, hogy legyen itt, e kis faluban kápolna, mert eddig csak házaknál tudtunk összejönni a hívekkel, másrészt amolyan búcsújáróhelynek szánjuk, emlékhelynek, ahol a sokat szenvedettek, megalázottak és az együttérzők is békességet, megnyugvást találnak majd, sőt ezen túl azok is, akik a szenvedéseket okozták. Az ötlet nem új, a hortobágyi kilenclyukú híd mellett néhány éve már készült vasúti sínekből egy emlékkereszt a meghurcoltak mementójaként, és itt tartanak megemlékezést nyaranta. De mi úgy gondoltuk, hogy ez kevés, Kócs Újfalu — és a meghurcoltak — megérdemelnek egy méltó emlékhelyet; e kápolna megépítésével kettős célt szolgálunk ily módon. — Ön és az egyházkerülete miért tartja fontosnak az ilyen megemlékezést? — Én ott élek, ott az egyházkerületem, ismerem az embereket, titkos gondolataikat, lelkük mélyét is feltárják. Tudom, hogy sok keserűség munkál bennük. Nemcsak a kitelepítés, a meghurcoltatás, a szenvedés miatt, hanem sokakat foglalkoztat a földkérdés, a kárpótlás, ezek napi témák azon a vidéken. Elevenen élnek az emberekben a múlt sérelmei, tehát nem akarunk sebeket felszakítani, mert ezek a hegek még nem gyógyultak be, máig nem tudták feldolgozni a puszta emberei mindazt, ami velük történt. Nagy szükség van egy helyre, ahol csend van, és visszatérhet a lélek nyugalma. Elsősorban nem politikai cél vezérelt bennünket e kápolna megépítésével, de, hogy a megszenvedettek emlékhelye lesz, ez már önmagában is politika. Ma már tudjuk, fizikai értelemben lehetetlen mindenkit megelégedésére kárpótolni, de a lelki megbékélés, a megbocsátás még lehetséges. Persze meghurcoltak és meghurcolók között a békesség csak úgy jöhet létre, ha van, aki bocsánatot kér, és van, aki megbocsát. A feloldozás nem lehet névtelen és személytelen, nem lehet általános, megbocsátani csak annak lehet, aki vállalja bűnét, és bocsánatot kér. Mi arra számítunk, hogy ez a kápolna alkalmas lesz egy ilyen lelki „békejobb” nyújtására is. —Kik segítenek, kikre számítanak az építésnél? — Sokakra. Önkéntes segítőkre, alapítványokra, többek között a „Kiszolgáltatottak alapítvány a művészetért”, a „Házat Hazát Alapítvány” támogatására, de személy szerint támogatásáról biztosított bennünket Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, dr. Surján László Népjóléti miniszter, Habsburg Ottó, és még sokan mások. —Milyen lesz ez a kápolna, itt a Hortobágy szélén? — ezt már Callmeyer Ferenctől, a tervező építésztől kérdeztük. — Régi vágyam teljesül e kápolna megépítésével, hiszen mindig szerettem volna templomot tervezni, építész számára nincs is szebb feladat. Mára összegyűlt annyi tapasztalatom, szakmai tudásom, hogy vállalkozni mertem e feladatra. Persze itt, a pusztai viszonyok között a fenséges gótika helyett szerény eszközökkel kell szépet és maradandót alkotni 100 négyzetméteren. Mégis az áhitat helyét kell kialakítani e kis kápolnában. Nekem ehhez leginkább az Árpád-kori kis templomok adtak ihletet, melyek kicsinységükben is lenyűgözőek, egyszerűek és érthetőek mindenki számára. Olyan épületet terveztem, mely önmagában is elárulja a szándékot, a tölcsér alakú bejárat szinte behív, becsalogat, a tető olyan, akár egy óvó-védőszárny és az égre mutató kis csúcs — torony helyett, benne a haranggal — igazi szimbólum. Emlékkápolna lesz, ezt jelképezendő körbeveszi egy lánckoszorú, melynek bilincse a bejáratnál szétpattan, szétnyílik. Az üldözöttek, szenvedettek neveit kis réztáblákon örökítjük meg majd a láncszemek között. És egyszerű lesz a belső tér is, oldalablakokon jön be a fény, a belső tér funkciója többirányú, a hangulathoz illő koncerteknek, előadásoknak és képzőművészeti bemutatóknak is otthont ad majd a liturgia mellett ez a kis kápolna. Azt szeretnénk, ha jövőre — mikor reményeink szerint elkészül — igazi ékszer lenne a Hortobágyon, mely eddig szerte a világban a csikós-gulyás-délibábos romantikáról volt ismert. Leopold Györgyi ------------------------- Család a Bibliában, Biblia a családban (II.) „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád fenéked.” (II. Móz. 20:12) Gondolkozzunk el azon, hogy mit nem mond Isten ebben a parancsolatban? Nem mondja azt, hogy szeresd apádat és anyádat, mert normális esetben minden gyerek szereti valamilyen formában szüleit. Nem mondja azt, hogy imádd drága fiam a szüleidet. Arról sincs szó itt, hogy adj igazat a szüleidnek feltétel nélkül midenben, vagy tedd meg mindig azt, amit kívánnak tőled. De tiszteld őket akkor, ha nem értesz valamiben velük egyet, és akkor is ha szegények olyan állapotba kerülnek, hogy talán nem is tiszteletreméltóak. Nincs benne a V. parancsolatban az, hogy tiszteld a te „tiszteletreméltó" szüleidet. Ezt olvassuk: tiszteld atyádat és anyádat. Ha kell személyüktől függetlenül is. De miért tisztelje az ember apját és anyját? Ilyen kérdés egy patriarchális családban fel sem merülhet. Ott ez parancs, kötelesség, törvény, ami nem szorul magyarázatra, indoklásra. Nem is kell visszamenni a bibliai korba, hogy családi helyzeteket vizsgáljunk. Bizonyára ismerős a kép: „Fogd be a szád kölyök, én vagyok az apád, én parancsolok, neked! Hogy jössz te ahhoz, hogy feleselj?” Vagyis: ez a szülők abszolút diktatúrája volt. Ma viszont: a gyerekek abszolút diktatúrája van. „Hogy jössz te ahhoz, hogy beleszólj az életembe?” — kérdezi a gyerek, és a hajnalban hazatért leányzó így nyugtázza anyja nemtetszését: „Dühös volt az öreglány.” Talán érezzük, hogy mind a kettő rossz. Elmúlt az a korszak, amikor a szülő ráripakodott a gyerekre, ne gondoljuk azt, hogy ez volt az ún. „keresztény világ”. Az éppen olyan pogány világ volt, mint a mostani. Amit Isten ebben a parancsolatban mond, nem pártos Isten nem áll egyetlen generáció pártjára sem. Hanem a teljes Szentírásban arra akar megtanítani minket, hogy összetartozunk, egymásra vagyunk utalva, és ha boldogok akarunk lenni, meg kell tanulnunk egymást boldoggá tenni. Miért tiszteljem a szüleimet? Mert anyám megszült? Azért mert olyan sokszor tisztába tettek? Azért, mert olyan sok áldozatot hoztak értem? S hogyha ők ezt szívesen tették, akkor mért hivatkoznak rá annyiszor? Értékét veszíti az az áldozat, amelyre állandóan hivatkoznak. És a gyermek méltán kérdezi? Azért mert taníttattak? Akartam én? Ők akarták! Vagy talán ők sem! Valami kényszer hajtotta őket, s most elvárják a tiszteletet és a hálát? S bizony panaszkodnak a szülők is, az idős generáció. Két közmondás álljon itt, amely több generáció panaszát fogja össze: — Kicsi gyermekek az anyjuk lábára taposnak, nagyobbak a szívére. — Könnyebben eltart egy apa 10 gyereket, mint 10 gyerek egy apát. Hol a hiba? Miért van az, hogy korosztályok ellenséges táborrá váltak egymás számára. Kosztolányi Dezső: Az apa című versében ezt a feszültséget így írja le: ,JEste a kertben nézem az eget, a fákat, a lombokat, s kérdem magamtól, miért nem érti gyümölcs a törzsét?” Miért nem érti gyümölcs a törzsét és megfordítva törzs a gyümölcsét? Apák a fiaikat, lányaikat és fordítva! Hogyan érthetnénk meg egymást jobban? Térjünk vissza eredeti kérdésünkre: miért kell tisztelnünk szüleinket? Mi a szülői tekintély alapja? A Szentírás tanítása szerint Isten tekintélye. Minden tekintélynek, hatalomnak, és igazságnak egyedüli birtokosa Isten. Ő azonban nem tartja meg magának hatalmát és tekintélyét, hanem beenged ügyébe embereket is. Kölcsönad az ő tekintélyéből és hatalmából. Ezen a világon minden tekintély és hatalom kölcsönzött tekintély és hatalom, ahogy Jézus mondja Pilátusnak: „Semmi hatalmad nem lenne rajtam, ha felülről nem adatott volna.” (János ev. 19:10-11) Ez érvényes a szülői tekintélyre is. A Szentírásban találunk arra pédákat, hogy az apai gondoskodás és az anyai gyöngédség ősforrása: Isten. „Amilyen könyörülő az apa a fiúkhoz, olyan könyörülő az Úr az Őt félők iránt.” (Zsolt. 103:13) „Mint a férfi, kit anyja vigasztal, úgy vigasztallak én téged.” (Ézs. 66:13). Azok, akiket ezen a földön apámnak, anyámnak szólít meg valaki, tudják-e, hogy Istent kell és lehet képviselniük a szőkébb családjukban is. Szülői feladat tartalma, hogy a szülő túlmutasson Istenre a földi atya túlmutasson a mennyei Atyára, és benne megismerhessék a rábízottak azt is, aki őket rájuk bízta. Ez a mindennapi életben azt jelenti, hogyha a szülő meghajlik egy magasabb tekintély előtt, és ezt a gyerek látja, akkor lesz a szülőnek is tekitélye a gyerek előtt. „Gyermekem, én keresem az igazságot, keresem, hogy mi jó, és eközben erre jutottam el. Jó dolog szeretni az Istent, jó dolog nem ártani az embereknek, jó dolog megbocsátani. Keresem az igazságot, és valameddig eljutottam. Nem tudom megtartani az igazságot, de szeretném. Szeretném átadni azt amit megtapasztaltam.” — Ha így beszél egy szülő a gyermekével, akkor lesz tekintélye. Jobban mondva nem neki, mint szülőnek lesz tekintélye, hanem annak az igazságnak, amelyet keresett. Nem a szülői státusznak, hanem Istennek! — „Te büdös kölyök, te mindig hazudsz, én bezzeg sohasem hazudtam!”— az ilyen szülő ne csodálkozzék, ha nincs tekintélye. Hiszen hazudik a gyermekének, és a gyerek látja ezt. Összefoglalva az V. parancsolat igazságát: „Nem lett még igazán emberré az, aki nem tudja kiépíteni a saját életét!” („Elhagyja annak okáért a férfi az ő atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez.” Elhagyni őket és tisztelni a szabadságban) De másfelől nem lett emberré az sem, aki felrúgott mindent, hátat fordított mindennek és azt mondja: „Majd én!” Isten igazsága, hogy az előző nemzedékek bűnére és bűnbocsánatára épül az életem. Az válik emberré, aki tisztelettel szemléli az előző nemzedékek bukását, és közben építi a saját életét. Az abszolút radikális ember, hasonló a futóhomokhoz, amelyik valójában nincs odakötve semmihez, bármelyik szélfuvallat ideoda viszi. „Tiszteld atyádat és anyádat.”— azt jelenti, hogy szabad neked magasabb rendű, tisztultabb emberi életet kiformálni, mint amit apád és anyád élt. Közben majd megtanulod megbecsülni: apád és anyád miben küzdött, amíg a maga világát felépítette. Szabad a saját gyermekeidet jobban nevelned,a nevelésed bölcsőjében megtanulod megbecsülni apád és anyád munkáját, amellyel téged neveltek. A jobbnak a keresése, s közben a csődbejutottságban azok megbecsülése, mivel az én akaratom fölé is a kudarcok árnyéka borul. Csak az az ember veti meg az előző generációt, aki semmi újat, jobbat nem alkotott nem keresett. Aki látja, hogy nem megy, aki azt mondja: a gyermeket jobban akarom nevelni, mint ahogy anyám engem nevelt, az kezdi mélyen megbecsülni és szeretni apját és anyját. És ez ennek a parancsolatnak az isteni értelme, igazsága. Turbucz Erzsébet 1994. MÁJUS 24. KEDD ÖKUMENIKUS KALENDÁRIUM 1994. május 24-30-ig Május 24. Kedd Katolikus naptár: Szűz Mária, a keresztények segítségének napja. Görög katolikus naptár: Simon remete napja. Ortodox naptár: Csodahegyi Oszlopos Szt. Simeon napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 14. Külön ünnepcsokor a magyar földön igen kedvelt Mária ünnepek sora, melynek főünnepei, ünnepi és emléknapjai átfogják az egész esztendőt. A szentek közül Jézus édesanyja a katolikus kultuszban a legelső helyen áll. A IV. században még csak egyetlen Mária ünnepet ismertek, karácsony előtt az Angyali üdvözlet vasárnapját, az Istenanyaság ünnepét. Ma az Istenanyaság ünnepe január 1 -je, az Angyali Üdvözleté pedig március 25-én van. A Szűz Mária tiszteletére tartott 9 emléknap közül a mait a magyar katolikus egyház — eltérően a világegyháztól — május 24-én tartja. Május 25. Szerda Katolikus naptár: Tiszteletre méltó Szent Béda áldozópap és egyháztanító, Szent VII. Gergely pápa és Pazzi Szent Mária Magdolna szűz napja. Görög katolikus naptár: Keresztelő János fejének megtalálása. Ortodox naptár: Keresztelő Szent János fejének harmadik megtalálása. Zsidó naptár: Szíván hónap 15. A katolikus egyház nagy pápái közé tartozó VII. Gergely (1020-1085) a pápaság hatalmának növelésére és az egyház megreformálására törekedett. A papi nőtlenség mellett, és az egyházi tisztségek pénzért való árusítása ellen lépett fel. A pápa hatalmának a világi uralkodók feletti felsőbbséget hirdető politikája robbantotta ki az invesztitúra háborút IV. Henrik király és a pápa között, melynek egyik mozzanata a szállóigévé lett Canossa-járás volt: a kiátkozott IV. Henrik Canossa várában 1076-ban vezeklésre kényszerült. A pápai győzelem azonban nem volt tartós, Henrik ellenpápát választott, aki a megostromolt Rómában császárrá koronázta őt. Gergely az ostromlók elöl az Angyalvárba szorult, végül Salernóba menekült, ahol 1085 május 25-én meghalt. 1606-ban avatták szentté. Május 26. Csütörtök Katolikus naptár: Néri Szent Fülöp áldozópap emléknapja. Görög katolikus naptár: Kárposz apostol napja. Ortodox naptár: Szent Kárposz apostol a 70 közül és Új Szt. György vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 16. Néri Szent Fülöp (1515-1595): Róma szeretetreméltó második apostola Firenzében született, Monte Cassinóban Szent Benedek híres iskoláját látogatta, majd 1536-ban Rómába érkezett, ahol nevelősködött, közben teológiai és filozófiai előadásokat hallgatott. Megismerkedett Loyolai Ignáccal, vele és rendtársaival együtt segítette a római éhezőket, betegeket ápolt, az utcasarkokon igét hirdetett. Rendkívüli látomásokban és kegyelmekben is részesült, a leghíresebb közülük egy tüzes golyó volt, mely a száján keresztül a szívébe hatolt. Azt beszélik, hogy a tűzgolyó nyomait halála után látni lehetett a testében. 1551 -ben pappá szentelték, gyóntatóként működött, majd oratóriumokat tartott vasárnap reggelenként, körmeneteket rendezett, hét templom búcsújárásokat, melyen a római kúria legfelsőbb körei is részt vettek. Jólelkű, igen kedves, sőt mulatságos férfi volt, bolondozott a hívekkel, megjátszotta a csodabogarat. Goethe is csodálta őt, humoros szentnek nevezte. Szentté avatási eljárása már halála után két hónappal megkezdődött, majd 1622- ben avatták szentté. Május 27. Péntek Katolikus naptár: Canterbury-i Szent Ágoston püspök napja. Görög katolikus naptár: Hellád vértanú napja. Ortodox naptár: Szt. Therápon szárdikai püspök vértanú és Szt. Euliádész pap vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 17. Canterbury Szent Ágostont I. Gergely pápa 40 szerzetes társával Angliába küldte evangélium hirdetésre. 597-ben Ágoston megkeresztelte Ethelbert királyt és alattvalóit, püspökségeket és kolostorokat alapított. Az angol egyház alapítójának tekinthető, az angolok apostolának nevezik. 604 május 26-án halt meg, ünnepét 1882- ben vették fel a római naptárba. Május 28. Szombat Görög katolikus naptár: Butik főpap napja. Ortodox naptár: Szt. Nikitász chalkidoni püspök hitvalló és Szt. Evtuchisz melitinai püspök vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 18. Május 29. Vasárnap Katolikus naptár: Szentháromság vasárnapja. Főünnep. Református naptár: Szentháromság vasárnap. Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe. Görög katolikus naptár: Minden szent ünnepe. Pünkösd utáni 1. vasárnap. Ortodox naptár: Szamariai aszszony vasárnapja. Szt. Theodoszia vértanú szűz napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 19. A keresztény egyházban a pünkösdöt követő vasárnap a Szentháromság tiszteletére tartott ünnep. Magyarországon a Szentháromság tiszteletét Kálmán király rendelte el, nyugaton viszonylag későn, csak a XIV. században vált általánossá. A kultusz igazi felvirágzása a barokk időben következett be, terjedése összefüggött a nagy pestisjárványoktól való rettegéstől. A XVIII. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság oszlopot, Szentháromság szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához. Legjellemzőbb ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Áttételesen valószínűleg ez a Szentháromság szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain is. A szobrok előtt még a XX. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Május 30. Hétfő Katolikus naptár: Szent István király ereklyéinek átvitele. Görög katolikus naptár: Izsák atya napja. ■Ortodox naptár: Szt. Iszákiosz hitvalló, a Dalmaták kolostorából napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 20. Mártír böjt. Franciaország katolikus egyháza ma ünnepli az ország patrónáját és katonái védőszentjét, Szent Johannát (1412-1431). Az írni-olvasni nem tudó parasztlány tizenkét éves korában hallott először földöntúli hangokat, melyek az angol-francia háború viharos éveiben arra buzdították, hogy teremtsen békét a sokat szenvedett Franciaországban. Még nem volt 20 éves, amikor sikerült rábeszélnie a trónörököst, hogy adjon mellé katonákat az orleans-i ostromzár feltörésére. Háromnapos harc után a férfiruhába öltözött szűz által fellelkesített franciák felmetették a várost, s elfoglalták a környékbeli erődöket. Johanna ezután seregét Reims-be vezette, ahol Károlyt királlyá koronázták. Árulás következtében az angolok fogságába került, akik hadifogolyként nem végezhették ki, ezért átadták a franciáknak, akik mint eretneket állították a bíróság elé Rouenben, nagyobbrészt angolbarát bírák és egy domonkos inkvizítor előtt. 1431. május 30-án máglyán elégették, hamvait a Szajnába szórták. Az angolok kiűzése után, 1456-ban ártatlannak nyilvánították. 1909-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Számtalan művészi ábrázoláson szerepel, páncélos lovagruhában, karddal vagy lándzsával, néha Jézus és Mária feliratú zászlajával.