Fejér Megyei Hírlap, 1994. május (50. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-24 / 119. szám

12. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP HITELET Ékszer a Hortobágyon A kitelepítettek emlékkápolnája Templom épül a Hortobágyon — adták írül országszerte, hiszen valóban nem mindennapi ese­ményről van szó. — Hol és milyen kápolna alap­kőletételére került sor Kócs Újfa­luban? — kérdeztük Agray Antal plébánostól. — A Kitelepítettek Emlékká­polnáját építjük meg a Hortobá­gyon, alapítványi segítséggel, széleskörű társadalmi összefogás­sal. Az a szándék vezetett bennün­ket, hogy legyen itt, e kis faluban kápolna, mert eddig csak házak­nál tudtunk ö­sszejönni a hívekkel, másrészt amolyan búcsújáróhely­nek szánjuk, emlékhelynek, ahol a sokat szenvedettek, megalázot­­tak és az együttérzők is békessé­get, megnyugvást találnak majd, sőt ezen túl azok is, akik a szenve­déseket okozták. Az ötlet nem új, a hortobágyi kilenclyukú híd mellett néhány éve már készült vasúti sínekből egy emlékkereszt a meghurcoltak mementójaként, és itt tartanak megemlékezést nyaranta. De mi úgy gondoltuk, hogy ez kevés, Kócs Újfalu — és a meghurcoltak — megérdemelnek egy méltó em­lékhelyet; e kápolna megépítésé­vel kettős célt szolgálunk ily mó­­don. — Ön és az egyházkerülete mi­ért tartja fontosnak az ilyen meg­emlékezést? — Én ott élek, ott az egyházke­rületem, ismerem az embereket, titkos gondolataikat, lelkük mé­lyét is feltárják. Tudom, hogy sok keserűség munkál bennük. Nem­csak a kitelepítés, a meghurcolta­tás, a szenvedés miatt, hanem so­kakat foglalkoztat a földkérdés, a kárpótlás, ezek napi témák azon a vidéken. Elevenen élnek az embe­rekben a múlt sérelmei, tehát nem akarunk sebeket felszakítani, mert ezek a hegek még nem gyógyultak be, máig nem tudták feldolgozni a puszta emberei mindazt, ami ve­lük történt. Nagy szükség van egy helyre, ahol csend van, és vissza­térhet a lélek nyugalma. Elsősor­ban nem politikai cél vezérelt ben­nünket e kápolna megépítésével, de, hogy a megszenvedettek em­lékhelye lesz, ez már önmagában is politika. Ma már tudjuk, fizikai értelemben lehetetlen mindenkit megelégedésére kárpótolni, de a lelki megbékélés, a megbocsátás még lehetséges. Persze meghur­coltak és meghurcolók között a békesség csak úgy jöhet létre, ha van, aki bocsánatot kér, és van, aki megbocsát. A feloldozás nem le­het névtelen és személytelen, nem lehet általános, megbocsátani csak annak lehet, aki vállalja bű­nét, és bocsánatot kér. Mi arra szá­mítunk, hogy ez a kápolna alkal­mas lesz egy ilyen lelki „béke­jobb” nyújtására is. —Kik segítenek, kikre számíta­nak az építésnél? — Sokakra. Önkéntes segítők­re, alapítványokra, többek között a „Kiszolgáltatottak alapítvány a művészetért”, a „Házat Hazát A­­lapítvány” támogatására, de sze­mély szerint támogatásáról bizto­sított bennünket Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, dr. Surján László Népjóléti minisz­ter, Habsburg Ottó, és még sokan mások. —Milyen lesz ez a kápolna, itt a Hortobágy szélén? — ezt már Callmeyer Ferenctől, a tervező é­­pítésztől kérdeztük. — Régi vágyam teljesül e ká­polna megépítésével, hiszen min­dig szerettem volna templomot tervezni, építész számára nincs is szebb feladat. Mára összegyűlt annyi tapasztalatom, szakmai tu­dásom, hogy vállalkozni mertem e feladatra. Persze itt, a pusztai vi­szonyok között a fenséges gótika helyett szerény eszközökkel kell szépet és maradandót alkotni 100 négyzetméteren. Mégis az áhitat helyét kell kia­lakítani e kis kápolnában. Nekem ehhez leginkább az Árpád-kori kis templomok adtak ihletet, me­lyek kicsinységükben is lenyűgö­­zőek, egyszerűek és érthetőek mindenki számára. Olyan épüle­tet terveztem, mely önmagában is elárulja a szándékot, a tölcsér ala­kú bejárat szinte behív, becsalo­gat, a tető olyan, akár egy óvó-vé­dőszárny és az égre mutató kis csúcs — torony helyett, benne a haranggal — igazi szimbólum. Emlékkápolna lesz, ezt jelképe­zendő körbeveszi egy lánckoszo­rú, melynek bilincse a bejáratnál szétpattan, szétnyílik. Az üldözöttek, szenvedettek neveit kis réztáblákon örökítjük meg majd a láncszemek között. És egyszerű lesz a belső tér is, oldalablakokon jön be a fény, a belső tér funkciója többirányú, a hangulathoz illő koncerteknek, e­­lőadásoknak és képzőművészeti bemutatóknak is otthont ad majd a liturgia mellett ez a kis kápolna. Azt szeretnénk, ha jövőre — mi­kor reményeink szerint elkészül — igazi ékszer lenne a Hortobá­gyon, mely eddig szerte a világ­ban a csikós-gulyás-délibábos ro­mantikáról volt ismert. Leopold Györgyi -------------------------­ Család a Bibliában, Biblia a családban (II.) „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád fe­­néked.” (II. Móz. 20:12) Gondolkozzunk el azon, hogy mit nem mond Isten ebben a pa­rancsolatban? Nem mondja azt, hogy szeresd apádat és anyádat, mert normális esetben minden gyerek szereti valamilyen formá­ban szüleit. Nem mondja azt, hogy imádd drága fiam a szüleidet. Ar­ról sincs szó itt, hogy adj igazat a szüleidnek feltétel nélkül miden­­ben, vagy tedd meg mindig azt, a­­mit kívánnak tőled. De tiszteld őket akkor, ha nem értesz valami­ben velük egyet, és akkor is ha sze­gények olyan állapotba kerülnek, hogy talán nem is tiszteletremél­­tóak. Nincs benne a V. parancso­latban az, hogy tiszteld a te „tiszte­letreméltó" szüleidet. Ezt olvas­suk: tiszteld atyádat és anyádat. Ha kell személyüktől függetlenül is. De miért tisztelje az ember ap­ját és anyját? Ilyen kérdés egy patriarchális családban fel sem merülhet. Ott ez parancs, kötelesség, törvény, ami nem szorul magyarázatra, indok­lásra. Nem is kell visszamenni a bib­liai korba, hogy családi helyzete­ket vizsgáljunk. Bizonyára isme­rős a kép: „Fogd be a szád kölyök, én vagyok az apád, én parancso­lok, neked! Hogy jössz te ahhoz, hogy feleselj?” Vagyis: ez a szü­lők abszolút diktatúrája volt. Ma viszont: a gyerekek abszolút dik­tatúrája van. „Hogy jössz te ahhoz, hogy beleszólj az életembe?” — kérdezi a gyerek, és a hajnalban hazatért leányzó így nyugtázza anyja nemtetszését: „Dühös volt az öreglány.” Talán érezzük, hogy mind a kettő rossz. Elmúlt az a korszak, amikor a szülő ráripako­­dott a gyerekre, ne gondoljuk azt, hogy ez volt az ún. „keresztény vi­lág”. Az éppen olyan pogány világ volt, mint a mostani. Amit Isten ebben a parancsolatban mond,­­ nem pártos Isten nem áll egyetlen generáció pártjára sem. Hanem a teljes Szentírásban arra akar meg­tanítani minket, hogy összetarto­zunk, egymásra vagyunk utalva, és ha boldogok akarunk lenni, meg kell tanulnunk egymást boldoggá tenni. Miért tiszteljem a szüleimet? Mert anyám megszült? Azért mert olyan sokszor tisztába tettek? Az­ért, mert olyan sok áldozatot hoz­tak értem? S hogyha ők ezt szíve­sen tették, akkor mért hivatkoznak rá annyiszor? Értékét veszíti az az áldozat, amelyre állandóan hivat­koznak. És a gyermek méltán kér­dezi? Azért mert taníttattak? A­­kartam én? Ők akarták! Vagy talán ők sem! Valami kényszer hajtotta őket, s most elvárják a tiszteletet és a hálát? S bizony panaszkodnak a szü­lők is, az idős generáció. Két köz­mondás álljon itt, amely több ge­neráció panaszát fogja össze: —­ Kicsi gyermekek az anyjuk lábára taposnak, nagyobbak a szí­vére. — Könnyebben eltart egy apa 10 gyereket, mint 10 gyerek egy a­­pát. Hol a hiba? Miért van az, hogy korosztályok ellenséges táborrá váltak egymás számára. Kosztolányi Dezső: Az apa cí­mű versében ezt a feszültséget így írja le: ,JEste a kertben nézem az eget, a fákat, a lombokat, s kérdem magamtól, miért nem érti gyümölcs a törzsét?” Miért nem érti gyümölcs a törzsét és megfordítva törzs a gyü­mölcsét? Apák a fiaikat, lányaikat és for­dítva! Hogyan érthetnénk meg egymást jobban? Térjünk vissza eredeti kérdé­sünkre: miért kell tisztelnünk szü­leinket? Mi a szülői tekintély alap­ja? A Szentírás tanítása szerint Is­ten tekintélye. Minden tekintély­nek, hatalomnak, és igazságnak egyedüli birtokosa Isten. Ő azon­ban nem tartja meg magának ha­talmát és tekintélyét, hanem been­ged ügyébe embereket is. Köl­csönad az ő tekintélyéből és hatal­mából. Ezen a világon minden tekintély és hatalom kölcsönzött tekintély és hatalom, ahogy Jézus mondja Pilátusnak: „Semmi hatal­mad nem lenne rajtam, ha felülről nem adatott volna.” (János ev. 19:10-11) Ez érvényes a szülői te­kintélyre is. A Szentírásban találunk arra pédákat, hogy az apai gondosko­dás és az anyai gyöngédség ősfor­rása: Isten. „Amilyen könyörülő az apa a fiúkhoz, olyan könyörülő az Úr az Őt félők iránt.” (Zsolt. 103:13) „Mint a férfi, kit anyja vigasz­tal, úgy vigasztallak én téged.” (Ézs. 66:13). Azok, akiket ezen a földön apámnak, anyámnak szólít meg valaki, tudják-e, hogy Istent kell és lehet képviselniük a sző­kébb családjukban is. Szülői fela­dat tartalma, hogy a szülő túlmu­tasson Istenre a földi atya túlmu­tasson a mennyei Atyára, és benne megismerhessék a rábízottak azt is, aki őket rájuk bízta. Ez a min­dennapi életben azt jelenti, hogyha a szülő meghajlik egy magasabb tekintély előtt, és ezt a gyerek lát­ja, akkor lesz a szülőnek is tekité­­lye a gyerek előtt.­­ „Gyermekem, én keresem az igazságot, keresem, hogy mi jó, és eközben erre jutottam el. Jó do­log szeretni az Istent, jó dolog nem ártani az embereknek, jó dolog megbocsátani. Keresem az igaz­ságot, és valameddig eljutottam. Nem tudom megtartani az igaz­ságot, de szeretném. Szeretném átadni azt amit megtapasztaltam.” — Ha így beszél egy szülő a gyer­mekével, akkor lesz tekintélye. Jobban mondva nem neki, mint szülőnek lesz tekintélye, hanem annak az igazságnak, amelyet ke­resett. Nem a szülői státusznak, hanem Istennek! — „Te büdös kölyök, te mindig hazudsz, én bezzeg sohasem ha­zudtam!”— az ilyen szülő ne cso­dálkozzék, ha nincs tekintélye. Hi­szen hazudik a gyermekének, és a gyerek látja ezt. Összefoglalva az V. parancso­lat igazságát: „Nem lett még iga­zán emberré az, aki nem tudja kié­píteni a saját életét!” („Elhagyja annak okáért a férfi az ő atyját és anyját, és ragaszkodik az ő felesé­géhez.” Elhagyni őket és tisztelni a szabadságban) De másfelől nem lett emberré az sem, aki felrúgott mindent, hátat fordított minden­nek és azt mondja: „Majd én!” Is­ten igazsága, hogy az előző nem­zedékek bűnére és bűnbocsánatára épül az életem. Az válik emberré, aki tisztelettel szemléli az előző nemzedékek bukását, és közben é­­píti a saját életét. Az abszolút radikális ember, hasonló a futóhomokhoz, amelyik valójában nincs odakötve semmi­hez, bármelyik szélfuvallat ide­­oda viszi. „Tiszteld atyádat és a­­nyádat.”­­— azt jelenti, hogy sza­bad neked magasabb rendű, tisz­­tultabb emberi életet kiformálni, mint amit apád és anyád élt. Köz­ben majd megtanulod megbecsül­ni: apád és anyád miben küzdött, amíg a maga világát felépítette. Szabad a saját gyermekeidet job­ban nevelned,­a nevelésed bölcső­jében megtanulod megbecsülni a­­pád és anyád munkáját, amellyel téged neveltek. A jobbnak a keresése, s közben a csődbejutottságban azok megbe­csülése, mivel az én akaratom fölé is a kudarcok árnyéka borul. Csak az az ember veti meg az előző ge­nerációt, aki semmi újat, jobbat nem alkotott nem keresett. Aki látja, hogy nem megy, aki azt mondja: a gyermeket jobban a­­karom nevelni, mint ahogy anyám engem nevelt, az kezdi mélyen megbecsülni és szeretni apját és anyját. És ez ennek a parancsolatnak az isteni értelme, igazsága. Turbucz Erzsébet 1994. MÁJUS 24. KEDD ÖKUMENIKUS KALENDÁRIUM 1994. május 24-30-ig Május 24. Kedd Katolikus naptár: Szűz Mária, a keresztények segítségének napja. Görög katolikus naptár: Simon remete napja. Ortodox naptár: Csodahegyi Oszlopos Szt. Simeon napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 14. Külön ünnepcsokor a magyar föl­dön igen kedvelt Mária ünnepek sora, melynek főünnepei, ünnepi és emlék­napjai átfogják az egész esztendőt. A szentek közül Jézus édesanyja a kato­likus kultuszban a legelső helyen áll. A IV. században még csak egyetlen Mária ünnepet ismertek, karácsony előtt az Angyali üdvözlet vasárnapját, az Istenanyaság ünnepét. Ma az Isten­anyaság ünnepe január 1 -je, az An­gyali Üdvözleté pedig március 25-én van. A Szűz Mária tiszteletére tartott 9 emléknap közül a mait a magyar kato­likus egyház — eltérően a világegy­háztól — május 24-én tartja. Május 25. Szerda Katolikus naptár: Tiszteletre méltó Szent Béda áldozópap és egy­háztanító, Szent VII. Gergely pápa és Pazzi Szent Mária Magdolna szűz napja. Görög katolikus naptár: Keresz­telő János fejének megtalálása. Ortodox naptár: Keresztelő Szent János fejének harmadik megta­lálása. Zsidó naptár: Szíván hónap 15. A katolikus egyház nagy pápái kö­zé tartozó VII. Gergely (1020-1085) a pápaság hatalmának növelésére és az egyház megreformálására törekedett. A papi nőtlenség mellett, és az egyhá­zi tisztségek pénzért való árusítása el­len lépett fel. A pápa hatalmának a vi­lági uralkodók feletti felsőbbséget hirdető politikája robbantotta ki az in­vesztitúra háborút IV. Henrik király és a pápa között, melynek egyik moz­zanata a szállóigévé lett Canossa-já­­rás volt: a kiátkozott IV. Henrik Ca­nossa várában 1076-ban vezeklésre kényszerült. A pápai győzelem azon­ban nem volt tartós, Henrik ellenpápát választott, aki a megostromolt Rómá­ban császárrá koronázta őt. Gergely az ostromlók elöl az Angyalvárba szorult, végül Salernóba menekült, ahol 1085 május 25-én meghalt. 1606-ban avatták szentté. Május 26. Csütörtök Katolikus naptár: Néri Szent Fü­­löp áldozópap emléknapja. Görög katolikus naptár: Kár­­posz apostol napja. Ortodox naptár: Szent Kárposz apostol a 70 közül és Új Szt. György vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 16. Néri Szent Fülöp (1515-1595): Róma szeretetreméltó második apos­tola Firenzében született, Monte Cas­­sinóban Szent Benedek híres iskoláját látogatta, majd 1536-ban Rómába ér­kezett, ahol nevelősködött, közben te­ológiai és filozófiai előadásokat hall­gatott. Megismerkedett Loyolai Ig­­náccal, vele és rendtársaival együtt segítette a római éhezőket, betegeket ápolt, az utcasarkokon igét hirdetett. Rendkívüli látomásokban és kegyel­mekben is részesült, a leghíresebb kö­zülük egy tüzes golyó volt, mely a száján keresztül a szívébe hatolt. Azt beszélik, hogy a tűzgolyó nyomait ha­lála után látni lehetett a testében. 1551 -ben pappá szentelték, gyóntató­ként működött, majd oratóriumokat tartott vasárnap reggelenként, körme­neteket rendezett, hét templom búcsú­járásokat, melyen a római kúria leg­felsőbb körei is részt vettek. Jólelkű, igen kedves, sőt mulatságos férfi volt, bolondozott a hívekkel, megjátszotta a csodabogarat. Goethe is csodálta őt, humoros szentnek nevezte. Szentté avatási eljárása már halála után két hónappal megkezdődött, majd 1622- ben avatták szentté. Május 27. Péntek Katolikus naptár: Canterbury-i Szent Ágoston püspök napja. Görög katolikus naptár: Hellád vértanú napja. Ortodox naptár: Szt. Therápon szárdikai püspök vértanú és Szt. Euliá­­dész pap vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 17. Canterbury Szent Ágostont I. Ger­gely pápa 40 szerzetes társával Angli­ába küldte evangélium hirdetésre. 597-ben Ágoston megkeresztelte Et­­helbert királyt és alattvalóit, püspök­ségeket és kolostorokat alapított. Az angol egyház alapítójának tekinthető, az angolok apostolának nevezik. 604 május 26-án halt meg, ünnepét 1882- ben vették fel a római naptárba. Május 28. Szombat Görög katolikus naptár: Butik főpap napja. Ortodox naptár: Szt. Nikitász chalkidoni püspök hitvalló és Szt. Evtuchisz melitinai püspök vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 18. Május 29. Vasárnap Katolikus naptár: Szenthárom­ság vasárnapja. Főünnep. Református naptár: Szenthá­romság vasárnap. Evangélikus naptár: Szenthá­romság ünnepe. Görög katolikus naptár: Minden szent ünnepe. Pünkösd utáni 1. vasár­nap. Ortodox naptár: Szamariai asz­­szony vasárnapja. Szt. Theodoszia vértanú szűz napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 19. A keresztény egyházban a pünkös­döt követő vasárnap a Szentháromság tiszteletére tartott ünnep. Magyaror­szágon a Szentháromság tiszteletét Kálmán király rendelte el, nyugaton viszonylag későn, csak a XIV. szá­zadban vált általánossá. A kultusz i­­gazi felvirágzása a barokk időben kö­vetkezett be, terjedése összefüggött a nagy pestisjárványoktól való rette­géstől. A XVIII. századi katolikus né­pességű magyar városokban nagy di­vat volt Szentháromság oszlopot, Szentháromság szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatá­hoz, hangulatához. Legjellemzőbb ábrázolása a sugárzó nappal vagy is­tenszemmel kitöltött háromszög. Át­tételesen valószínűleg ez a Szenthá­romság szimbólum jelent meg a pa­rasztházak háromszög alakú, napsu­garas homlokzatain is. A szobrok előtt még a XX. század elején is köz­téri ájtatosságokat tartottak: imádkoz­tak, énekeltek. Május 30. Hétfő Katolikus naptár: Szent István király ereklyéinek átvitele. Görög katolikus naptár: Izsák atya napja. ■Ortodox naptár: Szt. Iszákiosz hitvalló, a Dalmaták kolostorából napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 20. Mártír böjt. Franciaország katolikus egyháza ma ünnepli az ország patrónáját és katonái védőszentjét, Szent Johan­nát (1412-1431). Az írni-olvasni nem tudó parasztlány tizenkét éves korában hallott először földöntúli hangokat, melyek az angol-francia háború viharos éveiben arra buzdí­tották, hogy teremtsen békét a sokat szenvedett Franciaországban. Még nem volt 20 éves, amikor sikerült rá­beszélnie a trónörököst, hogy adjon mellé katonákat az orleans-i ost­romzár feltörésére. Háromnapos harc után a férfiruhába öltözött szűz által fellelkesített franciák felm­e­tették a várost, s elfoglalták a kör­nyékbeli erődöket. Johanna ezután seregét Reims-be vezette, ahol Ká­rolyt királlyá koronázták. Árulás következtében az angolok fogságá­ba került, akik hadifogolyként nem végezhették ki, ezért átadták a fran­ciáknak, akik mint eretneket állítot­ták a bíróság elé Rouenben, na­gyobbrészt angolbarát bírák és egy domonkos inkvizítor előtt. 1431. május 30-án máglyán elégették, hamvait a Szajnába szórták. Az an­golok kiűzése után, 1456-ban ártat­lannak nyilvánították. 1909-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Számtalan művészi ábrázoláson szerepel, páncélos lovagruhában, karddal vagy lándzsával, néha Jézus és Mária feliratú zászlajával.

Next