Fejér Megyei Hírlap, 1994. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-01 / 204. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1994. SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Szlovákia Védelmi miniszterek találkozója Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alezredes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a Szlovák Köztársaság kezdeményezésére létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint Közép-Európa biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid kétoldalú találkozókra is. Észak-Írország Az IRA tűzszünetet hirdetett Az Észak-Írország Nagybritanniától való elszakításáért küzdő katolikus terrorszervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől teljes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint tízszüneti intézkedése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegű. Magyarország Göncz Árpád fogadta a komi államelnököt Közös érdek, hogy a magyar-komi kapcsolatokban meghatározó szerephez jusson a gazdasági együttműködés, és ehhez jó alap, hogy a magyar-komi árucsereforgalom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebéden hangzott el, amelyet Göncz Árpád adott rezidenciáján a Komi Köztársaság elnökének tiszteletére, aki Pál László ipari és kereskedelmi miniszter meghívására tartózkodik hazánkban. Közel-Kelet Nukleáris fegyverektől mentes övezet Amr Musza egyiptomi külügyminiszter szerdán nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítását sürgette a Közel-Keleten Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után. Románia Teodor Melescanu budapesti útja Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekintik a románmagyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat—közölte szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a román diplomácia vezetőjét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, valamint Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Az orosz csapatok utolsó egységei is elhagyták Németországot Búcsúztató Berlinben Jelcin: „Nem a német nép a hibás a második világháborúért...” Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a Gendarmenmarkton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően augusztus 31 -ére befejezték az orosz csapatok kivonását Németországból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint haditechnikát irányítottak viszsza Oroszországba, illetve a FÁK tagállamaiba — közölte Burlakov és köszönetet mondott tisztjeinek, katonáinak a feladatok pontos és fegyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a német kormány támogatásáért, valamint a német hadsereg által nyújtott segítségért. „Az ideiglenes állomásoztatás befejeztével kivonult csapatoknál az erkölcsi állapot kifogástalan, készek az újabb feladatok teljesítésére” — fejezte be jelentését az orosz főparancsnok. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az előzetes programtól eltérve rövid beszédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. Hitler kényszerítette a háborúra Oroszországot, nem a német nép a hibás a második világháborúért — mondta az orosz elnök és rámutatott, hogy jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. Külön köszönetet mondott „személyes barátjának”, Helmut Kohlnak, aki jelentős támogatást nyújtott a kivonulás eredményes végrehajtásához. Jelcin végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történelmi jelentőségű esemény bekövetkezhessen. Klaus Kinkel német külügyminiszter egy szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy „a korábbi szovjet csapatok távozása Észtországból és Lettországból, valamint Németországból a második világháború utolsó fejezeteinek egyikét zárja le.” A háború utáni korszak lezárását, a német-orosz kapcsolatok erőteljes fejlesztését szorgalmazta Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár az orosz csapatkivonulás befejezése alkalmából rendezett szerdai ünnepségen. A berlini Schauspielhaus impozáns klasszicista épületében megtartott ünnepélyen jelen volt Roman Herzog német szövetségi elnök, a bonni kormány valamennyi tagja és a német közélet kiemelkedő személyiségei. Részt vettek az ünnepségen azok az orosz veteránok, egykori tábornokok és tisztek, akik a második világháborúban részesei voltak a Berlinért folytatott csatának és később a nyugati hadseregcsoportnál szolgáltak. Európa háború utáni történelmének kiemelkedő eseményeként méltatta a csapatkivonulás befejezését Helmut Kohl. Hangsúlyozta, hogy Németország Európa szabad és egyenjogú népei közötti jószomszédi kapcsolatokért száll síkra. A múltat idézve a kancellár rámutatott, hogy a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megindított támadásról soha nem szabad elfeledkezni. Tisztelettel emlékezett a második világháborúban elesettekre és kijelentette: „Meghajolunk a szörnyű háború által Önök országának okozott több millió halálos áldozat emléke előtt”. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy később az oroszok mit okoztak a németeknek” — tette hozzá. Az évszázad tragikus fejleményeit a felfokozott nacionalizmus és hatalmi vágy, a faji őrület és az osztálygyűlölet idézte elő — mondta Kohl. Majd hozzátette, hogy a totális diktatúrák, az emberek gyűlöletére épülő ideológiák mindkét országban emberek millióinak okoztak szerencsétlenséget. A közelmúltról szólva kiemelte, hogy a berlini fal leomlása után a német egyesülés nem valósulhatott volna meg a szovjet vezetés közreműködése nélkül. — Mi, németek mindig hálával gondolunk erre — mondta. Szavai szerint a német-orosz együttműködés kialakítása még csak az elején tart. Európában biztonságot és jólétet csak Oroszországgal szorosan együttműködve lehet biztosítani — jelentette ki a német kancellár. Kovács László kedvező prágai tapasztalatai Adottak a lehetőségek a jó partnerséghez Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó partnerei legyenek egymásnak — így foglalta össze szerdán 24 órás prágai látogatásának benyomásait Kovács László külügyminiszter, aki a délelőtt órákban cseh kollégájával, Josef Zieleneccel a Cernin-palotában áttekinette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regionális együttműködés kérdéseit. A miniszter a déli órákban hazautazott. Zieleneccel közös sajtóértekezletén Kovács László fontos összekötő kapocsnak nevezte, hogy a magyar és a cseh külpolitikának egyaránt stratégiai célja az európai integráció, „s mindkét fél úgy látja, hogy az Európai Unióba való bejutásunk esélyeit növeli, ha ezt nem egymással rivalizálva, hanem erőfeszítéseinket összehangolva tesszük.” A külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélésein Magyarország iránt tapasztalt rokonszenvet, az új magyar kormány iránti hangsúlyozott bizalmat, s a kérdések pragmatikus megközelítését. —Számomra nagyon fontos volt — hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője —, hogy Kovács úr szavai azt bizonyították: Magyarország azonos módon tekint a regionális együttműködésre, és szintén annak frázisoktól mentes megvalósításában érdekelt. A magyar külügyminiszter elmondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fognak: november 1-én Budapestre érkezik Václav Havel cseh elnök, megállapodás született egy (jövő év eleji) kormányfői találkozó előkészítéséről és magyarországi látogatásra hívta meg Zieleniec külügyminisztert. Az orosz szóvivő a budapesti uránfogásról Az orosz atomenergetikai minisztérium szóvivője szerint nem feltétlenül Oroszországból származik a Budapesten hétfőn lefoglalt urán. Georgij Kaurov az MTI moszkvai tudósítójának nyilatkozva elmondta: a csempészek bármely olyan országban szert tehettek a hasadóanyagra, ahol atomerőművek működnek. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: az erőművi uránt nem lehet atomfegyver készítésére felhasználni. Kaurov emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi piacon szinte korlátlatlan mennyiségben kapható a 4-5 százaléknyi, 235-ös tömegszámú uránizotópot tartalmazó dúsított urán, amelyet erőművekben használnak fűtőanyagként. Az erőművi urán nem minősül az atomfegyverkészítés szempontjából stratégiai nyersanyagnak. A szóvivő elmondta, hogy az atomerőművekben használt dúsított urán lényegesen olcsóbb, mint amennyiért a hírek szerint a Budapesten lefoglalt urán kilogrammját kínálták. Kaurov leszögezte: az erőművekben használatos uránt sehol sem lehet máshol felhasználni. Az uránt az orosz szóvivő szerint képzetlen emberek lopják, akik azt hallják: az anyagot jó pénzért el lehet adni. Mint mondta, nem rendelkeznek ugyan információval a Budapesten lefoglalt uránról, ám amennyiben atomerőművi fűtőanyagról van szó, a tettesek lefűrészelhettek a fémből egy darabot, amely meglehetősen nehéz és két kilogrammnyi viszonylag kis helyen elfér. A szóvivő szerint bárhonnan is származik a hasadóanyag, azt nehéz az országhatáron átvinni. Mint mondta, a csomagok átvilágításakor a repülőtereken felismerik a vámosok a fémet. Amennyiben az anyag 235-ös izotópot tartalmaz, gammasugárzást bocsát ki, amelyet a műszerek kimutatnak. Kaurov elmondta, hogy jelenleg a vámosok már az orosz közúti határátkelőhelyeken is rendelkeznek sugárzást jelző műszerekkel. Japán: még egyszer bocsánat... Több Canossával is felért a japán kormányfő kedden befejeződött délkelet-ázsiai körútja, egyes vélemények szerint többel, mint kellett volna. Murajama Tomiicsi — 43 év óta Japán első szociáldemokrata miniszterelnökeként— nyilván elődeinél is erősebb késztetést érzett arra, hogy ismételten és ünnepélyesen bocsánatot kérjen országa második világháborús agreszsziójáért. Vendéglátói viszont — a Fülöp-szigetektől kezdve Vietnamon és Malajzián keresztül Szingapúrig — sokkal kevésbé bizonyultak fogékonynak a történelmi bűntudat kinyilvánítása iránt, mint azt a múlt ismeretében várni lehetett volna. Udvariasan méltányolták a gesztust, majd nyomban áttértek a gazdasági együttműködés konkrétumainak megvitatására, érzékeltetvén, hogy a múlt lezárásának gyakorlatiasabb formái is vannak. Nem mintha Japánnak nem maradtak volna történelmi tisztáznivalói vagy adósságai. Az utóbbi hónapokban két kabinetminiszternek is azért kellett rövid úton megválnia tisztségétől, mert a japán agresszió egyes tényeit, illetve szándékát tagadó kijelentéseket tettek. És ez még nem is meglepő annak fényében, hogy a japán miniszterelnök — Hoszokava Morihiro — részéről először tavaly augusztusban lehetett hallani olyan értékelést, miszerint a császári hadsereg a második világháborúban agressziót követett el. Lezáratlan a háborús jóvátételek dossziéja is, legalábbis ami az egyéni kárpótlásokat illeti. Tokió hivatalos álláspontja szerint a jóvátételek ügyét az 1951-es San Francisco-i békeszerződés rendezte, ezért az egyéni kárpótlási igények érvényessége nem ismerhető el. Más véleményen vannak a japán agresszió egykori szenvedő alanyai — hadifoglyok, kényszermunkára hurcoltak, a japán hadseregbe kényszerrel besorozottak — akik az utóbbi években egyénileg vagy csoportosan keresetet nyújtottak be a japán kormány ellen, hogy pereseken szerezzenek érvényt kárpótlási igényeiknek. Jelenleg több mint húsz ilyen bírósági ügy van függőben. Mindennek ellenére Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek elnöke azt mondta Murajamának, hogy noha a múlt „egy kis fekete felhő” képében továbbra is ott van a kétoldalú kapcsolatok egén, ettől még a két országnak nem kell a történelem rabjává válnia. Vo Van Kiét vietnami miniszterelnök közölte, hogy őt „egyáltalán nem foglalkoztatja a múlt”. Mahathir Mohamad malajziai kormányfő pedig kereken kijelentette, hogy Japánnak fel kellene hagynia végre az örökös bocsánatkéréssel, s inkább nemzetközi szerepvállalásának kiterjesztésére kellene felkészülnie. Itt az ideje, hogy Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljék — hangoztatta Mohamad, s ehhez a véleményéhez két nappal később csatlakozott a szingapúri köztársasági elnök is. A délkelet-ázsiai vezetők üzenete aligha lehetett volna világosabb: készséggel elhiszik, hogy Japán fájlalja második világháborús agresszióját és soha többé nem akar katonai nagyhatalommá válni, de a kérdés most már úgy menül fel, hogy konkrétan mit jelent mindez a kétoldalú kapcsolatoknak és Japán nemzetközi szerepvállalásának a jövője szempontjából. Murajama megnyilatkozásaiból ítélve egyelőre nem sokat. Gazdasági téren Tokió lényegében azt tudja felkínálni, amit eddig is nyújtott: fejlesztési segélyeket (Vietnam és a Fülöpszigetek ezekből Japántól kapja a legtöbbet), támogatást az érintett országok infrastruktúrájának fejlesztéséhez és a japán magánberuházások lehetőségek szerinti ösztönzését. Az ezeken túlmutató távlati elképzelések, mint például a malajziai kormányfő által javasolt Keletázsiai Gazdasági Tanács ügyében Murajama már sokkal óvatosabb volt, s még országa állandó BT-tagságának kérdését illetően is inkább csak aggodalmait hangoztatta. Végül is a nyolcnapos körút „elmélyítheti a megértést, elősegítheti a baráti kapcsolatok fejlődését és megerősítheti jövőbeli irányvonalunkat mindegyik ország esetében” — mondta Tokióba hazatérve Murajama. Ennél sokkal többet egyelőre nem is mondhatott. A konkrétumok még váratnak magukra. Erdész Jenő