Fejér Megyei Hírlap, 1994. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1994. SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Szlovákia Védelmi miniszterek találkozója Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védel­mi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alez­redes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a Szlovák Köztársaság kezdeménye­zésére létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledés­ről, a békepartnerségi prog­ramban való részvételről, valamint Közép-Európa biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid kétoldalú talál­kozókra is. Észak-Írország Az IRA tűzszünetet hirdetett Az Észak-Írország Nagy­­britanniától való elszakítá­­sáért küzdő katolikus terror­szervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől tel­jes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint t­ízszüneti intézkedése felté­tel nélküli és határidő nélkü­li, azaz állandó jellegű. Magyarors­zág Göncz Árpád fogadta a komi államelnököt Közös érdek, hogy a ma­gyar-komi kapcsolatokban meghatározó szerephez jus­son a gazdasági együttmű­ködés, és ehhez jó alap, hogy a magyar-komi árucserefor­galom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebé­den hangzott el, amelyet Göncz Árpád adott reziden­ciáján a Komi Köztársaság elnökének tiszteletére, aki Pál László ipari és kereske­delmi miniszter meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. Közel-Kelet Nukleáris fegyverektől mentes övezet Amr Musza egyiptomi külügyminiszter szerdán nukleáris fegyverektől men­tes övezet kialakítását sür­gette a Közel-Keleten Jichak Rabin izraeli minisz­terelnökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után. Románia Teodor Melescanu budapesti útja Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfői bu­dapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar kül­ügyminiszter meghívására kerül sor, átteki­ntik a román­magyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az a­­lapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, va­lamint kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzet­közi problémákat—közölte szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyi szó­vivő. Elmondta, hogy a román diplomácia vezetőjét fogadja Göncz Árpád köz­­társasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, valamint Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Az orosz csapatok utolsó egységei is elhagyták Németországot Búcsúztató Berlinben Jelcin: „Nem a német nép a hibás a második világháborúért...” Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt bú­csúztatta a Németországból tá­vozó orosz csapatok utolsó egy­ségét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik leg­szebb terén, a Gendarmenmark­­ton kezdődtek. A számos talál­kozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz el­nök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az o­­rosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységé­nek tisztelgése után Matvej Bur­lakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelen­tést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az ál­lamközi szerződésnek megfe­lelően augusztus 31 -ére befejez­ték az orosz csapatok kivonását Németországból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint haditechnikát irányítottak visz­­sza Oroszországba, illetve a FÁK tagállamaiba — közölte Burlakov és köszönetet mondott tisztjeinek, katonáinak a felada­tok pontos és fegyelmezett vég­rehajtásáért, az orosz és a német kormány támogatásáért, vala­mint a német hadsereg által nyújtott segítségért. „Az ideig­lenes állomásoztatás befejezté­vel kivonult csapatoknál az er­kölcsi állapot kifogástalan, ké­szek az újabb feladatok teljesíté­sére” — fejezte be jelentését az orosz főparancsnok. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az előze­tes programtól eltérve rövid be­szédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodások­nak megfelelően pontosan vég­rehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi se­gítséget. Hitler kényszerítette a háborúra Oroszországot, nem a német nép a hibás a második vi­lágháborúért — mondta az o­­rosz elnök és rámutatott, hogy jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. Külön köszönetet mondott „személyes barátjának”, Helmut Kohlnak, aki jelentős támogatást nyújtott a kivonulás eredményes végre­hajtásához. Jelcin végül elisme­rését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történelmi jelentőségű ese­mény bekövetkezhessen. Klaus Kinkel német külügy­miniszter egy szerdai nyilatko­zatában kijelentette, hogy „a ko­rábbi szovjet csapatok távozása Észtországból és Lettországból, valamint Németországból a má­sodik világháború utolsó fejeze­teinek egyikét zárja le.” A háború utáni korszak lezá­rását, a német-orosz kapcsola­tok erőteljes fejlesztését szor­galmazta Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár az orosz csapatkivonulás befejezése al­kalmából rendezett szerdai ün­nepségen. A berlini Schauspielhaus im­pozáns klasszicista épületében megtartott ünnepélyen jelen volt Roman Herzog német szö­vetségi elnök, a bonni kormány valamennyi tagja és a német közélet kiemelkedő személyisé­gei. Részt vettek az ünnepségen azok az orosz veteránok, egyko­ri tábornokok és tisztek, akik a második világháborúban része­sei voltak a Berlinért folytatott csatának és később a nyugati hadseregcsoportnál szolgáltak. Európa háború utáni történel­mének kiemelkedő eseménye­ként méltatta a csapatkivonulás befejezését Helmut Kohl. Hang­súlyozta, hogy Németország E­­urópa szabad és egyenjogú né­pei közötti jószomszédi kapcso­latokért száll síkra. A múltat idézve a kancellár rámutatott, hogy a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megin­dított támadásról soha nem sza­bad elfeledkezni. Tisztelettel emlékezett a második világhá­borúban elesettekre és kijelen­tette: „Meghajolunk a szörnyű háború által Önök országának o­­kozott több millió halálos áldo­zat emléke előtt”. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ké­sőbb az oroszok mit okoztak a németeknek” — tette hozzá. Az évszázad tragikus fejleményeit a felfokozott nacionalizmus és hatalmi vágy, a faji őrület és az osztálygyűlölet idézte elő — mondta Kohl. Majd hozzátette, hogy a totális diktatúrák, az em­berek gyűlöletére épülő ideoló­giák mindkét országban embe­rek millióinak okoztak szeren­csétlenséget. A közelmúltról szólva kiemelte, hogy a berlini fal leomlása után a német egye­sülés nem valósulhatott volna meg a szovjet vezetés közremű­ködése nélkül. — Mi, németek mindig hálával gondolunk erre — mondta. Szavai szerint a né­met-orosz együttműködés kia­lakítása még csak az elején tart. Európában biztonságot és jólé­tet csak Oroszországgal szoro­san együttműködve lehet bizto­sítani — jelentette ki a német kancellár. Kovács László kedvező prágai tapasztalatai Adottak a lehetőségek a jó partnerséghez Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi felté­telrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó part­nerei legyenek egymásnak — így foglalta össze szerdán 24 ó­­rás prágai látogatásának benyo­­másait Kovács László külügy­miniszter, aki a délelőtt órákban cseh kollégájával, Josef Ziele­­neccel a Cernin-palotában átte­­kinette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regio­nális együttműködés kérdéseit. A miniszter a déli órákban ha­zautazott. Zieleneccel közös sajtóérte­kezletén Kovács László fontos összekötő kapocsnak nevezte, hogy a magyar és a cseh külpoli­tikának egyaránt stratégiai célja az európai integráció, „s mind­két fél úgy látja, hogy az Euró­pai Unióba való bejutásunk e­­sélyeit növeli, ha ezt nem egy­mással rivalizálva, hanem erő­feszítéseinket összehangolva tesszük.” A külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélésein Ma­gyarország iránt tapasztalt ro­­konszenvet, az új magyar kor­mány iránti hangsúlyozott bi­zalmat, s a kérdések pragmati­kus megközelítését. —­Számomra nagyon fontos volt — hangsúlyozta a cseh dip­lomácia vezetője —, hogy Ko­vács úr szavai azt bizonyították: Magyarország azonos módon tekint a regionális együttműkö­désre, és szintén annak frázisok­tól mentes megvalósításában ér­dekelt. A magyar külügyminiszter elmondta még, hogy a kétoldalú érintkezések folytatódni fog­nak: november 1-én Budapestre érkezik Václav Havel cseh el­nök, megállapodás született egy (jövő év eleji) kormányfői talál­kozó előkészítéséről és magyar­­országi látogatásra hívta meg Zieleniec külügyminisztert. Az orosz szóvivő a budapesti uránfogásról Az orosz atomenergetikai mi­nisztérium szóvivője szerint nem feltétlenül Oroszországból szár­mazik a Budapesten hétfőn lefog­lalt urán. Georgij Kaurov az MTI moszkvai tudósítójának nyilatkoz­va elmondta: a csempészek bár­mely olyan országban szert tehet­tek a hasadóanyagra, ahol atome­rőművek működnek. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: az erőmű­vi uránt nem lehet atomfegyver készítésére felhasználni. Kaurov emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi piacon szinte korlát­­latlan mennyiségben kapható a 4-5 százaléknyi, 235-ös tömegszámú uránizotópot tartalmazó dúsított u­­rán, amelyet erőművekben hasz­nálnak fűtőanyagként. Az erőművi urán nem minősül az atomfegyver­készítés szempontjából stratégiai nyersanyagnak. A szóvivő el­mondta, hogy az atomerőművek­ben használt dúsított urán lényege­sen olcsóbb, mint amennyiért a hí­rek szerint a Budapesten lefoglalt urán kilogrammját kínálták. Kaurov leszögezte: az erőmű­vekben használatos uránt sehol sem lehet máshol felhasználni. Az uránt az orosz szóvivő szerint kép­zetlen emberek lopják, akik azt hallják: az anyagot jó pénzért el le­het adni. Mint mondta, nem ren­delkeznek ugyan információval a Budapesten lefoglalt uránról, ám amennyiben atomerőművi fűtőa­nyagról van szó, a tettesek lefűré­szelhettek a fémből egy darabot, a­­mely meglehetősen nehéz és két kilogrammnyi viszonylag kis he­lyen elfér. A szóvivő szerint bárhonnan is származik a hasadóanyag, azt ne­héz az országhatáron átvinni. Mint mondta, a csomagok átvilágítása­kor a repülőtereken felismerik a vámosok a fémet. Amennyiben az anyag 235-ös izotópot tartalmaz, gammasugárzást bocsát ki, ame­lyet a műszerek kimutatnak. Kau­rov elmondta, hogy jelenleg a vá­mosok már az orosz közúti határát­kelőhelyeken is rendelkeznek su­gárzást jelző műszerekkel. Japán: még egyszer bocsánat... Több Canossával is felért a japán kormányfő kedden befe­jeződött délkelet-ázsiai körútja, egyes vélemények szerint több­el, mint kellett volna. Murajama Tomiicsi — 43 év óta Japán első szociáldemokrata miniszterel­nökeként— nyilván elődeinél is erősebb késztetést érzett arra, hogy ismételten és ünnepélye­sen bocsánatot kérjen országa második világháborús agresz­­sziójáért. Vendéglátói viszont —­ a Fülöp-szigetektől kezdve Vietnamon és Malajzián keresz­tül Szingapúrig — sokkal ke­vésbé bizonyultak fogékonynak a történelmi bűntudat kinyilvá­nítása iránt, mint azt a múlt is­meretében várni lehetett volna. Udvariasan méltányolták a gesztust, majd nyomban áttértek a gazdasági együttműködés konkrétumainak megvitatására, érzékeltetvén, hogy a múlt lezá­rásának gyakorlatiasabb formái is vannak. Nem mintha Japánnak nem maradtak volna történelmi tisz­táznivalói vagy adósságai. Az u­­tóbbi hónapokban két kabinet­­miniszternek is azért kellett rö­vid úton megválnia tisztségétől, mert a japán agresszió egyes té­nyeit, illetve szándékát tagadó kijelentéseket tettek. És ez még nem is meglepő annak fényé­ben, hogy a japán miniszterel­nök — Hoszokava Morihiro — részéről először tavaly augusz­tusban lehetett hallani olyan ér­tékelést, miszerint a császári hadsereg a második világhábo­rúban agressziót követett el. Le­záratlan a háborús jóvátételek dossziéja is, legalábbis ami az e­­gyéni kárpótlásokat illeti. Tokió hivatalos álláspontja szerint a jóvátételek ügyét az 1951-es San Francisco-i béke­­szerződés rendezte, ezért az e­­gyéni kárpótlási igények érvé­nyessége nem ismerhető el. Más véleményen vannak a japán ag­resszió egykori szenvedő ala­nyai — hadifoglyok, kényszer­­munkára hurcoltak, a japán hadseregbe kényszerrel besoro­zottak — akik az utóbbi évek­ben egyénileg vagy csoportosan keresetet nyújtottak be a japán kormány ellen, hogy peres­ek­en szerezzenek érvényt kárpótlási igényeiknek. Jelenleg több mint húsz ilyen bírósági ügy van füg­gőben. Mindennek ellenére Fi­del Ramos, a Fülöp-szigetek el­nöke azt mondta Murajamának, hogy noha a múlt „egy kis fekete felhő” képében továbbra is ott van a kétoldalú kapcsolatok e­­gén, ettől még a két országnak nem kell a történelem rabjává válnia. Vo Van Kiét vietnami miniszterelnök közölte, hogy őt „egyáltalán nem­ foglalkoztatja a múlt”. Mahathir Mohamad malaj­ziai kormányfő pedig kereken kijelentette, hogy Japánnak fel kellene hagynia végre az örökös bocsánatkéréssel, s inkább nem­zetközi szerepvállalásának ki­­terjesztésére kellene felkészül­nie. Itt az ideje, hogy Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljék — han­­g­oztatta Mohamad, s ehhez a vé­leményéhez két nappal később csatlakozott a szingapúri köz­­társasági elnök is. A délkelet-ázsiai vezetők ü­­zenete aligha lehetett volna vi­lágosabb: készséggel elhiszik, hogy Japán fájlalja második vi­lágháborús agresszióját és soha többé nem akar katonai nagyha­talommá válni, de a kérdés most már úgy menül fel, hogy konkré­tan mit jelent mindez a kétoldalú kapcsolatoknak és Japán nem­zetközi szerepvállalásának a jö­vője szempontjából. Murajama megnyilatkozásaiból ítélve egyelőre nem sokat. Gazdasági téren Tokió lénye­gében azt tudja felkínálni, amit eddig is nyújtott: fejlesztési se­gélyeket (Vietnam és a Fülöp­­szigetek ezekből Japántól kapja a legtöbbet), támogatást az érin­tett országok infrastruktúrájá­nak fejlesztéséhez és a japán magánberuházások lehetőségek szerinti ösztönzését. Az ezeken túlmutató távlati elképzelések, mint például a malajziai kor­mányfő által javasolt Kelet­ázsiai Gazdasági Tanács ügyé­ben Murajama már sokkal óva­tosabb volt, s még országa állan­dó BT-tagságának kérdését illetően is inkább csak aggodal­mait hangoztatta. Végül is a nyolcnapos körút „elmélyítheti a megértést, elő­segítheti a baráti kapcsolatok fejlődését és megerősítheti jö­vőbeli irányvonalunkat mind­egyik ország esetében” — mondta Tokióba hazatérve Mu­rajama. Ennél sokkal többet e­­gyelőre nem is mondhatott. A konkrétumok még váratnak ma­gukra. Erdész Jenő

Next