Fejér Megyei Hírlap, 1994. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
1994. NOVEMBER 1. KEDD Nem kell a pénz útépítésre? (Folytatás az 1. oldalról) Csákvár útépítésre, Rácalmás hídépítésre, Székesfehérvár csomópont kialakításra, Szabadbattyán és Sárosd járdaépítésre, Sárszentmihály a Sárpentelével összekötő útra nyert támogatást. A fehérvári és sárosdi munkák elkészültek, Szabadbattyánban a hiánypótlást végzik, Sárszentmihályon a kivételezői szerződés megkötés alatt áll. Csákváron újabb versenytárgyalást írnak ki, Rácalmáson pedig a második versenytárgyalás sem hozott eredményt. A tapasztalatok szerint azért van szükség második versenytárgyalásra, mivel a kivitelezők olyan összegeket jelölnek meg, amelyek meghaladják a pályázatban szereplő értékeket. Ezeket pedig 16 százaléknál nagyobb arányban nem lehet túllépni. Ilyenkor vagy az igényszintből engednek, vagy kútbaesik az egész építkezés. A tapasztalatok alapján ma már létesítményjegyzékkel és költségbecsléssel kell beadni a pályázatokat. Az el nem fogadott pályázatok jó része formai, tartalmi hiányosságok miatt kerül elutasításra. E hibák kiküszöbölhetők lennének, ha az önkormányzatok kikérik a Közúti Igazgatóság véleményét, tanácsát. Ebben a fél évben például 9 pályázat van bent megyénkből, hármat azonban az igazgatóságnál nem ismernek. Nagy valószínűséggel november-december folyamán ismét kiírják a pályázatot, várhatóan februári beadási határidővel. Jó lenne, ha az önkormányzatok élnének a lehetőségekkel, s a lakosság is erre ösztönözné képviselőit. Nem áll olyan jól megyénk az utak, járdák, kerékpárutak terén, hogy kihagyjuk az útalap adta fejlesztési lehetőséget. A pályázatok az Önkormányzati Tájékoztatóban mindig megjelennek. Veszteségből nyereségbe mentek at Országos őszi szövetkezeti napok kezdődtek tegnap és tartanak november 5-ig hazánkban, s ez azt jelzi, hogy az áfészek versenyben kívánnak maradni a konkurenciával szemben azzal a szlogennel, hogy „Legyen egy hétre a vendégünk!” Ez üzleti nyelven azt jelenti, hogy 10-30 százalékkal olcsóbban adnak hetven terméket a mosószerektől a piperecikkekig, az édességektől a kávéig, az üdítő italoktól a teákig. Az első helyen megjelölt cél, hogy a vásárlók millióinak a figyelmét a szövetkezeti boltokra irányítsák. A tendencia kedvező, hiszen országosan 1992-ben az összes általános és fogyasztási szövetkezet 1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el, tavaly már 150 milliós nyereség következett, és idén a féléves mérleg már 705 millió forintos eredményt mutatott. Arról, hogy a megyei statisztikák is megegyeznek az országos tendenciákkal, dr. Krech Vilmos nyilatkozott. Fejér megyében nyolc áfész van, és a mai helyzetet elemezve majdnem biztos, hogy egyik sem lesz veszteséges. Ennek egyik oka a profilváltás, magyarán, hogy a fogyasztási szövetkezetek megtalálták azt, amivel valójában foglalkozniuk kell, tehát az élelmiszereket és a napi fogyasztási cikkeket helyezték forgalmazásuk előterébe. Elhagytak sok veszteséges tevékenységet, s forgóeszközzé alakították az inmobil vagyontárgyaikat. És erre miért nem jöttek rá hamarább? Nyilvánvalóan ebbe „belejátszottak” a személyi problémák is, azaz nem mindig a legmegfelelőbb kvalitású vezetőket választották meg a szövetkezetek élére. Sokszor bukott MSZMP funkcionáriusok kerültek „zsíros állásokba”. Visszatérve a fogyasztási szövetkezetekre megyénkben, áfész-berkekben pozíciójuk közepes színvonalon van. Kiss Tiborné azt mondja, hogy nagy eredmény lesz, ha nem akad veszteséges áfész az év végére Fejér megyében, garantálja, hogy az általa vezetett dunaújvárosi munkásszövetkezet nem lesz az. Dr. Krech Vilmos szerint a profiltisztítás Fejér megyében is működik, s a jövőben a jelenleginél kevesebb fogyasztási szövetkezetre lesz szükség. A koncentráció nyugati fogalom és minta, ha már erre vettük „szekerünk irányát”, ezt a példát is kövessük. Nem kell ásítózó és unatkozó sofőr egy olyan áfészelnöknek, akinek szövetkezete éppen, hogy eléri a „nullszaldót”, azaz nem produkál nyereséget. Ma már egyre inkább a menedzser típusú elnökökre van szükség, akik azonnal és abszolút rugalmasan dönteni tudnak. GAZDASÁG Megalakult a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Fejér megyében működő 19100 egyéni vállalkozás, illetve gazdasági társaság képviseletében 106 küldött jött össze hétfő délelőtt Székesfehérváron a megyeházán, hogy a megyében másodiknak, az országban ötödikként megalakítsa kamaráját, nevezetesen a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát. Azt az önkormányzati szervezetet, melynek tagjait a megalakításért felelős ideiglenes szervezőbizottság tevékenysége alapján hét osztályba sorolt. Természetesen, mint mindenféle kategorizálás, a mostani is kissé mesterséges, hisz egyes tevékenységi körök között merev határt húzni szinte képtelenség, ám az adminisztráció miatt mégis szükséges az osztályba sorolás, ami egyébként nem jelent a besoroltak számára semmiféle előnyös, vagy hátrányos megkülönböztetést. Így jött létre az a hét osztály— az állami, a közszolgáltató, három különféle ipari, kereskedelmi-idegenforgalmi és szolgáltatási— osztály, mely magába tömöríti a majdnem 20 ezer vállalkozást. Mindez természetesen az ideiglenes szervezőbizottság feladata volt, melynek elnöke Radetzky Jenő tartott beszámolót — első napirendi pontként — a bizottság munkájáról. Megemlítette, hogy az ideiglenes szervezőbizottság 12 alkalommal, kéthetenként ülésezett és vitatta meg a szervezéssel kapcsolatos kérdéseket. Sajnos a bizottság a korábbi ígérettel ellentétben, szervezőmunkája során nagyon magára maradt, támogatást alig kapott, még a cégregisztráció elkészítéséhez sem kapták meg az APEH-nyilvántartás segítségét. Végezetül a helyi önkormányzatok segítettek és így állt össze az 1900-as létszám, mely a megye kiskereskedőit, iparosait, vendéglátóit és egyéb szolgáltatóit jelenti és akik közül 106 küldött vett részt az önkormányzati testület, a kamara létrehozásában, tisztségviselőinek megválasztásában, az országos szervezet megalakulására delegáltak kiválasztásában. A szavazás erdményeként a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Radetzky Jenő lett, alelnökei: Horváth István, Minárovits János és Gerber Tamás. Pintér RADETZKY: A GAZDASÁG TÖRTÉNELMI PILLANATA Történelminek minősítette Radetzky Jenő a kamara megalakulását, mert, mint mondta: Eddig mások írták a gazdaság történetét, mostantól maga a gazdaság. Arról van szó ugyanis, hogy a piacgazdaság kialakulása elképzelhetetlen megfelelő intézményrendszer nélkül. A kamara pedig önkorányzati jellegénél fogva is a legalkalmasabb erre, no és arra is, hogy az államtól átvegyen és saját hatáskörébe vonjon korábbi, kizárólag államinak tulajdonított funkciókat. A gazdaság mai helyzete, az Európához való felzárkózás különösen indokolja a gazdasági önkormányzat létrehozását. Ez által válhat csak valóra a Baross Gábor óta dédelgetett terv, hogy a gazdaság szabályozása azok kezébe kerüljön, akik maguk is gazdálkodnak, így javul és egyszerűbbé válik a fejlett országok hasonló intézményeivel való kapcsolattartás is. Üvegampullagyár épül Lukácsházán Gyógyszerészeti üvegeszközöket gyártó üzemet hoz létre a Vas megyei Lukácsházán a svájci Fonna Vitrum világcég. A hatezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építése már megkezdődött a magyar-osztrák határközeli kistelepülésen. Az úgynevezett zöldmezős beruházás első lépcsője mintegy félmilliárd forintba kerül. Az egész világon forgalmazó St. galleni cég az üvegcsék és ampullák gyártásához két évig kereste Európában az új üzem optimális helyét, s francia, olasz, skót, cseh és szlovén települések előtt a nyugat-magyarországi Lukácsházát választotta. A tervek szerint a termelés jövő májusban indul, s az első lépcsőben évi 100 millió üvegampullát gyártanak majd belga és olasz alapanyagból. A terelés teljesen automatizált gépsorokon történik 100 százalékos minőségi követelmény mellett, környezetbarát technológiával. VALUTA ~ Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: 1994. október 31. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban (MTI) Angol font 172,90 174,40 175,90 Ausztrál dollár 79,16 79,83 80,50 Belga frank (100) 342,85 345,60 348,35 Dán korona 18,04 18,19 18,34 Finn márka 23,10 23,27 23,44 Francia frank 20,62 20,79 20,98 Görög drachma (100) 45,77 46,17 46,57 Holland forint 62,95 63,47 63,99 ír font 171,29 172,69 174,09 Japán yen (100) 109,44 110,37 111,30 Kanadai dollár 78,60 79,36 80,12 Kuvaiti dinár 358,87 362,20 366,53 Német márka 70,57 71,17 71,77 Norvég korona 16,23 16,37 16,51 Olasz líra (1000) 68,95 69,56 70,17 Osztrák schilling (100) 1002,71 1011,06 1019,41 Portugál escudo (100) 69,00 69,57 70,14 Spanyol peseta (100) 84,79 85,52 86,25 Svájci frank 84,57 85.23 85,89 Svéd korona 14,76 14,88 15,00 USA-dollár 106,43 107,43 108,43 ECU (Közös Piac) 134,51 135,63 136,75 ÚJ BENZINÁRAK KEDDTŐL A fogyasztási adó és a környezetvédelmi termékdíj parlament által elfogadott növekedése miatt november 1-jétől — kedden 0 órától — literenként 6 forint 20 fillérrel drágul a 91-es és 95-ös ólmozatlan, 4 forint 20 filérrel pedig a 92-es és 98-as ólmozott benzin, míg a gázolaj literenként 5 forint 30 fillérrel kerül többe — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Sebestyén Béla, a MOL Rt. vezérigazgató-helyettese. A kiadott közlemény szerint az új árak: 91-es ólmozatlan 87 forint/liter, 95-ös ólmozatlan 89 forint/liter, 92-es ólmozott 91,2 forint/liter, 98-as ólmozott 93 forint/liter. A gázolaj új ára 74,3 forint/liter. A közlemény szerint a MOL az adóemelés okozta növekményből — a jegyzésárakkal, a forint árfolyamának változásával összhangban — 1,7 forintot magára vállal. Az új árakat ennek megfelelően alakították ki. Kárpótlási jegybefektetők Százhatvanöt százalékos árfolyamon számítják be a kárpótlási jegyeket a Buyasset Vagyonbefektetési Rt. részvényeinek november 7-én induló jegyzésén — közölte az MTI-vel hétfőn Tóth Lászlóné, a forgalmazást vezető ICF(P) Bróker Kft. ügyvezető igazgatója. A Buyasset Rt. minimum tízmillió, maximum egymilliárd forintos alaptőkével alakul. Az alapító miskolci Inventfan Kft. egymillió forint névértékben jegyez szavazatelsőbbségi részvényeket, amelyekkel a voksok háromnegyed részével rendelkezik majd az rt. közgyűlésén. A befektetők az 1000 forint névértékű törzsrészvényekből jegyezhetnek 165 százalékos — 1650 forintos—árfolyamon november 7. és december 2. között, az ICF(P) Brókernál, a Konzumbank hálózatában és más helyeken. Az rt. december 3-án tartja alakuló közgyűlését a miskolci Tudomány és Technika Flárában. A Buyasset egyike azoknak a kárpótlásijegy-hasznosító társaságoknak, amelyek az elmúlt napokban tették közzé részvényeik nyilvános jegyzésének feltételeit. A közeljövőben várhatóan újabb hasonló rt.-k jelentkeznek majd. E cégek jellemzően a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékének közelében állapítják meg részvényeik jegyzési árfolyamát. A részvényjegyzés előtt a forgalmazó ezen az árfolyamon megveszi a befektetőtől a kárpótlási jegyet, majd ugyanezen az árfolyamon eladja neki az azonos címletértékű részvényt. A nyílt kibocsátású, s így jogilag készpénzzel jegyzett részvények adókedvezménye lehetővé teszi a befektető számára, hogy csökkentse adóalapját. A 44 százalékos adósávban, 165 százalékos árfolyam mellett az adóvisszaigénylés egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegy után 726 forint. Ez jóval meghaladja a jelenlegi tőzsdei árfolyamot. A részvény értéke attól függ, miként gazdálkodik az rt. a kárpótlási jegyekkel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL RÖVIDEN GYŐR Számítógépesítés a Győri Keksz Kft.-nél Optikai CD-lemezre helyezték át a Győri Keksz Kft. számlaarchívumát. Ezzel a hagyományos papírszámlák helyett CD-lemezeken őrzik a cég értékesítési, beszerzési bizonylatait. A számítógépesítésre, CD-alapú számlaarchívum kiépítésére azért volt szükség, mert a vállalat forgalma az elmúlt években gyorsan növekedett, s ez maga után vonta a bizonylatok számának jelentős emelkedését is. A Győri Keksz és Ostyagyár 96,5 százaléka 1991-ben került az angol United Biscuits tulajdonába. Azóta a külföldi tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre, s ennek eredményeként a forgalom felfutott. Az idén egymilliárd forintos forgalomnövekedéssel számolnak, az értékesítés az év végéig várhatóan eléri az 5,2 milliárd forintot. BUDAPEST Total-Haering Kft. — eredmények Az idén kétezer tonnával növeli értékesítését Magyarország legnagyobb festékgyára, a francia-német tulajdonban lévő Total-flaering Kft. A gyár termelése eléri a 15 ezer tonnát, s árbevétele 2,8 milliárd forint körül alakul. Az elmúlt évben a gyár 13 ezer tonna festéket állított elő, és az értékesítés 1,9 milliárd forint volt. Peller István ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta, hogy ebben az esztendőben új festékgyártó egységet helyeztek üzembe, s a gyár kapacitása így 3 ezer tonnával bővült. A márciustól működő egység tette lehetővé az értékesítés növelését. A budapesti gyárban 1500-2000 féle festéket állítanak elő. Termékeiket Hollandiába, Horvátországba, Ukrajnába és Albániába exportálják. BUDAPEST Rekordnevezés a Foodapest Nagydíjra A Slungexpo Rt. Agro Stúdiója november 23-a és 26-a között rendezi meg a budapesti vásárközpontban a Nemzetközi Élelmiszeripari és Élelmiszergépipari Szakkiállítást, a Foodapest '94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmiszer (High Quality Food) termékversenyre. A hazai és nemzetközi érdeklődés az idén minden várakozást felülmúlt, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, közülük 13 a külföldi. BUDAPEST Amfora raktáráruház nyílt Kőbányán Új, ezer négyzetméter alapterületű raktáráruházat nyitott az Amfora hétfőn Kőbányán. A helyiséget — amelyet a Port cégtől bérelnek— az induláskor 30 millió forint értékű árukészlettel töltötték fel.