Fejér Megyei Hírlap, 1995. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
1995. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK Kutya a konyhában, légy a salátában Élelmiszerhigiénia, mintha nem is lenne A megyei tisztiorvosi szolgálat a nyári szezon elejétől rendszeresen vizsgálja a megye ábécéinek, vendéglátó egységeinek élelmiszerhigiéniáját. Az idén a korábbi évekhez képest sokkal elszomorítóbb állapotokat találtak, mintha az ide vonatkozó előírások nem is léteznének. Az étteremben szépen terített asztalok, virág a vázában, tisztaság, hogy a vendég, a vásárló jól érezze magát. De mi van hátul a konyhában, a raktárakban? Az ellenőrzött egységek túlnyomó többségében elképesztő állapotok uralkodnak — mondta dr. Zseni Aranka. Az egyik forgalmas út melletti csárdában például kutya sétálgatott az ételek között. A kérdésre, hogy mit keres ott az eb, az volt a válasz: be van oltva. Veszettség ellen bizonyára, de mi van a hulló szőrével, földre csörgő nyálával? Egy másik helyen irtószert vetettek be a legyek ellen. Arra azonban már senki nem vette a fáradtságot, hogy a konyha kövéről összeseperje, a már kiadagolt salátáról leszedje a több tucatnyi döglött legyet. Általános rossz tapasztalat, hogy a tisztaság csak sokadlagos szempont a konyhákban: fertőtlenítőszert nem vagy nem megfelelően használnak, nem takarítanak. Érdekes módon azonban rövid idő alatt rendet tudtak tenni, ha higiéniás viszonyok láttán az ellenőrző tisztiorvos az egység bezárását helyezte kilátásba. A szakosított élelmiszertárolásról a legtöbb helyen mintha nem is hallottak volna. A hűtőben együtt áll a tejtermék, a zöldség, a készétel. Rég lejárt szavatosságú vajak fagyasztva a mélyhűtőben a nyers húsok mellett, amelyekről néhol maga a szakács sem képes megállapítani, marha vagy sertés rejtőzik-e a zacskóban? Mint ahogyan azt sem lehet tudni róluk, egy hete, egy hónapja, netán egy éve várják-e már, hogy vendég asztalára kerüljenek? A fagyasztott húsokat a mosogatóban, melegvíz alatt engedik fel, a nyers hús leve belecsöpög a halászlébe. S hogy az újrahasznosítás a vendéglátásban is működik, arra bizonyíték az az egyszer már megfőzött, majd visszafagyasztott leveshús, amelyet az egyik egységben a soron következő násznépnek is fel kívántak tálalni. Volt egység, amelyben a tulajdonos nem tudta megmondani a nála dolgozó szakács nevét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az alkalmazottak többségének nincs meg a munkavégzéshez előírt egészségügyi könyve... Ilyen körülmények között csak csodálkozhatunk, hogy nincs még a mostaninál is több szórványos szalmonellás megbetegedés a megyében. (H) GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Kivédhető az olajszennyezés is Kárelhárítási gyakorlati bemutató a Gaján Vízügyi kárelhárítási bemutatót tartottak szerdán a Gaja patakon és a fehérvárcsurgói víztározón, aminek az is aktualitást ad, hogy naponta olvasni tartálykocsi-balesetekről, nem beszélve az észak- és kelet-magyarországi folyók vizének immáron rendszeressé váló túloldali olajszennyezéséről. Fejér megyében pedig tavaly három kamionbaleset is történt, melyek alkalmával jelentős menynyiségű olaj került a földbe illetve folyóvízbe, történetesen a Váli vízbe, mely a Velencei-tó egyik vízgyűjtője. Csak a gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy a Lovasberényben, illetve Alcsúton kiömlött olaj nem okozott jóvátehetetlen szennyezést. Igaz ugyan, hogy a kárelhárítóknak, szakaszolva, mintegy 50 kilométeres folyórészen kellett védekezniük. Mégpedig az egy évvel ezelőtti technológiának megfelelő eszközökkel. Ez pedig, mint Szabó Zoltán, a KDT kárelhárítási osztályának helyettes vezetője elmondta a vízfelületre kiszórt hidroperlit volt, ez aztán magába szívta az olajat, s el lehetett távolítani. Az eljárás nem rossz, ám eléggé lassú és szeles időben aligha használta és hatékonyan csak több szakaszra bontva alkalmazható. Ha akkor rendelkezésükre álltak volna azok az olajszennyeződést megszüntető eszközök, technológiák, melyeket szerda délelőtt mutattak be Sárkeresztes határában a Gaján az ország vízügyi igazgatóságai kárelhárítási szakembereinek— valószínű, hogy sokkal hamarabb végezhettek volna a kárelhárítással, s lehet, hogy hatékonyabban is. A szerda délelőtt egy angol és egy magyar cég által bemutatott olajszennyezést megszüntető, illetve annak tovaterjedését meggátoló eszközöket a Gaján folyóvízi körülmények között, illetve a fehérvárcsurgói víztározón állóvízre alkalmazva mutatták be. Az angol módszer egyszerűségében zseniális. Lényegében egy felfújható műanyag gátról van szó, amit a folyóvíz két partja között V alakban helyeznek ki, az olaj a V aljában összegyűlik és ott felfogva a parton elhelyezett tárolóedényekbe szivattyúzzák. Hasonlóan működik állóvizén is, csak ott több elemet kell egymásba csúsztatni, hogy a szennyezett területet bekeríthessék, a módszer a továbbiakban változatlan. A magyar cég olyan víztaszító, ám olajszívó műanyaglapokat alkalmaz, melyek, miután megteltek a szennyezőanyaggal könnyűszerrel eltávolíthatók. Fejér megye folyóvizeiről érdemes megjegyezni, hogy legtisztább a Gaja, ipari szennyezés — aminek megszüntetésére a fentebb említett eszközök sajnos alkalmatlanok Veszprém megyei forrásból — a Sárvizet, Nádor-csatornát és a Siót érik. -pintér- A kárpótlás vesztesei a szövetkezetek voltak A MOSZ a kormányígéreteket kéri számon Nem véletlen, hogy a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) szerint az 1991-ben hazánkban elkezdődött kárpótlási folyamatnak legfőbb vesztesei a mezőgazdasági, azóta átalakult szövetkezetek voltak. Szerintük ugyanis amíg a kárpótlás a nemzetgazdaság más résztvevői számára nem hárított közvetlen terheket, addig a mezőgazdaságban dolgozó szövetkezetek valójában egy speciális reprivatizáció keretében kénytelenek voltak a működésük alapját jelentő termőföld területeket a kárpótlásnak alávetni. Ezen felül a jogi szabályozás hiányosságai és átgondolatlanságai mind súlyos hátrányt okoztak, belekényszerítették a szövetkezeteket, hogy a gazdasági, kereskedelmi és vállalkozási szféra helyett a jogi útvesztőkben találják meg a törvényes és a tagi érdekeket is szolgálómegoldásokat. Az átalakulási eljárás minden terhéhez kapcsolódott a kárpótlási gyakorlat önmagában is bonyolult, ellentmondásos szabályrendszere. Ez sok esetben hátrányos volt, anyagi terhek hárultak a szövetkezetekre anélkül, hogy az állam gondoskodott volna a kártalanításukról. A tavaly bekövetkezett kormányváltáskor az érdekképviselet bízott abban, hogy gyors változások következhetnek be, hiszen a kormányprogram a következőket is tartalmazta: „A kormány szükségesnek tartja a kárpótlás lezárását szabályozó törvény előkészítését, amely olyan megoldatlan kérdéseket is rendez majd, mint az ültetvényérték, önkormányzati utak, valamint a meliorációs beruházások megtérítésének köre. A kormány javasolni fogja, hogy a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartása mellett — a mezőgazdasági vállalkozói kört érintően — ez alakuljon át mezőgazdasági fejlesztési támogatássá, amely összeget az érintett mezőgazdasági szövetkezetek mint földvételár-ellenértéket kapnak meg.” Az azóta eltelt időszak azonban nem igazolta a várakozásokat, s bár a kormány határozatot hozott a folyamat lezárására, ennek ellenére az eddig elkészült munkaanyagok nem elégítik ki a szövetkezetek jogos igényét — vélik a MOSZ szakértői. A szövetkezeteket sújtó vagyonvesztés ennek értelmében több dologból tevődik össze. Ténylegesen és számszerűsíthető módon ez elsősorban az ültetvények, erdők esetében következett be, ugyanis a tagi üzletrészben kifejezett érték a termőföld-árverés folyamán nem térült meg. A kárpótlási jegyek gyakori késedelmes kiadása is árfolyamveszteséget okozott, és több helyen meghiúsította a szövetkezetek eredményes részvételét a privatizációban, ahol is ezekkel az értékpapírokkal is lehetett pályázni. A természetvédelmi területekkel kapcsolatos jogszabályalkotási ellentmondások is bizonytalan helyzetet teremtettek. Nincs elfogadható megoldás az állami tulajdonba vétel, vagy a használat korlátozása területén sem, így kidolgozatlan a térítési gyakorlat, és a szövetkezeti vagyontárgyak működtetésének korlátozásából keletkező vagyonvesztés kompenzálására az állam semmiféle megoldást nem talált ki, így a MOSZ a többi közt javasolja, hogy a kárpótlási földkijelölések megalapozottságát, és a kárpótlási jegyek késedelmes kiadásának okát a kárpótlási és kárrendezési hivatal, valamint a mezőgazdasági érdekképviselet közösen vizsgálja. DEFICITES BÍRÓSÁGOK (Folytatás az 1. oldalról) A támogatások nem tartanak lépést a hatáskör bővülésével, és hiányzik az áremelkedéseket ellensúlyozó „automatizmus” — mindezek nagyon érzékenyen érintik a bíróságokat, s különösen a dologi kiadásoknál jelentkeznek feszültségek. Az ezekre előirányzott pénzből az időarányosnál nagyobb részt használtak már fel, s emiatt néhol likviditási problémák jelentkeznek. A Fejér megyei bírósági szervezetnél ebben az évben 37 millió forintot, az összes kiadás 20 százalékát fordíthatják dologi kiadásokra. Ezt azonban nem egy összegben, hanem havi 3 milliós bontásban kapják — tudtuk meg dr. Kozma Tamástól, a megyei bíróság elnökétől. Április végéig időarányosan 12,4 milliót használhattak volna fel, ehelyett 17,9 milliót voltak kénytelenek elkölteni. Ez az éves előirányzat 48 százaléka, s gyakorlatilag 2 hónapos deficitet jelent. Amenyiben ez a tendencia folytatódik, novemberre elfogyhat a pénz. Sőt, ha továbbra is a bíróságnak kell a magánvégrehajtók költségeit megelőlegezni (erre ugyanis nincs előirányzat) már október végén beüthet a krach. Eddig 2 milliót helyeztek ki, melynek megtérülése kétséges vagy elhúzódik, de az öszszeg felmehet 6-7 millióra is. Az irodaszerekre előirányzott pénz 88 százaléka, a posta-, illetve a fűtés-energia költség több, mint fele április végére elfogyott — sorolja Kozma Tamás. S kényszerűségből ugyan, de miként tudták túllépni a megállapított keretet? Némi mozgásra adott lehetőséget, hogy a tervezettnél alacsonyabb volt a népi ülnökök tiszteletdíja, s a szakértői díjakon, a tolmácsok díjazásán is tudtak megtakarítani. Egyébként azt előre lehetett látni, hogy a bíróságoknál likviditási gondok lesznek. Az Országos Bírói Tanács részben ezért nem értett egyet az igazságügyminiszter költségvetési előterjesztésével. S annak ellenére, hogy az OBT egyetértési joga tulajdonképpen vétójog, az Országgyűlés elfogadta a miniszteri javaslatot. Ami a székesfehérvári városi bíróság-ügyészség épületének felújítását illeti, az idén lassítani kellett a munka ütemén. Három éve 450 millió forintot szavazott meg Országgyűlés erre a célra. Az első két évben nem volt gond, az idén azonban ötvenmilliót zároltak (átütemeztek?) a pénzből. A megyei bíróság elnöke szerint egy év alatt, s jóval olcsóbban el lehetett volna végezni a felújítást. Méltányos áron, egy évre 10 millió forintért, megfelelő épület is lett volna a bíróság ideiglenes elhelyezésére. Akkor azonban másképp döntöttek. Az igazságszolgáltatás ugyan a helyén maradt, volt és van azonban felfordulás. Az irattárat például átmenetileg az egyik volt szovjet laktanyában helyezték el. A felújítással '96. szeptemberére végeznek. Feltéve, ha felszabadítják a zár alól az ötvenmilliót. Sz.Z. RÖVIDEN SZÉKESFEHÉRVÁR Gyermekorvosok konferenciája A Magyar Gyermekorvosok Társasága Északnyugatmagyarországi Területi Szervezete tudományos ülést tart június 2-án és 3-án Székesfehérváron. A tanácskozáson hat megye több mint 200 orvosa vesz részt. A konferencia fő témája a gyermekkori fájdalomcsillapítás lesz. A Technika Házában pénteken 9 órakor kezdődik a szakemberek találkozója és két napon át számtalan előadás hangzik majd el a témában a hat megye szakembereinek tolmácsolásában. GSM Szolgáltatók nemzetközi értekezlete A két hazai mobil szolgáltató— a Westel 900 GSM és a Pannon GSM — már több mint 120 ezer előfizetővel rendelkezik. Az év végére ez a szám várhatóan eléri a 200 ezret—mondta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerdán, a GSM szolgáltatók háromnapos nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében. A hazai, robbanásszerű GSM mobil telefonszolgáltatás fejlődését méltatva megjegyezte: a hazai a második legdinamikusabban fejlődő rendszer a világ GSM szolgáltatóival összehasonlítva. KALAUZ Falusi turizmus régiónkban Üdülés Romániában, erdélyi falun, tanyán címmel katalógus jelent meg a Közép-kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért Elnevezésű Szövetség kiadásában. A kiadványt, amely a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, valamint a Sylvan Tours közreműködésével jelent meg, Csáky Csaba, a nemzetközi szövetség elnöke mutatta be szerdán sajtótájékoztatón. BUDAPEST Nem fogadták el a DDGÁZ mérlegét Az ÁV Rt.-nél már előkészítették az öt gázszolgáltató társaság privatizációját, a vagyonkezelő azonban nem javasolja annak megindítását, amíg az árszabályozási kérdések nem dőlnek el. Az ÁV Rt. e heti igazgatósági ülését követő sajtótájékoztatón elmondták, hogy a társaságok 1994. évi mérlegbeszámolóját — a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt.-ét kivéve — elfogadták. A 100 százalékos állami tulajdonú gázszolgáltató társaságok privatizációs előterjesztése várhatóan a következő hetekben a kormány elé kerül, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium árszabályozási javaslatával együtt.