Fejér Megyei Hírlap, 1995. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
1995. november 1., SZERDA KRÓNIKA HORN SZERINT NINCS ROBBANÁSVESZÉLY (Folytatás az 1. oldalról) Horn elmondta, hogy eszében sincs átalakítani a kormányt. Arra a kérdésre, hogy mi a tippje Nagy Sándor jövőjéről, kijelentette: kiváló makroközgazdászról van szó, akinek meg fogják találni a helyét. A kabinet egységes abban, hogy a közalkalmazottak helyzetét javítani kell — tudták meg az újságírók. A közel egymilliós rétegnek az elmúlt öt évben kis híján 50 százalékkal csökkent a reálbére, lassan az ellehetetlenülés veszélye fenyegeti őket— fejtegette a miniszterelnök. Valószínűleg megoldást lehet találni arra is, hogy a nyereségesen termelő állami vállalatok dolgozói, ha nem is béremelést, de 13. havi fizetést vagy prémiumot kapjanak — mondta Horn Gyula. A kormányfő egyértelműen feleslegesnek, pénzkidobásnak tartja a NATO-tagság kapcsán a Munkáspárt által kezdeményezett népszavazást. Annál is inkább, mert a végső döntés előtt a kormányprogramnak megfelelően egyébként is népszavazásra bocsátják a kérdést. Szinte biztos, hogy a privatizációból az év végéig bejön a tervezett 150 milliárd — állította Horn Gyula. Akiről egyébként az is kiderült, hogy kevés a szabadideje, tiszteli a nőket, és biztos a családi háttere. Sz.Z. Újratemetés a fehérvári Szentlélek temetőben Gyertyák és koszorúk kegyeleti emlékhelyeinken A keresztény kultúra hagyományai szerint mindenszentekkor és halottak napján (november 1-jén és 2-án) kegyelettel emlékezünk halottainkra. Ki-ki felkeresi szeretett hozzátartozói sírhelyét, hogy azt rendbetéve, elhelyezhesse a szeretet és hála koszorúit, virágait, s az elhunytak lelki üdvéért egy-egy szál gyertyát vagy mécsest gyújtson. Ám a történelem viharában sodródva, embertársaink, nemegyszer ezrek és ezrek estek el, az igaz vagy igaztalan ügyért, itthon és idegenben. Nekik, akikről némely esetben azt sem tudni, hol alusszák örök álmukat, legfeljebb csak egy emlékhely, emlékkereszt jutott, míg mások végső nyughelye a tömegsír, vagy éppen a katonai temető, minden felekezeti megkülönböztetés nélkül. Székesfehérvárott csak ebben a században közel egytucatnyi ilyen emlékhely és katonai temető létesült, amelyre a város emlékező lakossága korábban is nagy gondot fordított, s fordít mind a mai napig. S hogy mindezek a hagyományok nem vesznek a feledés homályába, annak ékes bizonyítékaként — az itt élő felnőtt lakosság mellett — egyre több közép- és szakiskolai diák kapcsolódik be nevelőikkel a kegyeleti emlékhelyek gondozásába. Jó példaként említendő, hogy a Vasvári Pál Gimnázium tanulói immár közel egy évtizede gondozzák a székesfehérvári Szentlélek temetőt, korábban a Városszépítő és Védő Egyesület égisze alatt, utóbban pedig a Magyar Hadigondozó Szövetség szervezésében, tudtuk meg Poklosi Péter középiskolai tanártól, aki mindkét szervezet elnöke is egyben, így a Szentlélek temetőben eddig már több ezer társadalmi munkaórát dolgoztak, s nem egy esetben a Német Hadigondozó Szövetséggel közösen szervezett táborban vettek részt magyar és német diákok. De munkát vállaltak a Jáky József Szakközépiskola diákjai is, akik mintegy 600 betonkeretet öntöttek ki szakoktatóik irányításával. S voltak önzetlen iparosok, mint például Sárvári József, asztalosmester, aki a kopjafák készítésében jeleskedett, vagy Csanádi Gabriella, kőrestaurátor, aki a meglévő emlékköveket hozta rendbe. A diákok persze nem csak itt, de az I. világháborús Rác temetőben és a Szovjet katonai temetőben is végeztek munkát. Valamint gyűjtést kezdeményeztek a városvédők és a Hunyadi Mátyás Szakközépiskola tanulói, tanárai a Várkörúton lévő I. világháborús emlékmű felújítására, amelyre ugyancsak jövő tavaszszal kerül sor, amikor—Poklosi Péter szerint — a környéket is igyekeznek rendbe tenni. Addig is az I. b., Benisné Szabó Éva osztályfőnök vezetésével már tegnap körbetakarította a teret, s gyertyát gyújtva koszorút, virágot helyezett el az emlékmű talapzatán. S mint arról lapunk is hírt adott, más kegyeleti emlékhelyeken — amelyeket részint a Városgondnokság, részint pedig a felekezetek tartanak rendben —lesz koszorúzás és gyertyagyújtás, amikor a város vezetése mellett az emlékező lakosság is elhelyezheti virágait. A halottak napi megemlékezések sorában is nagy jelentőséggel bír a Szentlélek temetőben déli egy órakor tartandó kegyeleti ünnepség, amikor is 101 II. világháborús magyar katonát helyeznek mintegy fél évszázad után végső nyughelyére. Drága halottainkat a megye különböző területein exhumálták, s talán legtöbbjüket nem is pap temetett annak idején, s így a végtisztességet most az ökumenikus tábori lelkészszolgálat adja meg számukra, katonai tiszteletadással — tudtuk meg a Magyar Hadigondozó Szövetség elnökétől. — sajtos — FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Ritka kincset őriznek Szentivánban, az egyetértést (Folytatás az 1. oldalról) Még a víz- és a gázhálózat kiépítéséhez sem kellett hitelt fölvenniük. Alsószentivánra egyébként a vizet és a gázt is csupán a tavalyi esztendő során vezették be. S az ígéret szerint, 1996 végéig rendeződik a telefonhelyzet is: a falu közvetlenül is hívható lesz. A község — eltekintve a dunaföldvári úttól — amúgy meglehetősen el van rekesztve a külvilágtól. Nincs például buszjárat a reggeli órákban Dunaújvárosba, aminek következtében az itteniek nemigen tudnak munkát vállalni a Duna-parti városban. Az önkormányzat a legtöbbet az iskola fenntartására fordítja. Nyolc évfolyammal, az első és a harmadik kivételével összevont osztályokkal működik az alsószentiváni tanintézet. S akkor, amikor a kormányzat a tanárok — szó szerinti — megötödölését fontolgatja, itt még egy új, frissen végzett kollégával is gyarapodott a tantestület. „Persze, ha akarják, pénzügyileg bármikor meg lehet fogni az önkormányzatot” — jegyzi meg Márkli Gyula. Mivel azonban több milliót költöttek az elmúlt években rá, igyekszenek megtartani az intézményt, amelyhez a falu polgárai is ragaszkodnak. Mindez nem hangzik túl szívderítően. A polgármester, a jegyző azonban mégsem tűnik elkeseredettnek. Mint mondják, az önkormányzatban legalább az egyetértés megvan. S ez, manapság, nem kevés. (b.k.I.) Fotó: Páti Nagy Bence „Meneszett” menetlevél — új rendszámú teherautók Szigorúbb követelmények a pályakezdő fuvarozóknál Annak idején—az állami autók benzinjegyes világában — kötelező volt a menetlevél használata, amit bármelyik rendőr, vagy KPM-es ellenőr kérhetett és ellenőrizhetett. Az állami autók megszűntéből ésszerűen következik, hogy megszűnik a menetlevél is, azaz, vannak kivételek. Marics Andrással, a Fejér Megyei Közlekedésfelügyelet járműfelügyeleti osztályvezetőjével azokról az esetekről beszélgettünk, melyeknél ma is kötelező a menetlevél. A szakember tájékoztatása szerint ma menetlevelet csak tehergépjárművek esetében kell vezetni. Tehergépjárműnek pedig az minősül, amelyiknek forgalmi engedélyében ez szerepel. Egyik leggyakoribb „félreértés” azon gépjárművek esetében tapasztalható, melyek látszólag személygépkocsi-szerűek, ám a forgalmi engedélyben mégsem ez szerepel. Nyilvánvaló és alapvetően mérvadó a forgalmi engedély. Tisztázandó a szakember szerint egy másik fogalom is, mégpedig a közúti szolgáltatásé. Ezek szerint, közúti szolgáltatásnak minősül, ha valaki térítés ellenében, — tehát nem saját üzletének feltöltésére, vagy más egyéb, de saját célra — használja gépjárművét (ez esetben fuvarlevél is szükséges). A közúti szolgáltatás tehát lehet teher, vagy személyszállítás. A teherfuvarozási fronton mára kialakult áttekinthetetlen helyzet tisztázására törvény is született. Ennek szellemében az áruszállítást most kezdeni szándékozóknak elég kemény követelményeknek kell megfelelniük, a már ebben az ágazatban tevékenykedők jövő év közepéig türelmi időt kaptak. A pályakezdő fuvarozóknak tanúsítaniuk kell személyes megbízhatóságukat, megfelelő szakmai alkalmasságukat és pénzügyi teljesítőképességüket, vagyis: Nem lehet az illető büntetett előéletű, s a szakmai érdekképviseleti szervnek igazolnia kell, hogy piaci magatartása nem sérti meg a normákat. Igazolni kell azt is, hogy az illető rendelkezik megfelelő szakmai ismeretekkel és betartja a gépjárművekre vonatkozó műszaki és biztonsági előírásokat és ezt alkalmazottaival is betartatja. Rendelkezik a szükséges vállalkozói ismeretekkel. A pénzügyi teljesítőképesség azt jelenti, hogy elegendő tőkével rendelkezik és ennek legalább 50 százaléka saját. Mindezen feltételek a belföldi fuvarozásra vonatkoznak, s az engedélyeket a közlekedésfelügyelet adja ki. A nemzetközi fuvarozás alapfeltétele a kétéves hazai gyakorlat. Egyébként a jövőben új, sárga rendszámot kapnak a teherszállítók is. p.i. RÖVIDEN A környezetvédelemről Sárbogárdon A „Találkozás a miniszterrel” elnevezésű rendezvénysorozat következő fórumát 1995. november 2-án, 17.00 órai kezdettel tartják a sárbogárdi polgármesteri hivatalban. Témája: A területfejlesztés és az önkormányzatok. A fórum vendége és egyben előadója dr. Baja Ferenc Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter lesz. Megyei diákinformációs napok Diákinformációs fórumot tartanak Székesfehérváron a megyeházán, 1995. november 3-4-én. A rendezvény résztvevői a megye középiskolás diákjai, házigazdái a Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár és Dunaújváros Megyei Jogú Városok Önkormányzatai lesznek. A meghívottak között szerepelnek a pozsonyi Diákhálózat képviselői és három város diák-polgármestere. A fórum célja a megye diákságának látókörét kibővítve lehetőséget adni a közös ügyek közös megbeszélésére. A két nap során az együttműködés alternatíváit tárják a fiatalok elé. Ezen kívül megismerhetik az általános diák- és diákönkormányzati jogokat, a megyei és országos diákszerveződéseket, a Fejér megyei fiatalokat segítő szervezeteket és alapítványokat. Vasutas bértárgyalások Továbbra sem született megállapodás a MÁV és a vasutas-szakszervezetek közötti bértárgyaláson. Kedden a munkáltató csak anynyiban változtatta korábbi javaslatát, hogy ígéretet tett: hajlandó meghosszabbítani a kollektív szerződés hatályát 1996. december 31-éig. Szabó Tivadar, a MÁV személyügyi igazgatója hangsúlyozta: a hosszabbításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatónak és a szakszervezeteknek sikerül megegyezniük a végkielégítés, a 13. havi fizetés, a motivációs rendszer és a távolléti díj alkalmazásának kérdéskörében. A MÁV és a szakszervezetek viszont megállapodtak abban, hogy a tárgyalást jövő héten kedden folytatják. A jövő heti megbeszélésen a MÁV vezérigazgatója is jelen lesz. Emelkedhetnek a gyógyszerárak Átlagosan 35 százalékos, számos gyógyszer esetében viszont ennél jóval magasabb áremelésre is számíthatunk jövőre, amennyiben az egészségbiztosító 1995-ben csak 70 milliárd forintot fordíthat gyógyszerár-támogatásra. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége mégis ilyen nagyságrendű előirányzatot támogatott. A legjelentősebb áremelés az alaplistás gyógyszereknél következne be, azoknál, amelyeket a krónikus betegek és az idősek a legtöbbet használnak. Ezek áremelését a tervek szerint január 1- jétől a lakosságra hárítanák.