Fejér Megyei Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Megismétlődhet-e a 63-as székesfehérvári „árvíz”? A csatornahálózat kapacitása elegendő lehet Bizonyára a fehérváriak kö­zül még sokan emlékeznek az 1963-as év tavaszára, amikor a hirtelen olvadás következtében kilépett medréből az Aszalve­­gyi árok és elöntötte a Haleszt, mely egy ideig „szükségtározó­ként” funkcionált. Aztán már az sem bírta a rengeteg vizet, s a Sorompónál elkezdett ömleni az árvíz, végig a Budai úton, egé­szen a Teleki Blanka Gimnáziu­mig, ahol is az egykori Gyöngy­virág cukrászda előtt gépkocsik tengelyéig érő áradat keletke­zett. A múlt heti tetemes meny­­nyiségű hó kapcsán felmerül a kérdés, hogy hirtelen olvadás e­­setén megismétlődhet-e az 1963-as fehérvári árvíz? A té­mában szakemberek vélemé­nyét kértük. Karászi Gáspár, a Fejérvíz Rt. műszaki igazgató helyettesétől megtudtam, hogy a városi csapadékvíz-hálózat történelmi múltra tekinthet visz­­sza, hisz a belvárosi csatornák­ról már 1913-as feljegyzéseket lehet olvasni. A teljes hálózat hossza 130 kilométer (ez kizáró­lag a fedett csapadékvíz-elveze­tésre vonatkozik) ezen kívül 18 kilométer hosszúságú a város alatt húzódó , egyébként csa­padékvíz-elvezetőként funkcio­náló patakok (Gaja, Jancsár- a Malom- és a Varga-csatorna) hossza. Ezek befogadóképessé­ge szinte korlátlan, ám sokkal nagyobb gondot okoz a fagyos i­­dőt követő, esetleges hirtelen ol­vadás alkalmával, hogy a városi vízlefolyók eljegesedtek, vagy eltömődtek, s a víz nem találja meg útját. Éppen ezért munkálkodik a Városgondnokság megfeszített erővel a lefolyók tisztításán, — mondta Fenyves Péter az intéz­mény vezetője, akitől megtud­tam azt is, hogy épp a 33 évvel ezelőttiekből okulva szükségtá­rozókat alakítottak ki a város­ban, melyek közül a gugásvöl­­gyi részint felfogja, másrészt vi­szont szabályozza a csapadék­víz elfolyását. Komolyra forduló helyzetben szükségtáro­zóként funkcionálhatnak a palo­tavárosi horgásztavak is, me­lyek szintje akár 1 méterrel is növelhető. A hirtelen olvadás veszélyeit mérsékelheti a hóel­szállítás, ám ennek költségessé­ge miatt csak a balesetveszélyes helyekről és az igen szűk utcák­ból tudják elvinni a havat. A­­mennyire örültek a palotavárosi­ak a hószállításnak, legalább olyan megdöbbenéssel tapasz­talták, hogy havat a garázsváros mögötti új parkolóba borítják, garantáltan tönkretéve azt, az ol­vadáskor. Egyébként a talajvíz növekedése is kellemetlen lehet, hisz a városi tűzoltóság ügyele­tes főhadnagya Horváth László elmondta, hogy januárban 10 esetben kellett már kimenniük elárasztott pincékhez szivat­­­tyúzni, az esetenként félméte­resre duzzadt talajvizet, pintér Egyelőre nem várhatóak újabb árvizek a folyók mentén Egyelőre nem fenyegetnek to­vábbi árvizek, ám tavasszal, a rendkívüli csapadékos tél idején összegyűlt nagy mennyiségű hó olvadásakor ismét megáradhat­nak a folyók és az átlagosnál na­gyobb lesz a belvízveszély is. A Kisalföldön és az Alföldön már eddig több mint 50 millió forintot költöttek a belvíz-mentesítésre. Mindezt Varga Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság veze­tője mondta el szerdai sajtóbe­szélgetésen. Az is elhangzott, hogy a szük­ségessé vált árvízvédelmi fejlesz­tések összköltsége 58 milliárd fo­rintot is meghaladja, ám ebből csupán 14,3 milliárd forint áll ren­delkezésre. Az elmúlt hetek rend­kívüli árvízvédelmi költségei 450 millió forintot tettek ki. A védmű­­vek helyreállítása a felhasznált a­­nyagok és eszközök pótlása pedig megközelítően 500 millió forint­ba kerül. Magyarország európai összehasonlításban előkelő helyet foglal el az árvizektől védett terü­letek felületét tekintve, így példá­ul a Tisza-völgy, a Duna-völgy 25 ezer négyzetkilométeren védett, miközben ez a felület Hollandiá­ban alig 15 ezer négyzetkilomé­ter. Magyarország a töltéshossza­kat illetően is listavezető Európá­ban, így nálunk 4500 kilométer hosszú töltéssel védik az árvíz ve­szélyeztetett területeket, miköz­ben ez Hollandiában alig 1500 ki­lométer. A sajtóbeszélgetésen fel­hívták a figyelmet arra, hogy rendkívüli károkat okoznak a víz­védelmi művekben a különféle rongálások, lopások, így tavaly 100 millió forintot is meghaladta a rézkábelek levágása, különböző alkatrészek eltulajdonítása által keletkezett károk értéke. Ha emelkednek a díjak, többen kérnek támogatást Fontos, hogy legalább a gyerek egyen meleg ételt mindennap Ha a kérdésben még nem is döntöttek, a legtöbb önkor­mányzatnál már elkezdték a szá­­mítgatásokat: mennyivel kell ahhoz emelni az iskolai-óvodai térítési díjakat, hogy nagyjából ki lehessen jönni a pénzből. Nem mindegy ugyanis, mit tesz­nek a gyerekek elé az asztalra: az ételeknek tartalmazniuk kell a megszabott kalória-, vitamin- és fehérjemennyiséget. Azok az intézmények, ahol saját konyhán főznek, talán va­lamivel jobb helyzetben van­nak. Fel lehet használni például a hússütésből maradt zsírt az uzsonnához, a maradék almából futja az ebéd mellé pitére vagy kompótra, és általában finomab­bak is az ételek, mint azokon a helyeken, ahonnan a központi konyháról viszik az ebédet. Fe­hérváron sok óvodában hetente egyszer gyümölcsnapot tarta­nak: ilyenkor a szülők is visznek egy-egy darab narancsot, ba­nánt. Van, ahol a konyhát ki­használva maguk tettek el lek­várt, befőttet, savanyúságot, hogy legyen telk­e a kicsiknek. Mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A nyersanyagnormát —­ ezt fizetik a szülők — évente egy­szer emelhetik az önkormány­zatok. Hogy mennyire, azt ala­posan meg kell gondolni — mondta a polgármester Polgár­iban. Már elkészült a tervezet, de visszavonták, mert újabb ár­emeléseket jelentettek be, és ki tudja, mi lesz még. Ha túl keve­set emelnek, az önkormányzat­nak kell állnia a különbséget, ha túl sokat, akkor a szociális támo­gatásokat kell növelni, hiszen lesz, aki nem tudja kifizetni a magasabb díjakat. Csőszön sem tudják még, mennyivel nőnek a térítési díjak, de mindenképpen emelni fognak: náluk eddig vi­szonylag alacsonyak voltak a normák, tekintettel a szülők ne­héz anyagi helyzetére. Sárbogárdon viszont már döntött a testület. Április elsejé­től 30 százalékkal kerül többe az étkezés a gyereknek: az oviban 87, az iskolában 118, a bölcső­dében 91 forint lesz a térítési díj és bevezetik a 45 forintos gon­dozási díjat is. A nagycsaládo­sok esetében a díj felét téríti az önkormányzat és a jövedelem alapján rászorulóknak is segít. Már a múlt évben is több kér­vény érkezett Móron a szülők­től térítési díj támogatásért. Jön­nek majd az idén is biztosan: az előzetes számítások szerint 20- 22 százalékkal kell többet fizet­niük az étkezésért. A nagycsalá­dosok itt is csak a díj felét fize­tik, de sok más rászoruló gye­reket is támogat a hivatal. A megyeszékhelyen még nem döntöttek az emelés mérté­kéről, de a szállongó hírek sze­rint 30-50 százalékkal is nőhet­nek az árak. Ma még a napközi, azaz a háromszori étkezés 111 forint, a csak ebédelők 71 forin­tot fizetnek. Az ovisok ellátása pedig 84 forintba kerül. Tavaly 48 millió forintot for­dított étkezési díj támogatásra az önkormányzat. Az erre vo­natkozó kérvényeket az intéz­ményekben kell beadniuk a szü­lőknek. A pedagógusok nem csak a jövedelem alapján bírál­nak, így talán valóban azok kap­ják a segítséget, akiknek szüksé­gük van rá. A hivatal ezt a támo­gatási kört szeretné bővíteni, hi­szen így legalább a gyerek biztosan eszik valamit. H.Cs. Kevesebb az influenzás megbetegedés Január utolsó hetében mint­egy 10 százalékkal csökkent az influenzás betegek száma. En­nek ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, tizen­öten életüket vesztették. A hat hete tartó járvány idején csak­nem 340 ezer embernél — a la­kosság 3,3 százalékánál — álla­pítottak meg az orvosok influen­zafertőzést, a vírus 93 embernél bizonyult végzetesnek — tájé­koztatták szerdán az újságírókat az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI). Az előző időszakhoz hason­lóan január 22. és 28. között is Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében beteged­tek meg a legtöbben; az ott élők 1,0-1,6 százaléka fordult orvos­hoz. Viszonylag kevés, a lakos­ság alig egy százalékát kitevő, influenzást regisztráltak viszont Baranya, Heves, Nógrád, So­mogy és Tolna megyében, a fő­városban. A szokásosnál még mindig háromszor magasabb a szövődményes esetek aránya, az influenzások 9,3 százalékánál tapasztaltak hörghurutot, tüdő­­gyulladást vagy egyéb betegsé­get is. Ez annak következmé­nye, hogy az emberek jelentős része már csak akkor megy be­tegállományba, ha súlyosbodik az állapota. A szakemberek sze­rint az influenzajárvány várha­tóan még egy hónapon át tart. Vita a biztonsági szolgálatokról Az Országgyűlés Nemzetbiz­tonsági Bizottsága szerdán tar­tott ülésén elfogadta annak a parlamenti határozatnak a terve­zetét, amely arra kötelezi a kor­mányzatot, hogy egy éven belül vizsgálja felül a biztonsági szol­gálatok szervezeti tagolását. Ezt Boross Péter mondta el az MTI kérdésére a tanácskozást köve­tően. A testület MDF-es elnöke emlékeztetett arra, hogy a nem­zetbiztonsági törvény elfogadá­sakor sokan úgy vélekedtek: Magyarországnak nincs szüksé­ge öt különböző szolgálat fenn­tartására. A határozati javaslat arra is módot ad a kormánynak, hogy a felülvizsgálat a törvény be nem vált részeire is kiterjed­jen. A bizottság többsége általá­nos vitára alkalmasnak találta az átvilágítási törvény tervezett módosítását is. A döntést megelőző vitában az ellenzéki képviselők kifejtet­ték, hogy véleményük szerint a javaslat nem felel meg az Alkot­mánybíróság idevágó határoza­tának. A nézetek különbözősége miatt a plenáris ülésen a bizott­ság többségi és kisebbségi véle­ménye is elhangzik majd. Amerikai tisztek látogatása Székesfehérváron (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai hadsereg tudja, hogy jelentősen megnehezítené ittlétüket a közvélemény ellen­szenve. Éppen ezért tartják fon­tosnak a kommunikációt a kato­nák és a lakosság, illetve azok képviselői között. Mint elmond­ta, a Somogy megyei közgyűlés elnökével hetente találkoznak, rendszeresek a kapcsolataik a közvetlenül érintett települések vezetőivel is. Bázisukra szerveztek már lá­togatást civilek számára, ezt folytatni szeretnék. A környék iskoláiba is ellátogatnak és a gyerekeknek is elmagyarázzák miért van szükség a jelenlétük­re. Egészségügyi tisztjeik ellá­togattak a kaposvári kórházba és az ottaniak viszonozták ezt. Az iroda fogadja a civil pana­szokat is. Eddig főleg az utak és néhány főút melletti ház meg­rongálódásáról kaptak jelzést. Az irodán dolgozók minden ész­revételt továbbítanak az illeté­kesekhez. A hadsereg Budapes­ten is tart fent irodát, ahol a nem­zeti szintű gondok megoldásá­val foglalkoznak. Az ezredes elmondta, hogy az amerikaik többsége kistele­pülésekről jött, ráadásul Afriká­ban vagy Haitin is szolgált, az it­teninél rosszabb körülmények között. A magyarok részéről megértést, segítőkészséget ta­pasztaltak. T.L. RÖVIDEN Törvény készül a versenykorlátozásról Az Országgyűlés elé ke­rül tavasszal a tisztességte­len piaci magatartás és a ver­senykorlátozás tilalmáról szóló törvény tervezete, mely a jelenlegi versenytör­vényt hivatott felváltani, mi­vel a privatizáció, a felszá­molási eljárások és a külföl­di tőke beáramlása folytán a piaci szerkezet nagymérték­ben átalakult. Erről tájékoz­tatták a sajtó képviselőit szerdán az Igazságügyi Mi­nisztériumban rendezett saj­tótájékoztatón. Az új tör­vény —az elképzelések sze­rint — nem tesz kivételt, hogy állami vagy magán-, külföldi vagy belföldi cég tanúsít-e versenykorlátozó piaci magatartást. A fo­gyasztók megtévesztése he­lyett a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolá­sáról rendelkezik és tiltja a fogyasztó választási szabad­ságát korlátozó módszere­ket. A tervezet monopolelle­nes, és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás ti­lalmát a vertikális kartellek­­re is kiterjeszti. Igazságügyi szakértői kamara alakul Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvény február 1-jén, csütörtökön lép hatályba. Az önkor­mányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestület létrehozása ré­sze az igazságszolgáltatás reformjának. A mintegy négyezer igazságügyi szak­értő eddig régiók szerint, e­­gyesületi formában, nem a teljes országot átfogó szer­vezettségben működött. Az új jogszabály értelmében február 1-jétől hat hónap áll rendelkezésre nyolc területi, regionálisan szerveződő szakértői kamara megalakí­tására. Ezt követően három hónapon belül létre kell hoz­ni az országos szervezetet is, a Magyar Igazságügyi Szak­értői Kamarát. Fiatal közgazdászok országos találkozója Hagyományosan Salgó­tarjánban rendezi a fiatal közgazdászok országos ta­lálkozóját a Magyar Köz­­gazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága. Az idei összejö­vetelre február 3-4-én kerül sor. A Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolán várhatóan 200 ifjú közgazdász részvételé­vel kezdődő szakmai tanács­kozáson napjaink legna­gyobb érdeklődéssel kísért témája, az államháztartási reform kerül terítékre. A szerteágazó témakörből a­­zokat a kérdéseket interpre­tálják az előadók, amelyek a legközelebbről érintik a fia­tal generációt. Hitelkártyák Magyarországon A közeljövőben megdup­lázza a telepített hitelkártya­kezelő terminálokat hazánk­ban a Cardnet Rt., jelentet­ték be tegnap. Milliárdos nagyságrendű készpénzfor­galom-csökkenést eredmé­nyezhet a bankkártyák elter­jedése. A cég a világszínvo­nalú VeriFone hitelkártya­kezelő terminálokat telepíti megrendelőihez.

Next