Fejér Megyei Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
1996. február 1., CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Megismétlődhet-e a 63-as székesfehérvári „árvíz”? A csatornahálózat kapacitása elegendő lehet Bizonyára a fehérváriak közül még sokan emlékeznek az 1963-as év tavaszára, amikor a hirtelen olvadás következtében kilépett medréből az Aszalvegyi árok és elöntötte a Haleszt, mely egy ideig „szükségtározóként” funkcionált. Aztán már az sem bírta a rengeteg vizet, s a Sorompónál elkezdett ömleni az árvíz, végig a Budai úton, egészen a Teleki Blanka Gimnáziumig, ahol is az egykori Gyöngyvirág cukrászda előtt gépkocsik tengelyéig érő áradat keletkezett. A múlt heti tetemes menynyiségű hó kapcsán felmerül a kérdés, hogy hirtelen olvadás esetén megismétlődhet-e az 1963-as fehérvári árvíz? A témában szakemberek véleményét kértük. Karászi Gáspár, a Fejérvíz Rt. műszaki igazgató helyettesétől megtudtam, hogy a városi csapadékvíz-hálózat történelmi múltra tekinthet viszsza, hisz a belvárosi csatornákról már 1913-as feljegyzéseket lehet olvasni. A teljes hálózat hossza 130 kilométer (ez kizárólag a fedett csapadékvíz-elvezetésre vonatkozik) ezen kívül 18 kilométer hosszúságú a város alatt húzódó , egyébként csapadékvíz-elvezetőként funkcionáló patakok (Gaja, Jancsár- a Malom- és a Varga-csatorna) hossza. Ezek befogadóképessége szinte korlátlan, ám sokkal nagyobb gondot okoz a fagyos időt követő, esetleges hirtelen olvadás alkalmával, hogy a városi vízlefolyók eljegesedtek, vagy eltömődtek, s a víz nem találja meg útját. Éppen ezért munkálkodik a Városgondnokság megfeszített erővel a lefolyók tisztításán, — mondta Fenyves Péter az intézmény vezetője, akitől megtudtam azt is, hogy épp a 33 évvel ezelőttiekből okulva szükségtározókat alakítottak ki a városban, melyek közül a gugásvölgyi részint felfogja, másrészt viszont szabályozza a csapadékvíz elfolyását. Komolyra forduló helyzetben szükségtározóként funkcionálhatnak a palotavárosi horgásztavak is, melyek szintje akár 1 méterrel is növelhető. A hirtelen olvadás veszélyeit mérsékelheti a hóelszállítás, ám ennek költségessége miatt csak a balesetveszélyes helyekről és az igen szűk utcákból tudják elvinni a havat. Amennyire örültek a palotavárosiak a hószállításnak, legalább olyan megdöbbenéssel tapasztalták, hogy havat a garázsváros mögötti új parkolóba borítják, garantáltan tönkretéve azt, az olvadáskor. Egyébként a talajvíz növekedése is kellemetlen lehet, hisz a városi tűzoltóság ügyeletes főhadnagya Horváth László elmondta, hogy januárban 10 esetben kellett már kimenniük elárasztott pincékhez szivattyúzni, az esetenként félméteresre duzzadt talajvizet, pintér Egyelőre nem várhatóak újabb árvizek a folyók mentén Egyelőre nem fenyegetnek további árvizek, ám tavasszal, a rendkívüli csapadékos tél idején összegyűlt nagy mennyiségű hó olvadásakor ismét megáradhatnak a folyók és az átlagosnál nagyobb lesz a belvízveszély is. A Kisalföldön és az Alföldön már eddig több mint 50 millió forintot költöttek a belvíz-mentesítésre. Mindezt Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője mondta el szerdai sajtóbeszélgetésen. Az is elhangzott, hogy a szükségessé vált árvízvédelmi fejlesztések összköltsége 58 milliárd forintot is meghaladja, ám ebből csupán 14,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az elmúlt hetek rendkívüli árvízvédelmi költségei 450 millió forintot tettek ki. A védművek helyreállítása a felhasznált anyagok és eszközök pótlása pedig megközelítően 500 millió forintba kerül. Magyarország európai összehasonlításban előkelő helyet foglal el az árvizektől védett területek felületét tekintve, így például a Tisza-völgy, a Duna-völgy 25 ezer négyzetkilométeren védett, miközben ez a felület Hollandiában alig 15 ezer négyzetkilométer. Magyarország a töltéshosszakat illetően is listavezető Európában, így nálunk 4500 kilométer hosszú töltéssel védik az árvíz veszélyeztetett területeket, miközben ez Hollandiában alig 1500 kilométer. A sajtóbeszélgetésen felhívták a figyelmet arra, hogy rendkívüli károkat okoznak a vízvédelmi művekben a különféle rongálások, lopások, így tavaly 100 millió forintot is meghaladta a rézkábelek levágása, különböző alkatrészek eltulajdonítása által keletkezett károk értéke. Ha emelkednek a díjak, többen kérnek támogatást Fontos, hogy legalább a gyerek egyen meleg ételt mindennap Ha a kérdésben még nem is döntöttek, a legtöbb önkormányzatnál már elkezdték a számítgatásokat: mennyivel kell ahhoz emelni az iskolai-óvodai térítési díjakat, hogy nagyjából ki lehessen jönni a pénzből. Nem mindegy ugyanis, mit tesznek a gyerekek elé az asztalra: az ételeknek tartalmazniuk kell a megszabott kalória-, vitamin- és fehérjemennyiséget. Azok az intézmények, ahol saját konyhán főznek, talán valamivel jobb helyzetben vannak. Fel lehet használni például a hússütésből maradt zsírt az uzsonnához, a maradék almából futja az ebéd mellé pitére vagy kompótra, és általában finomabbak is az ételek, mint azokon a helyeken, ahonnan a központi konyháról viszik az ebédet. Fehérváron sok óvodában hetente egyszer gyümölcsnapot tartanak: ilyenkor a szülők is visznek egy-egy darab narancsot, banánt. Van, ahol a konyhát kihasználva maguk tettek el lekvárt, befőttet, savanyúságot, hogy legyen telke a kicsiknek. Mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A nyersanyagnormát — ezt fizetik a szülők — évente egyszer emelhetik az önkormányzatok. Hogy mennyire, azt alaposan meg kell gondolni — mondta a polgármester Polgáriban. Már elkészült a tervezet, de visszavonták, mert újabb áremeléseket jelentettek be, és ki tudja, mi lesz még. Ha túl keveset emelnek, az önkormányzatnak kell állnia a különbséget, ha túl sokat, akkor a szociális támogatásokat kell növelni, hiszen lesz, aki nem tudja kifizetni a magasabb díjakat. Csőszön sem tudják még, mennyivel nőnek a térítési díjak, de mindenképpen emelni fognak: náluk eddig viszonylag alacsonyak voltak a normák, tekintettel a szülők nehéz anyagi helyzetére. Sárbogárdon viszont már döntött a testület. Április elsejétől 30 százalékkal kerül többe az étkezés a gyereknek: az oviban 87, az iskolában 118, a bölcsődében 91 forint lesz a térítési díj és bevezetik a 45 forintos gondozási díjat is. A nagycsaládosok esetében a díj felét téríti az önkormányzat és a jövedelem alapján rászorulóknak is segít. Már a múlt évben is több kérvény érkezett Móron a szülőktől térítési díj támogatásért. Jönnek majd az idén is biztosan: az előzetes számítások szerint 20- 22 százalékkal kell többet fizetniük az étkezésért. A nagycsaládosok itt is csak a díj felét fizetik, de sok más rászoruló gyereket is támogat a hivatal. A megyeszékhelyen még nem döntöttek az emelés mértékéről, de a szállongó hírek szerint 30-50 százalékkal is nőhetnek az árak. Ma még a napközi, azaz a háromszori étkezés 111 forint, a csak ebédelők 71 forintot fizetnek. Az ovisok ellátása pedig 84 forintba kerül. Tavaly 48 millió forintot fordított étkezési díj támogatásra az önkormányzat. Az erre vonatkozó kérvényeket az intézményekben kell beadniuk a szülőknek. A pedagógusok nem csak a jövedelem alapján bírálnak, így talán valóban azok kapják a segítséget, akiknek szükségük van rá. A hivatal ezt a támogatási kört szeretné bővíteni, hiszen így legalább a gyerek biztosan eszik valamit. H.Cs. Kevesebb az influenzás megbetegedés Január utolsó hetében mintegy 10 százalékkal csökkent az influenzás betegek száma. Ennek ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, tizenöten életüket vesztették. A hat hete tartó járvány idején csaknem 340 ezer embernél — a lakosság 3,3 százalékánál — állapítottak meg az orvosok influenzafertőzést, a vírus 93 embernél bizonyult végzetesnek — tájékoztatták szerdán az újságírókat az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI). Az előző időszakhoz hasonlóan január 22. és 28. között is Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében betegedtek meg a legtöbben; az ott élők 1,0-1,6 százaléka fordult orvoshoz. Viszonylag kevés, a lakosság alig egy százalékát kitevő, influenzást regisztráltak viszont Baranya, Heves, Nógrád, Somogy és Tolna megyében, a fővárosban. A szokásosnál még mindig háromszor magasabb a szövődményes esetek aránya, az influenzások 9,3 százalékánál tapasztaltak hörghurutot, tüdőgyulladást vagy egyéb betegséget is. Ez annak következménye, hogy az emberek jelentős része már csak akkor megy betegállományba, ha súlyosbodik az állapota. A szakemberek szerint az influenzajárvány várhatóan még egy hónapon át tart. Vita a biztonsági szolgálatokról Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szerdán tartott ülésén elfogadta annak a parlamenti határozatnak a tervezetét, amely arra kötelezi a kormányzatot, hogy egy éven belül vizsgálja felül a biztonsági szolgálatok szervezeti tagolását. Ezt Boross Péter mondta el az MTI kérdésére a tanácskozást követően. A testület MDF-es elnöke emlékeztetett arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény elfogadásakor sokan úgy vélekedtek: Magyarországnak nincs szüksége öt különböző szolgálat fenntartására. A határozati javaslat arra is módot ad a kormánynak, hogy a felülvizsgálat a törvény be nem vált részeire is kiterjedjen. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta az átvilágítási törvény tervezett módosítását is. A döntést megelőző vitában az ellenzéki képviselők kifejtették, hogy véleményük szerint a javaslat nem felel meg az Alkotmánybíróság idevágó határozatának. A nézetek különbözősége miatt a plenáris ülésen a bizottság többségi és kisebbségi véleménye is elhangzik majd. Amerikai tisztek látogatása Székesfehérváron (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai hadsereg tudja, hogy jelentősen megnehezítené ittlétüket a közvélemény ellenszenve. Éppen ezért tartják fontosnak a kommunikációt a katonák és a lakosság, illetve azok képviselői között. Mint elmondta, a Somogy megyei közgyűlés elnökével hetente találkoznak, rendszeresek a kapcsolataik a közvetlenül érintett települések vezetőivel is. Bázisukra szerveztek már látogatást civilek számára, ezt folytatni szeretnék. A környék iskoláiba is ellátogatnak és a gyerekeknek is elmagyarázzák miért van szükség a jelenlétükre. Egészségügyi tisztjeik ellátogattak a kaposvári kórházba és az ottaniak viszonozták ezt. Az iroda fogadja a civil panaszokat is. Eddig főleg az utak és néhány főút melletti ház megrongálódásáról kaptak jelzést. Az irodán dolgozók minden észrevételt továbbítanak az illetékesekhez. A hadsereg Budapesten is tart fent irodát, ahol a nemzeti szintű gondok megoldásával foglalkoznak. Az ezredes elmondta, hogy az amerikaik többsége kistelepülésekről jött, ráadásul Afrikában vagy Haitin is szolgált, az itteninél rosszabb körülmények között. A magyarok részéről megértést, segítőkészséget tapasztaltak. T.L. RÖVIDEN Törvény készül a versenykorlátozásról Az Országgyűlés elé kerül tavasszal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tervezete, mely a jelenlegi versenytörvényt hivatott felváltani, mivel a privatizáció, a felszámolási eljárások és a külföldi tőke beáramlása folytán a piaci szerkezet nagymértékben átalakult. Erről tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán az Igazságügyi Minisztériumban rendezett sajtótájékoztatón. Az új törvény —az elképzelések szerint — nem tesz kivételt, hogy állami vagy magán-, külföldi vagy belföldi cég tanúsít-e versenykorlátozó piaci magatartást. A fogyasztók megtévesztése helyett a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáról rendelkezik és tiltja a fogyasztó választási szabadságát korlátozó módszereket. A tervezet monopolellenes, és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát a vertikális kartellekre is kiterjeszti. Igazságügyi szakértői kamara alakul Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvény február 1-jén, csütörtökön lép hatályba. Az önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestület létrehozása része az igazságszolgáltatás reformjának. A mintegy négyezer igazságügyi szakértő eddig régiók szerint, egyesületi formában, nem a teljes országot átfogó szervezettségben működött. Az új jogszabály értelmében február 1-jétől hat hónap áll rendelkezésre nyolc területi, regionálisan szerveződő szakértői kamara megalakítására. Ezt követően három hónapon belül létre kell hozni az országos szervezetet is, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát. Fiatal közgazdászok országos találkozója Hagyományosan Salgótarjánban rendezi a fiatal közgazdászok országos találkozóját a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága. Az idei összejövetelre február 3-4-én kerül sor. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán várhatóan 200 ifjú közgazdász részvételével kezdődő szakmai tanácskozáson napjaink legnagyobb érdeklődéssel kísért témája, az államháztartási reform kerül terítékre. A szerteágazó témakörből azokat a kérdéseket interpretálják az előadók, amelyek a legközelebbről érintik a fiatal generációt. Hitelkártyák Magyarországon A közeljövőben megduplázza a telepített hitelkártyakezelő terminálokat hazánkban a Cardnet Rt., jelentették be tegnap. Milliárdos nagyságrendű készpénzforgalom-csökkenést eredményezhet a bankkártyák elterjedése. A cég a világszínvonalú VeriFone hitelkártyakezelő terminálokat telepíti megrendelőihez.