Fejér Megyei Hírlap, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., KEDD GAZDASÁG - KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A térségi kiegyenlítés pénzeit felosztották tegnap A megyei fejlesztési tanács első döntései (Folytatás az 1. oldalról) Némi vita alakult ki Sárbo­­gárd 138,8 millió forintos pályá­zatáról. Ők a távközlés fejlesz­tésére kérték a pénzt. Több ta­nácstag aggályosnak nevezte, hogy egy koncessziós telefon­­társaság ily módon állami támo­gatáshoz jusson. Végül úgy sza­vazták meg a pénzt, hogy cseré­be a térség települései jussanak tulajdonhoz a társaságban. Aba nagyközség pályázatán ismét fellángolt a vita. A telepü­lés kistérségi szennyvízelveze­tésre és tisztításra kért éves bon­tásban kétszer 46 milliós támo­gatást. A tanács azonban nem látta biztosítottnak, hogy meg­­kapják-e az állami céltámoga­tást. Ezért végül úgy foglaltak állást, hogy a település jövőre kapja meg a 46 millió forintot, a kért támogatás első részét. Ugyancsak vitatott volt a vaj­­tai önkormányzat pályázata. A tábor és a fürdő rekonstrukciójá­ra a tanács a fennmaradó pénz­összeget, mintegy 13 milliót szavazta meg, szemben a kért 23,8 millióval. Jóval nagyobb gondot okozott a tanácsnak a szintén 190 milliós nagyságren­dű célelőirányzatra benyújtott 85 pályázatok elbírálása. Az összes igény ugynis mintegy há­romszorosa volt a rendelkezésre álló pénznek. Azt a munkamód­szert választották, hogy sorra szavaztak a pályázatokról, bent maradjanak-e az érdemileg tár­gyaltak között. A lapzártakor még tartott megbeszélésen az el­ső tizenöt pályázatból kizárták a polgárdi szennyvízcsatorna-é­pítésre, a gyúrói belterületi út é­­pítésére, a baracsi általános ren­dezési terv felülvizsgálatára, az etyeki-pusztazámolyi csatorná­zásra, a sárosdi iskolaépítésre, a mohai útépítésre, egy magán­­személy tehénistálló építésére és Pátka szennyvízelvezetésére beadott pályázatát. Ez utóbbit azzal, hogy jövőre adják be is­mét, a többi zömét pedig azért, mivel nem térségi fejlesztésre vonatkoznak. A tanács döntéseire visszaté­rünk. T.L. Tanúsítvány a minőségről a Nehézfémöntödében 10 millió forintot költöttek a rendszer kialakítására (Folytatás az 1. oldalról) Több mint egy évet fordítot­tak az előkészületekre, amely során a 140 főt foglalkoztató tár­saságnál szemléletváltozást eredményező oktatás is volt — mondta az igazgató. A nemzet­közi kapcsolatokkal rendelkező vállalatok esetében szinte köte­lező valamilyen tanúsítvánnyal rendelkezni, s a Nehézfémöntö­de is ilyen, hiszen gyártmányai felét exportálja. A teljes egészében magyar tulajdonú társaság vezetése újabb eredményeket remél az ISO 9002-es tanúsítvány birto­kában. A cég az elmúlt évben is intenzíven fejlődött, a termelés volumenét 20 százalékkal tudta növelni, s az exportértékesítés aránya 33 százalékról 50-re nőtt. Az eredményesség másik bizonyítéka, hogy tavaly szep­tember óta kétszer is emeltek bért, összesen 35 százalékos mértékben — tájékoztatott Szombatfalvy Rudolf. Vezér­termékeik — a rudak, perselyek és profilok — keresettek Auszt­riában, Németországban, Dá­niában, Angliában, Franciaor­szágban és Spanyolországban is. A cég vezetése keleti és déli irányban is kutatja a partnereket — tudtuk meg az ügyvezetőtől, aki azt is elmondta: mintegy 10 millió forintot költöttek a rend­szer kialakítására, s ez biztosan megtérülő befektetés. Zs.F. Elnapolták az iparkamara tagdíjának felülvizsgálatát Parázs vita a napirend körül is a küldöttgyűlésen B. KISS LÁSZLÓ Szervezetének átalakításáról — a 12 osztályos kamarai rend­re történő áttérésről — határo­zott hétfőn a Fejér Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara kül­döttgyűlése. A küldöttgyűlés el­fogadta továbbá az ellenőrző bizottság a kamara 1995. évi te­vékenységről szóló beszámoló­ját, illetve az 1995. évi mérleget. Két ellenszavazat és négy tar­tózkodás mellett ugyancsak el­fogadták az ellenőrző bizottság­nak a szervezet idei évre szóló véleményét, amely szerint — i­­dézem — „tartható” a megyei kereskedelmi és iparkamara 1996-os büdzséje. A küldöttgyűlés kezdetén Osváth Csaba, a Kémény Rt. vezetője indítványozta: tűzzék napirendre a kamara 1996-os költségvetésének megtárgyalá­sát is, tekintettel arra, hogy amint azt napirend előtti felszó­lalásában kifejtette, a büdzséval kapcsolatos március 8-ai hatá­rozat — úgymond — nem tör­vényes módon született. A napi­rend módosítására tett javaslatot azonban a küldöttek többsége nem támogatta. Osváth Csaba felszólalására — mások mellett — Minárovits János, az Alba­­comp Rt. ügyvezető igazgatója reagált. Mint mondta, a gyakor­latlanságból elkövetett formai hibát, nevezetesen, hogy az el­lenőrző bizottság a költségvetés tervezetéről nem nyilvánított véleményt, éppen ezen a kül­döttgyűlésen korrigálják. Az igazi vitát azonban nem a napirend módosítására tett ja­vaslat, hanem a tagdíjak mérté­kének tervezett megváltoztatása robbantotta ki. Dr. Bartha Ist­ván, a Parmalat-Fejértej vezér­­igazgatója a tagdíj méltányos megállapításáért szállt síkra, s a fő tervezettel kapcsolatban három módosítást is indítványozott. E javaslatok egyike például arra i­­rányult, hogy a megyei kereske­delmi és iparkamara évi tagdíját az eddigi kétmillió helyett egy­millió forintba maximálják. A vita eredményeként végül olyan határozat született, miszerint a tagdíjrevízó kérdését ezúttal le­veszik a napirendről. A hétfői küldöttgyűlésén el­fogadták az etikai bizottság be­számolóját, a kamara etikai kó­dexét és az adatkezelésre vonat­kozó szabályzatot is. A Mikulás állandó lakhelye Közalapítványt hozott létre a nagykarácsonyi önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) Vállalta ezt többek között Kiss Péter munkaügyi minisz­ter, a Fejér megyei önkormány­zat, a Székesfehérvári Egyház­megye, a Magyar Posta, a Ma­gyar Mikulás­ Alapítvány és a Vöröskereszt. Nem reagált a fel­kérésre sem a Postabank, sem a Telesport főszerkesztője, pedig az elmúlt években volt szerepük a Nagykarácsonyhoz kötődő or­szágos rendezvényekben — saj­nálkozott a polgármester. A katolikus egyház már ta­valy is biztosította az épületet (képünk), ahol advent idején ta­lálkozhattak a faluba érkező gyerekcsoportok és családok a Mikulással. Az idei ünnepre már elkezdték csinosítani a Mi­kulás-házat, amelynek bebúto­rozását a szomszéd falu egyik iparosa vállalta, mintegy 110 ezer forint értékben. Ilyen, és ehhez hasonló felajánlásokat is várnak a gyerekek megörven­­deztetése érdekében, de külön­böző pályázatok útján is próbál­nak pénzhez jutni. zs.f. Szebényi Zsolt marad Bicskén a polgármester A Fejér Megyei Bíróság elutasította a megyei választási bizottság határozata ellen be­nyújtott jogorvoslati kérelmet. Miután a bíróság végzése ellen nem lehet fellebbezni, ez annyit jelent, hogy a bicskei polgár­­mestert továbbra is Szebényi Zsoltnak hívják. Az ügy előzményei már is­mertek. Szebényi (és az alpol­gármester, Lantos József) au­gusztus 15-én szóban lemond­­tak tisztségükről, majd ezt más­nap aláírt levelükben vissza is vonták. A bicskei helyi válasz­tási bizottság szeptember 16-án úgy határozott, hogy nem tűz ki időközi választást, mert megíté­lése szerint a lemondás egyolda­lú jognyilatkozatnak tekinthető, amely a választás kitűzéséig visszavonható. Egy helyi képvi­selő, Komáromi Kálmán kifo­gást nyújtott be a határozat el­len, mert úgy vélte, hogy a helyi választási bizottság törvénysér­tően mellőzte az időközi válasz­tás kiírását. A megyei választási bizottság azonban szeptember 20-án elutasította a panaszt. Komáromi emiatt jogorvos­lati kérelmet nyújtott be, ame­lyet szeptember 27-én hozott végzésében a megyei bíróság elutasított. Bár ebben az esetben a lényegen nem változtat, ha­sonló ügyekben azonban nyil­ván fontos lehet, hogy a végzés indoklása eltér attól, ami a vá­lasztási bizottságok(ok) határo­zatában olvasható. A bíróság megítélése szerint ugyanis a polgármesteri tisztségről, vala­mint a képviselői mandátumról csak írásban lehet érvényesen lemondani. Ezért a két bicskei tisztségviselő lemondó nyilat­kozata az írásbeliség hiányában érvénytelennek (semmisnek) te­­kinthető, azaz nem is volt mit visszavonniuk. Információink szerint Szebé­nyi Zsolt hamarosan, valószínű­leg még ezen a héten ismét mun­kába áll. (sz.z.) Büntet a Matáv, vonalat lop az impulzusbetyár Két hét türelmi időt kaphat a késedelmes fizető (Folytatás az 1. oldalról) . A nyolcadik-tizenhatodik napon azok kapnak levelet, akiknek a tartozása 5-10 ezer fo­rint között van, a harmadik hé­ten sima levél azokhoz érkezik, akik 5 ezer forint alatti összeget nem fizettek be. Csak a levele­zés után teszünk műszaki intéz­kedéseket, egyirányúsítjuk a vo­nalat. De ez már a következő hó­napban történik meg, vagyis, aki az augusztusi számláját nem fi­zette be és figyelmen kívül hagyta az első levelünket, az csak novemberben kap levelet az egyirányúsításról. A fehérvári körzethez tartozó 70 ezer előfizető 3-4 százaléka, aki valamilyen okból tartozik, és mindössze egy százalék körü­li azok száma, akiknek több ezer forint az adósságuk. A feledé­­kenység általában a legfőbb ok, összegyűjtik a befizetnivaló számlákat és elfelejtik feladni. — Ajánljuk ügyfeleinknek, hogy átutalással fizessenek, de ha ez nem megoldható, akkor a hosszabb postai utat kikerülve, inkább az ügyfélszolgálati irodában fizessék be a számlát. A év utolsó negyedében, vala­mikor a közeljövőben megnyit­juk új ügyfélszolgálati irodán­kat, ahol kulturáltabb körülmé­nyek közt várjuk előfizetőinket a Budai úti Trade Centerben. Lapunk másik panaszosa biz­tonsági őrként lett áldozat. A cégnél, amelyet óvott-védett, ki tudja hogyan, de „született” egy negyvenezres telefonszámla, az igazi fogyasztó nem jelentke­zett, így a fiatalembertől vonták le az összeget. Mások is álltak már úgy telefonszámlájuk fö­lött, hogy ők bizony ekkora ösz­­szeget nem csevegtek senkivel. Tehetünk valamit vonalunk vé­delme érdekében? — Sajnos, impulzusbetyárok nálunk is vannak. Gyakorlatilag az a gyerek, aki fizikából nem bukott meg nyolcadikban, az el­méletileg tud ilyet produkálni. A Matáv óriási összegeket költ arra, hogy a hálózatát biztonság­ban tudja, így van ez Fehérváron is. Két éve dolgozunk azon, hogy az elosztószekrényekhez illetéktelen ne férjen hozzá. De egy Mercedes autót is ki tudnak nyitni... Vidéken erre kevesebb a lehetőség, ha idegen nyúl az e­­losztódobozhoz, az feltűnik. A megyeszékhelyen a panelhá­zakban van a legtöbb gond, a tápszekrények könnyen hozzá­férhető helyen vannak. Ha az ügyfél bejelentése alapján ki­vizsgáljuk az illetéktelen tele­fonálást, mindezt nagyon jó ha­tékonysággal ki tudjuk deríteni. A számlázórendszerünk nagyon jó, kiderül belőle, hogy a zseb­pénz nem állja a szórakoztató hívásokat, vagy valóban „be­­tyárkodott” valaki. A részletes számlákat kevés magánelőfizető kéri, inkább a­­zok a cégek élnek vele, amelyek több vállalkozással vannak egy fedél alatt. Pátkán beépítenék a tetőt A pátkai képviselő-testület legutóbbi ülésén már a jövő évi terveket igyekezett körvonalaz­ni. Az általános iskola teteje be­ömlőfélben van, így az önkor­mányzat szeretné mielőbb hely­reállítani. Ha azonban belekez­denek, szeretnének a tetőtérben néhány helyiséget kialakítani, amely jó szolgálatot tenne a je­lenlegi 160 diáknak, akik több helyen tanulnak, de annak a 60 óvodásnak is, akik közül néhány hamarosan bekerül az intéz­ménybe. A korszerűsítés meg­valósítása érdekében már a műemlékvédelem szakembereit is megkeresték. A NAP Japán gazdasági küldöttség Budapesten A magyar-japán gazdasá­gi kapcsolatok további je­lentős fejlődése várható — fejezte ki meggyőződését Horn Gyula miniszterelnök abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben talál­kozott a másfél milliónál több japán vállalatot tömörí­tő Japán Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségével. A miniszterelnök szerint a­­mellett, hogy Japán Magyar­­ország második legfonto­sabb tengerentúli kereske­delmi partnere, s itthoni tő­kebefektetései is jelentősek, a gazdasági kapcsolatok te­rületén még számos kihasz­nálatlan lehetőség van. Egy­ben sürgette a viszonosság elvének nagyobb érvénye­sülését a két ország közötti árucsere-forgalomban. Ma­gyarország Japánba irányu­ló kivitele ugyanis mindösz­­sze egyötöde az onnan szár­mazó behozatalnak. Lakossági turista­valuta: csökkenő igény Augusztus végéig 250 millió dollárnyi konvertibi­lis valutát adtak el a pénzin­tézetek külföldi turistauta­záshoz a magyar állampol­gároknak, és ez kevesebb mint a fele a tavaly nyolc hó­nap alatt értékesített meny­­nyiségnek. A Magyar Nem­zeti Bankban hétfőn el­mondták, hogy az előzetes adatok szerint augusztusban 38 millió dollárt értékesítet­tek, a három nyári hónapban — júniusban, júliusban és augusztusban — pedig 103 milliót, míg tavaly ebben az időszakban 127 millió dol­lárt. Az idén nyolc hónap alatt 250 millió dollár fo­gyott, míg tavaly—elsősor­ban az év eleji leértékelési várakozás miatt — 557 mil­lió dollár. Míg tavaly au­gusztus végéig 1,3 millió al­kalommal vásároltak kon­vertibilis valutát a magyar állampolgárok, addig az i­­dén 750 ezer alkalommal. (A csökkenő valutavásárlásban bizonyára szerepet játszik a konvertibilis forintkártyák használatának terjedése is.) VALUTA Az MNB valutaárfolyamai _____Valuta árfolyamok_____ Corner Pénzváltó (MTI) Érvényben: 1996. szeptember 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 244,82 247,20 249,58 Ausztrál dollár 124,16 125,36 126,56 Belga frank (100) 498,96 503,97 508,98 Dán korona 26,75 27,02 27,29 Finn márka 34,33 34,67 35,01 Francia frank 30,37 30,67 30,97 Görög drachma (100) 65,03 65,68 66,33 Holland forint 91,57 92,49 93,41 ír font 250,78 253,25 255,72 Japán jen (100) 140,88 142,29 143,70 Kanadai dollár 114,90 116,01 117,12 Kuvaiti dinár 522,17 527,27 532,37 Német márka 102,73 103,76 104,79 Norvég korona 24,10 24,34 24,58 Olasz líra (1000) 102,96 103,97 104,98 Osztrák schilling 14,60 14,75 14,90 Portugál escudo (100) 100,97 101,97 102,97 Spanyol peseta (100) 122,18 123,39 124,60 Svájci frank 124,83 126,09 127,35 Svéd korona 23,67 23,90 24,13 USA-dollár 156,65 158,18 159,71 ECU (Közös Piac) 196,02 197,96 199,90 Dunaújváros, Vasmű úti Édességboltban Dózsa Gy. tér 2/b. Telefon: (25) 313-322, 404-308 ________Nyitva minden nap: 8-21 óráig. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 14.3000 14.6500 DEM 100.5000 102.5000 ITL 0.0995 0.1020 USD 153.0000 157.0000 Érvényes: 1996. október 1. Napközben árfolyamkorrekció lehetséges!

Next