Fejér Megyei Hírlap, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
8 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ÜNNEPI MELLÉKLET 1996. október 22., KEDD KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET (Szombat reggel 7 órától, hétfő reggel 7 óráig.) Székesfehérvár város környéki községek központi ügyelete: Székesfehérvár, Sarló u. 25/a. Tel.: 340-152. A következő községek részére: Csór, Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Moha, Szabadbattyán, Kőszárhegy, Tác, Urhida, Soponya, Csősz, Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Jenő, Lovasberény, Pátka, Zámoly. Seregélyes, orvosi ügyelet Széchenyi u. 4. Tel.: 06/60/460-517. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Enying, Mátyásdomb, Lepsény, Mezőszentgyörgy): dr. Rónavölgyi Erzsébet Enying, Szabadság tér 14. Tel.: 372-226. 2. körzet (Polgárdi, Kisláng, Füle): dr. Rácz Géza Polgárdi, Kossuth u. 80. Tel: 06/20/419-800. 3. körzet (Martonvásár, Tordas, Baracska): dr. Simon Endre Martonvásár u. 4. körzet (Velence, Kápolnásnyék, Pákozd, Pázmánd, Vereb, Nadap, Sukoró, Pettend): folyamatos orvosi ügyelet Velence, Tópart u. 34. Orvosi rendelő. Tel.: 472-242. Gárdonyban: Agárd, Gárdony, Zichyújfalu, Dinnyés. Ügyelet helye: Gárdony, Szabadság u. 12. Telefon: 355-151. (Szombaton fogorvosi ügyelet nincs.) Bicske és környéke: 1. körzet (Bicske és környéke, Szár, Szárliget): Bicske, Kossuth téri orvosi rendelő. 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Vérteskozma, Gánt, Bodmér, Móriczmajor, Kőhányás): dr. Wiesler Ferenc Csákvár, orvosi rendelő. Szabadság tér 6. Tel.: 354- 269. 3. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Felcsút, Vértesacsa, Tabajd): dr. Milvius Lóránt Vál, Vajda u. 36. Tel.: 353-462. 4. körzet (Etyek, Háromrózsa, Dávidmajor, Göbölpuszta): dr. Papp Ferenc Etyek, Alcsúti u. 3. Tel.: 353-634, ill. 06/20/429-535. Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd, Pusztaegres): folyamatos orvosi ügyelet, Sárbogárd, rendelőintézet. 2. körzet (Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég): dr. Oravecz Éva Lajoskomárom, Ozorai u. 1. Tel.: 06/30/390-833. 3. körzet (Dég, Igar, Mezőszilas): dr. Vámos Júlia Igaz. 4.1. körzet (Sárkeresztúr, Sárszentágota, Kálóz): dr. Juhász László Sárszentágota. 4.2. körzet: (Aba): dr. Kassai József Aba, István tér 14/a. Tel.: 430- 033. 5. körzet: (Sárosd, Hantos, Nagylók, Szabadegyháza): dr. Kovács Jenő. Az ügyelet helye: Sárosd, Szabadság tér 3. Tel.: Sárosd 13., ill. 06/60/460-525. 6. körzet: (Cece, Alap, Alsószentiván, Vajta, Sáregres): dr. Leposa Zoltán Cece, Jókai u. 11/a. Tel.: 93. Dunaújváros és környéke. Az ügyelet telefonszáma: 06/ 20/385-555. (Pusztaszabolcs, Adony, Kulcs, Rácalmás):dr. Glashütter Csaba Adony, Kossuth L. u. 8. (Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz), dr. Horváth István Beloiannisz, Szept u. 10. Tel: 06/60/392-525. Mór város és vonzáskörzete, központi orvosi ügyelet Móron, a rendelőintézetben, Tel.: Mór 407-041. A Székesfehérvár városi felnőtt háziorvosi ügyelet (Sarló u. 25/a.) új telefonszám: 340-152. Gyermekeknek Fehérváron, a Vízivárosi lakónegyed orvosi rendelőben. Tel.: 311-021. Szülésre felkészítő program hétfői napokon délután 5 órakor, a Fejér Megyei Nővédelmi Központban. (Székesfehérvár, Várkörút 6.) Fogorvosi ügyelet a Szekfű Gy. u. 7. sz. alatt, a megye lakosságának, szombaton, vasárnap, reggel 8 órától, délután 14 óráig. Dunaújvárosban: Felnőtteknek és gyermekeknek a rendelőintézetben, Vasmű u. 10. sz. alatt. Fogorvosi ügyelet az Építők útja 2. szám alatt szombaton 8-15 óráig, vasárnap 9-18 óráig. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Az ügyelet szerda reggel 7 órától, csütörtök reggel 7 óráig tart. Betegellátási ügyeletek: Bicske és környéke: 1. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Bicske, Etyek, Szár, Mány, Vértesacsa, Tabajd): dr. Bertóti Béla Bicske, Ady E. u. 14. Tel: 350-524. 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Gánt, Vérteskozma): dr. Takács Rudolf Csákvár, Berényi u. 7. Tel.: 354-193. 3. körzet (Mór, Bodajk, Csókakő, Pusztavám, Balinka, Bakonycsernye, Nagyveleg, Magyaralmás, Isztimér, Sőréd, Fehérvárcsurgó, Csákberény, Kincsesbánya, Bakonykúti): dr. Karády Sándor Magyaralmás. Tel.: 441- 804. Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd I-H., Pusztaegres, Mezőgazdasági Kombinát IV. ker., (Nagyhörcsök): dr. Pál István Sárbogárd, Ady E. u. 226. Telefon: 360- 207. 2. körzet (Alsószentiván, Cece, Igar, Alap, Mezőszilas): dr. Lauber János Cece, Tanácsköztársaság u. 95. Tel.: 06/60/460-256. 3. körzet (Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég, Pélpuszta): dr. Bónis Árpád Lajoskomárom, Komáromi u. 9/e. Tel.: 7. 4. körzet (Sárosd, Kálóz, Hantos, Nagylók, Szabadegyháza, Sárkeresztúr és Sárszentágota): dr. Keszthelyi Gábor Sárkeresztúr, Szent I. u. 3. Tel.:4. Székesfehérvár és környéke: 1. körzet (Baracska, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Martonvásár, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Velence): dr. Berta Gyula Velence, Vihar u. 7. Tel.: 472-310. 2. körzet (Aba, Seregélyes): dr. Nagy Péter Seregélyes, Jókai u. 1. Tel.: 447-072. 3. körzet (Csór, Iszkaszentgyörgy, Lovasberény, Pákozd, Moha, Pátka, Sárkeresztes, Vereb, Zámoly): dr. Kovács Pál Iszkaszentgyörgy, Kossuth tér з. Tel.: 441-018. 4. körzet (Füle, Jenő, Csősz, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida): dr. Tordai Imre Székesfehérvár, Munkácsy M. u. 4/b. Tel.: 315-368. 5. körzet (Kisláng, Enying, Mátyásdomb, Lepsény, Mezőszentgyörgy): dr. Szűcs Ferenc Enying, Semmelweis IOS Tol ■ T70_filT. Dunaújváros és környéke: 1. körzet (Besnyő, Ercsi, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Iváncsa, Beloiannisz, Adony, Perkáta, Kulcs, Rácalmás): dr. Szász Károly Adony, Árpád u. 19. 2. körzet (Dunaújváros, Nagyvenyim, Mezőfalva, Baracs, Előszállás, Nagykarácsony, Kisapostag): dr. Bodolai György Előszállás, Nagykarácsonyi u. 1/a. Tel.: 06/30/577-381. Székesfehérvár. (A megyeszékhely közigazgatási területe): dr. Radics József Székesfehérvár, Feledi u. 3. Tel.: 304-685. Állatkórház. Rendelési idő: hétköznap: 8-20-ig, szombaton: 8-12-ig. Állandó hétvégi és éjszakai ügyeleti szolgálattal áll az állattartók rendelkezésére. Cím: Székesfehérvár, Homok sor 7. Tel.: 316-419. Fehérváron állatorvosi ügyeletet tart. Vértanú u. 19. sz. alatt dr. Skultétiné dr. Kovács Katalin munkaszüneti, vasárnap és ünnepnapokon nappal 9-12 óráig. Tel.: 315-638. Dr. Koós Mihály kisállat-specialista, klinikus szakorvos. Székesfehérvár, Prohászka u. 42/a. Ügyelet, szombat: 8-10-ig, vasárnap: 18-20-ig. Tel.: 22/ 347-459. Sürgősségi esetekben telefonos egyeztetés alapján, hét közben 9- 12-ig és 16-19-ig. Kőrösmezei utcai rendelő (Öreghegy) dr. Vanatka Zsolt (lakás, tel.: 339-247) szombaton 11-12 óráig. Tel.: 06/30/477-272. Palotavárosi Kisállatklinika (Sziget u. 19., park felől) szombat: 9-10 óráig. tel.: 06/30/477-272. A Fehérvár Állatklinika Kft. rendelései: Fűtőház u. 1.: 0.00-24.00 óráig. Kassai u. 37.: hétfőtől-péntekig 16.00- 19.00-ig. Szombat: 9.00-12.00-ig. Telefonszám: 22/338-238, 301-800. Hatósági ügyeletek: Dr. Kovacsik Ödön Kápolnásnyék, Balassa u. 1. Tel.: 368-021. Dr. Keszthelyi Gábor Sárkeresztúr, Szent I. u. 3. Tel.: 4. Dr. Bodolai György Előszállás, Nagykarácsonyi u. 1/a. Tel.: 06/30/ 577-381. Dr. Szűcs Ferenc Enying, Semmelweis I. u. 28. Tel.: 372-602. Dr. Nagy Péter Seregélyes, Jókai u. 1. Tel: 447-072. Az állatszállításokat, illetve a húsvizsgálatokat csak a hatósági ügyeletesek végezhetik. A munkatorlódások elkerülése érdekében kérjük ezeket 24 órával az esedékesség előtt bejelenteni. Negyven éve már kedd volt. Egészen biztosan kedd. Ezen nem is vitatkozik senki, annál inkább, hogy valójában mi is volt azon a keddi napon, most kereken négy évtizede. Kétségbevonhatatlan, hogy 1956 eloszthatatlanul egy, még akkor is, ha — természetesen — másképp gondol rá, akinek történelmi esemény, és megint másképp, akinek emlékezésébe gyász vegyül. Az, aki fegyvert fogott, akár a barikád egyik, vagy másik oldalán (még ha e negyven év alatt hivatalosan néhányszor megváltozott, hogy melyik volt az egyik oldal, és melyik a másik). Vannak, akik a romokra emlékeznek, mások a tankokra, amelyekből a romboló ágyúgolyók jöttek. Tudományosan elfogadottnak mondható, hogy új nézetek közé régiek keveredtek, de az is, hogy a magyar ügy, a hangoskodóan hallgatag Európa, s a lármásan tétlen világ sorsfordító alkalma lett. • Megváltozott Európa és megváltozott a világ, ha nem is egy csapásra (bár csapásokban igazán nem volt hiány akkoriban), de kétség nem fér ahhoz, hogy 1956 után senki sem tehetett úgy, mintha semmi sem történt volna. Akik a változatlanság mellett tették le voksukat, azok is másképpen kezdtek gondolkodni és olykor cselekedni is. A nyolcvanas években már nyilvánvalóvá lett, hogy szinte semmi sem maradhat úgy, ahogy azelőtt, vagy még előbb volt, és senki sem maradhat, minthogy nem is maradt ugyanaz, mint aki azelőtt volt. S most a kilencvenes években? Amikor — sokak szerint — állni látszik az idő? Az idő, amely akkor meglódult vagy megrendült, s vele megrendült sokakban a meggyőződés, hogy mindenki felelős mindenért és mindenkiért. Most, amikor oly sokaknak csak az a fontos, hogy magukkal törődjenek, a maguk világát építsék, a maguk jelenét és jövőjét kaparják ki akár azok alól a romok alól, amelyekké világok (országok, rendszerek, tervek, családok és egyének) omlottak össze? Magukba? Semmivé? ígéretté? Mennyi idő telt el azóta? Elszaladtak az évek, mintha nem is évtizedek, hanem legalábbis évszázadok lettek volna. Megváltozott-e a világ csakugyan, vagy inkább fejtetőre állt? Kavarog az idő, meg is keveredett talán, s az ember? Szédül vagy szédeleg, szédít másokat vagy bágyadtan félreáll, megtámaszkodik, ha van hol, hová, s miért támaszkodjék. Szép szavak hangzanak el, de akad hangzavar is, kongatnak vészharangot, sőt, halálharangot, egyik a fülét fogja be, másik a szemét szorítja össze, ki hangoskodik, ki magába száll, elcsendesedik és elszántan előre néz, mert e századoknyi négy évtized semmiképpen sem tunyaságra, még kevésbé önzésre vagy önigazolásra késztet, hanem felelősségvállalásra és jövőépítésre. Zászlók lengenek, szónoklatok hangzanak. Koszorúk. Háromszázegyes parcella. Évforduló? Korszakváltás? Minden ünnep ereje a rá következő hétköznapokban van. Naponta dől el, hogy ki miképp vélekedik arról a keddi napról, meg ami a világjáró tíz nap alatt, s aztán a negyven esztendőben történt. Az idő nemcsak múlik, telik vagy enyészik: az idő magával ragad és mindennap megkérdez: emlékeznek-e majd miránk, s hogyan, évek, évtizedek múlva? Zay László A múlt megismerése önmagunk megértése felé is utat nyit A régész, aki segít legyőzni az otthontalanságot, a történelmi tériszonyt „Az az ember, aki nem tudja, hogy kinek az utódja, vannak-e egyáltalán ősei, természetesen nem biológiai értelemben, az hontalan lesz. Aki útravalóul csak meg nem szentelt, mert nem is megszentelhető külsőséges viselkedési szabályokat kap örökbe, az létét súlytalannak érzi, híján van a múlthoz, az élethez kötő emberi-erkölcsi gravitációnak.” Ancsel Évának a polgári individuum otthontalanságáról, a történelmi tériszonyról fogalmazott sorait hűséggel őrzöm, gyakorta idézem, mert magam is sűrűn tapasztalom mennyire szenved a mai ember a tradíció erejű kötelmek hiányától. A tradíciók kötőanyaga ugyanis nemcsak a múlthoz fűz bennünket, hanem a jövőhöz is, amenynyiben eligazít a továbbhagyományozás kötelezettségének teljesítésében, tehát az utódokhoz való viszonyban. Miért fontos a hagyomány, a kötődés egy szűkebb hazához, közösséghez? Az embernek csak egy maga teremtette fundamentumról, egy magára szabott térben tud félelem, szédülés nélkül szétnézni, ez a biztonsági minimuma a léleknek és a szellemnek. A tradíciók az idő kötőanyagai, s ezek nélkül a súlytalanság állapotába kerülhetünk, elveszíthetjük a folytonosságot is. Többek között ezért jut hangsúlyos szerep a hon-, a hely-, az önismeretnek, a helytörténeti mozgalmaknak. Örök vágya az embernek, hogy legalább abban a szűkebb térben, ahol megveti a lábát, ahol van mibe megkapaszkodnia, legalább abban érezthesse magát otthon. A nagyvilágban ugyanis egyre több az ismeretlen, a bizonytalansági tényező, az olyan jelenség, ami nem rajtunk múlik, az olyan történés, amihez nincs közünk. Az önismeret fontosságát erősíti meg Hatházi Gábor, a Szent István Király Múzeum régésze. — Az ember lehet autonóm, szabad polgár, ha nem ismeri nemzete és saját családja múltját, szűkebb és tágabb hazája történelmét? — Herodotostól Babits Mihályon át László Gyula profeszszorig, sokan megfogalmazták már a lényeget: múltunk jobb megismerésén keresztül önmagunk megértése felé lelhetünk utat, s hogy egy gyökértelen nép lényegében olyan, mint egy gyökértelen ember. Jómagam hiszek ebben, bár nehezemre esik ilyen elvonatkoztatva beszélni róla, inkább csinálom. — A lokális világképek és morálok (is) megrendültek. A kaotikus sokféleségben, a súlytalanság állapotában mit jelenthet egy olyan munka, mint például a frissen megjelent Perkáta története? — Számomra is meglepően sokat és megvan ennek a maga „fejlődéstörténete”. Ezúttal csak egy érzelmi motívumot emelek ki. A szűkebb pátria iránti szeretet szinte mindanynyiunkban jelen van, és újabban megnyilvánulási lehetőséget, teret kér. — Milyen hely- és önismeretet segítő munkában vett részt a közeli múltban, milyen témákon dolgozik? — Egyik legfontosabb feladat számomra az említett Perkáta története volt. Közel tízesztendős feltárási és régészeti munkálatokat zárt le, így is mondhatom: koronázott meg a kötet, amely a kezdetekkor csupán távoli vágyálomnak tűnt. A millecentenáriumi monográfia igazi csapatmunka volt. Az önkormányzat teremtette elő a pénzt. Szerkesztő- és szerzőtársam Erdős Ferenc, a többi szerző: Hári Gyula, Pongrácz Zsuzsanna, Varró Ágnes, B. Horváth Jolán, Sajbán Tibor, Vágó Csaba. Mindenki, aki részese volt a feladatnak, a helyi anyaggyűjtés során ugyancsak beleszeretett Perkátába. A könyvbemutató napján nyílt meg a helytörténeti gyűjtemény Perkáta évezredes képekben címmel. A falu közadakozása révén telt meg a kiállítás eredeti tárgyakkal. Minden nagyképűség nélkül állíthatom: a közös munka nyomán igazi érték született, s ez az iskolai oktatásba is beépíthető. Ami egyéb feladataimat illeti, most jelent meg a Sárvíz völgyében hajdan élt besenyők emlékeit taglaló tanulmányom. Már nyomdában van Kovács Gyöngyivel, az MTA Régészeti Intézetének munkatársával közösen írt témánk, Vál középkori és török kori történetét, régészeti hagyatékát dolgoztuk fel. Megjelenését többek között a község és a megyei önkormányzat kulturális bizottságának anyagi hozzájárulása teszi lehetővé. Kéziratban van a mezőföldi kunság históriáját összegző munkám, „csupán” a kiadáshoz szükséges pénzeket kell előteremtenem. A következő szép feladat Csókakő vára. Az 1962- ben helyreállított műemlék napjainkra életveszélyes állapotba került, ám a helyiek lelkesedése a szó valódi értelmében hegyeket képes megmozgatni. A helyi önkormányzat támogatásával várbarát egyesület alakult, amely ha kell társadalmi munkával, ha kell a műemléki és múzeumi szakhatóságok kedves, lelkes, de kérlelhetetlen noszogatásával lendíti előre az ügyet: a régészeti feltárások beindítását, a rogyadozó falak helyreállítását. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és az OMVH anyagi támogatása révén az első megerősítő munkák már megindultak, jövőre sor kerülhet az ásatásokra is. — Úgy tudom,a hantosiak is számítanak magára. — Igen, Hantoson a kun székközpont régészeti megkutatására kértek fel a helyiek. Megvalósítására, amelyet a Mezőföldi Népfőiskola is támogat, tőlük telhetően komoly pénzt és nyári diáktábor szervezését ajánlották fel. Kápolnásnyék Árpád-kori falujának megkutatásához hasonló segítséget ajánlott fel — egyelőre saját lehetőségeit felkínálva — egy helyi vállalkozó. — Lám — összegzi Hatházi Gábor —, úgy tűnik, a hozzám hasonlók megmosolygott „bolondságai” mégsem értelmetlenek. Valami megindult, és lassan működni kezd. Zágoni Erzsébet PERKATA TÖRTÉNETE