Fejér Megyei Hírlap, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ikarus-kronológia, avagy „ígéretekkel tele a padlás” A távol-keleti érdeklődés nem éppen újkeletű • B. Kiss László A közlekedési miniszter tá­mogatja, hogy az Ikarus Rt. részt vegyen a Volán társaságok buszrekontstrukciós programjá­ban, s a híradások szerint, el­mondta azt is Széles Gábornak, a cég elnök-vezérigazgatójá­nak, hogy Távol-Kelet több or­szágában is érdeklődnek a ma­gyar autóbuszok iránt. A dolog igen ígéretesen hangzik, ám talán nem árt emlé­keztetni az olvasót arra, hogy az Ikarust egyszer már csalódás ér­te egy Volán tender alkalmából. Továbbá arra is, hogy az érdek­lődés nem mondható újkeletű­nek. Az elmúlt években több, keletről érkezett államférfi is el­látogatott az rt. székesfehérvári gyárába, s ezen alkalmakkal nem fukarkodtak az ígéretekkel. Az Ikarus mindazonáltal ma ott tart, ahol tart. De tegyünk egy röpke — a teljesség igényét nélkülöző — visszapillantást, amelyhez jó se­gítséget adnak a Fejér Megyei Hírlap korábbi lapszámai. A Volán tender révén erősen remélik, hogy a belföldre gyár­tandó három-négyszáz autóbusz helyett ennek dupláját készíthe­tik — adott hangot reményének, a lap hasábjain 1994 elején a fe­hérvári üzem igazgatója. A cég Indonéziából 285 busz, Iránból félezer busz gyártására kap megrendelést. Ennek az évnek a tavaszán lá­togat el Fehérvárra a thaiföldi miniszterelnök-helyettes, aki­nek látogatása kapcsán hangzik el, hogy az ötven darab fenék­vázra szóló szerződés után to­vábbi négyszáz jármű eladásá­ról tárgyalnak. Ekkor, és a thai hercegnő nem sokkal későbbi Ikarusbeli vizitje során is meg­fogalmazódik a remény, hogy az Ikarus a thaiföldi tömegköz­lekedés korszerűsítését célzó program keretében akár ezer au­tóbuszt is értékesíteni tudna. A nyáron a fehérvári főmér­nök viszont már azt hangoztatja a Volánok számára itt gyártandó 155 busz kapcsán, hogy „az Ika­rus ennél jóval többre számí­tott”. Ugyanezen a nyáron az orosz miniszterelnök 300 Ikarus meg­vásárlására tesz ígéretet, hogy aztán nem egészen két hónappal később már arról nyilatkozzék a megbízott vezérigazgató, hogy az orosz piaccal, úgymond, gon­dok vannak. „Kétszáz busz, azonnal ren­del!” — ezt a címet viseli a me­gyei napilap egyik 1995 áprilisi cikke, amely a moldvai elnök­nek az Ikarus fehérvári gyárá­ban tett látogatásáról tudósít. Az elnök nemcsak azonnal vásárol, de egy Kisinyovban összeszere­lő üzem létesítésre vonatkozó tervezetet is rendel. Mindezek dacára a privatizációs miniszter másnap úgy nyilatkozik: a cég válságban van, noha a kazah, a mongol, a kirgiz, az orosz tende­ren nyertes pozícióban van. Az elbocsátások elkerülhetetlenek. A megóvott érték gyakran több, mint a profit Egyesületben a biztonsági vezetők • FMH-információ A modern társaságok, cégek, gyárak védelme már régen nem drótkerítésekről és nyugdíjas éj­jeliőrökről szól, sőt, nem is a mai módi szerinti zord, szek­rényméretű ifjak kapuban álldo­­gálásáról. A régi szép idők el­múltak, miszerint „miénk a gyár, vigyük haza!”, de a priva­tizált világban sem az a fő cél, hogy fölkoncolják az öt anya­csavart meglovasító dolgozót. A nyugat-európai és tengerentúli cégek megjelenésével párhuza­mosan a magyar firmák is kez­dik fölismerni, hogy a biztonsá­gi követelmények a hatékony termelés velejárói. A módszerek finomítására, a tapasztalatok és eredmények megosztására szövetkeztek olyan biztonsági vezetők, igaz­gatók, akik multinacionális cé­geknél vezérlik a biztonságiak csapatát. Október végével meg­alakult a Magyarországi Bizton­sági Vezetők Egyesülete, tagjai magas tisztséget töltenek be pél­dául az IBM-nél, a Fordnál, az Alcoa Köfémnél a Pepsi Colá­nál, s másoknál. Egyelőre tíz alapító tag jegyzi a nonprofit egyesületet, de már többen je­lezték csatlakozási szándéku­kat. Soros elnökük — akit éven­te választanak maguk közül — Komáromi Tamás, az Alcoa Kö­­fém biztonsági igazgatója. Teg­napi, budapesti sajtótájékozta­tójukon elmondta az elnök, hogy akkor, mikor az új licence­­ken, technológiákon, találmá­nyokon és szabadalmakon mil­liós veszteségek, vagy nyeresé­gek múlnak, elengedhetetlen a korszerű ügyiratkezelés és bel­biztonság kialakítása. A biztonsági rendszer kiala­kítása a cégeknél más és más fontossági sorrendet követel, egy alumínium-gyártó, vagy forgalmazó cégnél az „értelmes lopás” mennyisége minimum egy kamionnyi rakomány, de például az IBM-nél egy win­chester meglovasítása már meg­duplázhatja az adott dolgozó fi­zetését. Azt a sajtótájékoztatón résztvett vezetők kifejezetten hangsúlyozták, hogy a cégeknél dolgozókat senki nem tekinti potenciális ellenségnek, sőt, az együttműködés velük elenged­hetetlen, csakúgy, mint a rend­őrséggel. Ipari kémek sem egy másik világrend ellenséges tá­borából érkeznek, hanem éppen a konkurens, hasonló profilú cé­gének állhat érdekében infor­mációkhoz jutni. A multik biztonsági vezetői magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, külföldön is szolgálatot teljesítő szakemberek, akik szi­gorú pályázat útján nyerték el megbizatásukat, az ő tapasztala­taik feltétlenül hasznosíthatók a társcégeknél. Az egyesület tag­jai napi kapcsolatban állnak egymással, a biztonsági rend­szerek szakirodalmát, szervezé­sét és fölépítését kölcsönösen tanulmányozzák egymásnál, a hibákat közösen elemzik. Be­osztottjaik már régen nem izma­ik méreteiről ismerszenek meg, hiszen a legmodernebb techni­kák, kamera-hálózatok gondos­kodnak a külső és belső veszé­lyek elhárításáról. Az egyesület tehát nonprofit szervezet, de a biztonsági vezetők munkájuk­ban profitálnak majd az együtt­működés nyomán. A megóvott érték pedig sok esetben az adott cégnél nagyobb is lehet, mint a profit. -zsoltár- KRÓNIKA A legnagyobb probléma: az adósságállomány Heves vita a jövő évi költségvetésről a T. Házban A jövő évi költségvetés vitá­ját folytatta csütörtökön az Or­szággyűlés. A legfőbb feladat a versenyképesség javítása, mert csak ez alapozhatja meg az egészséges növekedést még a piacgazdaságban is. A növeke­déshez egyrészt több beruházás­ra van szükség, de elengedhetet­len a szociális feszültségek ke­­zelhetetlenségének megakadá­lyozása is. Ezt célozza javaslatuk, amely az adóked­vezmény helyett a családi pótlék emelését szorgalmazza. A há­rom- és többgyermekes csalá­dok 28 százalékának ugyanis nincs adóköteles jövedelme, így nem tudnák felhasználni az adó­­kedvezményt — mondta Bauer Tamás (SZDSZ) képviselő a parlamentben a jövő évi költ­ségvetés megvitatásakor. A szo­cialista frakció is amellett tette le voksát, hogy azt a 7,5 milliárd forintot, amit adókedvezményre szánt a kormányzat, inkább a családi pótlék emelésre fordít­sák — jelentette be Burány Sándor (MSZP) képviselő. Ez ellen szólt viszont Orosz István (MSZP), aki szerint a családi pótlék nem ösztönzi a gyermek­­vállalást. Bauer erre azzal ri­posztozott, hogy az SZDSZ minden gyermeket egyformán fontosnak tart, és szerintük nem a gyermekvállalást kell ösztö­nözni, hiszen az a családok ter­mészetes törekvése, csupán a második és a harmadik gyermek vállalásának anyagi feltételeit kellene javítani. Nem a magyar Országgyűlés számára készült ez a javaslat, hanem a Valutaalapnak — állí­totta Sándorffy Ottó kisgazda szónok parlamenti ülésen. Sza­vait azzal támasztott alá, hogy a költségvetési törvény a GFS- rendszert alkalmazza, így az ál­lam tartozásai és azok hatásai csak a vonal alatt jelennek meg. Úgy vélte, több ponton is meg­sérti a számviteli törvényt és alapelveket a javaslat. A jövő évi büdzsé kidolgozá­sakor kiemelt figyelmet kell szentelni az adósságállomány finanszírozásának — mondta Tardos Márton (SZDSZ) képvi­selő parlamenti ülésen. Úgy vél­te, az adósságállomány mértéke jelenti az egyik legnagyobb gaz­dasági problémát. A deficitről szólva hangsúlyozta: annak nagysága megfelel az európai átlagnak. A költségvetéssel kap­csolatos egyik legfontosabb el­várásnak azt nevezte, hogy az vegye figyelembe a hitelezők és a magyar társadalom érdekeit egyaránt.­­ Ha valamelyik ol­dalon kiéleződnének a konflik­tusok, az katasztrofális követ­kezményekkel járna. A társadalombiztosításról szóló törvény módosításához, az egészségügyi hozzájárulásról és az egészségügyi természetbe­ni ellátások finanszírozásának változásával kapcsolatos előter­jesztéshez benyújtott módosító indítványokról együttesen be­szélt Csehák Judit (MSZP), a törvényjavaslatok részletes vi­tájának kezdetekor. Elmondta, hogy Kis Gyula (MDF), Kis Jó­zsef (MSZP) és Semjén Zsolt (KDNP) közös módosító cso­magot terjesztett elő. Ennek egyik lényeges pontja az, hogy az egészségügyi biztosítások teljes körét ne adóból finan­szírozzák, hanem döntő több­ségében maradjon meg a tár­sadalombiztosítási járulék. Az egészségügyi hozzájárulással összefüggő törvényjavaslatok részletes vitáit lezárták. Ezzel egyben véget ért az Országgyű­lés csütörtöki ülése. Kokainfogás Ferihegyen Gyanúsan viselkedő kolum­biai állampolgárt tartóztattak fel a Ferihegyi repülőtéren a vámo­sok. A VPOP csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a gyanú nem volt alaptalan. Az amszterdami géppel érkező 27 éves kolumbiai elmondása sze­rint 87 kokainos kapszulát nyelt le. A kapszulákat ilyen módon kívánta átcsempészni. A vámo­sok — a kórházi körülmények között — az előkerült kapszulá­kat lefoglalták. 1996. november 1., PÉNTEK LÁG • HÍRVILÁG • HÍRV Walesa tagadja, hogy titkos aktákat birtokol A lengyel fővárosban továbbra is a Lech Walesa elleni keddi feljelentés kínálja a szenzációt a média számára. A volt elnököt az Államvédelmi Hivatal (UOP) azzal vá­dolta meg, hogy hivatali ideje lejárta után elmulasztott visszaszolgáltatni államtitkot tartalmazó dokumentumokat. Walesa ha­tározottan tagadja, hogy bármiféle titkos dokumentum birtokában lenne, s az ellene szóló ügyészségi beadványt nyilvánvaló provokációnak tartja. Folytatódik a parlamenti vizsgálat az ÁPV Rt.-ügyben Tocsik Márta nem jelent meg csütörtökön az ÁPV Rt. korrupció­­gyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. Tocsik jelezte azt is: nem kapta meg a bizottság írásos meghívását. A testület egy későbbi időpontban újabb kísérletet tesz, hogy meghallgassa. A bi­zottság meghallgatta Virág Attilát, az ÁPV Rt. eltávolított igazgató­ságának helyettes elnökét. Virág, aki az SZDSZ támogatásával vett részt a testületben, tartózkodott azon az igazgatósági ülésen, amikor az ÁPV Rt. igazgatósága külső szakértő megbízásáról dön­­tött.Ugyanakkor vezetője volt annak a bírálóbizottságnak, amely Tocsik Mártát nyilvánította nyertesnek a később kiírt tanácsadói pá­lyázaton. Elmondta: tudomása volt arról, hogy az önkormányzati vagyonátadás többmilliárdos ügy. Nem merült fel benne, hogy az ebbe bevont alvállalkozó, Tocsik mögött milyen apparátus és szak­értelem van. Virág úgy nyilatkozott: a tanácsadói pályázat értékelé­sekor Tocsik pályázatát felületesen nézte meg. A bizottság meghall­gatta Réti Tamást, az ÁPV Rt. igazgatóságának tagját, aki a Tocsik­­ügyben hozott döntéseknél nemmel szavazott. Réti hangoztatta: a Tocsik-ügy nem történhetett volna meg, ha az ÁPV Rt. törvényi helyzete rendezett lett volna. Kijelentette: nem tudja elképzelni, hogy a részvényesi jogok gyakorlója ne tudott volna a kialakult hely­zetről, sőt feltételezi Suchman személyes érintettségét. Egy vízmosás mélyén szétszóródva hevernek az Illinois állam­beli Weelingben egy kétmotoros repülőgép roncsai. A gép a felszállás után zuhant le, éppen csak elkerülve egy lakótelepet. A gép négy utasa a helyszínen életét vesztette (MTI/Fotó) Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc krónikája 1956. november 2., péntek Az összetűzések gyakorlati­lag az egész országban meg­szűnnek. A Bosnyák tér és a Fe­renciek tere között megindul a 7-es busz. Megjelenik a Népsza­badság, az MSZMP központi lapja Haraszti Sándor szerkesz­tésében. Helyettese Fehér La­jos. Megkezdődik az MSZMP szervezése, Donáth Ferenc irá­nyításával. Nagy Imre többször is hivatalosan tiltakozik a szov­jet csapatok beözönlése ellen. Kinevezik a szovjet hadsereg ki­vonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt. Erdei Fe­renc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ez­redes. A magyar kormány kor­mányküldöttséget nevez ki, ve­zetője Losonczy Géza, tagjai Kővágó József, Antall József, Márton András, Farkas Ferenc, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió kormányküldöttsé­gével a Varsói Szerződés fel­mondásának végrehajtásáról, valamint a Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok ki­vonásáról. Ugyanakkor a ma­gyar kormány szóbeli jegyzék­ben tiltakozik az aznap is folyta­tódó magyarországi szovjet csapatmozdulatok ellen. A ma­gyar kormány határoz az ENSZ közgyűlésére utazó magyar de­legáció összetételéről (Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla). Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a magyar kérdés közgyű­lésen történő megtárgyalása mellett foglal állást. November 4-re tűzik napirendre az ügyet. Megalakul a Borsod, Nógrád, Szolnok megyéket tömörítő észak- és kelet-magyarországi Nemzeti Tanács. A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart. Az elnökségét kiegészítik Féja Gé­zával, Keresztury Dezsővel, Kodolányi Jánossal, Lakatos Istvánnal és Rónay Györggyel. Az Irodalmi Újság közli Né­meth László „Emelkedő nem­zet” című cikkét, Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versét, valamint Déry Ti­bor, Pálóczi Horváth György, Kassák Lajos, Kónya Lajos, Fo­dor József, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Hubay Miklós, Tamási Áron és mások írásait. Mindszenty bíboros szűkebb körű püspökkari megbeszélést tart Grősz József kalocsai érsek, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspök rész­vételével. Felszólítja az egyház­megyék ordináriusait, hogy a joghatóságuk alá tartozó béke­papokat rendeljék vissza egy­házmegyéikbe, ugyanakkor bo­csássanak el minden békepapot a vezető állásokból. A késő délutáni órákban vált világossá Nagy Imre környeze­tében, hogy Kádár János, az MSZMP első titkára és a mi­niszterelnök addigi híve eltűnt. Üzenetet sem hagyott hátra. Ve­le együtt távozott Münnich Fe­renc belügyminiszter, akit szin­tén mindenütt kerestek. Apró Antal, Kiss Károly, Ma­rosán György és Nógrádi Sánd­or elhagyja Budapestet és a tö­köli szovjet bázisra távozik. Szántó Zoltán Soldatic nagykö­vetnek felveti egy esetleges ju­goszláv menedékjog kérdését. A Magyar Izraeliták Orszá­gos Irodája, a Hitközség Ideig­lenes Forradalmi Bizottsága és a Budapesti Rabbi Kar a rádióban a vallási szabadságát vissza­nyert magyar zsidóság nevében üdvözli a forradalom vívmá­nyait. Dudás József egy fegyveres csoporttal megszállja a Külügy­minisztérium épületét, amelyet a hadsereg hamarosan vissza­foglal, Nagy Imre elrendeli Du­dás letartóztatását. Később sza­badon engedik Dudást. Megindul az Új Magyaror­szág, a Petőfi Párt (Nemzeti Pa­rasztpárt) lapja, Féja Géza és Jó­­csik Lajos szerkesztésében. A vezércikket Pártok és egység címmel Németh László írja. Újra megjelenik A Szív című, jezsuita szerkesztésű katolikus hetilap. Hruscsov és Malenkov Buka­restben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal, a szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő. A jugoszláv ve­zetők hozzájárulnak a szovjet beavatkozáshoz. Hruscsov Münnichet javasolja az új veze­tés élére, de jugoszláv javaslatra Kádár János személyében egyeznek meg. Kádár János a Szovjetunióba érkezik.

Next