Fejér Megyei Hírlap, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. december 6., PÉNTEK VISSZAPILLANTÓ A vasutasok szerencséje A fehérváriak fogadkoztak. Persze, hogy fogadkoztak, hiszen a kupaellenfél, a BVSC sem volt acélos az utóbbi időben. Megverték ugyan az MTK-t, ám otthon kikaptak a Váctól. A két találkozó között sajnos volt egy kupameccs is Fehérváron, ami—mint később kide­rült— megpecsételte a Kusztudics-gárda sorsát a nyolc közé jutá­sért vívott csatában. Mert hiába játszott a zuglói ködben szervezet­ten a fehérvári együttes, az egyenlítő gól után a továbbjutást jelentő találatot nem sikerült összehozniuk. Pedig volt tartása a csapatnak, a buta potyagól után sem rogytak össze, mentek, erőltették a táma­dásokat. A hosszú idő után újra bizalmat kapó Argyelán kifejezetten jól futballozott, miként Cserovics is, szinte akkor kerültek helyzetbe, amikor akartak. Többször csak Végh kapussal álltak szemben... A fehérváriak hosszú percekig állomásoztak a hazaiak kapujá­nál, Véghnek nem volt túl sok szabadideje. Egy-két lehetőség ugyan a vendéglátók előtt is adódott, főleg a második félidőben, amikor már minden mindegy alapon rohamozott a Videoton. De összessé­gében a sokkal szervezettebb piros-kékeknek könnyedén, gólokkal kellett volna nyerniük, s ebből következően továbbjutniuk. Ám ez sem valósult meg a tervekből, mint ahogy az idei őszön semmi sem. Az minket nem vigasztal, hogy a lefújás után a hazai mester, Dajka László elismerte: ezúttal szerencséjük volt... (horog) VENDÉGSOROK Értelmezés kérdése... Aligha okozott országos megdöbbenést a döntés. Komolyabb, magára valamit is adó fogadóiroda biztosan nem fogadott volna el tétet arra, hogy azt a bizonyos három pontot a Fradi elveszíti. A saj­tó olyan szinten gyúrta meg a közvéleményt és magát az MLSZ fe­gyelmi bizottságát is, hogy egyetlen pillanatig sem lehetett kétsé­ges: a Győr óvása elvetélt kísérlet. Az egyik televízióadó önálló mű­sort is szentelt a kérdésnek és az MLSZ illetékeseit sikerült annyira megvakarniuk, hogy mire felállhattak a székükből, már merőben másként értelmezték az odavágó paragrafusokat, mint amikor még csak helyet foglaltak. Nincs is ezzel különösebb bajom, már csak azért sem, mert végül — ha nem is tudatosan... — a sport szelleme érvényesült. Azt a meccset ugyanis a Ferencváros nyerte, a kilencvenedik, tehát az utolsó percben becserélt Kuznyecov ehhez a győzelemhez semmit sem tehetett hozzá, azaz nem befolyásolta az eredményt fikarcnyit sem—miért jutna a vesztes Győr a három ponthoz? Félreértés ne essék, nem vádolom a győrieket sportszerűtlenséggel, nekik kutya­kötelességük óvni, ha az ellenfél vét a szabályok ellen, de a sportban azért az az igazi, ha a pontok sorsa valóban a pályán dől el. Az én gondom a szabályokkal van. Nem érdekel, hogy a héten ho­zott döntés jogos-e vagy sem, vitatkoznak ezen éppen elegen, az vi­szont annál inkább bosszant, hogy ez a kérdés egyáltalán ekkora vi­tává duzzadhatott. Nekem elmenne a kedvem attól a játéktól, amely­nek a szabályai nem világosak, amelynek során időnként leállhat­nánk veszekedni, mert egyikünk így, a másikunk úgy értelmezi ezeket a szabályokat. Majd eszembe jutnak a közelmúlt ügyei. Pél­dául a kísértetiesen hasonló perpatvar a Ferencváros és a Veszp­rém között. A Fradi akkor is négy légióst szerepeltetett egy időben néhány percen keresztül és a különböző bizottságok ellentétes dön­téseket hoztak, elismerve: a versenykiírás joghézagot tartalmaz az ügyben, azaz maga az előírás világos, ám a szankciókról már igen zavarosan, többféleképpen értelmezhető módon fogalmaz. Idézhetjük a szotyolás ügyeket is. Volt, aki lefújta a meccset, más vezette tovább, mintha mi sem történt volna... A szabályok itt sem voltak egyértelműek. Aztán egyelőre szőnyeg alá söpört, de a követ­kező átigazolási időszakban nyilván újra előkerülő probléma az is, hogy mi számít bele a játékosok jövedelmébe. A versenykiírás úgy tesz, mintha a labdarúgók zöme nem betéti társaságban venné fel a pénzt, és amikor a vételárhoz ki kell számolni ezt a jövedelmet, a vevő és az eladó képtelen megegyezni, mi alapján számoljanak. A szabály tudomást sem vesz például a jövedelem és a bevétel lénye­ges különbségéről, ehelyett összeül egy bizottság és értelmez. Alkalmasint ez nem is annyira komoly szellemi munka, mint hasz­nálható, pontosan megfogalmazott, körültekintő és napjaink sajá­tosságait figyelembe vevő szabálygyűjteményt kidolgozni. Ez utób­bi ugyanis sokrétű hozzáértést, világos elmét igényel, míg az értel­mezés legfeljebb jópofa játéknak felel meg. Nagy baj van azzal a versenykiírással, amelyről lépten-nyomon kiderítik különböző ügyek, hogy enyhén szólva használhatatlan és elavult. Valahol komikus, hogy minden ügy után hoznak egy elis­merten kifogásolható döntést, majd tanulságképpen azonnal meg is változtatják az éppen terítékre került paragrafust. Nem túl nagy bölcselet, hogy sokkal tanácsosabb lenne elébe menni ezeknek a kellemetlen ízű pereskedéseknek. Fogalmam sincs, hány ügynek kellene még kipattannia ahhoz, hogy futballhoz, jog­hoz, gazdasághoz konyító emberek leüljenek és összeállítsanak végre egy valóban használható versenykiírást. A bizottság a héten úgy értelmezte a szabályt, ahogy jónak látta és vitatkozni nemigen érdemes vele. Elvégre megtehette. Pajor-Gyulai László SPORT FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 15 Epizodistából főszereplő? Góbi Henrik még nem horgászott a Gajában, de már itthon van nyáron érkezett Székesfehérvárra, az Albacomp-SZÜV férfi NB I-es kosár­labdacsapatához Góbi Henrik a Szolnoki Olajbányász együt­teséből. Örültek érkezésének, de mégsem fogadta akkora he­uréka jövetelét, mint mondjuk a két amerikai bedobóét. Pedig válogatott centerként érkezett a megyeszékhely bronzérmes le­génységéhez, mégis sokan úgy voltak vele, hogy ideális ki­egészítő ember lesz majd. Aztán egyszer csak epizódszereplőből egyre inkább főszereplővé vált, voltak meccsek, melyeket ő nyert meg csapatának, s bizony mindjobban kellett számolni ve­le, illetve egyre fokozottabban kellett figyelni játékára az ellen­feleknek. Góbi Henrik (Ricsi) szárnyalása megkezdődött. A nagy kérdés persze az, hogy mi­től és miért? — Mert kezdtem egyre job­ban megszokni a csapatot, a tár­saság is egyre jobban összeállt — kezdte a választ a rá jellemző megfontoltsággal. Góbi ahhoz az embertípushoz tartozik, ame­lyik kétszer is meggondolja, hogy mit mond, aki nem beszél felelőtlenül. — A csapatban mindenkinek megvan a maga helye, feladata, szerepe, így ne­kem is meg kellett találni a saját helyemet. Aztán volt egy-két mérkőzés, amikor Dávid Kornél sérült volt, így több lehetősé­gem volt mint korábban, s remé­lem, hogy tudtam is élni ezzel. — Tehát kiszabadultál Dávid árnyékából? — Na, én nem így fogalmaz­nék, nem Kornél árnyékából kellett kiszabadulnom. Ketten együtt vagyunk a centerposzton a pályán, ő a képzettebb, így nyilvánvaló, hogy neki kell többet vállalnia, s amit vállal, azt rendre teljesíti is — a csapat szempontjából mondhatom, hogy szerencsére, s ez egyálta­lán nem azt jelenti, hogy az ár­nyékában kellene élnem. Arról van szó, hogy volt néhány mér­kőzés, amikor nekem kellett többet tennem, s igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. — Korábban az volt a véle­mény, hogy védekezz jól, szerezz vagy tíz pontot, s akkor már megtetted a magadét... — Ami lehet jó is, meg rossz is... Amikor idejöttem, úgy érez­tem, hogy a szolnoki teljesítmé­nyemet tudom tartani, ami körülbelül annyi is volt, mint amennyit elmondtál, s majd a jó edzésmunkának és a csapat já­tékának köszönhetően előrébb tudok lépni. Valóban több pon­tot, és több lepattanót szerez­tem, s remélem, hogy a védeke­zésem is javult, legalábbis a sta­tisztika ezt mutatja. —Egy kis „földrajz”, melyik kedvesebb számodra: a Tisza, vagy a Gaja-patak? — A Tiszában szívesen hor­gásztam, a Gajához még nem ju­tottam el... Sok szép emlék fűz Szolnokhoz, de előre kell néz­nem, s most itt kell úgy teljesíte­nem, hogy megfeleljek a szur­kolók, a vezetők és az edzők el­várásainak. Amúgy jól érzem magam Székesfehérváron. — Szolnokon nagy, itt más közönség van. Melyik a jobb? — Mindegyiknek megvan­nak az előnyei, de a hátrányai is. Szolnokon elég sok ellendruk­ker volt, ott csak az eredmény számított. Székesfehérváron a szép játék hamarabb tűzbe hoz­za a közönséget, mint az, ha ve­zetünk egy húszassal, de telje­sen természetes, hogy azért itt is számít a jó eredmény. — Milyenek az új társak? — Jó hangulatú közösség ko­­vácsolódott össze. Jó játékosok­ból áll a csapat, s a további mér­kőzéseken egyre jobb lesz a já­tékunk, így végül ott lehetünk a döntőben. Szeretnénk minél szí­nesebb éremmel megörvendez­tetni majd hű szurkolóinkat. — De ebben a kiegyensúlyo­zott bajnokságban nem szabad botlani... —Most sokszor játszunk ide­genben, nyerni kellene Körmen­den és Sopronban, mert minden botlásnak nagy ára van. Jövőre megyünk Szolnokra, Debrecen­be, Paksra, tehát bőven lesz al­kalmunk a bravúrokra... (silye) Az első csapatbajnoki cím A székesfehérvári Gilde DC csapata először szerezte meg a férfi első osztályú darts csapat­­bajnokságban a bajnoki címet. A fehérváriak eddig egyéniben remekeltek, Kiss Tibor, Kiss Viktória, Tarrosi Gábor, Nagy Péter, Navratyl György, Nagy Zoltán útját Európa-bajnoki és más nemzetközi sikerek fémje­lezték. A bajnokságot vereség nélkül, 10 győzelemmel, 864- 416-os szettaránnyal nyerték. A csapat az elmúlt években a do­bogó harmadik, majd második fokán végzett. Az egyéni ver­senyek decemberben érnek vé­­■get, s a gildéseknek esélye van arra, hogy a 10 bajnoki címből hatot elhódítsanak! Megyénk körül megyünk körül Téli volános focitorna Az Alba Volán Rt. fehér­vári igazgatósága a hagyo­mányokhoz híven ezúttal té­li teremtornát rendez de­cember 7-én, szombaton reggel hét órától két helyszí­nen, a vállalat Börgöndi úti sportcsarnokában, valamint az Egészségügyi Szakkö­zépiskola csarnokában. Az indulók között lesz többek között az Alba Volán SC sportolóinak csapata is. Győztek az öregfiúk Kupameccsen mutatko­zott be az idei szezonban a másodosztályú Old Boys jégkorongcsapata. A fehér­váriak a Magyar Kupában az amatőrbajnokságban újonc­nak számító BVSC Lopako­dókkal találkoztak, s nyertek 13-2 (1-0, 5-1, 7-1) arány­ban. Új csapattal léptek jég­re, hiszen Pap Péter, Berta Csaba, Bocsó Gyula, Bódis Attila és Fónad Lajos abba­hagyta, ellenben új j­átékoso­­kat igazoltak Szilassy Béla, Nádor Krisztián és Csok­­nyai Levente személyében. Mini hokitorna Új színhely, a főváros im­pozáns szórakoztató és be­vásárló központja, a Duna Plaza ad otthont a vasárnap 10 órától kezdődő mini jég­­korongtornának, amelyen az FTC-Whirlpool, UTE­­Office and Home, a Duna­­ferr és az Alba Volán-Rice­­land együttesei vesznek részt, 6-7 éves gyerekek kor­csolyáznak a jégre. Januárban kezdenek Pénteken, azaz ma tartja idei utolsó levezető edzését az NB II-es bajnokság Nyu­gati csoportjának listaveze­tője, a Gázszer FC futball­csapata. A gárda a téli szü­netben teremtornákon indul, majd január 13-án kezdi az alapozást. Hazai pályán ké­szülnek a Takarodó úti sala­kon, valamint a VOK-ban, s­zentelen erdei futásokat is a programba iktatnak. Febru­ár második felében tíz napos külföldi edzőtáborozást ter­veznek, terveik szerint Ro­­vinjban edzőtáboroznak. Ez egyelőre még csak elképze­lés, a vezetők szerint rendkí­vül fontos lenne az edzőtá­bor, ugyanis jó pályákon, erős ellenfelekkel szemben készülhetnének a március 26-án rajtoló bajnokságra. Móri bajnokok Tatabányán rendezték az I. T­atabánya bajnoka­i Tu­rul Kupa országos meghívá­sos autós sprint körverseny negyedik fordulóját. A ha­vas, csúszós pályán megren­dezett vidalon a móri Foga­­rasi Attila az abszolút 5. he­lyet szerezte meg, de ez is elég volt ahhoz, hogy az ösz­­szesítése alapján Tatabánya bajnoka legyen. PHILIPS TERMÉKEK SZÉLES áruSKÁLÁJA várja! Kínálatunkból: KÉZI ROBOTGÉP 6990 Ft 5490 Ft, TURMIXGÉP 8990 Ft -*• 6990 Ft,­­ SZÁRAZ VASALÓ 4990 Ft 3990 Ft! Zanussi 210 l-es FAGYASZTÓLÁDA 49 900 Ft -* 42 900 Ft.­­ Csak hozza el a családját és figyelje, mikor csillan a szemük!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék