Fejér Megyei Hírlap, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07 / 286. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1996. december 7., SZOMBAT A NAP Ombudsmani vizsgálat Az állami tulajdonú köz­üzemi csatornamű használa­táért fizetendő díj volt a tárgya annak az ombudsmani vizsgá­latnak, amelyet egy balatoni településről érkezett panasz nyomán indított Polt Péter, az állampolgári jogok ország­­gyűlési biztosának általános helyettese. A panaszos azt sé­relmezte, hogy a csatornadíj még akkor is a mért vízmeny­­nyiséghez igazodik, ha a víz egy részét kertes ingatlanok­nál locsolásra használják. A vizsgálat megállapította: a szabályozás olyan díj fizeté­sére kötelezi a fogyasztót, amelyért nem kap ellenszol­gáltatást, s ez alkotmányos visszásságot okoz. Ennek megszüntetésére Polt Péter ajánlást tett Lotz Károly mi­niszternek. Az ajánlás tartal­mazza, hogy a miniszter az ál­lami tulajdonú közüzemi csa­tornamű használatáért fize­tendő díjat a lakossági fogyasztás esetén az év meg­határozott időszakára a locso­­lási kedvezményt is figyelem­be véve határozza meg. Perelik a hírszerző hivatalt Bandaháború, zajos lövöldözéssel , ártatlanul ült hat évet Tragikusan végződött az idei „Viking Party” Koppenhágá­ban. A Pokol Angyalai nevű motorkerékpáros banda mulat­ságán távirányított lövedék rob­bant, és két vendéget megölt. A rendőrség jelentése szerint a Los Angelesből irányított Hell's Angels és a Texasból szervezett Bandidos dániai szervezetei csaptak össze, amikor a lövedék szó szerint szétrobbantotta a 300 vendég részvételével folyó za­jos bulit. A merénylet megdöb­bentette és felháborította a dá­nokat, akik oly sokáig büszkék voltak az ország belső stabilitá­sára és társadalmi békéjére. Ed­dig a hatóságok inkább segítet­ték, mint üldözték a motoros klubokat, melyek tagságát egy­fajta baráti társaságnak tekintet­ték. Néhány gyilkosság kapcsán aztán a gyanú ezekre a bandákra terelődött. A dán törvényhozás a közeljövőben olyan új jogsza­bályról dönt, amely megtilthat­ná a kívülállóknak, hogy a mo­toros csoportok klubjait látogas­sák, ha azok működése veszé­lyezteti a lakosságot. Mások egyenesen Hamburgra hivat­koznak, ahol betiltották a hason­ló bandák tevékenységét. Németországban történt még a nyolcvanas években, hogy megfojtották egy 33 éves fiatal­ember albérlőjét. A férfit rabló­gyilkosság miatt nyolcévi sza­badságvesztésre ítélték, és eb­ből hat évet le is töltött. Mint ki­derült, ártatlanul. Nemrégiben ugyanis egy 77 éves asszony meggyilkolása után őrizetbe vettek egy sorozatgyilkost, aki átfogó vallomást tett szörnyű cselekményeiről, és többek kö­zött azt a bizonyos nyolcvanas évekbeli emberölést is beismer­te. Az ártatlanul bebörtönzött fiatalember ügyében a berlini tartományi bíróság hozott dön­tést, és 30 ezer márka kártalaní­tást ítélt meg számára. Most ki­derült az is, hogy a rendőrségi kihallgatás során súlyos mu­lasztásokat követtek el, s a nap­hosszat folyó hatósági herce­hurca során a férfi annyira meg­tört, hogy általa soha el nem kö­vetett cselekedeteket is bevallott. A semmiért letöltött „büntetés” után mindössze há­rom kívánsága van: büntetett előéletének haladéktalan törlé­se, egy kis lakás és egy állás. A meglehetősen szerény kártéríté­si összegből pedig jogosítványt akar szerezni, és egyszer egé­szen messzire elutazni. Borys Korczak-Sielicki volt amerikai titkosügynök beperel­te a CIA-t: 700 ezer dollár kárté­rítést és évi 25 ezer dollár nyug­díjat követelt. A férfi nem sok­kal később módosította kerese­tét. Az ügyvédje, Randy Mott közölte, hogy ezúttal lengyel, nem pedig amerikai állampol­gárként pereli a hírszerző hiva­talt. Ennek azért lehet komoly jelentősége, mert ez esetben Sielickire is vonatkozik az 1990 óta hatályban levő lengyel-ame­rikai szerződés azon passzusa, amely előírja: minden lengyel állampolgár, akit amerikai ható­ságok részéről sérelem ért, az USA bármely kormányhivatalát beperelheti. (sz.z.) A terv szintjén jól áll az ügy A logisztikai központ szervezését fontos tervezési munkák előzik meg Pár évvel ezelőtt még keve­sen tudták mi is az a logisztikai központ, mára sem állítom, hogy kisiskolások dobálóznak a kilencvenes évek divatos mű­szavával, de kézzelfoghatóbbá vált a kifejezés. Vagyis a közúti és vasúti szállítás kapcsolódását, raktáro­zást, áruelosztást, vámszolgál­tatást magába foglaló hely, azaz a logisztikai központ. A fehérvárit a Sóstó Ipari Zó­na területén alakítják majd ki, mintegy másfél hónapja meg is alakult Székesfehérváron a lo­gisztikai szolgáltató központ fejlesztését előkészítő korlátolt felelősségű társaság, melynek műszaki igazgatójával, Szász Andrással a másfél hónap alatt történtekről beszélgettünk. A másfél hónap nem nagy idő, de ezt sem töltötték tétlenül a szervezők, elsőként is megha­tározták az idei programot. En­nek értelmében négy alapvető fontosságú tervet kell elkészíte­ni megfelelő ütemezéssel. Induláskor 8 millió forinttal gazdálkodnak. Ebből nem tudni mire futja, de mindenképp el kell készíteni a vasút-, az ener­gia-, a környezeti hatáselem­zés-, és a geológiai terveket. A vasút szinte tálcán kínálja­­magát az Ikarus mögötti leága­zással, ahonnan átlósan vezet majd egy 480 méter nyílegyenes szakasz, ez már az EU-szabvány szellemében készül. Az ugyanis kimondja, hogy a logisztikai központokban biztosítani kell egy majdnem fél kilométeres egyenes szakaszt a RÓLA (gu­ruló országút) közúti fuvarozás számára. A majdani raktárak­hoz, elosztókhoz is meg kell ter­vezni a kiszolgáló vasúti vona­lakat. Az energiatervek elkészítése­kor figyelmbe kell venni a maj­dani igénybevétel várható mér­tékét. Azt már ma is tudni lehet, hogy ezen a környéken az elekt­romos energia lesz a meghatáro­zó, hisz a vasúti vontatást is erre tervezik. A kivitelezés termé­szetesen szakaszosan történik. A raktárakban és egyéb épüle­tekben gázt használnak majd fű­tésre, így a gázvezeték tovább­építési tervét kell rövidesen el­készíteni. Óriási előny egyéb­ként, hogy a Sóstó Ipari Zónában már jelenlevő „mul­­tik” kellő infrastruktúrát terem­tettek. Nem maradhat el ennek ellenére a víz, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetésének ter­ve. Ez utóbbit megfelelően ke­zelve locsolásra, úttisztításra is hasznosítani lehet. A geodéziai terv tartalmazni fogja az egykori szovjet helikopter reptér súlyos környezeti kárának változását. Örvendetes, hogy a korábban a vízzáró rétegnél valósággal úszó üzemanyag mára eltűnt, s olyan öntisztulás következett be, hogy nyomokban mutatható ki a szennyezés. A központ iránt egyébként már most komoly az érdeklődés például egy francia befektető, az ITT Hungary ,valamint az Alba Zöhling részéről is. Úgy tűnik a lehető legjobb úton jár a fehér­vári logisztikai központ szerve­zése, s az érdeklődésen kívül, az anyagi háttér is megfelelőnek mondható. pintér A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Van-e létjogosultsága a kismesterségeknek? Gergő Katalin, szociális munkás: — Szerintem okvetlenül van létjogosultsága, sőt manapság jobban mint valaha. Hiszen elég arra gondolunk, hogy a díszítő­­művészetre a legegyszerűbb népcsoportok, egyszerű embe­rek háztartásában is igény volt, s ez az igény — szerencsére — most újra feltámad. S mi azt sze­retnénk elérni, hogy éppen a né­pi kismesterségek díszítőele­­meit, tárgyait használják. Jakab Andrásné, nyugdí­jas: — Én úgy gondolom, hogy ez olyan szép munka, hogy öröm annak, aki csinálja, s öröm an­nak, aki kapja ajándékba, de még annak is öröm, aki ajándé­kozza a kismesterségek termé­keit. Egy kicsit megszépíti az életünket, mert hiszen úgy is annyi csúnya dolog van körülöt­tünk a világban. Legalább ez az örömszerzés legyen, ami csak rajtunk múlik. Franta Dezső, restaurátor­­keramikus: — Szerintem jó dolgokat kell csinálni, és akkor még meg is le­het élni belőle. Mert, hogyha va­laki rossz ötlettel akar jó dolgot produkálni, s nincsenek vevők a portékájára, akkor — sajnos — csődbe fog jutni. Valójában a ré­gi kismesterségeket új szellem­mel kell ellátni, azt, ami a régi időkben működött, most, a hu­szadik század végére át kell ér­tékelnünk. Végh Zoltánná, fehérvári nyugdíjas: . — Szerintem van létjogo­sultsága, mert—főleg akinek jó ízlése van — tiszteli is a népi kismesterségeket, amely mun­kákon az eredetiség is érződik. S csinálni kell, mert nem szabad, hogy feledésbe menjen bármi is. Sajnos, a megélhetéshez nem sok köze van. Én is a társaimmal együtt, már nyugdíjasként ta­nultam meg például a csipkeve­rés művészetét. Tegnap a Hírlapnál is járt a Mikulás. A fotón a négyéves, vér­­tesboglári Tóth Fanni bújt bele a csomagba: az ő és a többi ki­lenc gyermek öröme a szerkesztőség ajándéka volt... Fotó: Páti Suchman: „Lefejezték a kistelepüléseket” Somogyudvarhely önkor­mányzata csődöt jelent, mivel a gázrészvényeket a megyében nem beruházás-, hanem lakos­ságarányosan adják ki, s emiatt 24 millió forint helyett alig 4 millió forint értékű részvényt kap a település. Erről Mester Károly polgármester tájékoztat­ta pénteken, a kormánydöntést követő napon az MTI tudósító­ját, hozzátéve: már több kistele­pülés önkormányzata jelezte ne­ki, hogy ők is követik a példáju­kat. Ezzel a kormány lefejezte a kistelepüléseket —jelentette ki. A kormány csütörtöki ülésén döntött arról, hogy a KÖGÁZ- hoz tartozó Somogy, Zala és Veszprém megyékben nem be­ruházás-, hanem lakosságará­nyosan adják ki a részvénypa­ketteket. Somogy megyében 83 önkormányzatot, a megye tele­püléseinek harmadát érinti hát­rányosan a részvények ilyen for­mában történő kiadása. Suchman Tamás volt privati­zációs miniszter, a megye 5-ös számú választókerületének or­szággyűlési képviselője az MTI tudósítójával ezzel kapcsolato­san tudatta, hogy a miniszterel­nökhöz fordul, kéri: Horn Gyula vizsgálja felül az általa hibásnak és elképesztőnek tartott döntést. Mint mondta: a beruházásará­nyos felosztással — a törvény megalkotásánál ő az SZDSZ- szel szemben ezt az álláspontot képviselte — a városok nem ke­rültek volna hátrányos helyzet­be, ám így most jogtalanul jut­nak több pénzhez, a kistelepülé­seket viszont lehetetlen helyzet­be hozták. Suchman Tamás kijelentette: tételesen be fogja bizonyítani és a nyilvánosság elé tárja, hogy döntéseinél a kis­települések és a városok érde­keit egyaránt szem előtt tartotta. Nem fogja engedni, hogy a sze­mélye ellen még most is folyó politikai támadásoknak a kiste­lepülések lássák kárát. Gruber Attila, a Somogy me­gyei közgyűlés alelnöke a dön­tést ugyancsak elhibázottnak tartja és sajnálatosnak azt, hogy emiatt a kistelepülések ilyen le­hetetlen helyzetbe kerültek, ezért Horn Gyula miniszterel­nökhöz és a Pénzügyminisztéri­umhoz fordulnak megoldást kérve az áldatlan helyzetre. A három megye érintett kiste­lepüléseinek vezetői a közeli na­pokban Fonyódon vitatják meg, hogy mit tehetnek a kialakult helyzetben. TORONY ÜZLETHÁZ A VÁROS SZÍVÉBEN! AZ ALBACOMP RT. fővállalkozásában új üzletközpont épül a Távírda utcában. - elegáns üzletek - nívós irodák - luxus lakások ALBACOMP - mélygarázsban parkolók Kedvező fizetési feltételekkel vásárolhatók! ÉRDEKLŐDNI: ALBACOMP RT. Kiss László 20/356-215 | PERGOLA KFT Gyümölcs u. 4-6. T. 333-505. S

Next