Fejér Megyei Hírlap, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07 / 286. szám
1996. december 7., SZOMBAT FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5 A MAI NAP KRÓNIKÁJA Repüljünk... A repülőgép manapság már majdhogynem tucattárgy és eszköz, de a természetes viszolygásunk is közrejátszhat abban, hogy a biztonság végett egy igen szigorúan ellenőrzött jószág. A tér kiterjesztését — az egyébként mindenhez alkalmazkodni képes ember — valójában azonban még mindig nem fogta fel. A nem jelentős számú légibaleset sokkalta nagyobb érzelmi megrendülést okoz, mint a hét végi autósrohamok felkészületlen vezetőinek tragédiái. (Jegyezzük meg, hogy a magyar utakon egy-egy nyári hétvégén több ember hal meg, mint átlagolva a második nagy háborúban történt a frontokon.) Az ENSZ polgári repülésügyi szervezetéhez, az ICAO- hoz tartozó országokban pedig nagyjából 800 millió és 1 milliárd utas ül fel évente a gépekre és megközelítőleg 2 milliárd utaskilométert repül! Ehhez tartozik még az áruszállítás, amely meghaladja a 40 millió tonnát évente, amelyet más értékben kifejezve 40 millió tonnakilométerenként is jeleznek... Ebbe a statisztikába nem tartozik bele a megszámlálhatatlan kilométert teljesítő magán- és sportrepülés és az ipari röptetések a jobbára titkos katonai felszállásokkal együtt... Kialakult egy különleges égi koreográfia és a légtérben, ma már a madár sem szállhat szabadon, mint ahogy azt korábban hittük. A mindent behálózó megfigyelőrendszerek figyelmét szinte semmiféle „égi mozgás” sem kerüli el és az irányítóposztokon ülő személyzet vezényli a repülés különös, térben és időben mozgó folyamatát... Tegyük hozzá, hogy a statisztikák szerint biztonságosabb, mint a földön a közlekedési jelzőlámpákkal és a karjelzéseikkel néha nagyon is ötletszerűen cselekvő rendőrök. Holott az új „közlekedési eszköz”, amely már gép hajtotta motorral rendelkezett — e sorok írásakor—még nem is 100 éves, de egy új világ és egy új kultúra, amit képvisel, követendő formának bizonyult. A majd húszéves piaci sikert talán jellemezhetjük azzal is, hogy a budapesti Weiss Manfréd gyárban is készítettek ezekből — licenc alapján — a MALÉRT számára... A másik sikertörténet a Junkers-é. Itt már megjelent a burkolóanyagnak az alumínium és a többiektől eltérő konstrukciós megoldásokat is tartalmazott, merthogy a szárnyakat a géptörzs alá helyezték el. Ennek a modellsorozatnak az első sztárja egy F-13-as volt. Utaskabinjában négy személy foglalhatott helyet, viszonylag jó komfortkörülmények között, és két pilóta is vezethette. A 185 lóerős motorjával 160 km/h sebesség is elérhető volt. (Ebből az első szériás gépből a magyar Közlekedési Múzeum őriz egy példányt, amellyel utolsó királyunk érkezett vissza, hogy Horthy ellenében megszerezze az államfői hatalmat...) A királypuccsban sikertelen géphez hasonlók azonban a hollandok távol-keleti repülőtársaságainak műszaki alapját jelentették a németek más irányú (főleg hadiipari) fejlesztésével együtt. Jobbára a német és az amerikai konstruktőrök vették át ekkor a kezdeményezést és a már teljesen fémből készült gépek seregnyi kiegészítést kaptak. Ekkor jelentek meg a siklótalpak és biciklikerekek után a behúzható futóművek és elterjedt a szárnyak felületét és íveltségét változtatni képes terpesz-, fék stb. lapok beépítése. A technikai változások mellett jelentős volt, hogy bevezették a repülést irányító rádiónavigációs rendszereket. Megszületett a mindmáig legfontosabb vakrepülős műszer a pörgettyűs műhorizont, amely lehetővé tette, hogy rossz időjárási körülmények között (felhőben vagy éjszaka) az érzékcsalódások kizárásával lehetett meghatározni a gép helyzetét az adott repülési térben. Ugyanebben az időszakban született meg a korszak két legnagyobb utasszállítója, a kétmotoros, 20 személyes amerikai Douglas DC-3-as... Illetve a majdnem hasonló teljesítményű német Ju-52-es... 1939-et írtunk ekkor és a nem is olyan régen még törékeny semmirevaló technikai csodák kezdtek hadiipari szenzációkká fejlődni. A zürichi légitalálkozón akkor döbbentek rá, hogy a németek leglassúbb bombázója, a Domnier Do- 17-es is gyorsabb, mint a leggyorsabb angol és francia vadászgépek. Ebben az évben a németek Messerschmitt Me-109-B gépe sebességi világrekordot állított fel a maga óránkénti 757 kilométerével... 1903-ban az USA keleti partjainál lévő Kitty Hawk nevezetű település közelében, ezen a napon többször is sikerült megvalósítani a régi vágyat, s a levegőbe emelkedett a Wright fivérei benzinmotorral hajtott repülőgépe. Orville és Wilbur Wright egy 12 lóerős, a mai mértékrendszer szerint 8,8 kW-os motort szerelt az egyik modelljükre a Flyerre. Ez önmagában még igen kevés teljesítmény volt, merthogy a gép még csúszótalpakkal rendelkezett és igen komoly súrlódási veszteséggel bírt emiatt. Az ötletes testvérpár talált egy másik segédeszközt is és egy toronyba felhúzott súlylyal oldották meg az indításhoz szükséges többletenergia pótlását. A leengedett indítószerkezet a csúszótalpakon startoló gépet ekképpen kellően felgyorsította... Tulajdonképpen ők nem tekinthetők a repülés pionírjainak, bár a sikeres repülések fűződnek a nevükhöz. A múlt század utolsó éveiben, amikor sikeresen próbálkoztak a siklórepülőgépek építésével, már felmerült a motoros hajtás gondolata. Az egyik legsikeresebb konstruktőr, Otto Lilienthal, 1891 és 1896 között szinte megteremtette ehhez az alapot a „sárkányt”. Ehhez kellett még a könnyű hajtómotor, amely a gőzgépek korában meglepetésként egy belsőégésű motorban találtatott meg (talán a könnyűnek mondható üzemanyag miatt is). A másik technikai probléma a légcsavar volt, amelyet a szélmalom vitorlájának ismert és évszázadok óta használt formációjából, valamint a hajócsavar kombinációjából alkott meg legelőször. A csúszótalpakat is felváltották a biciklikerekek és az aerodinamikai követelményeknek megfelelően a szárnyak formái is változtak. Az első világháború technikai követelményekkel is fellépett, s ekképpen a híres repülőépítő, a holland Anthony Fokker, már a lapos szárnyak helyett az ívelt formákat használta. Ez a konstrukció nem csak a légellenállási mutatók szempontjából volt előnyös, hanem azért is, mert a burkolat alatt a főtartókat is el tudta helyezni és így elmaradhattak a nagy légellenállást mutató merevítő huzalok. Az ívelt merev szárnyakon jelentős felhajtó erő is keletkezett, amely aztán a rövidebb felszállótávú nekifutásban is mérhető volt. (Ugyanakkor eme vastag szárny miatt a sebesség nem emelkedhetett a 150 km/h sebesség fölé!) Maga a Fokker elrendezés azonban minta maradt. Tehát vagy az orrban, vagy a szárnyak alatt elhelyezett egy vagy két csillagmotor, a szárnyak alatti két kerék és hátul a faroknál egy kisebb futókerék Ez volt a fordulópont a modern repülés történetében. Eltűntek a csak „repülő drótakadályoknak” becézett sárkányok és megindult a verseny a sebesség és a megbízható technika kialakításában... persze a hadsereg számára. Dömölki Lajos A bankok gyengék és kicsik, kulcskérdés a privatizáció A Magyar Hitelbank vezérigazgatójának nyilatkozata lapunknak • B. Kiss László A Magyar Hitelbank Rt. vezérigazgatója, Járai Zsigmond a héten Székesfehérváron járt. Ez alkalommal nyilatkozatot adott lapunknak. — Járai úr, mennyire felel meg a magyar bankrendszer az Európai Unió elvárásainak, normáinak? — Nem nagyon. Azt tudom mondani, hogy fokozatosan közeledik a nyugat-európai bankrendszerhez, de mindazonáltal még elég fejletlen. A magyar bankok összességében gyengék és kicsik. Ez azért van, mert a gazdaság pénzügyi rendszere olyan, hogy az állam rengeteg forrást elvon és azt újra elosztja. Állami a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer, s az önkormányzatok finanszírozása is jó részben központilag történik. A bankrendszer, a tőkepiac ma még eléggé a periférián van a magyar gazdaságban. Azt hiszem azonban, hogy növekszik majd a szerepe és egyre erősebbek lesznek a bankok. Úgy gondolom, mire az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbére kerülünk, addigra a bankrendszer kellően erős lesz.Jól vélem, hogy ez utóbbiban a privatizációnak lesz meghatározó szerepe? — Meggyőződésem, hogy az államnak az elkövetkező tíz évben nem lesz arra pénze, hogy a bankokat fejlessze. Csak azok a bankok tudnak gyorsabban fejlődni, amelyeket privatizálnak. .Ezért úgy gondolom, az egész bankrendszernek kulcskérdése a privatizáció. — Az MHB-t a holland ABNAmro Bank vásárolta meg a kormány múlt hónapi döntése értelmében. Mit vár ön a bank privatizációjától? — Azt hiszem, két-három évig eltart, amíg az MHB eléri az európai szintű szervezettséget, s néhány éven belül az egyik legerősebb magyar bank lesz a hollandok hátterével. Gyakorlatilag ugyanolyan technológiával működünk majd mint bármelyik európai bank. Merthogy rendkívül sokat számít az információs technológia. Az űrkutatás után a legjobban számítógépesített ágazat a bankszektor. Lakossági bankhálózatot építünk ki, amely két három éven belül mintegy másfélszáz fiókkal rendelkezik majd, s két-három év alatt létrehozunk egy életbiztosító társaságot. — Engedjen meg egy megjegyzést. Az MHB fehérvári fiókja mintha túlságosan is puritán volna... — Nem hiszem, hogy a bankoknak feltétlenül hatalmas palotákat kellene építeniük. A bankok ma már szolgáltatást nyújtanak, és nem a hatalmi elitbe beépült intézmények. Ehhez kell szabniuk a költségeiket, és méretezniük a székházaikat. Hiszem, hogy a közeljövőben nagy átalakulás vár a magyar bankvilágra. A pénzügyei — a folyószámlája — ma már az átlagembert is a bankokhoz kötik. Ez pedig új feladat elé állítja a hazai bankokat is. Úgy indult a fórum, mint egy abszurd színielőadás Felszámolás előtti közgyűlés a móri Kossuth szövetkezetnél A Kossuth Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet rendkívüli közgyűlése úgy kezdődött tegnap Móron, mint egy modern és abszurd dráma. A Lovarda utcai mozi színpadán egy fehér abrosszal letakart asztal mögé 10 óra 5-kor leült egy magas, szikár, középkorú férfi, és kerek hat percig „farkasszemet” nézett a majdnem százfős tagsággal. Senki nem szólt ez idő alatt semmit. Rajos Péter elnök, mintha otthon gyakorolta volna tükör előtt a higgadtságot. Aztán elkezdődött a „mérkőzés”. Az elnök megkérdezte, hogy rövid, avagy hosszú értékelést adjon a szövetkezet gazdasági helyzetéről, mire többen bekiabálták, hogy rövid legyen, de velős, és érthető. Jómagam úgy kerültem oda, hogy meghívót kaptam „csókakői tagok” aláírással, s a lap aljára ezt írták: a gyűlés érdekes és viharos lesz, jó lenne, ha a Hírlap tudósítója is jelen lenne. Már hogyne lenne viharos egy felszámolás előtti rendkívüli közgyűlés, mint ez később be is bizonyosodott. Lajos Péter elnök higgadtan kezdte beszámolóját. Elmondta, hogy a szövetkezet vagyona négy éve még 350 millió forint volt, amely mára 102 millióra apadt, mivel idén is a gazdálkodás húszmillió forint körüli veszteséggel zárult, s ez így megy immár negyedik éve. A társadalombiztosításnak és az APEH-nek összesen 35 millió forinttal tartoznak, s a maradék hetvenmilliós vagyon nagy része is jelzáloggal terhelt, így tehát egyelőre el sem adható. Ez így nem mehet tovább, mert ha az adósság meghaladja a közös vagyont, abszolút lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért az igazgatóság elhatározta a szövetkezet felszámolását, s ehhez kellene a közgyűlés „áldása”, pontosabban megbízása. Ezután következtek a tagság részéről a hozzászólások. Mármár úgy látszott, hogy parttalan vita alakul ki a földkimérésekkel kapcsolatos egyéni panaszokról, de mégis sikerült viszszaterelni az indulatokat az előre kitűzött témakörbe, bár ebben is sokan beolvastak a jelenlegi vezetésnek. Psota Ferencné például a nyugdíjasok nevében szólt, és több mint harminc évvel ment vissza időben. Felelevenítette, hogy már a hatvanas évek óta is sok gonddal küszködött a kollektíva, mégis sikerült lassacskán előbbre lépni. Mint mondta: a vezetés a nyugdíjasok érdekeit semmibe vette, csalódtak az idős emberek, és a felszámolás kapcsán meg kellene állapítani a személyes felelősséget. Suralik Sándor csókakői lakos azt nehezményezte, hogy míg a móri szövetkezetben mindig a nehéz gazdasági helyzetre hivatkoztak a vezetők, addig a környező falvakban, konkrétan Csákberényben, Zámolyon, Pusztavámon, Isztiméren és Magyaralmáson gyarapodtak a helyi, hasonló adottságú mezőgazdasági szövetkezetek. — Itt szabadrablás volt — mondta — és kijátszották az államot úgynevezett „zsebszerződéssel”, mely alapján egy osztrák állampolgárnak adták el (aki papíron természetesen bérlőként szerepel) a szövetkezet jelentős vagyonát, kisemmizve az alapító tagokat a vagyonukból. Lajos Péter erre azonnal reagált, és elmondta: valóban volt tavasszal egy vállalkozó, aki százmillió forintot adott volna „tokkal és vonóval” a szövetkezet egészéért, ám nem volt határozatképes az akkor összehívott közgyűlés, illetve nem szavazták meg az eladást, holott akkor—a mai helyzet ismeretében — mindenki egyértelműen jobban járt volna. Végül is a felszámolás mellett döntött a tagság jelenlévő kétharmada, ám ezt csak akkor lehet megkezdeni, ha érvényes pénzügyi mérleggel rendelkezik a szövetkezet, mely most hiányzik, lévén, hogy fél éve nincs főkönyvelő sem. S ha már színházi hasonlattal kezdtünk, az „előadás” mégsem fordult tragédiába. (gabnai) Hogyan lehet valaki magánnyomozó? December 1-jétől már csak rendőrhatósági igazolvánnyal lehet személyi, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytatni. Az ORFK pénteken tartott sajtótájékoztatóján elmondták, hogy eddig csaknem 20 ezer engedélyt adtak ki, 5500 vállalkozáson belül 14 ezren űzik legálisan ezeket a tevékenységeket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a megbízónak meg kell győződnie arról, hogy a fényképes igazolványt felmutató illető cégbíróságon bejegyzett vállalkozás keretén belül tevékenykedik-e. A létrejövő megbízási szerződéseket írásba kell foglalni, s azokat a vállalkozónak a rendőrség által hitelesített naplóban kell nyilvántartania. Hangsúlyozták, hogy a személy- és vagyonőrök, illetve a magánnyomozók nem rendelkeznek hatósági jogkörrel, és a rendőrségi eljárást nem akadályozhatják. Szó volt arról is, hogy az ORFK közbiztonsági főigazgatósága intézkedéseket tervez a nemzetközi vonatokon utazók biztonsága érdekében, mert egyre gyakrabban lopják, illetve rabolják ki az utasokat. Az idén csak a Keleti pályaudvaron eddig 587 feljelentést tettek az utasok. A rendőrség kezdeményezte a szomszédos országok vasúti rendőrségével való kapcsolatfelvételt. A szerelvényeken civil, illetve egyenruhás rendőrök teljesítenek szolgálatot. RÖVIDEN VDSZSZ-tiltakozás A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) tiltakozik amiatt, hogy az ágazatban a megkötött megállapodás ellenére nem valósult meg a kétszakaszos béremelés második lépcsője — mondták el a szakszervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az ágazatban 19,5 százalékkal nőttek idén a keresetek, az inflációnak megfelelő bérkorrekció azonban elmaradt. A VDSZSZ januártól visszamenőleg 25 százalékos béremelésre tart igényt, amelyet a tulajdonosok a magyar kormány és a külföldi befektetők egyaránt visszautasítanak. A külföldi befektetők arra hivatkoznak, hogy az állami tulajdonban maradt cégeknél sem valósult meg a kétlépcsős béremelés és a magyar állam nem tartotta be ígéretét az energiaáremelésről. Jogi tanácsadás Dr. Póczos Veronika jogász 1996. december 9-én (hétfő) 15 órakor ingyenes jogi tanácsadást tart a Szocialista Párt városi irodájában, Zichy liget 10. szám alatt. Minden érdeklődőt tisztelettel várunk. MSZP Városi Elnökség ÉT: Nem közeledtek az álláspontok Pénteken sem közeledtek az álláspontok a jövő évben országosan ajánlható béremelési mértékekről és a minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. A szociális partnerek két hét múlva térnek vissza ismét a téma tárgyalására. A tárgyalási pozíciók csupán annyit változtak a két héttel korábbihoz képest, hogy a munkavállalói oldalon is egységes javaslatot tettek a jövő évi keresetemelési ajánlásra. A korábbi 20- 22, illetve 23 százalékos eltérő szakszervezeti javaslatok helyett, egységesen 20 százalékot jelöltek meg. A munkaadói oldal fenntartotta a 15 százalékos, a kormány a 15-16 százalékos javaslatát. A minimálbéremelésnél a szociális partnerek ugyancsak fenntartották a korábban megfogalmazott ajánlataikat. Ezek szerint a munkavállalói oldal a jelenlegi 14 500 forintos minimálbér 18 300 forintra történő emelését tartotta szükségesnek, a kormányzati oldal a 16 800 forintot, a munkavállalói oldal a 15 800 forintot nevezte reálisnak. Torgyán Sándor panasza megalapozott A Fővárosi Választási Bizottság pénteken megalapozottnak találta Torgyán Sándornak a testülethez benyújtott panaszát és megállapította: a Független Kisgazdapárt rákospalotai polgármesterjelöltje nem sértette meg a választójogi törvényt. Az FKgP elnökének öccse azután nyújtott be írásbeli tiltakozást, hogy a XV. kerületi Helyi Választási Bizottsága határozatában arra az álláspontra jutott: Torgyán Sándor törvénysértő módon köszönte meg a neki szóló állampolgári ajánlásokat.