Fejér Megyei Hírlap, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Résztvevők, szándékok • Németh András A múlt év novemberében ren­dezett helyhatósági választások eredeti eredményeinek részle­ges megsemmisítése és megha­misítása miatt kezdődött, s több mint két hónapja tartó szerbiai tüntetésekben és felvonulások­ban mintegy 700 ezer polgár — a felnőtt korú lakosság 12 száza­léka — vesz részt. A minden eddigi kitartási re­kordot megdöntő tüntetésekkel kapcsolatos legújabb közvéle­mény-kutatások szerint a leg­többen, — a megkérdezettek 37 százaléka — úgy vélik, hogy a demonstrációk hátterében első­sorban a szociális elégedetlen­ség áll, míg a válaszolók 29 szá­zaléka úgy vélekedett, hogy a fő ok továbbra is az, hogy a szocia­lista hatalom követelésére a bíróságok több városban meg­semmisítették az Együtt ellen­zéki választási koalíció győzel­mét hozó választási eredménye­ket. A hivatalos változattal, mely szerint azok tüntetnek, akik dühösek az ellenzék vá­lasztási veresége miatt, a meg­kérdezettek 23 százaléka értett egyet. A több mint kétezer válaszoló közel fele — 48 százaléka — mondta azt, hogy véleménye szerint nem voltak tisztessége­sek a helyhatósági választások, míg a megkérdezettek 28 száza­léka szerint a szavazás rendben zajlott le. A november elején rendezett szövetségi választá­sokkal kapcsolatban is megosz­lottak a vélemények: a megkér­dezettek 36 százaléka volt elé­gedett a választások tisztaságá­val, míg a válaszolók 34 százaléka ellenkező vélemé­nyen volt. (A választásokkal foglalkozó kutatók szerint a sza­vazás tisztaságával kapcsolat­ban komoly kételyek merülhet­nek fel, ha a megkérdezettek 50 százalékánál kevesebb nevezi tisztességesnek az adott válasz­tást.) A szerbiai tájékoztatási rendszer összeomlására utal az a tény, hogy a megkérdezettek je­lentős része—47 százaléka—a barátokkal és ismerősökkel folytatott beszélgetésekből tájé­kozódik a belpolitikai esemé­nyekről. A szerbiai társadalom­­tudományi intézet által készített közvélemény-kutatás szerint a belgrádi (állami) televízió híreit a megkérdezettek 20 százaléka hiszi el, míg a Dnevni Telegraf­­nak és az ellenzéki Nasa Borba című napilapnak 21 százalékos a hitelindexe. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság 99 százaléka tud a tüntetésekről, azonban csak a polgárok egy­­harmadát érdeklik nagyon a bel­politikai válság eseményei, míg a másik egyharmad közepesen, a harmadik harmad pedig egyál­talán nem érdeklődik a tünteté­sekkel kapcsolatos fejlemények iránt. A jugoszláv polgárok fele e­­gyetlen politikusban sem bízik igazán, s a legújabb kutatások szerint, ha most kerülne sor a vá­lasztásokra körülbelül egyfor­ma számú szavazatot kapna a hatalmon lévő baloldali blokk és az Együtt ellenzéki pártkoalíció. A megkérdezettek még mindig Milosevic szerb elnökben bíz­nak a leginkább: az államfő a vá­laszolók 25 százalékának bizal­mát tudhatja magáénak, míg a többi politikusnak meg kell osz­tozni a másik 25 százalék bizal­mán. A közvélemény-kutatások azt is megerősítik, hogy a tünte­tések elsősorban az értelmiséget mozgatják meg: a tüntetők több­ségét a közép- és felsőfokú vég­zettséggel rendelkező polgárok teszik ki, s a társadalmon belüli részarányánál jóval kisebb mér­tékben vesz részt a munkásság. LAG • HÍRVILÁG • HIRV Hármas államfői találkozó Davosban Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke pénteken meg­érkezett Davosba, ahol érkezése után azonnal a svájci államfő ebéd­re hívta Constantinescu román elnökkel együtt. Arnold Koller sváj­ci elnök úgy fogalmazott, hogy a magyar-román elnöki találkozó az egyik legfontosabb politikai megbeszélés Davosban. A hármas ta­lálkozón szó volt a közép-európai térségről, Közép-Európa euroat­­lanti integrációs kérdéseiről. Zsúfoltnak ígérkezik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Rendkívül zsúfoltnak ígérkezik az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszaka, éppen ezért már most biztosra vehető, hogy nem is fejeződik be június 15-én—mondta—a házbizottság előző napi ülését követő—pénteki sajtótájékoztatóján Gál Zoltán. A házelnök emlékeztetett arra, hogy a kormány 61 törvény elfogadását kérte az Országgyűléstől, ezek között olyan kiemelkedő súlyú feladatokról szóló javaslatok vannak, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, az egészségügy, illetve az igazságszolgáltatás reformja. Egyeztetés a társadalombiztosítási járulékszabályokról Megkezdték az egyeztetést pénteken az idén bevezetett új társa­dalombiztosítási járulékszabályok gyakorlati alkalmazásának ed­digi tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos problémákról a társada­lombiztosítási szervek, az APEH, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a népjóléti tárca illetékesei. Az MTI értesülései szerint a szakértői testület hétfőn ismét összeül, s ekkor alakítja ki álláspontját arról: szükségesnek tart-e jogszabály­módosítást az új járulékrendszer egyértelműbbé tétele érdekében. Horn levele az osztrák kancellárnak A magyar-osztrák kapcsola­tok példaértékűen alakultak az elmúlt évtizedekben. Ausztria csatlakozása az Európai Unió­hoz és a magyar integrációs tö­rekvések új perspektívát és kihí­vásokat jelentenek számunkra — áll abban a levélben, amelyet Horn Gyula miniszterelnök írt Viktor Klimának, az Osztrák Köztársaság kancellárjának, megválasztása alkalmából. Hórn Gyula kifejezte készségét a hagyományosan jó magyar­osztrák kapcsolatok fenntartá­sára és arra, hogy a kancellárral mielőbb személyesen is talál­kozzon. A legmagasabb szintű és folyamatos politikai és gaz­dasági tapasztalatcserét Auszt­ria EU-tagsága és Magyaror­szág csatlakozási céljai is indo­kolttá teszik. Boldvai-ügy: új bizottsági előadó? Az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizott­ságának elnöke, Géczi József Alajos (MSZP) hétfőre össze­hívta a testület rendkívüli ülését. A bizottságnak arról kell dönte­nie, hogy ki legyen a Boldvai László (MSZP) mentelmi jogá­nak felfüggesztéséről szóló bi­zottsági határozati javaslat elő­adója. Géczi ugyanis felkérte Varga Istvánt (MDF), mondjon le arról a megbízatásáról, hogy bizottsági előadóként az Or­szággyűlésben terjessze elő a határozati javaslatot. Géczi írás­ban is megindokolta javaslatát. Ebből kiderült: szerinte Varga István főszereplője lett az MDF által előterjeszteni kívánt — a Boldvai-üggyel is kapcsolatba hozható—bizalmatlansági kez­deményezésnek, és bizottsági ismereteit felhasználva nyilvá­nosan, részletekbe menően hi­vatkozott a legfőbb ügyész in­dítványára. Az elnök az új elő­adónak Isépy Tamást (KDNP), a bizottság alelnökét javasolja. Washington és Párizs ugyanazon a hullámhosszon Az Egyesült Államok és Franciaország egészében véve ugyanazon a hullámhosszon van a NATO keleti irányú kibő­vítését, valamint az atlanti szö­vetség és Oroszország közötti kapcsolatok szabályozására hi­vatott megállapodásról szóló tárgyalásokat illetően — jelen­tette ki csütörtökön a Fehér Ház szóvivője. Michael McCurry arról a te­lefonbeszélgetésről nyilatko­zott, amelyet nem sokkal koráb­ban Bill Clinton elnök folytatott Jacques Chirac francia államfő­vel, egyebek mellett a NATO ki­bővítéséről és korszerűsítéséről. Tájékoztatása szerint a beszél­getést Clinton kezdeményezte, mert egyeztetni kívánt francia kollegájával annak vasárnap kezdődő moszkvai látogatása előtt. Ennek során Chirac a ter­vek szerint Borisz Jelcinnel is találkozik. Az eszmecsere főként a NA­TO és Oroszország között kö­tendő megállapodás jelentősé­géről, az erről szóló tárgyalások folytatásának mikéntjéről, vala­mint a NATO júliusban tartandó madridi csúcsértekezletének na­pirendjére kerülő kérdésekről folyt — fűzte hozzá McCurry. A szóvivő nagyon jónak mi­nősítette azokat a konzultáció­kat, amelyeket a NATO-tagor­­szágok a Moszkvával tartandó tárgyalásokon követendő takti­káról folytatnak. Chirac és Clin­ton megbeszélésében semmi o­­lyasmi nem volt, ami arra utalt volna, hogy ezen a téren ne ten­nénk további előrelépéseket — jelentette ki. Milliós lopás a DWA-ban Többmilliós lopás történt amiből „nagy értékű készpénzt” péntekre virradó éjszaka Du- (információink szerint több mil­­naújvárosban, a Dunaferr DWA hó forintot) zsákmányoltak. A Kft.-jének irodaházában. Az is­ rendőrség és a DWA a nyomo­­meretlen tettesek Flex-vágóvál­tásra hivatkozva elzárkózik to­­nyitották fel a páncélszekrényto­vábbi információ átadása elől. 1997. február 1., SZOMBAT Állami pénzből épül majd tovább az M 7-es? A lakosság számára elfogadható tarifákat kell kialakítani • MTI-információ Gyorsított ütemben készít kormányelőterjesztést az autó­­pályadíj-politikáról a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium. Ebben a közlekedési tárca felvázolja, hogy a jövőben milyen forrásokból, milyen mértékű állami részvétellel épülhetnek a jövőben autópá­lyák Magyarországon. A közle­kedési tárca a koncepciót tíz na­pon belül szeretné a kabinet asz­talára letenni — mondta el Lotz Károly, a tárca vezetője pénte­ken Budapesten tartott sajtótájé­koztatóján. Lotz Károly kifejtette: úgy látja, hogy az ország lakossága számára is elfogadható tarifákat kell kialakítani. Hangsúlyozta: ez csak úgy lehetséges, ha a díj­tételek kialakításánál az eddigi­nél jobban figyelembe veszik az állampolgárok anyagi lehetősé­geit. Ellenkező esetben az Ml­es és M5-öS autópályák ügyében is kialakult lakossági ellenállás­ra lehet számítani. Ez pedig — hangsúlyozta a miniszter — nem érdeke a kormánynak. A közlekedési tárca vezetője rámutatott: 1991-ben — az au­tópályák építésének előkészíté­se idején — az előzetes felméré­sek alapján még úgy tűnt, hogy a lakosság rendelkezik elegendő anyagiakkal ahhoz, hogy részt vállaljon az infrastruktúra-fej­lesztésekből. Azóta azonban ki­derült, hogy nem lehet tovább növelni a lakosság terheit. E helyzetben a közlekedési mi­nisztériumnak egy új rendszert kell kidolgoznia az autópálya­építések állami támogatására. Az autópályáknak ugyanis már csak azért is meg kell épülniük az országhatárig, mert ez is az uniós csatlakozás egyik feltéte­le. Hogy ez teljesülhessen, a je­lenleg meglévő körülbelül 400 kilométernyi autópályához még 600 kilométernyinek kell épül­nie. A miniszter elmondta azt is, hogy három fő forrásból tartja finanszírozhatónak az infra­strukturális fejlesztéseket. A­­dókból, továbbá a benzinárból származó útalap-hozzájárulás­ból vagy koncesszióból. Lotz Károly rávilágított arra: az autó­pályák finanszírozási forrásai­nak mindegyike valójában a la­kosságot, illetve annak valame­lyik rétegét terheli. Az adók valamennyi állam­polgár pénztárcáját érintik, a benzinár, illetve a gépjárműadó a járművezetők kiadása, a kon­cessziós autópályákon való köz­lekedés költsége pedig az út­használókat sújtja. Szalai Béla, miniszteri biztos kifejtette: nem az autópálya-dí­jakat kellene csökkenteni, ha­nem a térségi kedvezmények rendszerét kellene kibővíteni. Ellenkező esetben olyanok is igénybe vehetnék a csökkentett díjakat az autópályákon, akik nem járultak hozzá az építkezés költségeihez. A tájékoztatón Lotz Károly miniszter elmond­ta: az M7-es autópálya felújítá­sánál, illetve továbbépítésénél a minisztérium nemcsak koncesz­­szióban gondolkodik. Megvizs­gálják az állami szerepvállalás lehetőségeit is. Gyilkosság Csapodon Nem adott kölcsön, így vésővel agyonverték A Győr-Moson-Sopron me­gyei Rendőr-főkapitányság nyomozói bravúros gyorsaság­gal fogták el egy Csapodon tör­tént gyilkosság tettesét—jelen­tették be a pénteki rendőrségi sajtótájékoztatón. Kedden a reg­geli órákban egy személygép­kocsi utasai fekvő férfit pillan­tottak meg az útszélen, s megál­lapították, hogy a mozdulatlan férfi már valószínűleg halott. A helyszínre érkező rendőrök bűncselekményre, gyilkosságra utaló nyomokat találtak. Idő­közben kiderítették, hogy az ál­dozat a 27 éves K. János, aki a szomszédos községben, Újké­­ren élt, előző délután a csapodi kocsmában ivott, így elsősorban a vendéglőben tartózkodók ke­rültek gyanúba. Köztük volt H. Csaba 27 éves helyi kőműves, aki előző nap szintén a szórako­zóhelyen kártyázott. Bakan­csán, nadrágján utóbb vér­szennyeződésre utaló nyomokat találtak. Egynapos tagadást kö­vetően, miután több dologban ellentmondásba keveredett, H. Csaba beismerte a gyilkosságot. Elmondta, hogy a gyilkosság napján a szórakozóhelyen talál­kozott, ivott és kártyázott az ál­dozattal, akitől miután a pénze elfogyott, megpróbált kölcsön kérni, de durva visszautasítás­ban részesült. Ezért hazament, felkapott egy negyven centimé­teres vésőt, a hazafelé tartó áldo­zatot megszólította, majd a vé­sővel többször fejbe verte. Ez­után elvette az áldozat dzsekijét, melyben egy pénztárcában nyolcezer forint volt. H. Csaba másnap ezt a pénzt is elverte, majd visszatért a bűncselek­mény színhelyére; itt fogták el a rendőrök. A beismerést követően a gyil­kosság alapos gyanúja miatt elő­zetes letartóztatásba helyezték. -------------------------- Fejér Megyei Hírlap ------------------------­A PANNON LAPOK TÁRSASÁGA tagja Ügyvezető-főszerkesztő: Elekes András Főszerkesztő-helyettes: Mihók Lenke Felelős szerkesztők: Hadnagy Gábor, Takács Ferenc Rovatvezetők: Fási László, Zágoni Erzsébet, Róth Ferenc, Zsigó Ferenc Kiadja a Fejér Megyei Hírlap Kiadói Kft. felelős kiadó a kft. ügyvezető­ igazgatója. Kiadó és Szerkesztőség: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Telefonközpont: (22)316- 520 Fax: (22) 312-590 Telefonok: titkárság: 316-510, 312-450, gazdaság: 315-190, belpolitika: 349-002, kultúra: 349-001, sport: 316-532. Hirdetés, terjesztés, műszaki előállítás PANNON LAPOK KIADÓI Kft. 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel: (92) 313-751 Ügyvezetők: Kázmér Judit, Gyerák András A lapcsoport hirdetési vezetője: Sásdi András, 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Tel.: (88) 406-565. Fejér megyei marketingvezető: Wappler Beatrix 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 327-574. Műszaki vezetők: Tantalics József (lapcsoport) 8901 Zalaegerszeg, Ady u. 60. Tel.: (92) 313-751. Dávid Zoltán (Fejér Megyei Hírlap) 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 310-693. Tévesztési vezetők: Fejér megye: Bogdány Károly 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel: (22) 340-258. Németh János (lapcsoport) 8000 Székesfe­hérvár, Honvéd u. 8. Tel.: (22) 348-757. Budapesti Médiaképviselet: Sándor Attila 1117 Budafoki u. 111. Tel.: (1)204-4352. Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Bt. 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Tel.: (88) 406-480. Felelős vezető: Donhardt Jens A Fejér Megyei Hírlap előfizethető a Pannon Lapok Kiadói Kft.-nél és a kézbesítőknél. Előfi­zetési díj: egy hónapra 495 Ft, negyed évre 1485 Ft, fél évre 2970 Ft, egy évre 5643 Ft. ISSN 0133-0403. Példányszámunk valóságát a MATESZ hitelesíti!

Next