Fejér Megyei Hírlap, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA A „Céltalan”­­ hadművelet Munkatársaink albániai tudósítása az égből hulló lövedékek földjéről A Tirana Internacional hall­jában üldögélünk, általában itt tanyáznak a világ számos tájáról idesereglett tudósítók. Figye­lem a kollégákat, a többségük olasz, legtöbbjük félegyenruhá­ban pózol, ki vannak dekorálva mindenféle jelzésekkel meg ki­tűzőkkel — lehet, hogy nem tudják, de ez nem jó taktika. Ugyanis irritálja a fegyveres al­bánokat a nagy „pofa”, így bizo­nyosan nem sikerülhet egy olyan interjú, melyet mi viszont félelemmel telve, de alázattal megcsináltunk: Lefter Zanival, a felkelők vezérével. Ezeket itt „megenné”, s a ma­ga szempontjából igaza lenne. Aztán kisvártatva kiderül, hogy érzik a „büdöset” ők is—a szálloda elé beáll a Garibaldi­­hadosztály két páncélkocsija. Vörös kepis katonai csendőrök veszik közre az újságírókat, be­szállnak a kocsikba, s mennek dolgozni. Hát így is lehet ezt. Kifelé menet megint összeta­lálkozunk az olaszok parancs­nok-helyettesével. Hosszabb beszélgetésre nem hajlandó, csak ennyit mond: „Sokkal rosszabb ez, mint Boszniában, ugye?” Ebből az egy mondatból mégis sok minden kiderül. Leg­főképpen az, hogy a Nemzetkö­zi Védelmi Erők olasz katonái nagyon tartanak a támadástól. Nappal kevesebb, este több sorozat — néha nyomjelzés — ered az égnek. Még az esküvői menetből is géppisztollyal lö­völdöznek a rendőrök Tirana fő­terén, ha nem látjuk, nem hisz­­szük el. Mintha azt az egyszerű fizikai tényt, hogy semmi nem marad örökké a levegőben, ami annál súlyosabb, az albánok nem lennének képesek megérte­ni. Ezért sérült meg fáradt löve­déktől egy török katona minap a repülőtéren. Ő volt a második „veszteség”, egy görög a tiranai bázison robbant fel, nem tudni, hogy saját, vagy albán robba­nóanyagtól. Mindkettőjük álla­pota súlyos. Egy gyorshír szerint a felke­lők kezén lévő dél-albániai Vlo­­rában állítólag egy rendőr a se­gélyszállítmányok célba jutását biztosító hadművelet fedőneve után, Napkelte (Alba) névre ke­­reszteltette újszülött kislányát. Ez délen egyébként elterjedt le­ánynév, ezt úgy látszik, az ola­szok nem tudják, mert az esetet azonnal kihasználták propagan­da célokra. Giovanni Bernardi alezredes, a Nemzetközi Védel­mi Erők tiranai szóvivője jó jel­nek nevezte az eseményt. Az Alba-hadművelet első szakasza nagyobb incidensek nélkül lezárult. A hatezresre ter­vezett nemzetközi katonai kon­tingens állományából 4974 már Albániában tartózkodik, az ola­szok vezette misszió jelenlegi összetétele 2630 olasz, 930 francia, 300 spanyol, 630 görög, 420 török, 74 osztrák és 2-2 ro­mán és dán katona. A többi má­jus 4-ig kell, hogy megérkezzen, és a tervek szerint Albániában maradnak a június 29-re terve­zett általános választások lezá­rásáig. A gondok: még mindig nem tisztázott a hadművelet cél­ja. Az egyetlen hivatalosan elfo­gadott feladat a segélyszállítmá­nyok kísérése , érdekes, hogy pont azt tűzték ki célul, ami ed­dig nem jelentett problémát. A lakosság fegyverraktárakat ro­hamozott meg, nem pedig élel­miszerboltokat. Az ENSZ-főtit­­kár kijelentette, hogy az erők­nek nincs közük a fegyverek be­gyűjtéséhez és csak önvédelem esetén húzhatják meg a ravaszt. Azt, hogy az Alba-missziónak semmi köze a választások tiszta­ságának és biztonságának sza­vatolásához, maga Luciano For­­lani tábornok mondta ki. A február 10. és április 14. közötti zavargások idején Vlo­­rában 70 embert öltek meg. A többi áldozatról még nincsen je­lentés a lehetetlen viszonyok miatt, de feltételezésünk szerint a fenti adat megduplázható. Mi­nap felrobbant egy lőszerraktár, nem tisztázott, hogy mi történt. Feltételezéseink szerint vagy provokáció, vagy egyszerűen baleset „eredményezett” 22 ha­lottat. (Flores—Tihanyi) Fotó: ifj. Kricskovics Antal Vlora, a San Marco hadosztály katonái homokzsákot töltenek A felvétel egyedülálló: Lefter Zani, a déli felkelők parancsnoka Még nem elég hatékony a drog elleni küzdelem A drogfogyasztás elleni küz­delem hatékonyabbá tétele ér­dekében az állami, önkormány­zati és civil szervezetek munká­jának összehangolását sürgette Gál Zoltán házelnök a parla­ment szerdai nyár napján. Az Országgyűlésnek a kábítószer­fogyasztás visszaszorítása érde­kében létrehozott eseti bizottsá­ga kezdeményezésére megtar­tott rendezvényen elhangzott: Magyarországon a megelőzés terén a kereslet, a jogi szabályo­zás és a bűnüldözés terén pedig a kínálat visszaszorítása a cél. Az eseti drogbizottság szakértői szerint a jogszabályoknak ga­rantálniuk kell, hogy a drogke­reskedelemmel nem foglalkozó kábítószereseket betegként és ne bűnözőkként kezeljék. A tanácskozás hozzászólói arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a drogfogyasztás egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon, addig az elle­ne folytatott küzdelem még mindig nem kellően hatékony és szervezett. Beszámoltak a biztosok az Országgyűlésben Először számoltak be az Or­szággyűlésnek szerdán az em­beri jogi, nemzeti és kisebbségi, illetve az adatvédelmi ombuds­­manok. Gönczöl Katalin, az emberi jogok országgyűlési biztosa el­mondta, hogy a hozzá és helyet­teséhez érkezett panaszok túl­nyomó többsége olyan hivatalo­kat, intézményeket érint, ame­lyekkel a leggyakrabban találkoznak az állampolgárok. 1995. július 1. és 1996. decem­ber 31. között 11059 beadványt regisztráltak. 317 esetben álla­pítottak meg alkotmányos visz­­szásságot, 477 ajánlást fogal­maztak meg. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és kisebbségi jogok biztosa kö­zölte: az általa vizsgált ügyek több mint felét a hatósági eljá­rás, a foglalkoztatás és az okta­tás során tapasztalt megkülön­böztetés tette ki. Majtényi László adatvédel­mi biztos szerint a mai világban is az a cél, hogy az állampolgár „átláthatatlan” maradjon. 1997. május 2., PÉNTEK LÁG • HÍRVILÁG • HÍR­­ Ülésezik az első országos diákparlament A jelen iskolája nem lehet más, mint a demokrácia iskolája. Ez a 90-es évek, a mai magyar oktatáspolitika legfőbb törekvése. A ma­gyar iskola abban az értelemben is a demokrácia iskolájává válhat, hogy példát mutat a nagypolitika résztvevőinek: így lehet meghall­gatni, megérteni egymást, méltányolni a másik véleményét, elvisel­ni a kudarcot és kellő szerénységgel büszkélkedni a sikerrel — mu­tatott rá csütörtöki megnyitó beszédében Magyar Bálint művelődé­si és közoktatási miniszter az első országos diákparlament ülésén az Erkel Színházban. A miniszter az ország közoktatási intézmé­nyeinek mintegy a felét képviselő 2200 küldött figyelmét felhívta: a közoktatási törvény azt várja el az iskola használóitól, hogy teremt­sék meg saját szabályrendszerüket. Az Országos diákparlament pénteken szekcióüléseken vitatja meg a tanulói jogok érvényesülé­séről az Országos Diákjogi Tanács által készített előterjesztést. A T. Ház alkotmányos „dádát” kapott Az Alkotmánybíróság összeférhetetlenséggel kapcsolatos hatá­rozatának a Magyar Közlönyben való megjelenését követő 30 na­pon belül kell az érintett képviselőnek választania parlamenti man­dátuma, illetve gazdasági pozíciója között, így foglalt állást szerdai ülésén az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizott­sága. A testület az elfogadott határidőt a vonatkozó jogszabályok alapján állapította meg. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság el­nöke az Alkotmánybíróság határozatával kapcolatban úgy fogal­mazott, hogy a T. Ház alkotmányos „dádát” kapott a neves gré­miumtól. A politikus megfogalmazása szerint azonban az összefér­hetetlenségi törvény összességében kiállta az alkotmányos próbát. Az MSZP munkásvédelmi tagozatának ülése Az MSZP nem távolodott el a baloldali értékektől, a párt döntő többsége — bizonyos csoportosulások kivételével — a munkavál­lalók érdekvédelmét tartja szem előtt. A munkások érdekeinek kép­viselete elválaszthatatlan az ország érdekeitől, így amit a kormány az ország állapotának javításáért tett az elmúlt 33 hónapban, az a munkavállalók helyzetének jobbítását is szolgálta — hangsúlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök-miniszterelnök az MSZP Orszá­gos Munkás- és Érdekvédelmi Tagozatának szerdai fórumán. Alá­húzta, hogy rossz, ingatag gazdasági helyzetben nem lehet javítani az életkörülményeken, ezért elsődleges a gazdaság stabilizálása. Az intézkedések eredményei már érzékelhetők: a rendszerváltás óta idén először több munkahely létesült, mint amennyi megszűnt, nö­vekszenek a reálbérek és a nyugdíjak, csökken az infláció. A Bundestag CDU frakciójának küldöttsége Budapesten A Bundestag CDU frakciójának küldöttsége, mely az Ország­­gyűlés meghívására Rudolf Seiters, a CDU/CSU elnökhelyettesé­nek vezetésével tett látogatást Magyarországon, szerdán délelőtt a Parlamentben találkozott Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnöké­vel. Gál Zoltán elmondta, a Bundestag-frakciók küldöttségeinek lá­togatása újszerű forma a parlamentek közötti együttműködés gya­korlatában. Célja, hogy az ide látogató német képviselők minden parlamenti párt frakciójával találkozzanak, s képet kapjanak a hazai politikai élet teljes keresztmetszetéről. A dialógus a két törvényho­zás között folytatódni fog az ősszel Budapesten megrendezésre ke­rülő magyar—német parlamenti fórumon. Az MDF, a KDNP és a Fidesz sajtótájékoztatója Az időközi választások eredményei mást mutatnak, mint a köz­véleménykutatási adatok, hiszen az utóbbi két hónapban szinte minden alkalommal a Magyar Demokrata Fórum által támogatott jelölt győzött. Erről Lezsák Sándor, az MDF elnöke beszélt azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen a Fidesz, a KDNP és az MDF XI. kerületi szervezetének képviselői értékelték az elmúlt hét végén tar­tott önkormányzati időközi választáson elért hárompárti sikert. A pártelnök beszámolt arról, hogy az ország 11 megyéjében már írá­sos dokumentum született a hárompárti együttműködésről, s a tár­gyalások a többi régióban is jól haladnak. Milan Kucan szerint Szlovénia nem ülhet rá eredményeire Európa újabb megosztottsága azt jelentené, hogy a berlini fal leomlása semmi más nem volt, csak egy illúzió Székesfehérvári látogatása során, a sajtó számára igencsak szűkre szabott időben válaszolt lapunk kérdéseire a szlovén ál­lamfő, Milan Kucan. —Elnök úr! Az önök törvény­­­hozása ugyan még adós a társu­lási szerződés ratifikálásával, de hazánkhoz hasonlóan Szlo­vénia is pályázik az EU-, illetve a NATO-tagságra. Versenytár­sak vagyunk ebben a folyamat­ban vagy partnerek? — Szlovénia, Magyarország, de a többi pályázó ország sem lehetnek versenytársak, ha az Európai Unióról vagy a NATO- ról van szó. Az emberiség fenn­maradásához ugyanis együtt­működésre van szükség és nem kíméletlen versenyre. Az euró­pai integrációhoz történő csatla­kozás megítélésem szerint érde­ke azoknak az országoknak, amelyek még nem részesei a szövetségnek, s azoknak is, amelyek már tagjai. Ha ez nem így lenne, akkor a berlini fal leomlása csak illúzió volt, és ez esetben a korábbi ideológiai megosztottságot más megosz­tottságok váltják fel. — Ön szerint miért fontos, mi indokolja az egyre markánsabb olasz—szlovén—magyar együtt­működést? — Regionális együttműkö­désről van szó. A régiók termé­szetes adottságok, az egyes álla­mok viszont művi, mesterséges alakulatok. Ha Európában nem lennének határok, akkor megál­lapíthatnánk, hogy ez az együtt­működés teljesen természetes. A jelenlegi viszonyok között pe­dig pragmatikus céljai vannak. Olaszország érdeke az, hogy je­len legyen a Duna mentén, a szlovén és a magyar érdek pedig az EU-, illetve a NATO-csatla­­kozás. A közlekedési útvonala­kat illetően pedig mindhárom ország érdeke közös. Olaszor­szág feltette magának a kérdést, hogy a Duna mentén rajtunk ke­resztül vagy velünk együtt ha­ladjon. Teljesen racionális vá­laszt adtak az olaszok, amikor úgy döntöttek, hogy velünk egy­ütt történjék ez. A Szlovénia fejlettségét, az egy főre jutó GDP-t tekintve jó­val fejlettebb, mint a többi kelet­európai ország. Minek köszön­hető ez? — Leginkább talán az elmúlt ötven év történelmében keres­hetők az okok. Más volt az egy­kori Jugoszlávia helyzete, mint a keleti blokk többi országáé, így az önöké is. Ráadásul Szlo­vénia az államszövetségen belül a fejlettebb köztársaságok közé tartozott. A gazdasági struktúra országunkat exportra késztette, és a nyugati piacokon meg kel­lett állni a helyünket. Hozzáfér­hettünk a korszerű információs technológiához, és olyan mene­dzsereink voltak, akik a fejlett országokban végezték iskoláju­kat. Mindez azonban, sportnyel­ven szólva, nem jelentheti azt, hogy Szlovénia ráül az eredmé­nyeire, és nem edz eleget. Mert ez veszélyes lehet, hiszen egy új szezonban esetleg bebizonyo­sodhat, hogy mások többet és jobban készültek. Szabó Zoltán Május 20-án magyar—olasz—szlovén kormánytól tanácskozást tartanak Budapesten —jelentette be magyarországi tárgyalásai vé­gén Milan Kucan. Az államfő találkozott Göncz Árpáddal és Horn Gyulával. Megállapodás született arról, hogy szlovén konzulátust nyitnak Szentgotthárdon, és közvetlen vasúti kapcsolatot teremte­nek a két ország között. F­elvetődött két új határátkelő megnyitása, a két országot összekötő autópálya nyomvonalának kijelöléséhez azonban további tárgyalások szükségesek. Szó volt a kisebbségek helyzetéről, és ennek kapcsán a diplomák kölcsönös elismeréséről is.

Next