Fejér Megyei Hírlap, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-04 / 103. szám
1998. május 4., HÉTFŐ VÉLEMÉNYEK, VITÁK, ÁLLÁSFOGLALÁSOK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . A Fejér Megyei Hírlapnak olvasóink által legkedveltebb rovatai közé tartozik a Vélemények, viták című összeállítás, amelyben az olvasó egyben szerzőtársunk is. A nagy népszerűségre és a magvas gondolatokra való tekintettel e rovatunk ezentúl új, reméljük, könnyebben olvasható formában jelenik meg. Továbbra is várjuk tehát véleményeiket, érveiket tartalmazó leveleiket! Ezek a lehetőségekhez képest teljes terjedelemben és változtatás nélkül fognak megjelenni itt. A véges lehetőségek miatt kérjük Önöket, hogy minél rövidebben—és minél udvariasabban, szélsőségek nélkül fejtsék ki álláspontjukat! A „megbízás” számomra érthetetlen Az MSZP és az SZDSZ önkormányzati frakciói kéréssel fordultak a polgármester úrhoz — a város oktatásügyének fontosságára való tekintettel — hogy rendkívüli közgyűlésen tárgyaljuk meg a Petőfi Sándor Általános Iskola további sorsának, működési, fennmaradási feltételeinek ügyét. Ezt az előterjesztést természetesen én is aláírtam, hiszen e két frakció által támogatott gazdasági alpolgármester vagyok. Sajnos, sajtóközleményből értesültem arról, hogy a polgármester úr elrendelte az egyeztetések lefolytatását és a bizottság vezetésével engem bízott meg. Ez a „megbízás” számomra érthetetlen, hiszen városunknak van humán alpolgármestere, akinek feladata az oktatás ügyeinek gondozása. Az, hogy az egyeztető tárgyalásokat én irányítsam, szakmai meggyőződésemmel ellentétben áll. Természetesen gazdasági alpolgármesterként a magam szakterületén az eddigiekhez hasonlóan továbbra is szívesen nyújtok segítséget, e súlyos probléma tövényes megoldásához. Köszönettel: Warvasovszky Tihamér gazdasági alpolgármester Javaslat a Petőfi iskola elhelyezési problémáinak megoldására Tisztelt Közgyűlés! 1998. április 15-i keltezéssel a székesfehérvári Petőfi Sándor Általános Iskola szülői munkaközössége, az iskola tantestülete, s technikai dolgozói levelet küldtek közgyűlésünk minden képviselője számára, melyben az a kérés fogalmazódott meg, hogy a székesfehérvári önkormányzat minél előbb tárgyalja újra meg a válságos helyzetbe jutott általános iskola ügyét. A közgyűlés MSZP és SZDSZ frakciói úgy vélik, hogy a probléma súlyossága és sürgőssége indokolja, hogy közgyűlésünk ne várja meg az ügy tárgyalásával a soron következő júniusi ülésünket, hanem minél előbb egy rendkívüli közgyűlés keretein belül próbáljon megnyugtató megoldást találni az iskola problémáira. Köztudott, hogy az 1991. XXXII. sz. tv. által biztosított lehetőséggel élve a Szatmári Irgalmas Növérek Rendje 1992- ben visszaigényelte a Petőfi Sándor Általános Iskola épületét, mely valamikor a rend tulajdonában volt. A székesfehérvári önkormányzat elismervén a hivatkozott törvény következtében benyújtott igény jogosságát, 1995-ben szerződést kötött az egyházmegyével az épület egyházi tulajdonba való kerüléséről. Ez az 1995-ben megkötött szerződés lehetővé tette, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola ingyenes használati joggal addig működhessen tovább az egyház tulajdonú épületben, míg az önkormányzat az állam által számára biztosított kompenzációból (320+50 millió) egy új, 16 tantermes iskolát nem épít. A szerződéssel egyidejűleg létrejött az épületben az egyházi igazgatású Szent Imre Általános Iskola, melynek tantestülete nagyrészt a Petőfi Sándor Általános Iskola tanári állományából alakult. A két külön igazgatású intézmény mind ez ideig példamutatóan működött együtt, s a problémák most sem az együttműködési szándék hiányából adódtak. Miután a Szent Imre Általános Iskola évről évre természetesen növekedett, mára előállt az a helyzet, hogy a két iskola számára a 24 normál tantermet tartalmazó épület már nem teszi lehetővé a zavartalan együttmunkálkodást. 1998 őszére tehát sürgető szükségességgé vált, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola elhelyezéséről az 1995-ben megkötött szerződés szerint gondoskodjon. Ennek az elhelyezésnek lehetett volna az anyagi fedezete az a 3-400 millió forint, melyet a szerződést aláíró felek — állami kompenzációként — kilátásba helyeztek. Azok a hírek azonban, hogy az eredeti kompenzációs összegnek csak a töredékére jogosult a város, a képviselők számára különböző, nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel. Tudomásul vesszük azt, hogy ha az átadás-átvétel során nem történik funkcióváltozás, nem jár állami kompenzáció a törvény szerint. A képviselők azonban tudni szeretnék, hogy azok, akik a szerződést jogilag előkészítették 1995-ben, ennek nem voltak tudatában? Talán nem ismerték a vonatkozó törvényeket? Vagy ismerték, de más meggondolás vezette őket? Talán 1995 óta megváltoztak az akkor még számunkra kedvezőnek tűnő paragrafusok? Mindenesetre a jelenleg érvényes szabályozások szerint a városnak csak az a mintegy 50-60 milliós igényét ismerték el, mely összeg az elmúlt években értéknövelő beruházásként az épületre fordítódott. Ebből az összegből új iskolát nem, legfeljebb csak néhány tantermet lehet építeni. Ugyanakkor pedig az önkormányzatunknak a szerződés szerint elhelyezési kötelezettsége van a Petőfi Sándor Általános Iskola tekintetében. El kell dönteni, hogy mi a legjobb megoldás, s ha ehhez kölcsönös kompromisszumok szükségesek, nem szabad azoktól visszariadnunk. A Petőfi Sándor Általános Iskola szempontjából az lenne a legjobb, ha egy 16 osztályos önkormányzati iskola formájában a helyén maradhatna, társbérletben a szintén 16 osztályos Szent Imre Általános Iskolával. Ez további hat tanterem létesítésével megoldható lenne (tetőtér-beépítés vagy a szomszédos ingatlanból való vásárlás útján). Ez a megoldás nem lenne előnytelen az egyházi fenntartóknak sem, hiszen az önkormányzati intézmény egyrészt bérleti díjat fizethetne, másrészt az épület fenntartási, működtetési költségei feleződnének. Végig kell gondolni egyéb elhelyezési javaslatokat is, de azt látni kell, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola ügye csak egyben és egyidejűleg kezelhető. Minden egyéb, „szeleteléses” megoldás az intézmény fokozatos elsorvadásához vezet. Ki kell mondanunk egyértelműen, kell-e a városnak, kell-e az önkormányzatnak a Petőfi Sándor Általános Iskola. Ha igen a válasz, akkor haladéktalanul egy megnyugtató megoldást kell találnunk. Eddig a beadvány! Az SZDSZ és az MSZP frakcióvezetői 1998. április 30-án beadvánnyal fordultak a Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez, melyben dr. Nagy István polgármester döntésének törvényességi felülvizsgálatát kérik. Dr. Nagy István polgármester úr komünikéjében a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) és az Önkormányzati Törvény (ÖTV) sajátos értelmezése jelenik meg. Az SZMSZ pontosan rögzíti a rendkívüli közgyűlés összehívásának feltételeit. A fenti előterjesztés megfelel a feltételeknek. Az ÖTV 12. paragrafusa (1) bek. szerint a rendkívüli közgyűlés összehívására nincs mérlegelési lehetősége a polgármesternek. A közgyűlést össze kell hívni! Visszautasítjuk az időzítéssel kapcsolatos gyanúsítást. A rendkívüli közgyűlés összehívását egy a polgármesterhez írt levélben a szülők sürgősséggel kérték. A kérést a polgármester nem teljesítette. Ezért vált szükségessé az SZDSZ-MSZP kezdeményezése a rendkívüli közgyűlés összehívására. A két frakció visszautasítja az egyházellenesség gyanúját. Soha nem vitattuk és most sem vitatjuk az egyház törvényes jogait a visszaigényelt ingatlanok hitéleti, oktatási, karitatív célra való hasznosítására. Más a beíratások időszakában a szülők jogos igénye, hogy tudják, hová íratják be gyermeküket és hogy a gyermek hol fogja elvégezni az általános iskolát. Dr. Nagy István polgármester a felelőssége elől menekül és méltatlanul áthárítja az egyeztetés feladatát Warvasovszky Tihamér alpolgármesterre. Warvasovszky Tihamér városunk elismert gazdasági alpolgármestere. Úgy ítéljük meg, ebben a minőségében szakmai tisztessége sem teszi megengedhetővé, hogy a város humán alpolgármesterének szakterületén az ő háta mögött vállaljon feladatot. Farkas László SZDSZ frakcióvezető Pénzes Mihály MSZP frakcióvezető Csendőrség és rendőrség Amikor a hatalom rendpárti című cikkhez tenném hozzá, március 31-én jelent meg a közbiztonságról. Egyetértek a szerzővel és Forró János rendőr alezredessel, aki az egykori csendőrség múltját kutatta és állítja, ami jó és követhető példa, a megromlott közbiztonság megjavítása érdekében át kellene venni a rendőrségnek. A megyében három helyen voltam őrsparancsnok az ötvenes években. Bűnügyileg-közbiztonságilag a legfertőzöttebb területeken 6-7 fős beosztottammal együtt, kiket kettesével vezényeltünk járőrszolgálatba, különböző időkben gyalogosan vagy kerékpáron, ahogy a csendőrségnél volt bevezetve. Örsünkhöz 2-3 község és több tanya tartozott, a járőrpárokat a lakosság megismerte és megszerette, ügyes-bajos dolgaikban bizalommal fordultak hozzánk, munkánkat segítették, nemegyszer lepleztünk le a lakossággal történő beszélgetések folytán súlyos bűncselekményt elkövető személyeket. Az állampolgárok, a lakosság nagyobb biztonságban érezte magát, ha gyalogos járőrt láttak, találkoztak, szót váltottak egymással, mint most, ha autóval elszaladnak mellette a gyanús személyek a rendőrautót messziről látják és idejük van félreállni az útjukból. Az őrs beosztottjai nemcsak járőrszolgálatot végeztek, hanem nyomozati feladatokat is elláttak, a kisebb súlyú bűncselekményeken kívül, nyomozást végeztünk ló-, marhalopás, sőt betörés, rablási bűncselekmény tettesének felderítésében, amiben a lakosság segítséget adott. Az őrsünk mind a három helyen a kiváló őrs kitüntetés tulajdonosa volt, amit a belügyminiszter adományozott eredményes munkánk jutalmául. Az őrsünk tagjai hivatástudatból lettek rendőrök, sőt velem együtt a csendőrséget választották volna élethivatásnak a tényleges katonai szolgálat letöltése után, de időközben a háború befejeztével az feloszlott, így lettünk a csendőrök helyett rendőrök. A kétfős járőrözés után be lett vezetve az egyfős körzeti megbízott szolgálat a községekben, ami igen nagy veszélyt jelentett az egyfős körzeti megbízottnak egy komolyabb intézkedésnél vagy pl. éjszakai szolgálatban, mert magára volt hagyva, nem volt segítőtárs. Sajnos a körzeti szolgálat bevezetésének az első hónapjaiban a balatonbozsoki körzeti megbízott Horvát Mihály rendőr tizedes, majd halála után alhadnagy szolgálatának teljesítése közben gyilkosság áldozata lett, akinek elvették a szolgálati pisztolyát, levették a rendőrruháját a megrögzött gyilkosok, majd a rendőrruhába felöltözve félrevezetési módon a gyilkosság után másnap este kirabolták a ságvári postahivatalt. Ez a példa is azt mutatja, hogy szolgálatban, különösen éjjel egy ember veszélynek van kitéve, biztonságosabb a kétfős járőrszolgálat, túlerővel szemben még az is kevés, különösen most, hogy illegálisan még géppisztolyok is vannak egyes csoportok vagy személyek birtokában. Nem szégyellem megjegyezni, hogy a határőrségnél is, ahol nyomozói munkát tanultam és a rendőrtiszti iskolán is magas beosztású, volt csendőr- és Horthy-rendőrtisztek voltak az elődeink között, akiktől a rendőri bűnügyi munkát megtanultuk és azt hasznosítani tudtuk a törvényesség betartása mellett hogy a bíróság lelkiismeretfurdalása nélkül igazságosan tudjon ítélkezni az összegyűjtött bizonyítékok alapján. Hegedűs István nyugállományú rendőrtiszt Enying Az e helyütt megjelentetett írások egyéni véleményeket tükröznek, azok tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért mindenben egyet. A szerkesztőség fenntartja a jogot az írások megrövidítésére. JÁRJON JÓL VELÜNK! Minden előfizetőnk választhat egy ajándékot! Ha Ön, kedves előfizetőnk megnyeri szomszédait, ismerőseit, barátait kedvenc lapja a FEJÉR MEGYEI HÍRLAP előfizetésére, és helyesen megfejti a betűrejtvényt, már választhat is egyet az alábbi tárgyak közül. -KFigyelem! Az akció során az ajándéktárgyak változhatnak. A beküldő adatai A betűrejtvény megfejtése:................................................................................................................................................. Név:............................................................................................................................................... Telefon:............................ Cím:................................................................................................................................................................................................. Kijelentem, hogy az új előfizető nem lakik velem egy lakásban. Az általam választott ajándék betűjele:.......... Aláírás:......................................................................... Beküldési cím: Pannon Lapok Kiadói Kft., terjesztés: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: 22/340-258 BETÜREJTVÉNY F| | J | |RMM| |G|Y| | MH| |R| L| [P (megfejtés: napilap) Az új előfizető adatai Név:............................................................................................................................................... Telefon:.............................. Cím:............................................................................................................................................... /. Vállalom, hogy egy évig előfizetője leszek a Fejér Megyei Hírlapnak. / %. Az első előfizetés negyedéves! A folytonosság megtartása céljából / a továbbiakban: havonta [_ J negyedévente [ 1] félévente évente \__J fizetek előre átutalással vagy a kézbesítőnek. / Dátum:...................................................................... / Aláírás:............................................................................................ /