Fejér Megyei Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

1998. december 30., SZERDA Javítani kívánjuk a falu komfortérzetét Az önkormányzat tagjainak többsége már nyolc éve együtt dolgozik Radeczki György pol­gármesterrel. - Milyen elveket képvisel ez az összeszokott csapat? - Az alapeszménk végig az volt, hogy az intézmények za­vartalan működtetése mellett kiépítsük az alapvető infra­­ struktúrát. Ehhez ciklusonként programot készítettünk, így be­vezetésre került a gáz, ezzel pár­huzamosan járhatóvá tettük az útjainkat, az óvoda 50 férőhe­lyes új épületet kapott. Nagy anyagi erőket fordítottunk a re­formátus kápolna felújítására és a római katolikus templom tető­­szerkezetének kijavítására. A torony kupoláját éppen a kö­zelmúltban emelték a helyére. Azt gondolom, jól döntött a tes­tület, mikor ezekre a munkákra pénzt szavazott meg, hiszen a templomok hozzátartoznak a községhez, a mieink és véde­nünk kell őket. A temetőben pe­dig fedett búcsúztató részt épí­tettünk, hogy méltóképpen tud­junk búcsúzni szeretteinktől. - Van, amit nem sikerült meg­valósítani az előző négy év alatt? - Sajnos igen. A kastély épü­letét szerettük volna felújítani, de arra már nem jutott pénz, így a következő évekre marad. A kastélyban egyébként helytörté­neti kiállítás, könyvtár, klubok és osztálytermek kaptak helyet.­­ Ma a legtöbb községben a csatornázás a legfontosabb fel­adat. Radeczki György 1948-ban született Perkátán. Mezőgaz­dasági gépész szakközépisko­lát végzett, majd technikusi ok­levelet szerzett. 1987-től Per­­káta tanácselnöke, majd azóta háromszor polgármesterré vá­lasztották. Tagja volt a megyei tanácsnak, majd közgyűlés­nek. Nős, két fiúgyermeke van. - Nálunk is így van. Szabad­­egyházával és Sárosddal közö­sen építjük meg a rendszert. A tisztítómű Perkáta külterületén lesz, egy elhagyott homokbá­nyában. A kapacitása úgy van tervezve, hogy később Hantos és Nagylak is rá tudjon kapcso­lódni. A tisztítómű első osztályú vizet bocsát majd ki, így élő vi­zekbe elvezethető lesz. Annyi­ra, hogy halastavat is szeretnénk majd kialakítani. A beruházást előkészítettük, a munkálatok idén el is kezdődtek. Sajnos sok a bizonytalanság az állami tá­mogatások ügyében, már­pedig nincs rosszabb, mint egy félbe­hagyott beruházás. - Létesültek új munkahelyek a településen? - Jelenleg 10-11 százalékos a munkanélküliség. A lakosság döntő többsége ingázik a két nagyváros és Perkáta között. Sajnos helyben tőkehiány van, a multik pedig még nem ismerték fel, hogy nem a dolgozókat kel­lene Fehérvárra hordani busz­­szal, hanem üzemrészeket vi­dékre telepíteni. Az új testület mindenesetre már véleményez­te a távlati ipartelepítési koncep­ciót és három ipar számára al­kalmas területet jelölt ki. Ezek az új 6-os és 8-as utak tervezett nyomvonala mellett vannak. - A munkahelyeknek megtar­tó erejük is lenne... - Nálunk szerencsére magas a születések száma. Vannak, akik pedig Dunaújvárosból köl­töztek ki, így az elmúlt 5 évben mintegy 400 fővel gyarapod­tunk. Ez év elején már 4073 volt a lakosságszámunk. A lakosság megtartását célozza az is, hogy olcsó, közművesített telkeket alakítunk ki, hogy segítsük a fia­talok lakáshoz jutását. - A csatornázáson kívül mi mindent szeretnének négy év alatt megvalósítani? - A csatornázás után rendbe kell hozni útjainkat, járdáinkat és kiépíteni a felszíni vízelveze­tést. Közben javítani szeretnénk a község komfortját, magas szinten működtetni intézmé­nyeinket. Ha mindez sikerül, elégedettek lehetünk. T.L. Perkátán immár harmadszor is Radeczki György a polgármes­ter. Az alpolgármester újra Czinger Imre lett. A testület valamennyi tagja független jelöltként indult. Névso­ruk: Dr. Szűcs Mihály, Horváth Judit, Bakos Imre, Lehóczki Ádám, dr. Nyikomné Beleznai Zsuzsanna, Mosonyi György, Kasza János­­né, Domanyek Jenő - ők már az előző önkormányzatban is tagok voltak. Ketten viszont most kerültek be az önkormányzatba: Kovács Im­re és dr. Kormos Zoltán. A község jegyzője: Tóthné Bosnyák Magdolna. A növekvő létszámú falu élén immár tizenegy esztendeje Maradjanak a gyerekek és öregek Egyetlen kistelepülés sincs könnyű helyzetben, ahol a fel­nőttek, a faluért felelős emberek ragaszkodnak a gyermekekhez, az iskolához. - A Polgárditól való válás után -1990-ben lettek önállóak - mi mindent kellett megvalósí­tani a településen? - Szükségünk volt tanter­mekre, 1994-ben négy tanter­met építettünk, majd két évvel később elkészült a 800 négyzet­­méteres tornatermünk. Ennek 5- 600 négyzetméter a küzdőtere, minden labdajátékra alkalmas. Ezekben a munkákban nagy se­gítségünkre voltak a közhasznú munkások, akik közül 8-10 dol­gozott az építkezéseken és most ők tartják rendben az épületein­ket is. - Hány gyermek tanul az is­kolájukban? - Sajnos csökken a gyermek­létszám, így kevesen vannak a tanulócsoportjainkban. Ez akár jó is lehet, bár egyre többet hall­juk és tapasztaljuk is, hogy ne­héz fenntartani az oktatási intéz­ményt a kistelepüléseken. En­nek ellenére ragaszkodunk a gyerekekhez és szeretnénk a fa­luban tartani az idős embereket is. Akik egyedül maradtak, nincs már családjuk nem jó szív­vel kerülnek el más településre, különböző otthonokba. Szíve­sen maradnának itthon, az isme­rős környezetben. Felmérést vé­geztünk, körülbelül majd hat ember az, aki a belátható jövő­ben beköltözhetne egy, a falu­ban létrehozandó intézménybe. A falu alpolgármestere Csörgő István, a testület tagjai Bakó József, Fischer Tamás, Rábai Istvánná, Rostási Sán­­dorné, Szűcs János és Varga Jánosné. A tagok közül min­denki függetlenként indult. A falut érintő elképzelések nem csupán a testület döntésén, a lakosság egyetértésén is múlik, aminek akármi is lehet a neve, de helyben maradhatnának az egyedül élő öregek. Az ellátásu­kat, a szakmai feladatokat is meg lehetne oldani falun belül. - Térjünk vissza a fejleszté­sekre. Mennyire komfortos a fa­lu? - A vízellátásunkat már ré­gen megoldottuk, az idők folya­mán elkészült a gázvezeték, a te­lefonhálózat két lépésben. A la­kosság mindenben partner volt. Az általános iskolánkban az idén rendeztük be a számítógép­­termet, ahol tizenkét gépen ta­nulhatnak a gyerekek, a közép­­iskolások is hozzáférnek, dol­gozhatnak az Internettel is. Van egészségházunk, egy régebbi épületben alakítottuk ki. Hama­rosan a felnőtt-, a gyermekren­delés és a fiókgyógyszertár mel­lé megnyitjuk a fogorvosi ren­delőnket is. A beruházások kö­zül ne maradjon ki a sportöltöző, ha már a fejlesztéseknél tartunk. Az idegenforgalom miatt meg­vásároltuk az áfésztől a vendég­lőt, a tulajdonos az önkormány­zat, az üzemeltető vállalkozó maradt. - A település üdülőfalu, jó helyen fekszik Fehérvár és a Ba­laton között. Vannak érdeklődők az ingatlanok iránt? - Az önkormányzat is alakí­tott ki telkeket és a termelőszö­vetkezet is. A mi telkeinknél ott az összes közmű, három év a be­építési határidő, de aki ezt nem tudja tartani, attól visszavásá­roljuk. Három zártkertünk van, ahol nagyon sok a „bevándor­ló”, a hegy hangulatához méltó környezetet alakítanak ki, és nem véletlenül került a Kőhegy tetejére a 100 köbméteres víztá­roló. - Terveikben mi minden sze­repel? - A csatornát Balatonfőka­­járral közösen szeretnénk meg­valósítani, de egyelőre a szabá­lyozók nem teszik lehetővé. Az idegenforgalmat szeretnénk fej­leszteni, van három vendégfo­gadó, Sándorkapusztán a lovar­da, a vadásztársaság sok külföl­di vadászt lát vendégül. Vannak még lehetőségeink. K.K. Gubicza József fülei születésű, híradásipari technikumban érett­ségizett 1966-ban, majd egy évvel később vb-titkár lett, aztán dolgo­zott a járási hivatalban, 1984-től Polgárdi tanácselnöke, 1990-ben pedig megválasztják Füle polgármesterévé. A hosszú évek alatt bő­ségesen volt ideje beletanulni a tanácsi munkába, de ettől függetle­nül elvégezte a tanácsakadémiát és az államigazgatási főiskolát. Be­szélgetésünk elején azt mondta Gubicza úr, nem hiszi, hogy nagyon sok mindent tud mondani a településükről, hiszen írásos emlék a fa­luról a XIII. századtól található és ez az idő bizony elég hosszú. Egyébként minden testület igen sokat dolgozott, hogy a kistelepülés élete méltó legyen a történelmi hagyományokhoz. A polgármesternek nem újdonság a hivatali munka Fotó: Fási Hiányoznak az adatlapok, jóindulaton múlik a csere Ha nem lesz jó, majd kicserélik - bizonyára sokan gondoltak erre, miközben az ünnep elő­tt ajándékot vásároltak szeretteik­nek. Azóta talán sokan túl is vannak már a csereberén. Azok azonban, akiket esetleg elutasítottak, ne csodálkozzanak: ma már nem kötelezi a törvény a boltokat a cserére. • FMH-információ A vásárlók többsége ma még mindig úgy tudja, ha nyolc na­pon belül visszaviszi a boltba a számlával együtt persze - az ott vásárolt árut, akkor azt kötele­sek kicserélni. A törvény szerint azonban - egy éve - ez már nem így van: ha tehát kicsi vagy éppen nagy lett a férjnek szánt ing, vagy a nagyi papucsa, ha nem tetszik a nagy­lánynak a pulóver színe, mintá­ja, hossza, ha már a harmadik egyforma váza kerülne a többi mellé a polcra, szóval, ha nem minőségi probléma a csere oka, akkor a boltok nem kötelesek azt megtenni. Csupán a jóindulaton múlik tehát, segítenek-e - a törvény nélkül is - a másra vágyó meg­ajándékozotton. Úgy tűnik azonban, az üzletek többsége hajlik a jóindulatra, ha kell, ki­cserélik a felesleges tárgyakat, a nem tetsző holmikat. Csak le­gyen meg a számla a vásárlásról, s akkor annak értékében mást is választhat magának a vevő. A minőségi problémák eseté­ben természetesen más a hely­zet, ilyenkor is szükség van azonban a számlára. Ha bárme­lyik ajándékról - nem csak mű­szaki cikkekről, de cipőről, ru­háról, játékról - kiderül, hogy gond van vele, a bolt köteles el­járni a vevő panaszára, vizsgá­latra vagy javításra kell küldeni a kifogásolt holmit. Csaknem kétszázezer diák­igazolvány-igénylőlap vissza­küldésével adósak még az isko­lák - tudta meg az MTI az okta­tási tárca miniszteri biztosától kedden. Racskó Péter az MTI érdeklődésére elmondta: de­cember végéig valamivel több mint 1 millió 600 ezer diákiga­zolvány-igénylőlapot juttattak vissza az intézmények az 1 mil­lió 800 ezerből a gyártó Állami Nyomdához. A közoktatásban tanulók kö­zül eddig mintegy 1 millió 450 ezer diák igénylőlapja érkezett meg. Jelenleg még mintegy 150 ezer adatlap hiányzik. A 220 ezer felsőoktatási hallgató közül eddig 182 ezer diák forma­­nyomtatványát kapta meg a gyártó. Eddig összesen 1 millió általános- és középiskolás tanu­lónak postázták az új diákiga­zolványt, de a többiek eljuttatá­sa is folyamatban van - közölte a miniszteri biztos. Racskó Pé­ter hangsúlyozta: azok az okta­tási intézmények, amelyek janu­ár 15-ig visszajuttatják a gyártó­hoz az igénylőlapokat, a február 28-i határidőig biztosan meg­kapják az új diákigazolványo­kat. Azok, akik ezt valamilyen oknál fogva nem teszik meg, 4-6 hetes késéssel juthatnak hozzá a megújult igazolványokhoz - mondta Racskó Péter. KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 I­S RÖVIDEN Létrejött a megyei békéltető testület A törvényi kötelezettség­nek eleget téve tegnap a Fe­jér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) szék­házában aláírták azt a meg­állapodást, aminek nyomán megalakul megyénkben az úgynevezett békéltető testü­let. A fogyasztóvédelem te­rületén új lehetőséget ad a gazdasági szervezetek és a fogyasztók közötti vitás ügyek tisztázására hivatott testület, melynek elnöke Nagy István, az egykori fü­­szértes vezérigazgató lett. A 14 tagú testületbe fele rész­ben a gazdasági önkormány­zatok, fele részben pedig a fogyasztóvédelemmel fog­lalkozó társadalmi szerve­zetek delegálják a tagokat. A békéltető testület majdani működését segíti a fogyasz­tóvédelmi felügyelet, s a mindennapi koordináció so­rán közösen döntik el, me­lyek a hatósági ügyek, amik­kel a felügyelet, és melyek azok a panaszok, amelyek­kel az új szervezet foglalko­zik. A tegnapi megállapodás értelmében a kamarák infra­struktúrával és pénzzel segí­tik a testület működését, mert a törvényi kötelezés el­lenére erre állami pénzesz­közök nem állnak rendelke­zésre. Megrongálódott a Bicske-Tatabánya közötti optikai kábel Eddig ismeretlen okból kedden 13 órakor megron­gálódott a Bicske és Tatabá­nya közötti helyközi, illetve nyugati irányú nemzetközi telefonösszeköttetést bizto­sító optikai kábel. A hiba el­hárítása megkezdődött, s várhatóan szerda hajnalra fejeződik be. A távbeszélő­forgalmat addig is „kerülő utakon” igyekeznek biztosí­tani a MATÁV szakembe­rei. Az optikai kábel meg­rongálódása mintegy ki­lencezer előfizetőt érint a 22-es körzetben Bicskén és környékén. A hiba a helyi beszélgetések lebonyolítá­sát nem akadályozza. Hely­közi, illetve a nyugati irány­ba történő nemzetközi hívá­sokat azonban csak a MATÁV által kialakított pótösszeköttetés segítségé­vel lehet kezdeményezni. A „kerülő utat” jelentő áram­körök kiépítését Székesfe­hérvárott, Tatabányán és Bicskén fontossági sorrend­ben végzik. Elsőként a nem­zetközi hívások lebonyolítá­sának lehetőségét teremtet­ték, illetve teremtik meg. A hiba elhárításán a délutáni órákban mintegy 50-60 szakember dolgozott. Mun­kájukat nehezíti, hogy Szár­liget térségében mintegy tíz kilométeres szakaszon kell aprólékosan átvizsgálniuk a kábelt, majd szinte teljesen steril körülményeket te­remtve kicserélni a sérült szakaszt. Cé­l­is­E-R. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12.. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,30 18,55 CHF 157,25 161,00 DEM 128,90 130,80 ESP 1.5000 1.5400 GRD 0,7580 0,7800 ITL 0,1290 0,1330 SEK 26,3310 27,2448 USD 215,70 221,00 Érvényes: 1998. december 30. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu

Next