Fejér Megyei Hírlap, 1999. július (44. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KÉK HÍREK Szörnyethalt egy anya és gyermeke Öngyilkosságot követett el az a 30 éves nő, aki gyer­mekével együtt, eddig tisz­tázatlan okok miatt, szerdán a mélybe vetette magát egy ötödik emeleti lakás ablaká­ból, s a gyermekkel együtt azonnal meghalt. Az eset a főváros VI. kerületében, az Akácfa utcában történt, ahol az eddigi adatok szerint a nő és 5-6 év körüli gyermeke a rokonokat látogatta meg. Halálos ütközés a 35-ös úton, Tiszaújvárosnál Egy halottja, két életve­szélyes és egy súlyos sérült­je van annak a balesetnek, amely szerda délután két óra előtt történt a polgári Tisza­­híd előtt, Tiszaújváros hatá­rában. Egy sódert szállító te­herautó és egy személygép­kocsi ütközött össze. A te­herautó rakományostul a személykocsira borult. Lezuhant a tetőről A főváros II. kerületében, a Bem József és a Tölgyfa ut­ca sarkán álló ház felújítása közben szerda délelőtt le­esett egy munkás a tetőről a IV. emeleti erkélyre; a férfi gerincsérülést szenvedett, lehozatalához a mentők a tűzoltók segítségét kérték. Vasvillával­­ rendőrökre Vasvillával támadt három férfi kedden a Zala megyei Szepetneken a velük szem­ben eljáró rendőrökre. A 43 éves O. J. és két társa várat­lan fellépése elől menekülve a két rendőr beszállt a szolgá­lati gépkocsiba. Ekkor O. J. a vasvillával betörte az autó hátsó ablakát és arcul ütötte a rendőrök társaságában lévő helybéli férfit. A sértett súlyos sérülést szenvedett. A támadót és társait az erősítés megérkezése után tudták megfékezni a rendőrök. O. J.-t őrizetbe vették. KRÓNIKA APEH: 20 milliárdos pótlékról és bírságról kell lemondani Az Adó és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) számításai szerint az államháztartásnak 15- 20 milliárd forint összegű pót­lékról és bírságról kell lemonda­nia annak érdekében, hogy a tb­­tartozásokból 45 milliárd forin­tot az adósok befizessenek az év végig - mondta Vida Ildikó, az APEH első elnökhelyettese szerdán Budapesten, a hivatal sajótájékoztatóján. Hozzátette: a tb-folyószámlák rendezéséről szóló törvény július 6-án lép ha­tályba, a hivatalnál már egymil­lió darab egyenlegértesítőt ad­tak postára. A törvény rendelke­zéseiről szólva Vida Ildikó kie­melte: ha a járulékfizetésre kötelezett ,vállalja, hogy tartozá­sait 30 napon belül kiegyenlíti, úgy a késedelmi pótlékot és az esetleges bírságot az APEH ille­tékes járulékigazgatósága elen­gedi. Ha a tartozás és az ehhez kapcsolódó pótlékok és bírsá­gok összege nem haladja meg a tízezer forintot, azt a törvényi előírásnak megfelelően az APEH hivatalból, illetékmente­sen törli. A tájékoztatón szóltak a 2000. évre való átállás infor­matikai problémáiról is. Ma­gyarországon csaknem 25 ezer pénztárgépet érint a dátumvál­tás, ebből 4,5 ezer darabot le kell cserélni. Szankciókra számít­hatnak azok a pénztárgép-tulaj­­donosok, akik nem cserélik le időben az alkalmatlanná vált pénztárgépeket - tette hozzá a főosztályvezető. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása ugyanis 100 ezer forintig terjedő bírságot von maga után. Ha a mulasztásra többször is fény de­rül, a hivatal be is zárathatja a boltot. Az APEH-nél 86 millió forintra becsülik az átállás költ­ségeit, ezt a hivatal saját forrás­ból fedezi. Halál az M3-as autópályán Halálos kimenetelű közleke­dési baleset történt szerda haj­nalban az M3-as autópálya 36- os kilométerszelvényénél. A Pest megyei tűzoltóság ügyeletese az MTI érdeklődésé­re elmondta: egy Scania típusú magyar forgalmi rendszámú ka­mion feltehetően műszaki hiba miatt félreállt a leállósávba. Ezt követően egy másik, Renault tí­pusú, ugyancsak magyar rend­számú kamion a veszteglő jár­műbe rohant. A Renault 37 éves vezetője, illetve a mögötte tartózkodó 49 éves kocsikísérője életét vesz­tette. Új színfolt lesz a palettán Társulatalapító ünnepi ülésre várta a vendégeket tegnap dél­után a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza új társulata, Dimaújváros Táncszínháza. A kamarateremben rendezett ben­sőséges ünnepségen elsőként Knódel Mária, a Bartók általános igazgatója köszöntötte a résztve­vőket. Az igazgató szerint mind a város, mind az intézmény éle­tében művelődéstörténeti jelen­tőségű az alapítás. Knódel Mária­­ újra­­ ígéretet tett arra, hogy a színház „jó gazdája” lesz a most formálódó tagozatnak, amely új színfolt lesz a kulturális palettá­ján. Rácz Attila művészeti igaz­gató felidézte a városban „élő” táncszínházi törekvések - „a dunaújvárosi műhely” - elmúlt másfél évtizedét. Amikor 1989-ben a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes vezetője lett, „át­vett” egy álmot is, amit elődei - Szögi Csaba és Énekes István - dédelgettek. Az egész együttes­nek nagy öröm, hogy megadatott a „koncentrált, folyamatos, mi­nőségi munka esélye, amely visszacsábíthatja a városból in­dult művészeket, táncosokat, ko­reográfusokat, zenészeket.” (ny) Az újságíró nem tolmács Éppen ma egy és negyed évszázados a Fejér megyei hírlapírás. A rohamosan változó szakma jövőjéről, a következő korok újdondászaira váró lehetőségekről lapunk Csanády Mártont, a Kodolányi János Főiskola kommunikációs tanszékének helyet­tes vezetőjét kérdezte. - A magyar sajtó az EU-csat­lakozás, az elektronikus médiák és az Internet térnyerése miatt hatalmas változás előtt áll. Mi a szerepe, a jelentősége és a jövő­je a hazai újságíróképzésnek? - A magyar újságírás a rend­szerváltástól kezdve folyamato­san hatalmas változáson megy keresztül. A demokratizálódás miatt a magyar újságírásnak át kellett állnia a pártállami irányí­tású helyett egy plurális, több szempontú sajtóra, valamint en­nek intézményrendszerét is létre kellett hozni. Mindez hihetetlen hajtóerőt jelentett a szakma át­alakulásában, és nagyon sok olyan állást termett, amire itthon addig nem volt szakszerű kép­zés. Az újságírók különböző fel­sőfokú végzettséggel mentek a pályára, és menet közben tanul­ták ki a szakmát. Komoly válto­zás volt, mikor a piaci igények és a médiatörvény hatására megjelent a kereskedelmi sajtó. A rádiózásban és a televíziózás­ban még nagyobb átalakulás tör­tént. Mindez szorosan össze­függ azzal a változással, ami a technológia területén ment vég­be. Miközben azonban nyuga­ton szép lassan, fokozatosan alakult ki a ma is létező széles sajtópiac, nálunk ez villámgyor­san történt; '89 után egyszerre szakadt az országra a lehetőség. Az új sajtótermékek pedig sok­kal inkább igényelnek szakmai­lag képzett munkatársakat, mint előzőleg, hiszen technikailag bonyolultabbá vált a világ, s az új helyzet is speciális tudású szakembereket kíván. - A verseny miatt bulváro­­sodnak a lapok. Minek van jövő­je inkább: a bulvár vagy a ténye­ket közlő, azokat a vélemények­től elválasztó sajtónak? - Az írott sajtó ma jelentősen fragmentálódott és ez általános jelenség a világban. Ez azt jelen­ti, hogy a modernizációt követő­en, mikor egy társadalom arra a jóléti szintre ért, hogy tagjainak normális megélhetésük van, az embereknek már nem jólétük növelése a fő céljuk, inkább az, hogy saját dilijüket, hobbijukat kielégítsék. Magyarországon a bulvársajtó iránti műfaji keres­let is létezik, egyfajta réteg­igényt elégít ki. Másik réteg­igényt szolgálnak azok a napila­pok, melyek a tényközlésre tö­rekednek. Hazánkban a helyi lapok népszerűsége országos társaiknál sokkal nagyobb - és ez megint egy speciális igény. Az embereket ugyanis legin­kább az érdekli, ami körülöttük történik. A helyi lapok iránti tar­tós, növekvő igény persze soha nem fogja megszüntetni orszá­gos társaikat. Akkor jó egy mé­diapiac, ha minél színesebb és minél több dolog közt lehet vá­lasztani. Ebből a szempontból a rendszerváltás óta lezajlott fo­lyamat, minden hibája és nehéz­sége ellenére pozitív, és nem hi­szem, hogy még egyszer vissza lehet ezt szűkíteni, de azt sem, hogy az írott sajtót bármi ki tud­ja szorítani. - Minden szerkesztőség sajá­tos szellemi műhely. Miként hat az őt körülvevő közösségre egy helyi lap? - E lapoknak kulcsszerepe van a helyi közösség életében, de ez attól is függ, hogy mennyi­re van jelen az értelmiség. Ah­hoz, hogy egy városnak jövője legyen, a felsőoktatás mellett olyan sajtótermékekre is szük­sége van, ahol pezsgő kommu­nikáció folyik az adott közösség különböző csoportjai között. A felsőoktatásnak kell újratermel­nie a város írástudó értelmisé­gét, ami aztán megteremti a he­lyi szellemi nyelvet. Ez Fehér­vár esetében különösen fontos. A multik üzemei ugyanis pár hónap alatt elszállíthatók a világ más tájára, a gyárak pedig csak akkor maradnak itt, ha olyan ér­tékes szellemi tőke jön létre, ami képes részt venni a kutatás-fej­lesztésben. - A információözön szakoso­dásra kényszeríti az zsurnalisz­tákat. Nem veszélyezteti ez a fo­lyamat a szellemi műhelyek lé­tét, a minőségi újságírást? - Magyarország ebből a szempontból is speciális eset. Amerikában például a helyi mé­diák a nagy híreket átveszik, s ami igazán érdekli őket, az a he­lyi információ. Egy helyi lapnál nem kell specializálódni, hiszen neki éppen az a specialitása, hogy a helyi hírekről, a helyi kapcsolatrendszerekről szól. Az újságíró valójában nem csinál mást, mint a közösségben él, és amikor történik valami, azt saját eszközeivel tárja az olvasó elé. - Milyen ma egy jó újságíró? - Ma egy jó újságírónak egy­szerre kell a rohamosan fejlődő technikát használni, amivel elő­állítja a híreket, de elméletileg is föl kell lennie vértezve, s - ami igazán nem könnyű, hiszen az elmúlt évtized folyamatai ellene hatnak - általánosan műveltnek kell lennie. Úgy gondolom, hogy a Kodolányi János Főisko­la jól találta meg az újságírókép­zés kereteit és azokat az arányo­kat, amelyek az elmélet, a gya­korlat és az általános műveltség közt vannak. Az országban ta­lálhatók olyan szakok, melyek erősek elméletben, vannak, akik komoly általános műveltséget is adnak, a gyakorlati képzés vi­szont általában nem elég fejlett. A főiskola ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hi­szen itt működik a Vörösmarty Rádió és van egy tévéstúdiónk is, és - ami talán a legfontosabb -, jó kapcsolatunk van a helyi és az országos médiákkal. A főis­kola új vezetése élővé tette a kapcsolatot a Fejér Megyei Hír­lappal is; diákjai a lapnál töltik szakmai gyakorlatukat. Azt sze­retnénk, hogy az itt végzettek ne csak tolmácsok legyenek, akik a híreket közvetítik, hanem segít­sék saját közösségük épülését. Abba az irányba vigyék őket, ami a világ fejlődésének is az iránya: egymással kommuniká­ló, polgárosuló közösségekké legyenek. Klecska Ernő Az elmúlt években több mint 200 diák töltötte szakmai gyakor­latát a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségében. A volt újságíró­gyakornokok közül ma is többen publikálnak a lapban 1999. július 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-fő­kapitányság az alábbi bűnese­tekről tájékoztatta a szerkesztő­ségünket. Táborozni, pénz nélkül­ található Ifi táborban alkalmi tolvajok jártak, s készpénzt lop­tak a táborozóktól, összesen 175 ezer forint értékben. Dárga az ital... Fülén, a Széchenyi úton talál­ható italbolt lakatját vágták le is­meretlen tettesek, majd befeszí­tették annak ajtaját. A játékauto­matákat, a pénztárat dézsmálták meg, italt és dohányárut vittek el. A kár nagysága 1 millió 20 ezer forint. A nyár és a radiátorok Börgöndön a laktanya gépko­csitárolójának kifeszítették az ajtaját, majd az ott található ra­diátorokkal és lemez lámpabu­rákkal távoztak. A lopással 250 ezer forint kárt okoztak. Velencén, a Tópart utcában Gépkocsikárok Polgárdi, József A. utcából elvittek egy Wartburg típusú személygépkocsit. A tulajdonos kára 205 ezer forint. Rossz nap­juk volt a Wartburg tulajdono­soknak, ugyanis Székesfehérvá­ron felgyújtottak eg­y ilyen tí­pusú gépkocsit, a kár 200 ezer forint. Az Interspar parkolójá­ból egy BMW-t tulajdonítottak el, amit aztán a Nagy Sándor laktanya előtt megtaláltak. A rongálási kár 50 ezer forint. Ugyancsak a megyeszékhelyen a Pilinszky térről egy Fiat Tipo­­val távoztak, a kár értéke 1 mil­lió 200 ezer forint. Agárdon a szabadstrand parkolójában az ott parkoló Audit feltörték, és mobiltelefont, készpénzt vittek el 150 ezer forint értékben. Úrhidán az Újszőlők utcában egy éppen épülő családi házban jártak hívatlan látogatók. Az épületből 40 négyzetméternyi gipszkartonnal távoztak. A kár értéke 250 ezer forint A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a bűncselekményekkel, valamint a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket a 06-80-200-607- es telefonon várja. Igazgatásrendészeti ügyekben felvilágosítást a 330-666- os telefonon kaphatnak az érdeklődők. A gipszkarton értéke Sok játék, hasznos ismeret A Fókusz nyári tábora negyedszer nyitott ki • FMH-információ Reggel jönnek, s délután né­gyig maradnak a gyerekek a gár­donyi Fókusz Szociális Szolgá­lat nyári táborában, amelyben a héten és a jövő héten tízen-tízen töltik együtt az időt. Tegnap pél­dául kirándulni ment a csapat: a ragyogó napsütésben hajókáz­­tak a Velencei-tavon, aztán pe­dig a pákozdi arborétum szépsé­geivel ismerkedtek, s játszottak a jó levegőn. A gárdonyi tábor egyébként már hagyományosnak mondha­tó: negyedik éve rendezik meg nyaranta. Azokat a gyerekeket hívják meg ide, akikkel év köz­ben találkoztak - mondta el az egyik szervező, Patócs Tamás, a Fókusz munkatársa. A szórako­zás, a játék mellett a tábor veze­tői hasznos ismereteket is pró­bálnak átadni a gyerekeknek, például életvezetési, életmódra vonatkozó tanácsokat. A fő program azért persze a kikap­csolódás, a játék: ebben segített néhány helyi vállalkozó adomá­nya, akik játékszerekkel, színes­papírral, ceruzával támogatták a tábort. A gyerekek naponta három­szor kapnak enni a táborban, s ebben is segítettek vállalkozók. A Magyar Karitász szervezet pedig pénzadománnyal járult hozzá az idei gárdonyi nyári napközis tábor sikeréhez.

Next