Fejér Megyei Hírlap, 1999. július (44. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KÉK HÍREK Szörnyethalt egy anya és gyermeke Öngyilkosságot követett el az a 30 éves nő, aki gyermekével együtt, eddig tisztázatlan okok miatt, szerdán a mélybe vetette magát egy ötödik emeleti lakás ablakából, s a gyermekkel együtt azonnal meghalt. Az eset a főváros VI. kerületében, az Akácfa utcában történt, ahol az eddigi adatok szerint a nő és 5-6 év körüli gyermeke a rokonokat látogatta meg. Halálos ütközés a 35-ös úton, Tiszaújvárosnál Egy halottja, két életveszélyes és egy súlyos sérültje van annak a balesetnek, amely szerda délután két óra előtt történt a polgári Tiszahíd előtt, Tiszaújváros határában. Egy sódert szállító teherautó és egy személygépkocsi ütközött össze. A teherautó rakományostul a személykocsira borult. Lezuhant a tetőről A főváros II. kerületében, a Bem József és a Tölgyfa utca sarkán álló ház felújítása közben szerda délelőtt leesett egy munkás a tetőről a IV. emeleti erkélyre; a férfi gerincsérülést szenvedett, lehozatalához a mentők a tűzoltók segítségét kérték. Vasvillával rendőrökre Vasvillával támadt három férfi kedden a Zala megyei Szepetneken a velük szemben eljáró rendőrökre. A 43 éves O. J. és két társa váratlan fellépése elől menekülve a két rendőr beszállt a szolgálati gépkocsiba. Ekkor O. J. a vasvillával betörte az autó hátsó ablakát és arcul ütötte a rendőrök társaságában lévő helybéli férfit. A sértett súlyos sérülést szenvedett. A támadót és társait az erősítés megérkezése után tudták megfékezni a rendőrök. O. J.-t őrizetbe vették. KRÓNIKA APEH: 20 milliárdos pótlékról és bírságról kell lemondani Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) számításai szerint az államháztartásnak 15- 20 milliárd forint összegű pótlékról és bírságról kell lemondania annak érdekében, hogy a tbtartozásokból 45 milliárd forintot az adósok befizessenek az év végig - mondta Vida Ildikó, az APEH első elnökhelyettese szerdán Budapesten, a hivatal sajótájékoztatóján. Hozzátette: a tb-folyószámlák rendezéséről szóló törvény július 6-án lép hatályba, a hivatalnál már egymillió darab egyenlegértesítőt adtak postára. A törvény rendelkezéseiről szólva Vida Ildikó kiemelte: ha a járulékfizetésre kötelezett ,vállalja, hogy tartozásait 30 napon belül kiegyenlíti, úgy a késedelmi pótlékot és az esetleges bírságot az APEH illetékes járulékigazgatósága elengedi. Ha a tartozás és az ehhez kapcsolódó pótlékok és bírságok összege nem haladja meg a tízezer forintot, azt a törvényi előírásnak megfelelően az APEH hivatalból, illetékmentesen törli. A tájékoztatón szóltak a 2000. évre való átállás informatikai problémáiról is. Magyarországon csaknem 25 ezer pénztárgépet érint a dátumváltás, ebből 4,5 ezer darabot le kell cserélni. Szankciókra számíthatnak azok a pénztárgép-tulajdonosok, akik nem cserélik le időben az alkalmatlanná vált pénztárgépeket - tette hozzá a főosztályvezető. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása ugyanis 100 ezer forintig terjedő bírságot von maga után. Ha a mulasztásra többször is fény derül, a hivatal be is zárathatja a boltot. Az APEH-nél 86 millió forintra becsülik az átállás költségeit, ezt a hivatal saját forrásból fedezi. Halál az M3-as autópályán Halálos kimenetelű közlekedési baleset történt szerda hajnalban az M3-as autópálya 36- os kilométerszelvényénél. A Pest megyei tűzoltóság ügyeletese az MTI érdeklődésére elmondta: egy Scania típusú magyar forgalmi rendszámú kamion feltehetően műszaki hiba miatt félreállt a leállósávba. Ezt követően egy másik, Renault típusú, ugyancsak magyar rendszámú kamion a veszteglő járműbe rohant. A Renault 37 éves vezetője, illetve a mögötte tartózkodó 49 éves kocsikísérője életét vesztette. Új színfolt lesz a palettán Társulatalapító ünnepi ülésre várta a vendégeket tegnap délután a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza új társulata, Dimaújváros Táncszínháza. A kamarateremben rendezett bensőséges ünnepségen elsőként Knódel Mária, a Bartók általános igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Az igazgató szerint mind a város, mind az intézmény életében művelődéstörténeti jelentőségű az alapítás. Knódel Mária újra ígéretet tett arra, hogy a színház „jó gazdája” lesz a most formálódó tagozatnak, amely új színfolt lesz a kulturális palettáján. Rácz Attila művészeti igazgató felidézte a városban „élő” táncszínházi törekvések - „a dunaújvárosi műhely” - elmúlt másfél évtizedét. Amikor 1989-ben a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes vezetője lett, „átvett” egy álmot is, amit elődei - Szögi Csaba és Énekes István - dédelgettek. Az egész együttesnek nagy öröm, hogy megadatott a „koncentrált, folyamatos, minőségi munka esélye, amely visszacsábíthatja a városból indult művészeket, táncosokat, koreográfusokat, zenészeket.” (ny) Az újságíró nem tolmács Éppen ma egy és negyed évszázados a Fejér megyei hírlapírás. A rohamosan változó szakma jövőjéről, a következő korok újdondászaira váró lehetőségekről lapunk Csanády Mártont, a Kodolányi János Főiskola kommunikációs tanszékének helyettes vezetőjét kérdezte. - A magyar sajtó az EU-csatlakozás, az elektronikus médiák és az Internet térnyerése miatt hatalmas változás előtt áll. Mi a szerepe, a jelentősége és a jövője a hazai újságíróképzésnek? - A magyar újságírás a rendszerváltástól kezdve folyamatosan hatalmas változáson megy keresztül. A demokratizálódás miatt a magyar újságírásnak át kellett állnia a pártállami irányítású helyett egy plurális, több szempontú sajtóra, valamint ennek intézményrendszerét is létre kellett hozni. Mindez hihetetlen hajtóerőt jelentett a szakma átalakulásában, és nagyon sok olyan állást termett, amire itthon addig nem volt szakszerű képzés. Az újságírók különböző felsőfokú végzettséggel mentek a pályára, és menet közben tanulták ki a szakmát. Komoly változás volt, mikor a piaci igények és a médiatörvény hatására megjelent a kereskedelmi sajtó. A rádiózásban és a televíziózásban még nagyobb átalakulás történt. Mindez szorosan összefügg azzal a változással, ami a technológia területén ment végbe. Miközben azonban nyugaton szép lassan, fokozatosan alakult ki a ma is létező széles sajtópiac, nálunk ez villámgyorsan történt; '89 után egyszerre szakadt az országra a lehetőség. Az új sajtótermékek pedig sokkal inkább igényelnek szakmailag képzett munkatársakat, mint előzőleg, hiszen technikailag bonyolultabbá vált a világ, s az új helyzet is speciális tudású szakembereket kíván. - A verseny miatt bulvárosodnak a lapok. Minek van jövője inkább: a bulvár vagy a tényeket közlő, azokat a véleményektől elválasztó sajtónak? - Az írott sajtó ma jelentősen fragmentálódott és ez általános jelenség a világban. Ez azt jelenti, hogy a modernizációt követően, mikor egy társadalom arra a jóléti szintre ért, hogy tagjainak normális megélhetésük van, az embereknek már nem jólétük növelése a fő céljuk, inkább az, hogy saját dilijüket, hobbijukat kielégítsék. Magyarországon a bulvársajtó iránti műfaji kereslet is létezik, egyfajta rétegigényt elégít ki. Másik rétegigényt szolgálnak azok a napilapok, melyek a tényközlésre törekednek. Hazánkban a helyi lapok népszerűsége országos társaiknál sokkal nagyobb - és ez megint egy speciális igény. Az embereket ugyanis leginkább az érdekli, ami körülöttük történik. A helyi lapok iránti tartós, növekvő igény persze soha nem fogja megszüntetni országos társaikat. Akkor jó egy médiapiac, ha minél színesebb és minél több dolog közt lehet választani. Ebből a szempontból a rendszerváltás óta lezajlott folyamat, minden hibája és nehézsége ellenére pozitív, és nem hiszem, hogy még egyszer vissza lehet ezt szűkíteni, de azt sem, hogy az írott sajtót bármi ki tudja szorítani. - Minden szerkesztőség sajátos szellemi műhely. Miként hat az őt körülvevő közösségre egy helyi lap? - E lapoknak kulcsszerepe van a helyi közösség életében, de ez attól is függ, hogy mennyire van jelen az értelmiség. Ahhoz, hogy egy városnak jövője legyen, a felsőoktatás mellett olyan sajtótermékekre is szüksége van, ahol pezsgő kommunikáció folyik az adott közösség különböző csoportjai között. A felsőoktatásnak kell újratermelnie a város írástudó értelmiségét, ami aztán megteremti a helyi szellemi nyelvet. Ez Fehérvár esetében különösen fontos. A multik üzemei ugyanis pár hónap alatt elszállíthatók a világ más tájára, a gyárak pedig csak akkor maradnak itt, ha olyan értékes szellemi tőke jön létre, ami képes részt venni a kutatás-fejlesztésben. - A információözön szakosodásra kényszeríti az zsurnalisztákat. Nem veszélyezteti ez a folyamat a szellemi műhelyek létét, a minőségi újságírást? - Magyarország ebből a szempontból is speciális eset. Amerikában például a helyi médiák a nagy híreket átveszik, s ami igazán érdekli őket, az a helyi információ. Egy helyi lapnál nem kell specializálódni, hiszen neki éppen az a specialitása, hogy a helyi hírekről, a helyi kapcsolatrendszerekről szól. Az újságíró valójában nem csinál mást, mint a közösségben él, és amikor történik valami, azt saját eszközeivel tárja az olvasó elé. - Milyen ma egy jó újságíró? - Ma egy jó újságírónak egyszerre kell a rohamosan fejlődő technikát használni, amivel előállítja a híreket, de elméletileg is föl kell lennie vértezve, s - ami igazán nem könnyű, hiszen az elmúlt évtized folyamatai ellene hatnak - általánosan műveltnek kell lennie. Úgy gondolom, hogy a Kodolányi János Főiskola jól találta meg az újságíróképzés kereteit és azokat az arányokat, amelyek az elmélet, a gyakorlat és az általános műveltség közt vannak. Az országban találhatók olyan szakok, melyek erősek elméletben, vannak, akik komoly általános műveltséget is adnak, a gyakorlati képzés viszont általában nem elég fejlett. A főiskola ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen itt működik a Vörösmarty Rádió és van egy tévéstúdiónk is, és - ami talán a legfontosabb -, jó kapcsolatunk van a helyi és az országos médiákkal. A főiskola új vezetése élővé tette a kapcsolatot a Fejér Megyei Hírlappal is; diákjai a lapnál töltik szakmai gyakorlatukat. Azt szeretnénk, hogy az itt végzettek ne csak tolmácsok legyenek, akik a híreket közvetítik, hanem segítsék saját közösségük épülését. Abba az irányba vigyék őket, ami a világ fejlődésének is az iránya: egymással kommunikáló, polgárosuló közösségekké legyenek. Klecska Ernő Az elmúlt években több mint 200 diák töltötte szakmai gyakorlatát a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségében. A volt újságírógyakornokok közül ma is többen publikálnak a lapban 1999. július 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az alábbi bűnesetekről tájékoztatta a szerkesztőségünket. Táborozni, pénz nélkül található Ifi táborban alkalmi tolvajok jártak, s készpénzt loptak a táborozóktól, összesen 175 ezer forint értékben. Dárga az ital... Fülén, a Széchenyi úton található italbolt lakatját vágták le ismeretlen tettesek, majd befeszítették annak ajtaját. A játékautomatákat, a pénztárat dézsmálták meg, italt és dohányárut vittek el. A kár nagysága 1 millió 20 ezer forint. A nyár és a radiátorok Börgöndön a laktanya gépkocsitárolójának kifeszítették az ajtaját, majd az ott található radiátorokkal és lemez lámpaburákkal távoztak. A lopással 250 ezer forint kárt okoztak. Velencén, a Tópart utcában Gépkocsikárok Polgárdi, József A. utcából elvittek egy Wartburg típusú személygépkocsit. A tulajdonos kára 205 ezer forint. Rossz napjuk volt a Wartburg tulajdonosoknak, ugyanis Székesfehérváron felgyújtottak egy ilyen típusú gépkocsit, a kár 200 ezer forint. Az Interspar parkolójából egy BMW-t tulajdonítottak el, amit aztán a Nagy Sándor laktanya előtt megtaláltak. A rongálási kár 50 ezer forint. Ugyancsak a megyeszékhelyen a Pilinszky térről egy Fiat Tipoval távoztak, a kár értéke 1 millió 200 ezer forint. Agárdon a szabadstrand parkolójában az ott parkoló Audit feltörték, és mobiltelefont, készpénzt vittek el 150 ezer forint értékben. Úrhidán az Újszőlők utcában egy éppen épülő családi házban jártak hívatlan látogatók. Az épületből 40 négyzetméternyi gipszkartonnal távoztak. A kár értéke 250 ezer forint A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a bűncselekményekkel, valamint a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket a 06-80-200-607- es telefonon várja. Igazgatásrendészeti ügyekben felvilágosítást a 330-666- os telefonon kaphatnak az érdeklődők. A gipszkarton értéke Sok játék, hasznos ismeret A Fókusz nyári tábora negyedszer nyitott ki • FMH-információ Reggel jönnek, s délután négyig maradnak a gyerekek a gárdonyi Fókusz Szociális Szolgálat nyári táborában, amelyben a héten és a jövő héten tízen-tízen töltik együtt az időt. Tegnap például kirándulni ment a csapat: a ragyogó napsütésben hajókáztak a Velencei-tavon, aztán pedig a pákozdi arborétum szépségeivel ismerkedtek, s játszottak a jó levegőn. A gárdonyi tábor egyébként már hagyományosnak mondható: negyedik éve rendezik meg nyaranta. Azokat a gyerekeket hívják meg ide, akikkel év közben találkoztak - mondta el az egyik szervező, Patócs Tamás, a Fókusz munkatársa. A szórakozás, a játék mellett a tábor vezetői hasznos ismereteket is próbálnak átadni a gyerekeknek, például életvezetési, életmódra vonatkozó tanácsokat. A fő program azért persze a kikapcsolódás, a játék: ebben segített néhány helyi vállalkozó adománya, akik játékszerekkel, színespapírral, ceruzával támogatták a tábort. A gyerekek naponta háromszor kapnak enni a táborban, s ebben is segítettek vállalkozók. A Magyar Karitász szervezet pedig pénzadománnyal járult hozzá az idei gárdonyi nyári napközis tábor sikeréhez.