Fejér Megyei Hírlap, 1999. szeptember (44. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1999. szeptember 1., SZERDA KÉK HÍREK Lezuhant egy fiatalember Nem találtak bűncselek­ményre utaló jeleket a rend­őrök a főváros II. kerületé­ben lévő Árpád-kilátónál, ahol kedden hajnalban egy körülbelül 25 éves fiatalem­ber feltehetően kiesett a kilá­tóból - tájékoztatta az MTI-t a BRFK sajtószolgálata. A rendőrség tájékoztatása sze­rint a fiatal férfi - akinek a személyazonosságát még nem sikerült megállapítani - valószínűleg bódult állapot­ban volt az eset megtörténte­kor. Erre utalnak a környé­ken eldobált higítós üvegek, valamint a szerencsétlenül járt fitalember szervesoldó­­szer-szagú lehelete, illetve összefüggéstelen beszéde. Saját zsebre bírságolt a rendőr Hivatali beosztással való visszaélés gyanúja miatt azonnali hatállyal leszerel­tek egy kecskeméti rendőrt. A főtörzsőrmester, aki a közlekedési alosztály köte­lékébe tartozott, azzal gya­núsítható, hogy néhány nap­pal ezelőtt saját zsebre bírsá­golt meg egy külföldi autóst. Az ügyet - magyar ismerő­sei biztatására - a német ál­lampolgár jelentette be a rendőrségen, mert feltűnt neki, hogy valami nincs rendben. Gumicsónakkal készültek Ausztriába Gumicsónakkal akart a Hansági-főcsatornán Auszt­riába jutni huszonnégy ro­mán állampolgár. A tizenki­lenc felnőtt és az öt gyermek legálisan lépett be Nagylak­nál Magyarországra. Ro­mán rendszámú kisbusszal haladtak a magyar-osztrák határ felé, amikor a határőr járőr igazoltatás céljából megállította a járművet. A busz átvizsgálásakor a ha­tárőrök a gumicsónakot is megtalálták. Az ellenőrzés alkalmával kiderült, hogy a román autóvezető 400 már­kát kapott az embercsempé­szésért. Nem csak a pénztárt védik Az elmúlt hetekben lapunk több olyan rablási kísérletről szer­zett tudomást, ami Székesfehérvár új bevásárlóközpontjaiban, közvetlenül a biztonsági emberek szeme előtt történt. Az áldo­zatok két vagy három ilyen esetben is hiába kérték a formaru­hás, képzett őrök segítségét Az emberek többsége néze­lődni vagy vásárolni megy a fo­gyasztói társadalom fellegvárá­nak számító bevásárlóközpon­tokba. A bámészkodók bizton­ságérzetét erősen növeli a szemmel látható helyen strázsá­­ló biztonsági őr. Mindenki arra számít, hogy a bajba jutott em­bereken elsőként ők segítenek. Arról, hogy a személy- és va­gyonőrnek meddig terjed a ha­tásköre és mi az, amit a szakma becsülete érdekében, a jogsza­bályok betartása mellett meg kell tennie, több szakcéget is megkérdeztünk. Az őrző-védők minden eset­ben egy egyszerű megbízási szerződés alapján dolgoznak, semmivel nincs több jogosít­ványuk, mint ami megbízójuk­nak eredetileg. E szerződések általában pontosan kitérnek ar­ra, hogy milyen tevékenységet kell elvégezniük. A nagyobb, profi cégeknél ennek rendsze­rint egy elutasítás is a mellékle­tét képezi. Ezt az őr a szituáció függvényében maximálisan ki­szélesítheti - állítja Fejes Gá­bor, a Kék Trezor ügyvezetője. Bizonyos dolgokat állampol­gárként sem lehet szó nélkül hagyni, a vagyonőrtől pedig egészen nevetséges egy bűncse­lekmény mellett csukott szem­mel elmenni - mondta. Nagyjából-egészéből ezt erő­sítette meg lapunknak Kovács Miklós, a Sza-Ko vagyonvédel­mi társaság vezetője is. A biz­tonsági őr elsősorban ember, s mivel a polgárok joggal feltéte­lezik, hogy felkészültebb, szak­szerűbb náluk, minden olyan jogszerű kérést teljesítenie kell, amit a bajbajutottak kérnek, függetlenül attól, hogy azt leír­ták a szerződésben vagy sem - hangsúlyozta. A segítségnek az szabhat határt, hogy az őr az őr­zendő területet nem hagyhatja el. E segítségnek - mert már volt róla szó - a megbízók sem látják semmi akadályát - állította.­­ Hasonló esetekben az Őrmester Kft. emberei is feltét­len segítséget adnak - tudta meg lapunk Végi Lászlótól, az or­szágos hálózattal rendelkező társaság regionális igazgatójá­tól. Végi szerint a fenti történe­tek komolyabb vagyonvédelmi cégeknél nem fordulhattak vol­na elő. Bár a képzett őrök többsége a tapasztalatok szerint nem marad tétlen a hasonló ügyekben, azt nem szabad elfelejteni, hogy amint kilépnek a védett terület­ről, már nem biztonsági őrként, hanem egyszerű állampolgár­ként láthatják csak el feladatu­kat, legfeljebb visszatarthatják, lefoghatják az elkövetőt. Ilyen­kor igen sok múlik a fellépésen, rendkívül nagy nyomatékot ad­hat a formaruha, a felszerelés - még ha nem is használják azt - és egy jó kutya - mondják a szakértők. A válaszolók szinte mindegyike komoly problémá­nak tartja viszont, hogy a nagy bevásárlóközpontokban rendre több, néha egymással párhuza­mosan működő biztonsági szol­gálat működik. A tulajdonosok és a bérlők őrző-védői gyakran nem hangolják össze tevékeny­ségüket, a szakértelem és a szol­gáltatás minősége helyett pedig sokszor egyedül a díjak alapján dől el, hogy ki kivel köt szerző­dést. Ugyanekkora, ha nem na­gyobb hátrányt okoz a helyiek szerint, hogy a multik és a fővá­rosi központú értékesítési lán­cok saját, helyismerettel nem rendelkező - rendszerint szin­tén multi - biztonsági szolgála­taikat hozzák magukkal. -kl- A bajorországi Szent György Klinika onkológus professzora Fridrich Douwes és Szász András magyar fizikus közösen egy új hypertherápiás gépcsaládot alkotott, amelyek a hő felhasz­nálásával gyógyítják a rákot, pusztítják el a rákos daganatot FOTÓ: MTI­ Kovács Tamás PÁRTOK - MOZGALMAK Utak (nélkül) Európába? Rendkívül sajnálatos, hogy az idén nem épül autópálya Ma­gyarországon, ez 1993 óta nem fordult elő - jelentette ki Ko­vács Kálmán szabaddemokrata képviselő, a parlament gazdasá­gi bizottságának alelnöke az SZDSZ tegnapi fehérvári sajtó­­tájékoztatóján. (A párt megyei elnöke, dr. Világosi Gábor par­lamenti képviselő és Varga Zsu­zsa, a székesfehérvári 2-es szá­mú országgyűlési választókerü­let képviselőjelöltje is részt vett a tájékoztatón.) Kovács utalt rá, hogy 1994-98 között a korábbi kormány, illetve az SZDSZ ve­zette szaktárca a nemzetgazda­sági beruházásokhoz viszonyít­va sokat költött utak építésére, mert az infrastruktúra fejleszté­sét a jövő zálogának tartották. Akkor évente átlagosan 40 kilo­méter autópálya készült el. Ehhez képest 1998. októbere óta nem történt építés, az M7-es felújítását pedig 300 millió fo­rint ráfordítás után leállították. Annak ellenére, hogy hazánk­nak a közlekedést tekintve kie­melt szerepe lehetne a kontinen­sen, hiszen tíz európai „folyosó­ból” öt Magyarországon megy át. Székesfehérvár szempontjá­ból is kulcsfontosságú a fejlesz­tés, hiszen itt van az M7-es és a 8-as számú út elágazása. Az el­kerülő utat meg kellene építeni, a 8-ast kétszer kétsávosra szük­séges bővíteni, az M7-est pedig hosszú távon az Adriáig kellene kiépíteni, mert a Koperen ke­resztül történő tengeri szállítás jóval olcsóbb, mint a német ki­kötőkből. Kovács szerint elfo­gadhatatlan az a magyarázat, hogy az árvízi károk miatt nincs az utakra pénz. A kárt 25-35 milliárdra taksálják, ugyanak­kor a jelenlegi miniszter, Kato­na Kálmán szerint évente 60 milliárdot szeretnének költeni gyorsforgalmi utakra. Hol van a maradék 25-30 milliárd?- tette fel a kérdést az SZDSZ-es poli­tikus. Aki azt is igencsak elhibá­zott lépésnek tartja, hogy 120 milliárd forintért vásárolta meg a kormány az M1 -est a csőd szé­lén álló társaságtól. Viperamarás a Zemplénben Túl van az életveszélyen az a hároméves kisfiú, akit a zemplé­ni Regécen mart meg egy ke­resztes vipera - értesült kedden az MTI a miskolci Gyermek­egészségügyi Központ intenzív osztályának ügyeletesétől. A kisfiút kezén marta meg a kígyó. A gyerek vélhetően meg akarta fogni az állatot, szakemberek szerint ugyanis a vipera fél az embertől, és csak végső esetben támad. Kormos Istvántól, Regéc pol­gármesterétől az MTI megtudta: az utóbbi hetekben olyannyira elszaporodott a védett állatfajok közé tartozó, a Zempléni-hegy­ségben honos keresztes vipera, hogy már lakott területen, ker­tekben, bokrok alján is megje­lent. Képzési program az esélyek növeléséért Tanfolyamok megváltozott munkaképességűeknek A Székesfehérvári Regioná­lis Munkaerő-fejlesztő és Kép­ző Központ a Rehabilitációs modellközpont program kereté­ben szeptemberben és október­ben újabb tanfolyamokat indít, megváltozott munkaképessé­gűek számára. A négy éve indí­tott program célja, hogy képzési rehabilitációban részesülhesse­nek azok, akik valamilyen ok miatt korlátozott képességekkel rendelkeznek (mozgás-, hallás­látássérültek, vagy egyéb egész­ségkárosodásban szenvednek, s az egészségügyi szakvélemény szerint egészségi állapotuk leg­alább negyven százalékkal megromlott). Mindez azt szol­gálja, hogy megnövekedjen az esélyük arra, hogy munkát talál­janak és a meglévő rokkantsági ellátást kiegészítve, munkájuk­kal is jövedelmet szerezzenek. A ősztől három szakirányban indítanak tanfolyamokat: az ok­tatás térítésmentes. Szeptember második felében számítógép­kezelői elektronikai készülék­szerelő képzés indul azok szá­mára, akik legalább általános is­kolai végzettséggel rendelkez­nek. Októberben­­ általános iskolát végzetteknek - kereske­delmi szakirányban, ABC-ela­­dói, pénztárgépkezelői oktatást szerveznek. Az érettségizettek szoftverüzemeltetői tanfolyam­ra is jelentkezhetnek, de az év második felében arra is lehető­ség nyílik, hogy az igények sze­rint indítsanak tanfolyamokat... Mindazok számára, akik bi­zonytalanok, nem tudják melyik szakirányt válasszák, százórás, térítésmentes előkészítő progra­mokat is indítanak, ahol megis­merik a lehetőségeket, eldönt­hetik, mit tanulnának, s az is ki­derül, megfelelnek-e a munkae­rőpiac követelményeinek. Az érdeklődők részletes informáci­ót kaphatnak a képző központ információs szolgálatánál és a Rehabilitációs modellközpont program munkatársainál. (Szé­kesfehérvár, Seregélyesi u. 123. telefon: 22/310-308) MEGYEI KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-fő­kapitányságtól az alábbi bűn­­cselekményekről kaptunk tájé­koztatást: Áldozat lett a temetkezési iroda, s néhány kft. Székesfehérváron betörtek a Berényi úti temetkezési irodába, s számítógép-alkatrészeket vit­tek el 490 ezer forint értékben. A Takarodó úton egy kft. telephe­lyéről a kerítésen át vittek el 34 alumínium födém-alátámasztót, a kár 550 ezer forint. A Vásárhe­lyi utcában egy másik kft. telep­helyéről egy konténerből vittek el szivattyút és olajat, mintegy 40 ezer forint értékben, val, még élelmiszert is felpakol­tak. Itt 250 ezer forint a kár. Kifogták a botokat A fehérvári Fiskális úti hor­gászboltból horgászbotokat, or­sókat vittek el, a kár 170 ezer fo­rint. Mezőszentgyörgyön egy családi ház udvaráról a kerítés kibontása után betonkeverőt és kerékpárt tulajdonítottak el 120 ezer forint értékben. Garázsból az autó­­s Martonvásáron, a Bercsényi köz egyik családi házából mű­szaki cikkeket vittek el, vala­mint a garázsból az FHA-162 forgalmi rendszámú VW Golf személyautót is. A kár összérté­ke 2,5 millió forint. A kaját sem hagyták Bicskén, a Kossuth utca egyik raktárhelyiségéből nem­csak számítógépet, bútort, de élelmiszert is vittek el. A kár meghaladja az 1,6 millió forin­tot. Egy tabajdi hétvégi ház hí­vatlan látogatói sem érték be a műszaki cikkek eltulajdonításá­Az M7-es autópálya egyik benzinkútjánál egy Volvo-ka­­mionról szerelték le ismeretlen tettesek a 60 ezer forintot érő pótkereket. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a bűncselekményekkel, valamint a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket a 06-80-200-607- es telefonon várja. Igazgatásrendészeti ügyekben felvilágosítást a 330-666- os telefonon kaphatnak az érdeklődők. Valakinek több van egy Volvo-kerékkel Felújított, szép iskolában kezdik a tanévet a diákok A legnemesebb szellemi beruházás valósult meg Lehet-e nagyobb öröm, mint olyan iskolában tanítani, tanul­ni, ahol a korszerű oktatás min­den feltétele adott? Pátkán, a Fe­jér megyei kistelepülésen az 1999/2000-es tanévet már egy pompás, gyönyörűen helyreállí­tott épületben kezdheti el 150 diák.­­ Nagy nap ez a mai, régi vá­gyunk teljesült azzal, hogy egy teljesen felújított intézménybe járhatnak a pátkai iskolások. Nem volt könnyű megvalósítani a rekonstrukciót, hiszen egy ré­gi, nemesi kúriáról lévén szó, több szempontnak is meg kellett felelni ahhoz, hogy elkészüljön a vadonatújnak is beillő szép is­kola, ahova örömmel járhatnak a gyerekek - mondja Hedlicska Károly, Pátka polgármestere, aki az ünnepélyes tanévnyitón hangsúlyozta: „Annak idején, amikor elhatározta a képviselő­­testület, hogy az egészségre ká­ros, veszélyessé nyilvánított, agyon­toldozott-foldozott épü­let teljes felújítására összponto­sítja a pénzügyi forrásokat, a le­hető legnemesebb ügyet szol­gálta: egy kistelepülés legjobb szellemi beruházása mellett voksolt”. A pátkai önkormány­zat saját erőből 15 millió forin­tot biztosított az építkezés el­kezdéséhez, ehhez az állami költségvetésből 45 millió forint címzett támogatást szavazott meg az Országgyűlés 1998-ban. Ez évben pedig a Fejér megyei területfejlesztési tanácstól cél­jellegű decentralizált támoga­tásként sikerült elnyerni 5 millió forintot. A 65 millió forint értékű beruházás az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal szakmai fel­ügyelete mellett két ütemben történt. A tervezés a Multi-Plan Kft.-t dicséri. Az államilag vé­dett épület felújítását az eredeti stílus megőrzése és az oktatási funkció betöltésének tökéletes harmóniája jellemzi. Olyan tere­ket alakítottak ki, amely biztosít­ja a színvonalas oktatást, így 11 korszerűen felszerelt tanterem­ben tanulhatnak a diákok. Elké­szültek a szertárak, a barkács­­műhely, az irodák. Hétszáz négyzetméter parkosított terület fogja impozáns keretbe az ud­vart. Új iskola, új tanév, eredmé­nyesek a megyei oktatási rang­sorban - talán nincs boldogabb iskolaigazgató Mits Péternél, aki sokat tett azért, hogy a gye­rekek ebben a gyönyörű intéz­ményben tanulhatnak. k. e. AZ UTOLSÓ ÁTKELÉS Gilicze Ferenc nyugállományú honvéd ezredest 1949-ben avatták műszaki tisztté, 1959-ben került Ercsibe zászlóaljparancs­noki beosztásba, ahol megalakította a 37. önálló pontonos hidász ezredet. Öt évvel később ő vette át a korszerű PMP-hídkész­­letet, s elkezdte azt a munkát, amely nyo­mán megteremtette a mai Okucsániban szolgáló műszaki SFOR-alakulat tudásá­nak alapjait. Számos hadgyakorlaton bizo­nyította parancsnoki rátermettségét és a rábízott katonák felké­szültségét. 1976 januárjában a sikeres, az ország nagyon sok helyőrségében szolgálatot teljesítő csapattisztre közigazgatási katonai feladatot bíztak, s ezt követően egészen 1989 novembe­réig irányította a Fejér Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság munkáját. Negyvenéves tiszti pályafutása során hat kitüntetést és harminc különböző elismerést kapott elöljáróitól. Gilicze Ferenc nyugállományú honvéd ezredes türelemmel viselt hosszú betegség után, 68 éves korában egy utolsó átkelés­re indult. A székesfehérvári Béla úti temetőben szeptember 2- án 12.30 órakor katonai tiszteletadással vesznek tőle búcsút.

Next