Fejér Megyei Hírlap, 2000. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
8 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Perkáta: falusias falu marad Sok-sok kilométeres közművek Perkáta lakóinak száma a legutóbbi adatok szerint 4173. Közigazgatási területe 7100 hektár, a belterülete is jelentős: 476 hektár. Ez az infrastruktúra kiépítésénél jelentős gondot okozott A kiépített vízvezeték eléri a 36 kilométert, a gázé a 32 kilométert. Telefonvezetékből 156 kilométernyi került a földbe. A település intézményhálózata megfelelő. Ötcsoportos óvodája, 19 csoportos általános iskolája, 16 ezer kötetes könyvtára van. Az egészségügyi ellátásról két háziorvos és egy fogorvos gondoskodik. Nagy gondot jelent, hogy a filmszínház veszteségesen működött, ezért február 1-jétől be kellett zárni. Pályázatot írtak ki az épület kulturális célú hasznosítására, abban bízva, hogy vállalkozó bevonásával új funkciót nyerhet. Jelenleg folyik a katolikus templom felújítása. A munka befejezése után az épület éke, büszkesége lehet a falunak. Perkáta a Székesfehérvár-Dunaújváros közötti 62-es úton fekszik. Lakóinak jó része a két nagyvárosban dolgozik, naponta ingázik. Földje nagyon jó ugyan, ám egyre kevesebb embert képes eltartani, így a polgármester és a képviselők azon törik a fejüket, hogyan lehetne helyben új munkahelyeket teremteni. Közben igyekeznek minél otthonosabbá tenni a községet. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem városias környezetet akarnak, hanem lakható falusias községet. Olyat, amely megtartja lakosságát, amely ápolja értékeit, s amelynek van jövőképe, jövője. A főúton csatornáznak Perkáta, Szabadegyháza, Sárosd, Hantos és Nagylók közösen határozta el a csatornahálózat és tisztítómű megépítését. Végül 1998-ban Perkáta, Szabadegyháza és Sárod vágott bele a munkába. A térségi szennyvíztisztító 1999. augusztus 17- én megkezdte próbaüzemét. A tavalyi évben Szabadegyháza hálózat kiépítése is befejeződött, ám a másik két községben még dolgoznak. Perkátán 1537 lakóingatlantulajdonosnak egyenként mintegy 120 ezer forintjába kerül a beruházás. A három község öszszesen 2,5 milliárdot fordít a munkákra, ebből Perkátára egymilliárd jut. Kaptak céltámogatást, a megyei területfejlesztési alaptól 30 milliót, pályáznak a vízügyi alapnál és a környezetvédelmi alapnál. Még a költségek mintegy 20 százalékát szeretnék vissza nem térítendő támogatás formájában elnyerni. A többi pénzt vízi közmű társulati hitellel teremtik elő. A munkák most tartanak a legkritikusabb szakaszban, ugyanis a községen átvezető 62-es úton dolgoznak, ami jelentősen lassítja a forgalmat. Az idén megkezdődnek az egyéni rákötések. A jövő év végére szeretnének elkészülni. Egyedi Kossuth-szobor Első pillanatban talán hihetetlen, ám tény: sokáig a megye egyetlen köztéri Kossuth-szobra volt a perkátai. Ma is csak egy van ezen kívül. A Perkátai Kaszinó és az Iparosok Olvasó Köre kezdeményezésére 1908-ban állították a szobrot, Horvay János alkotását. (Ő készítette egyébként a ceglédi, budapesti és New York-i Kossuth-szobrot is.) A köztéri alkotás avatásán jelen volt Kossuth Ferenc is, valamint a megye vezetői. A sajtó így írt: Nagyperkáta községben május 3-án leplezték le Kossuth Lajos szobrát, amely a község polgárának, Vass Lajosnak indítványára közadakozásból készült. A 62-es úton Fehérvár felől érkezők tapasztalhatják, hogy a mellszobor talapzatán ott a koszorú ma is. A mezőgazdaságban is lehet sikeresen dolgozni Tizennyolcan termelnek 200 milliót a Forrás Szövetkezetben Valószínűleg a megye egyetlen női szövetkezeti elnöke Horváth Judit. Az általa irányított Forrás Szövetkezet 1992-ben vált ki a Magyar-Kínai Barátság Szövetkezetből. Ma 1200 hektáron gazdálkodnak, 800 hektáron mezőgazdasági szolgáltatásokat végeznek. Alapprofiljuk árunövények termelése, így napraforgót, repcét, étkezési gabonát, sörárpát, kukoricát termesztenek. Összesen 18-an vannak, ám tavalyi bevételük elérte a 200 millió forintot, nyereségük a 8 milliót. Négy-öt éve még ennek a háromszorosát is elérték, ám azóta az ágazat jövedelmezősége romlott. Horváth Judit és a termelésvezető Czinger Imre mindenesetre optimista. Állítják, talpon mardanak. Ez a csapat úgy jó, ahogy van. Magukénak érzik az eszközöket, tudják, hogy a költségtakarékosság a saját zsebüket érinti - mondja az elnök aszszony. Állítja, csak azt és olyan minőségben szabad termeszteni, amire tényleges piaci kereslet van. Fontosnak tartják a kiegyensúlyozott, korrekt üzleti kapcsolatokat, az odaígért terméket akkor is leszállítják, ha máshol magasabb árat kapnának. Ugyanakkor jelentős a tőzsdei értékesítésük, amivel a hazai piac legmagasabb árát érhetik el. Várják, hogy a dunai hajózás dél felé is meginduljon, mert az újabb piacokat jelentene a szövetkezetnek Gépparkjukat optimálisan igyekeznek kihasználni, az amortizációs összeget még rosszabb években is fejlesztésre fordítják. Ma, amikor a mezőgazdaságban sokan küszködnek, akkor ők évek óta nyereségesen termelnek. - Sikertörténet az önöké? - kérdezem az elnököt. - Szo-szo. Elvagyunk. - mondja és összemosolyog kollégájával. Összefogással könnyebb A perkátai önkormányzat aktívan részt vesz a különböző társulásokban, hiszen bizonyos célok csak összefogással érhetők el. Tagok a Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásában, az M6-os és M8- as út érdekében alakult társulásokban. Tizenhárom település összefogásával jött létre az a Perkáta-Adony közötti hulladéklerakó is, amely európai színvonalú és ötven évre megoldja a térség ilyen jellegű gondjait. Baraccsal és Nagyvenyimmel együtt pedig egy összekötő útért pályáznak. Az oldalt szerkesztette: Triboli Lajos A fotókat készítette: Lázár Zsolt 2000. április 1., SZOMBAT Ipari parkok a község szélén A perkátai képviselők fontosnak tartják, hogy gondoljanak a település jövőjére is. Tavaly elkészült a település hosszú távú fejlesztési programja. Bánhelyi Károly építészt pedig megbízták a község rendezési terve felülvizsgálatával. Javaslatai alapján három térséget jelöltek ki a belterület szomszédságában, ahova szeretnének ipari és kereskedelmi cégeket letelepíteni. Jelenleg ugyanis 12 százalékos a munkanélküliség. Az állásnélkülieknek szeretnének helyben munkaalkalmakat teremteni. A területek kijelölésénél az infrastruktúrát és a jó megközelíthetőséget tekintették a legfontosabb szempontnak. Így esett a választás a 62-es út melletti területekre a község két végénél, illetve a majdan elkészülő Baracs-Nagyvenyim-Perkáta út melletti területre. Várnak minden tisztességes vállalkozót. A település egyik legszebb épülete a Győry-kastély A múlt emlékeit bemutatni A Győry-kastélyban működik a község 16 ezer kötetes könyvtára. Vezetője Mosonyi György egyben az iskola igazgatóhelyettese is. Ő kalauzol bennünket a szintén a kastélyban kialakított helytörténeti gyűjteményben. A millecentenáriumra készült el Hatházi Gábor, Varró Ágnes és az Intercisa Múzeum segítségével - a három helyiséget magában foglaló bemutató. Egy teremben tablókon tanulmányozható a községben végzett ásatások eredménye, a másik kettőben tárgyi emlékek kaptak helyet. Vannak eszközök, amelyeket a lakosság odaajándékozott, másokat kölcsönbe kaptak. A helyi lapban közlik az ajándékozók nevét. A helytörténeti gyűjtemény különösen a visszalátogató, egykori perkátaiak kedvence.