Fejér Megyei Hírlap, 2000. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

8 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Perkáta: falusias falu marad Sok-sok kilométeres közművek Perkáta lakóinak száma a leg­utóbbi adatok szerint 4173. Közigazgatási területe 7100 hektár, a belterülete is jelentős: 476 hektár. Ez az infrastruktúra kiépítésénél jelentős gondot okozott A kiépített vízvezeték eléri a 36 kilométert, a gázé a 32 kilométert. Telefonvezetékből 156 kilométernyi került a föld­be. A település intézményháló­zata megfelelő. Ötcsoportos óvodája, 19 csoportos általános iskolája, 16 ezer kötetes könyv­tára van. Az egészségügyi ellá­tásról két háziorvos és egy fog­orvos gondoskodik. Nagy gondot jelent, hogy a filmszínház veszteségesen mű­ködött, ezért február 1-jétől be kellett zárni. Pályázatot írtak ki az épület kulturális célú haszno­sítására, abban bízva, hogy vál­lalkozó bevonásával új funkciót nyerhet. Jelenleg folyik a katoli­kus templom felújítása. A mun­ka befejezése után az épület éke, büszkesége lehet a falunak. Perkáta a Székesfehérvár-Dunaújváros közötti 62-es úton fek­szik. Lakóinak jó része a két nagyvárosban dolgozik, naponta ingázik. Földje nagyon jó ugyan, ám egyre kevesebb embert ké­pes eltartani, így a polgármester és a képviselők azon törik a fe­jüket, hogyan lehetne helyben új munkahelyeket teremteni. Közben igyekeznek minél otthonosabbá tenni a községet. A pol­gármester ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem városias kör­nyezetet akarnak, hanem lakható falusias községet. Olyat, amely megtartja lakosságát, amely ápolja értékeit, s amelynek van jövőképe, jövője. A főúton csatornáznak Perkáta, Szabadegyháza, Sá­­rosd, Hantos és Nagylók közö­sen határozta el a csatornaháló­zat és tisztítómű megépítését. Végül 1998-ban Perkáta, Sza­badegyháza és Sárod vágott bele a munkába. A térségi szenny­víztisztító 1999. augusztus 17- én megkezdte próbaüzemét. A tavalyi évben Szabadegyháza hálózat kiépítése is befejező­dött, ám a másik két községben még dolgoznak. Perkátán 1537 lakóingatlan­tulajdonosnak egyenként mint­egy 120 ezer forintjába kerül a beruházás. A három község ösz­­szesen 2,5 milliárdot fordít a munkákra, ebből Perkátára egy­­milliárd jut. Kaptak céltámoga­tást, a megyei területfejlesztési alaptól 30 milliót, pályáznak a vízügyi alapnál és a környezet­védelmi alapnál. Még a költsé­gek mintegy 20 százalékát sze­retnék vissza nem térítendő tá­mogatás formájában elnyerni. A többi pénzt vízi közmű társulati hitellel teremtik elő. A munkák most tartanak a legkritikusabb szakaszban, ugyanis a községen átvezető 62-es úton dolgoznak, ami jelentősen lassítja a forgal­mat. Az idén megkezdődnek az egyéni rákötések. A jövő év vé­gére szeretnének elkészülni. Egyedi Kossuth-szobor Első pillanatban talán hihe­tetlen, ám tény: sokáig a megye egyetlen köztéri Kossuth-szob­­ra volt a perkátai. Ma is csak egy van ezen kívül. A Perkátai Kaszinó és az Ipa­rosok Olvasó Köre kezdemé­nyezésére 1908-ban állították a szobrot, Horvay János alkotá­sát. (Ő készítette egyébként a ceglédi, budapesti és New York-i Kossuth-szobrot is.) A köztéri alkotás avatásán je­len volt Kossuth Ferenc is, vala­mint a megye vezetői. A sajtó így írt: Nagyperkáta községben május 3-án leplezték le Kossuth Lajos szobrát, amely a község polgárának, Vass Lajosnak in­dítványára közadakozásból ké­szült. A 62-es úton Fehérvár fe­lől érkezők tapasztalhatják, hogy a mellszobor talapzatán ott a koszorú ma is. A mezőgazdaságban is lehet sikeresen dolgozni Tizennyolcan termelnek 200 milliót a Forrás Szövetkezetben Valószínűleg a megye egyet­len női szövetkezeti elnöke Hor­váth Judit. Az általa irányított Forrás Szövetkezet 1992-ben vált ki a Magyar-Kínai Barát­ság Szövetkezetből. Ma 1200 hektáron gazdál­kodnak, 800 hektáron mezőgaz­dasági szolgáltatásokat végez­nek. Alapprofiljuk árunövények termelése, így napraforgót, rep­cét, étkezési gabonát, sörárpát, kukoricát termesztenek. Össze­sen 18-an vannak, ám tavalyi bevételük elérte a 200 millió fo­rintot, nyereségük a 8 milliót. Négy-öt éve még ennek a há­romszorosát is elérték, ám azóta az ágazat jövedelmezősége romlott. Horváth Judit és a termelés­vezető Czinger Imre minden­esetre optimista. Állítják, talpon mardanak.­­ Ez a csapat úgy jó, ahogy van. Magukénak érzik az eszkö­zöket, tudják, hogy a költségta­karékosság a saját zsebüket érinti - mondja az elnök asz­szony. Állítja, csak azt és olyan minőségben szabad termeszte­ni, amire tényleges piaci keres­let van. Fontosnak tartják a kie­gyensúlyozott, korrekt üzleti kapcsolatokat, az odaígért ter­méket akkor is leszállítják, ha máshol magasabb árat kapná­nak. Ugyanakkor jelentős a tőzsdei értékesítésük, amivel a hazai piac legmagasabb árát ér­hetik el. Várják, hogy a dunai hajózás dél felé is meginduljon, mert az újabb piacokat jelentene a szövetkezetnek Gépparkjukat optimálisan igyekeznek kihasználni, az amortizációs összeget még rosszabb években is fejlesztésre fordítják. Ma, amikor a mezőgazdaság­ban sokan küszködnek, akkor ők évek óta nyereségesen ter­melnek. - Sikertörténet az önöké? - kérdezem az elnököt. - Szo-szo. Elvagyunk. - mondja és összemosolyog kol­légájával. Összefogással könnyebb A perkátai önkormányzat ak­tívan részt vesz a különböző tár­sulásokban, hiszen bizonyos cé­lok csak összefogással érhetők el. Tagok a Dunamenti Önkor­mányzatok Térségfejlesztési Társulásában, az M6-os és M8- as út érdekében alakult társulá­sokban. Tizenhárom település össze­fogásával jött létre az a Perká­­ta-Adony közötti hulladéklera­kó is, amely európai színvonalú és ötven évre megoldja a térség ilyen jellegű gondjait. Baraccsal és Nagyvenyimmel együtt pe­dig egy összekötő útért pályáz­nak. Az oldalt szerkesztette: Triboli Lajos A fotókat készítette: Lázár Zsolt 2000. április 1., SZOMBAT Ipari parkok a község szélén A perkátai képviselők fontos­nak tartják, hogy gondoljanak a település jövőjére is. Tavaly el­készült a település hosszú távú fejlesztési programja. Bánhelyi Károly építészt pedig megbíz­ták a község rendezési terve fe­lülvizsgálatával. Javaslatai alapján három térséget jelöltek ki a belterület szomszédságá­ban, ahova szeretnének ipari és kereskedelmi cégeket letelepí­teni. Jelenleg ugyanis 12 száza­lékos a munkanélküliség. Az ál­lásnélkülieknek szeretnének helyben munkaalkalmakat te­remteni. A területek kijelölésénél az infrastruktúrát és a jó megköze­líthetőséget tekintették a legfon­tosabb szempontnak. Így esett a választás a 62-es út melletti te­rületekre a község két végénél, illetve a majdan elkészülő Ba­­racs-Nagyvenyim-Perkáta út melletti területre. Várnak minden tisztességes vállalkozót. A település egyik legszebb épülete a Győry-kastély A múlt emlékeit bemutatni A Győry-kastélyban műkö­dik a község 16 ezer kötetes könyvtára. Vezetője Mosonyi György egyben az iskola igaz­gatóhelyettese is. Ő kalauzol bennünket a szintén a kastély­ban kialakított helytörténeti gyűjteményben. A millecentenáriumra ké­szült el­­ Hatházi Gábor, Varró Ágnes és az Intercisa Múzeum segítségével - a három helyisé­get magában foglaló bemutató. Egy teremben tablókon tanul­mányozható a községben vég­zett ásatások eredménye, a má­sik kettőben tárgyi emlékek kaptak helyet. Vannak eszkö­zök, amelyeket a lakosság oda­ajándékozott, másokat kölcsön­be kaptak. A helyi lapban közlik az ajándékozók nevét. A hely­­történeti gyűjtemény különösen a visszalátogató, egykori perká­­taiak kedvence.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék