Fejér Megyei Hírlap, 2000. október (45. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-06 / 235. szám
2000. október 6., PÉNTEK Magyar Bermuda háromszög Sajnos köztudott, hogy fogy a magyar lakosság. Évente egy kisvárosnyi emberrel vagyunk kevesebben. A prognózisok szerint 40 év múlva 7-8 millió lesz a lakosság száma. Ráadásul a kor és etnikai összetétel is kedvezőtlenül alakul. Ma minden jövedelmet termelő két másikat tart el, 40 év múlva hármat lesz kénytelen. Ez azt jelenti, hogy az emberek életkörülményei alig javulhatnak. Mindennek oka az élveszületések alacsony száma és a magas halandóság, az, hogy nálunk a születéskor várható átlagélettartam jó tíz évvel alacsonyabb a nyugat-európainál. Sajnos a vezető halálokok mellé egyre nagyobb arányban kerülnek be a közúti balesetek. Nincsenek pontos adataim, de úgy gondolom, hogy évente több száz ember hal meg a közutakon, ennek többszöröse sérül meg súlyosan, szenved maradandó károsodást, és az anyagi kár is óriási. Az okok összetettek, de alapvetően két fő ok van: a szubjektív és az objektív okok. A szubjektív okok a gépkocsivezetők fegyelmezetlensége, agresszivitása, intoleranciája, melyek összefüggnek az általános és a közlekedési morál fellazulásával. Figyelemre méltó a közelmúltban Klecska E. tollából megjelent elemzés, mely a rohanó életmódot, a túlma. Nem értjük, hogy hogyan lehetett manapság egy autóutat úgy megtervezni, a tervet elfogadni és kivitelezni, hogy sajnos ma már méltán érdemli ki a „halálgyűrű” elnevezést. Vetélkedni akarunk a Bermuda háromszöggel? A laikus is látja a primitív hibákat. A kétirányú sávok nincsée a MEEI vizsgálaton mielőtt forgalomba kerül. Egy veszélyes üzemű tereptárgyra ez nem vonatkozik? Úgy tudom, hogy az autóutak, autópályák vonatkozásában vannak nemzetközi standardok. Nem tartották be őket!? Abból az anyagi kárból, ami bekövetkezett és ami sajnos még be fog következni, tisztességesen is meg lehetett volna építeni az utat, csak felelősen kellett volna eljárni.Felelős természetesen nincs, mert a felelősség elkenését nagyon jól megtanultuk a hajdani elődöktől, mint ahogyan a kontraszelekció technikáját is, hogy hogyan kell a szakembereket pártkatonákkal, a szakmai döntéseket politikaival helyettesíteni. Az M0-s balesetek felérnek azzal, mintha az Erzsébet híd szakadna le csúcsforgalomban. Minek kell még bekövetkezni ahhoz, hogy legalább elismerjék, hogy hiba történt és a felelősöknek legalább annyit mondjanak, hogy ejnye-ejnye. Hadházy László NYÍLTTÉR hajszoltságot is felelőssé teszi. Az objektív okok az utak kialakítása és vonalvezetése, valamint azok és tartozékaik állapota. A korábban lényegesen kisebb utazósebességre és forgalomra kialakított utak korszerűsítése sajnos lassan halad. Sok utat meg kellene szélesíteni, a kis ívű kanyarokat levágni, leálló sávot kialakítani, a lakott területeket elkerülni, az egyszintű vasúti kereszteződéseket megszüntetni. A legmegdöbbentőbb azonban az új M0-s autóúton történő sorozatos, súlyos balesetek szűcsenek fizikailag elválasztva (és nem is lehet, mert nem hagytak elég helyet), nincs leálló, azaz megkerülő sáv, a lehajtást jelző táblák későn vannak kirakva, ezért túlszaladnak, majd visszafordulnak a záróvonalon át a szembejövő sávba. Csupa olyan potenciális veszélyforrás, ami előre látható, de amit ma már számítógéppel modellezni lehet. Már régen szinte minden használati tárgyra vonatkozóan vannak élet- és balesetvédelmi előírások, még a játékokra is. Az egyszerű kenyérpirítónak át kell A MAI NAP KRÓNIKÁJA DOMOLKI LAJOS ROVATA Humanizált építészeti terek A teret meghatározni, mint fogalmat eléggé nehéz és bonyolult feladat, így van ez annak ellenére, hogy szinte minden érzékszervünkkel állandóan érzékeljük. Ráadásul az elvont fogalmainkat is valamennyire mindig téri képzetek sorozatába helyezzük el, ekképpen az összevontan csak anyagi megnyilvánulásoknak nevezetteket is, amelyeket kísér a mozgás és az idő is. Ebben a világban az anyag nem tölt ki mindent és a tárgyak, a dolgok között „űrt” tapasztalunk. Ezt az űrt ugyanakkor az anyag téri kiterjedéséhez mérjük s ettől létezik az „inneni” és a „túli”, mint fogalmi kép. S miután a „túli” dolgokat csak a térbeliségben lehet elérni, így örök társa e fogalomnak az időbeliség is. Ami összességében már megfelel, megegyezik pl. egy bolyongással az utakon, a kijelölt helyeken, a fák között, vagy éppen az építészeti térben. Ezen utóbbi pedig - ha tetszik, ha nem - lassan már az egész emberi, társadalmi élet teljes színterét formálja, merthogy ma már a zárt és intim terektől a szabad természet világáig még igényeljük is a térbeli (meghatározó) rendszerek teljes skáláját. Ez adja meg az életünk keretét, nélküle nagyon egyedül lennénk és tétovák... Ezért különleges az építészek feladata, letve e feladat kapcsán vált közismertté Grapius és Piscator többfunkciós színpada az úgynevezett „Total Theater”. A háborús időkben Saint Diében volt, majd részt vett a város újjáépítésében. Városrendezési koncepcióját akkor alakította ki és az később egyetemi tananyag lett, bár teljes egészében sem ott, sem az algíri megbízatása kapcsán meg nem valósulhatott. A térben elcsúsztatott síkokra épített rendszerben, pl. a városközpontban, csak gyalog lehetett volna közlekedni... A marseillesi lakóházában már a kiforrott Corbu jelentkezett, aki szakított a szigorú konstruktivizmussal és a zsaluzott beton játékában lelte az örömét. Teóriája szerint ez volt az út a természethez közelítő plasztikusan formált architektúra felé. Kifejezetten szembeszállt ekkor már a penge vasbeton-üveg épületek rendszerével. Az igazi meglepetést akkor okozta a világnak, amikor 1950-ben elkészítette a Voyages-beli búcsújáróhelyen, Ronchamp-ban a „Notre Dame du Haut” kápolnát. Ennél az épületénél szakított a tiszta síkokkal és kubusokkal, mint építészeti alapformákkal és csak lágy, szinte egymásba folyó térfalakat tervezett. A könnyed és követhetetlen formahalmaz mögött azonban pontosan kiszámított szerkezeti elemek húzódnak meg. A látszólag minden logika nélkül (de azért megnyugtatóan arányos rendben) elhelyezett különböző méretű és színű ablakok egy pontos mértani rendet követnek. Igen sokat foglalkoztatott művész volt. Részt vett a tokiói Modern Művészetek Múzeumának tervezésében szintúgy, miként a kicsiny, a Zürichi-tó partján felépült, vas-tűzzománc-üveg-fa szerkezetű műteremlakás tervezésében is. Irodalmi munkásságát az „Espirit Nouveau” című szemle őrizte meg.... Építész szakmájáról így vallott: „Amikor a mérnök befejezte szerepét, az épület funkciójának és szerkezetének megállapításában, megkezdheti a munkáját az alakító művész...” 1887-ben, ezen a napon született Le Corbusier építész, szobrász, festő és író. Nevéhez a modern építészet megújítása is hozzá tartozik. Eredetileg Charles Eduard Jeanneret-nek hívták. A svájci franciáktól nem volt idegen, hogy a német nyelvterületen keressenek maguknak boldogulást. Ennek volt köszönhető, hogy sikerült bejutnia a XX. század elejének meghatározó építészének, Hoffmannak a bécsi irodájába. Sokat tanult a Bácsi Műhely és a kísérletező bécsi szecessziótól, ám ez aféle átmeneti megálló volt az életében. Bécsből Párizsba került Perret iskolájába, majd Bahrenshez Berlinbe. A berlini évek abból a szempontból voltak meghatározóak számára, hogy a nagy építkezéseknél megismerkedhetett a vasbeton szerkezetekkel... 1922-ben Párizsba költözött, ahol a II. világháborúig élt és unokaöccsével társulva egy építészeti irodát működtetett. Fiatal építészként a modern felfogású építészeti szemlélet mellett állt ki és ezért maga is megalapítója és meghatározó személyisége lett a főleg új anyagokból (vasbetonból, üvegből, stb.) alkotó tervezők úgynevezett CIAM csoportjának is, mint sokan a kortársai közül több megbízást is kaptak az akkor még a modern művészeteket támogató szovjet pártvezetéstől. A húszas évektől Behrens, Hannes Meyer, Ernst May társaságában dolgozott a moszkvai építkezéseken. Az ő tervei szerint készült el a Szakszervezeti Székház épülete 1928-33 között. Részt vettek az új Nemzetgyűlési Palota terveire kiírt pályázaton is. A harkovi színház tervpályázatán egymással versenget Corbusier, a magyar Breuer Marcell és Gropius. Ugyanott a feledésbe merült Veszjatyin testvérek nyertek, de Le Corbusier is értékes építészeti megoldásokat dolgozott ki, is FÓKUSZ Rajtunk kívülálló okból történtek a hibák Magyar úrnak a DDGÁZ Rt.hez eljuttatott levelében foglaltakra az alábbi tájékoztatást adjuk. Cégünk több mint 240 ezer fogyasztót lát el vezetékes földgázzal. Fogyasztóink jelentős részének önhöz hasonlóan februártól évi egyszeri leolvasás alapján állítjuk ki a havi gázdíjszámlákat. Az új elszámolási mód lényege, hogy hónapról hónapra a megelőző évek átlagfogyasztása alapján azonos összegű részszámlákat bocsátunk ki, a gázmérő éves leolvasásakortunk ki először nagyobb menynyiségű fizetési értesítőt. Ezt követően szolgáltatási területünk néhány településéről szokatlanul sokan fordultak ügyfélszolgálatunkhoz, hogy nem kapták kézhez a levélben megjelölt februári számlát, ezért nem tudtak gondoskodni a kiegyenlítéséről. Minden ilyen bejelentésre hiteles számlamásolatot és befizetési csekket bocsátottunk az ügyfelek rendelkezésére. Emellett felülvizsgálatot indítottunk a gázdíj számlák nyomtatására CIVIL SOROK pedig egy végszámlát. Ezen történik a tényleges fogyasztás és a részszámlákon kiszámlázott hőmennyiség elszámolása. Annak ellenére, hogy cégünk mindent megtett a megfelelő előkészítés érdekében, az új rendszer bevezetése mégsem volt zökkenőmentes. Számos esetben szükség volt a megállapított részszámlák összegének felülvizsgálatára. Egyes ügyfeleink megváltozott fogyasztási szokásaikra hivatkozva fordultak hozzánk módosítási kérelmeikkel. Emiatt átmeneti időre felfüggesztettük a ki nem egyenlített számlákra az automatikus felszólító levelek kiküldését. 2000. augusztus 16-án bocsátott és továbbítására cégünkkel szerződésben álló alvállalkozónál. Megállapítottuk, hogy olyan szolgáltatástechnikai hiba fordult elő, amire sajnos cégünknek nem volt ráhatása és valóban ügyfeleink egy része számára kellemetlenséget okozhatott. A hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedést megtettük. A történtek miatt öntől ezúton szeretnénk elnézést kérni, a többi érintett ügyfelünk felé ezt a „DDGÁZ Világ” című ingyenes számlamellékletként terjesztett kiadványunk következő számában fogjuk megtenni. Koncz László gázgazdasági igazgató A Delelőben a Búzavirág Elvittük a dalainkat a televízióba. Hadd hallja meg országvilág, milyen szépek a mi népdalaink! Horváth Györgyné tanárnő gyűjtötte össze kb 20-30 évvel ezelőtt. A Búzavirág Népdalkörrel büszkén vállaljuk a helyi népdalkincs őrzését. Minden fellépésünkön elhangzik dégi csokor. Akik látták október 3-án az RTL adóján a Delelő című műsort, találkozhattak velünk. Először Horváth Mónika 5/a osztályos tanuló énekelte el az „A kis dégi utca” kezdetű népdalt. Utána riport következett két kórustaggal. Csonka András és Balázsi Panna nagyon kedvesen érdeklődött a népdalkor történetéről. Végül a 21 dalosból álló pávakörünk elénekelte a dégi csokrot, amit színesített Tóth Ferenc szólója és köcsögduda kísérete. Mindannyiunk számára nagy élményt jelentett az élő adásban való részvétel. Lázár Melinda Dég Az e helyütt megjelentetett írások egyéni véleményeket tükröznek, azok tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért mindenben egyet. A szerkesztőség fenntartja a jogot az írások megrövidítésére. Névtelen, vagy csak postafiókot megadó leveleket nem áll módunkban közölni, ám ha a levélíró jelzi, hogy nem kívánja nevét nyilvánosságra hozni, az aláírás alatt, az alábbi megjegyzéssel lássa el levelét: Név és cím a szerkesztőségben. E-mail: szerk@fmhirlap.alba.hu FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Kisgazdák tízparancsolata? Már-már ettől visszhangzik a fél ország. Konkrétan a szövetkezeti törvénymódosításról, mint törvénytervezetről és a külső üzletrészek kifizetési kötelezettségről. A kisgazdák törvényjavaslata ugyanis arról szól, hogy három hónapon belül - ha a törvényt elfogadja a magyar Országgyűlés - ki kell fizetni a szövetkezeteknek a külső, már a szövetkezetet elhagyott volt tagjainak a járandóságát. De miből, mikor 700 volt tsz veszteséges. Szépen megideologizálják ezt a kisgazdák: „aki adós, az fizessen, a miniszterelnökünk is azt nyilatkozta szokásos szerdai rádióinterjújában, hogy a jelenlegi helyzet ezzel kapcsolatban alkotmányellenes, ám az ellenzék képviselői azt kérdezik, hogy milyen áron változtassunk ezen. Az előbb írtam, mindez így lesz, ha a törvénytervezetet módosítás nélkül elfogadják, de remélem, hogy ez nem következik be. Ezzel kapcsolatban két disszonanciára hívnám föl a figyelmet. Tudom, a politikusok nem szeretik, ha az újságírónak működik a memóriája, de, hogy ők mit szeretnek, engem abszolút népi érdekel. Torgyán doktor 1992-ben azt mondta: „Ilyen kárpótlási törvényt a kutyám is alkotott volna.” - ezt az akkori MDF-nek, konkrétan Antall József miniszterelnöknek adreszszálta. Nos, ma ennek az „elfuserált” törvénynek akarja betarttatni minden kitételét. A másik. Az ellenzék azt mondogatja, hogy ez politikai ügy, a kisgazdák előrehozott kampányfogása. Ha ez így lenne, a MIÉP felzárkózott volna - ahogy ezt tenni szokta - a kormánypártokhoz, ám a párt életében először ért egyet most az SZDSZ- szel és a szocialistákkal. Ez tehát keményen szakmai ügy, íme bizonyság Isten előtt, akit a kisgazdák két mondatban háromszor is szájukra vesznek. Nem ismerik a tízparancsolatot? G.G. Viszontválasz a DDGÁZ Rt. gázgazdasági igazgatójának Tisztelt Igazgató Úr! A kérdéses ügyben 2000. augusztus 21- én a vezérigazgató úrhoz intézett nyílt levelemre szeptember 27-én kézhez kaptam válaszát. A levél valóban „csak egy tájékoztatás”! Miután az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy az önök mulasztása több ezer fogyasztót érint, sérelmesnek tartom, hogy egy „semmitmondó”, a problémát elkenő, konkrétumok nélküli választ adott. Úgy gondolom, hogy alvállalkozójuk munkájáért is önök felelnek, főként azért, mert az adatokat önök szolgáltatják, vagy nem szolgáltatják. Levelét közzéteszem a megyei és többi helyi lapban is. Remélem, hogy fogyasztótársaimból élénk és kritikus reakciót fog kiváltani! Ön nem engem becsül le ezzel a válasszal, bár mint közéleti szereplő (önkormányzati képviselő), magam is többet vártam volna - ha nem lekezeli, semmibe veszi, szinte hülyének nézi (már bocsánat) szerződéses partnereit! Magyarázkodik, de nem választ ad! Mit állapítottak meg vizsgálatukkal, amire nem volt ráhatásuk? Milyen intézkedéseket tettek a hasonló esetek elkerülése érdekében? Miért nem az volt a legfontosabb önöknek, hogyha mást nem, legalább elnézést kérjenek a fogyasztóktól? Pedig azóta két alkalommal is küldtek részszámlát. Miért nem értesítették a fogyasztókat arról, hogy díjbeszedők járják a falvakat (és városokat)? Tudom, hogy ezek a kérdések nem szerepelnek a szolgáltatói szerződésben, nem tartalmazza a vonatkozó törvény sem, de úgy gondolom, itt és most ennél többről van szó! Ha a napilapokban tudnak fizetni több százezer forintos hirdetéseket (reklám), miért nem tették meg a fentieket, jóval kisebb terjedelemben és azonnal felénk? Az hatékonyabb és minden bizonnyal olcsóbb is lett volna, mint a „DDGÁZ Világ” című ingyenes kiadvány. (Persze annak is a fogyasztók fizetik az árát.) Tisztelt igazgató úr! Az önök szolgáltatása nemcsak akkor szolgálja a mi kényelmünket, ha „folyik a gáz”, hanem akkor is, ha partnernek tekintenek! Most nem így történt. Kívánom önöknek, hogy mielőbb nyerjék vissza elvesztett bizalmunkat! Tisztelettel: Magyar József képviselő, Mezőszilas TESTÉKSZER - Király a pirszinge papa! Zsoldos Péter karikatúrája