Fejér Megyei Hírlap, 2001. szeptember (46. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-19 / 219. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 2001. szeptember 19., SZERDA A hágai törvényszék elé vinnék Diplomáciai erőfeszítések a terrorizmus elleni nemzetközi összefogásért (Folytatás az 1. oldalról.) Azt szeretnék, ha harmadik országban iszlám bíróság elé állítanák a terroristavezért. Ehhez sajátosan kapcsolódó hír: angol jogászok az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozatára hivatkozva azt javasolják, hogy a hágai nemzetközi ügyészség tartóztassa le, és a hágai bíróság tárgyalja bin Laden és terrorista társai ügyét, mint emberiség elleni bűntettet. Mindeközben a tálib vezetés felkészült az Amerika elleni harcokra, a hírek szerint szent háborút hirdettek meg az USA és minden, Washingtont támogató ország ellen. Afganisztánon belüli ellenzékük moszkvai katonai attaséja, Szoleh Muhammad Regisztani viszont közölte: bár egyelőre nincs kapcsolatuk az Egyesült Államokkal, kormányuk már bejelentette mindenre kiterjedő együttműködési készségét. Regisztani a dusanbei nagymecset előtt nyilatkozott a Reuters brit hírügynökségnek, ahol az északi szövetség szombaton meghalt katonai vezetőjéért, Ahmed Sah Maszudért imádkoztak, aki ellen szeptember 9-én követtek el pokolgépes merényletet. Az attasé szerint a Maszud elleni támadás hátterében is Oszama bin Laden áll, és bosszút esküdött a katonai vezető halála miatt. Nemzetközi összefogás A terroristaellenes koalícióval kapcsolatos nemzetközi egyeztetések jelentették kedden a múlt heti egyesült államokbeli terrortámadások nyomán előállt helyzet főbb fejleményeit. Az amerikai kormány a New York-i és washingtoni terrorcselekmények nyomán próbál nemzetközi koalíciót létrehozni a terrorizmus elleni harcra. Jasszer Arafat palesztin elnök kedden megerősítette: tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy kész csatlakozni a terroristaellenes koalícióhoz, amelyet George Bush amerikai elnök létre kíván hozni. Arafat szerint a Palesztin Hatóság minden rendelkezésére álló erővel hajlandó csatlakozni a koalícióhoz. Az Európai Unió több vezetője üdvözölte Arafat bejelentését. Tony Blair brit kormányfő telefonbeszélgetést folytatott Csiang Cö-min kínai elnökkel a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás összekovácsolása végett. A brit kormányszóvivő alkotó jellegűnek nevezte a beszélgetést, amelynek célja az összhang megteremtése volt. Blair kedden még hat afrikai ország vezetőjével tanácskozik e célból, szerdán Berlinben Gerhard Schröder német kancellárral tárgyal, csütörtökön pedig Bush meghívására Washingtonba utazik. A Scotland Yard kedden cáfolta azokat a brit sajtójelentéseket, amelyek szerint a múlt keddi terrortámadások 19 elkövetője közül ötöt Nagy-Britanniában képeztek volna ki. Chirac Washingtonban Jacques Chirac francia elnök kedden kétnapos látogatásra indult az Egyesült Államokba, és az európai vezetők közül elsőként találkozott Bushsal a merényletek óta. Párizsi lapjelentés szerint az uniós államok szóvivőjeként Chirac két üzenetet kívánt továbbítani: egyfelől óva inti az amerikai vezetést, hogy egyenlőségjelet tegyen a terrormerényletek megrendelői és az arab országok, illetve az egész muzulmán világ közé; másrészt sürgeti a közel-keleti békefolyamat felújítását, az Egyesült Államok meghatározó szerepvállalását, amelyet Washington nyugati szövetségesei minden korábbinál időszerűbbnek ítélnek. Chirac, keddi moszkvai bejelentés szerint, hétfő este telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Chirac és Putyin a terrortámadásokra adható lehetséges válaszokat vitatta meg. Putyin hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek teljesen el kell zárnia a terrorizmus politikai és pénzügyi forrásait. Olaszország kész katonáit és repülőgépeit rendelkezésére bocsátani az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, ha erre felkérést kap - idézte a keddi olasz sajtó Antonio Martino védelmi minisztert. Meghatározatlan időre elhalasztják viszont az ENSZ-közgyűlés 56. ülésszakának általános politikai vitáját, aminek jövő hétfőn kellett volna elkezdődnie - közölte kedden Jan Fischer ENSZ-szóvivő. Az általános vita első napján George Bush amerikai elnök mondana beszédet. Másnap Simon Peresz izraeli külügyminiszter, szerdán pedig Jasszer Arafat palesztin vezető lenne az egyik beütemezett szónok, még a korábbi elképzelések szerint. A múlt keddi terrortámadás gyakorlatilag ostromállapotot teremtett a világszervezet székhelyéül is szolgáló New Yorkban. E hét hétfőjén a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap bejelentette: törlik a szeptember 29-30-ra tervezett washingtoni ülésszakot. Azok az indokok, hogy a rendvédelmi szerveknek most nagyon sok és sürgős más teendőjük van, nyilvánvalóan nem csupán a washingtoni Világbank-, illetve IMF-rendezvényre, hanem az ENSZ-közgyűlés ülésszakának sok külföldi politikust a városba szólító eseménysorozatára is érvényesek. A Közel- Keletről érkező biztató hírekre reagált Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki üdvözölte a közel-keleti konfliktusgócban tapasztalható enyhülést - a tűzszünetről szóló palesztin, illetve a csapatvisszavonásról szóló izraeli bejelentést. Powell reményét hangoztatta, hogy ezek a bátorító lépések előmozdítják az izraeli-palesztin párbeszédet. Folytatódik a világméretű nyomozás a terroristák gazdasági érdekeltségei után is. James Woolsey volt CIA-főnök szerint Oszama bin Ladennek lehetnek ciprusi érdekeltségei, és ha a Földközi-tengeri ország továbbra sem hajlandó ezekről nyilatkozni, azzal meghiúsíthatja Európai Uniós csatlakozását. „Ciprus legfeljebb 400 év múlva lehet az EU tagja.” Jannákisz Kasszulidesz ciprusi külügyminiszter elutasította Woolsey vádjait. Ötezernél több az eltűnt Rudolph Giuliani New York-i polgármester keddi közlése szerint nagyon csekély az esélye annak, hogy még bárkit is élve találhatnak a Világkereskedelmi Központ egy héttel ezelőtt összeomlott iker-felhőkarcolójának romjai alatt. Eddig 218 holttestet találtak meg, ezek közül 152-t azonosítottak. A New York-i katasztrófahelyszínen 5422 eltűntet tartanak nyilván, akik 62 ország állampolgárai közül kerülnek ki. Hírek szerint van egy magyar származású ausztrál állampolgár is a WTC épületének összeomlása során eltűntek között. Egy német rendőr géppisztollyal kezében őrzi a berlini amerikai nagykövetség előtt levő utcát szeptember 18-án. Németek is virágok és gyertyák ezreivel emlékeztek meg a repülőgépes terrortámadások áldozatairól Fotó: mti A mentőalakulatok tagjai a családtagok által elhelyezett emléktárgyakat nézik az áldozatok tiszteletére spontán módon emelt emlékműnél, a pennsylvaniai Shaksville közelében szeptember 17- én. Szeptember 11-én itt, lakott területen kívül zuhant le a United amerikai légitársaság 93-as járatának repülőgépe, amelyet géprablók kerítettek hatalmukba Fotó: mti Fawaz Damra imám (balról) az Ohio állambeli Parma nagymecsetje előtt áll szeptember 17-én, miután egy 29 éves férfi hajnalban autójával a főkapun keresztül az előcsarnokba hajtott, és végül egy szökőkút tetején állt meg Fotó: mti Elítélték Csurka kijelentéseit Céltámogatásokról is döntöttek a kormányülésen Budapest (mti) Soron kívüliséget javasol a kormány az Országgyűlésnek annak a határozati javaslatnak a megtárgyalására, illetve elfogadására, amely a Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szól. Ezt Martonyi János külügyminiszter a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be. A javaslatban egyebek közt az is szerepel, hogy az Országgyűlés mélységesen és a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokokat próbál keresni erre a barbár cselekedetre. A külügyminiszter hozzátette: egy kis ellenzéki párttól származott egy ilyen megnyilatkozás. Később újságíróknak megnevezte a Csurka István vezette MIÉP-et. A javaslat szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy továbbra is tegyen meg minden olyan intézkedést, amely nyomatékosítja Magyarország maradéktalan szolidaritását a terrortámadás áldozatául esett szövetségessel szemben. A határozat felhatalmazná a kormányt a washingtoni szerződés 5. cikkében foglalt kollektív védelem jogának érvényesítésére, és Magyarország ez irányú kötelezettségeinek teljesítése érdekében tegyen meg minden szükséges előkészületet. Martonyi János hangsúlyozta: a továbbiakban minden, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben a parlament jóváhagyását kérik. A kormány még ebben az évben 9,2 milliárd forintnyi tőkejuttatásban részesíti a Malév Rt.-t — közölte Borókai Gábor szóvivő a sajtótájékoztatón. A kormány a költségvetési többletbevételekből 44 milliárd forint körüli összeget szán az ÁPV Rt. feltőkésítésére, és ebből a pénzből kapja meg a Malév Rt. a 9,2 milliárd forintot a vagyonkezelő társaságon keresztül. A kormány a következő három évben közel 35 milliárd forintot szán címzett támogatásként összesen 43 önkormányzati beruházásra - derült ki Borókai Gábor szavaiból. A kormányszóvivő elmondta, hogy az önkormányzatok 629 milliárd forint értékű beruházásra 468 pályázatot nyújtottak be, és ebből 43-at támogatott a kormány a Belügyminisztérium javaslatára. Szólt arról, hogy az előterjesztés szerint 2002-ben 3 milliárd forint, 2003-ban 16,3 milliárd forint, 2004-ben pedig 14,6 milliárd forint jutna az önkormányzatoknak. A kormány döntése értelmében a Matáv 2002 januárjától kötelezhető lesz arra, hogy az általa eddig kiépített vonalakat más szolgáltatóknak is átengedje — közölte Borókai. Reményeik szerint a jövőben így olcsóbb lehet a telefonálás. A kabinet döntése értelmében a jövőben jelentősen kibővülne a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre. Martonyi János Fotó: mti Még nem kértek segítséget Budapest (mti) Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott a Képviselői Irodaházban. Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a keddi ülés után a sajtónak elmondta: egy esetleges amerikai ellencsapás esetén döntés szükséges arról, hogy ki és milyen mértékben vesz részt benne, azonban Magyarországot ez jelen pillanatban nem érinti. A NATO 5. cikkelye feltételesen van érvényben, abban az esetben, ha az Egyesült Államokat külső támadás érte volna, azonban erről még nem értesítették szövetségeseiket - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: lehetséges olyan helyzet, hogy az USA egyedül teszi meg a válaszlépéseit, de elképzelhető az is: az észak-atlanti szövetség közreműködését igényli, viszont ez utóbbi esetben parlamenti döntés szükséges. Szólt arról, hogy az amerikai hírszerzés általános jellegű tájékoztatást kért a magyar társszervektől a terrortámadás után, azonban konkrét információ, magyarországi szál létezése mind ez idáig nem vetődött fel az ügyben. Budapest (mti) - Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott a Képviselői Irodaházban, amely témája az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás következtében kialakult biztonságpolitikai helyzet és ennek hazánkra gyakorolt nemzetbiztonsági hatásai. A képen balról: Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Báli József, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Kovács Zoltán, a bizottság elnökhelyettese és Keleti György, a bizottság elnöke