Fejér Megyei Hírlap, 2001. szeptember (46. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-19 / 219. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 2001. szeptember 19., SZERDA A hágai törvényszék elé vinnék Diplomáciai erőfeszítések a terrorizmus elleni nemzetközi összefogásért (Folytatás az 1. oldalról.) Azt szeretnék, ha harmadik országban iszlám bíróság elé állí­tanák a terroristavezért. Ehhez sajátosan kapcsolódó hír: angol jogászok az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határoza­tára hivat­kozva azt java­solják, hogy a hágai nemzet­közi ügyészség tartóztassa le, és a hágai bíró­ság tárgyalja bin Laden és terrorista társai ügyét, mint emberiség elleni bűntet­tet. Mindeköz­ben a tálib vezetés felké­szült az Ame­rika elleni har­cokra, a hírek szerint szent háborút hirdet­tek meg az USA és min­den, Washing­tont támogató ország ellen. Afganisztánon belüli ellenzékük moszkvai kato­nai attaséja, Szoleh Muhammad Regisztani viszont közölte: bár egyelőre nincs kapcsolatuk az Egyesült Államokkal, kormá­nyuk már bejelentette mindenre kiterjedő együttműködési kész­ségét. Regisztani a dusanbei nagymecset előtt nyilatkozott a Reuters brit hírügynökségnek, ahol az északi szövetség szomba­ton meghalt katonai vezetőjéért, Ahmed Sah Maszudért imádkoz­tak, aki ellen szeptember 9-én követtek el pokolgépes merény­letet. Az attasé szerint a Maszud elleni támadás hátterében is Oszama bin Laden áll, és bosszút esküdött a katonai vezető halála miatt. N­emzetközi összefogás A terroristaellenes koalíció­val kapcsolatos nemzetközi egyeztetések jelentették kedden a múlt heti egyesült államokbeli terrortámadások nyomán előállt helyzet főbb fejleményeit. Az amerikai kormány a New York-i és washingtoni terrorcselekmé­nyek nyomán próbál nemzet­közi koalíciót létrehozni a ter­rorizmus elleni harcra. Jasszer Arafat palesztin elnök kedden megerősítette: tájékoztatta az Egyesült Álla­mokat, hogy kész csatlakoz­ni a terrorista­ellenes koalí­cióhoz, amelyet George Bush amerikai elnök létre kíván hozni. Arafat szerint a Pa­lesztin Hatóság minden rendel­kezésére álló erővel hajlandó csatlakozni a koalícióhoz. Az Európai Unió több vezetője üdvözölte Ara­fat bejelentését. Tony Blair brit kormányfő tele­fonbeszélgetést folytatott Csiang Cö-min kínai elnökkel a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás összekovácsolása végett. A brit kormányszóvivő alkotó jellegűnek nevezte a beszélgetést, amelynek célja az összhang megteremtése volt. Blair kedden még hat afrikai ország vezetőjével tanácskozik e célból, szerdán Berlinben Ger­hard Schröder német kancellár­ral tárgyal, csütörtökön pedig Bush meghívására Washing­tonba utazik. A Scotland Yard kedden cáfolta azokat a brit saj­tójelentéseket, amelyek szerint a múlt keddi terrortámadások 19 elkövetője közül ötöt Nagy-Bri­­tanniában képeztek volna ki. C­hirac Washingtonban Jacques Chirac francia elnök kedden kétnapos látogatásra indult az Egyesült Államokba, és az európai vezetők közül elsőként találkozott Bushsal a merényletek óta. Párizsi lapje­lentés szerint az uniós államok szóvivőjeként Chirac két üzene­tet kíván­t továbbítani: egyfelől óva inti az amerikai vezetést, hogy egyenlőségjelet tegyen a terrormerényletek megrendelői és az arab országok, illetve az egész muzulmán világ közé; másrészt sürgeti a közel-keleti békefolyamat felújítását, az Egyesült Államok meghatározó szerepvállalását, amelyet Wa­shington nyugati szövetségesei minden korábbinál időszerűbb­nek ítélnek. Chirac, keddi moszkvai bejelentés szerint, hétfő este telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Chirac és Putyin a terrortámadásokra adható le­hetséges válaszokat vitatta meg. Putyin hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek telje­sen el kell zárnia a terrorizmus politikai és pénzügyi forrásait. Olaszország kész katonáit és repülőgépeit rendelkezésére bocsátani az Egyesült Államok­nak és a NATO-nak, ha erre fel­kérést kap - idézte a keddi olasz sajtó Antonio Martino védelmi minisztert. Meghatározatlan időre elha­lasztják viszont az ENSZ-köz­­gyűlés 56. ülésszakának általá­nos politikai vitáját, aminek jövő hétfőn kellett volna elkez­dődnie - közölte kedden Jan Fischer ENSZ-szóvivő. Az álta­lános vita első napján George Bush amerikai elnök mondana beszédet. Másnap Simon Peresz izraeli külügyminiszter, szerdán pedig Jasszer Arafat palesztin vezető lenne az egyik beüteme­zett szónok, még a korábbi elképzelések szerint. A múlt keddi terrortámadás gyakorlati­lag ostromállapotot teremtett a világszervezet székhelyéül is szolgáló New Yorkban. E hét hétfőjén a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap bejelentette: törlik a szeptember 29-30-ra tervezett washingtoni üléssza­kot. Azok az indokok, hogy a rendvédelmi szerveknek most nagyon sok és sürgős más teen­dőjük van, nyilvánvalóan nem csupán a washingtoni Világ­bank-, illetve IMF-rendez­­vényre, hanem az ENSZ-köz­­gyűlés ülés­szakának sok külföldi politi­kust a városba szólító ese­ménysoroza­tára is érvé­nyesek. A Közel- Keletről érkező biztató hírekre reagált Colin Powell amerikai kül­ügyminiszter, aki üdvözölte a közel-keleti konfliktus­­gócban ta­pasztalható enyhülést - a tűzszünetről szóló palesz­tin, illetve a csapatvissza­vonásról szóló izraeli bejelentést. Powell remé­nyét hangoztatta, hogy ezek a bátorító lépések előmozdítják az izraeli-palesztin párbeszédet. Folytatódik a világméretű nyomozás a terroristák gazda­sági érdekeltségei után is. James Woolsey volt CIA-főnök szerint Oszama bin Ladennek lehetnek ciprusi érdekeltségei, és ha a Földközi-tengeri ország tovább­ra sem hajlandó ezekről nyilat­kozni, azzal meghiúsíthatja Európai Uniós csatlakozását. „Ciprus legfeljebb 400 év múlva lehet az EU tagja.” Jannákisz Kasszulidesz ciprusi külügy­miniszter elutasította Woolsey vádjait. Ö­tezernél több az eltűnt Rudolph Giuliani New York-i polgármester keddi közlése sze­rint nagyon csekély az esélye annak, hogy még bárkit is élve találhatnak a Világkereskedel­mi Központ egy héttel ezelőtt összeomlott iker-felhőkarcoló­­jának romjai alatt. Eddig 218 holttestet találtak meg, ezek közül 152-t azonosítottak. A New York-i katasztrófahelyszí­nen 5422 eltűntet tartanak nyil­ván, akik 62 ország állampolgá­rai közül kerülnek ki. Hírek sze­rint van egy magyar származású ausztrál állampolgár is a WTC épületének összeomlása során eltűntek között. Egy német rendőr géppisztollyal kezében őrzi a berlini amerikai nagykövetség előtt levő ut­cát szeptember 18-án. Németek is virágok és gyertyák ezreivel emlékeztek meg a repülő­gépes terrortámadások áldozatairól Fotó: mti A mentőalakulatok tagjai a családtagok által elhelyezett emléktárgyakat nézik az áldozatok­ tisz­teletére spontán módon emelt emlékműnél, a pennsylvaniai Shaksville közelében szeptember 17- én. Szeptember 11-én itt, lakott területen kívül zuhant le a United amerikai légitársaság 93-as járatának repülőgépe, amelyet géprablók kerítettek hatalmukba Fotó: mti Fawaz Damra imám (balról) az Ohio állambeli Parma nagyme­csetje előtt áll szeptember 17-én, miután egy 29 éves férfi haj­nalban autójával a főkapun keresztül az előcsarnokba hajtott, és végül egy szökőkút tetején állt meg Fotó: mti Elítélték Csurka kijelentéseit Céltámogatásokról is döntöttek a kormányülésen Budapest (mti)­­ Soron kí­vüliséget javasol a kormány az Országgyűlésnek annak a határozati javaslatnak a megtárgyalására, illetve el­fogadására, amely a Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államok ellen elkö­vetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lé­péseiről szól. Ezt Martonyi János külügy­miniszter a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelen­tette be. A javaslatban egyebek közt az is szerepel, hogy az Or­szággyűlés mélységesen és a leghatározottabban elítél min­den olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok éle­tét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértel­mű megbélyegzése helyett in­dokokat próbál keresni erre a barbár cselekedetre. A külügy­miniszter hozzátette: egy kis el­lenzéki párttól származott egy ilyen megnyilatkozás. Később újságíróknak megnevezte a Csurk­a István vezette MIÉP-et. A javaslat szerint az Országgyű­lés felkérné a kormányt, hogy továbbra is tegyen meg minden olyan intézkedést, amely nyo­­matékosítja Magyarország ma­radéktalan szolidaritását a ter­rortámadás áldozatául esett szö­vetségessel szemben. A határo­zat felhatalmazná a kormányt a washingtoni szerződés 5. cikké­ben foglalt kollektív védelem jogának érvényesítésére, és Ma­gyarország ez irányú kötelezett­ségeinek teljesítése érdekében tegyen meg minden szükséges előkészületet. Martonyi János hangsúlyozta: a továbbiakban minden, az Országgyűlés hatás­körébe tartozó kérdésben a par­lament jóváhagyását kérik.­­ A kormány még ebben az évben 9,2 milliárd forintnyi tő­kejuttatásban részesíti a Malév Rt.-t — közölte Borókai Gábor szóvivő a sajtótájékoztatón. A kormány a költségvetési több­­­letbevételekből 44 milliárd fo­rint körüli összeget szán az ÁPV Rt. feltőkésítésére, és ebből a pénzből kapja meg a Malév Rt. a 9,2 milliárd forintot a vagyon­kezelő társaságon keresztül. A kormány a következő há­rom évben közel 35 milliárd fo­rintot szán címzett támogatás­ként összesen 43 önkormányza­ti beruházásra - derült ki Boró­kai Gábor szavaiból. A kor­mányszóvivő elmondta, hogy az önkormányzatok 629 milliárd forint értékű beruházásra 468 pályázatot nyújtottak be, és eb­ből 43-at támogatott a kormány a Belügyminisztérium javasla­tára. Szólt arról, hogy az előter­jesztés szerint 2002-ben 3 milli­árd forint, 2003-ban 16,3 milli­árd forint, 2004-ben pedig 14,6 milliárd forint jutna az önkor­mányzatoknak. A kormány dön­tése értelmében a Matáv 2002 januárjától kötelezhető lesz ar­ra, hogy az általa eddig kiépített vonalakat más szolgáltatóknak is átengedje — közölte Borókai. Reményeik szerint a jövőben így olcsóbb lehet a telefonálás. A kabinet döntése értelmében a jövőben jelentősen kibővülne a vagyonnyilatkozat-tételre köte­lezettek köre. M­artonyi János Fotó: mti Még nem kértek segítséget Budapest (mti)­­ Az Ország­­gyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága zárt ülést tartott a Képviselői Irodaházban. Demeter Ervin, a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszter a keddi ülés után a sajtónak el­mondta: egy esetleges amerikai ellencsapás esetén döntés szüksé­ges arról, hogy ki és milyen mér­tékben vesz részt benne, azonban Magyarországot ez jelen pillanat­ban nem érinti.­­ A NATO 5. cik­kelye feltételesen van érvényben, abban az esetben, ha az Egyesült Államokat külső támadás érte volna, azonban erről még nem ér­tesítették szövetségeseiket - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: lehetséges olyan helyzet, hogy az USA egyedül teszi meg a válasz­lépéseit, de elképzelhető az is: az észak-atlanti szövetség közremű­ködését igényli, viszont ez utóbbi esetben parlamenti döntés szük­séges. Szólt arról, hogy az ameri­kai hírszerzés általános jellegű tá­jékoztatást kért a magyar társ­szervektől a terrortámadás után, azonban konkrét információ, ma­gyarországi szál létezése mind ez idáig nem vetődött fel az ügyben. Budapest (mti) - Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott a Képviselői Irodaházban, amely témája az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás következtében kialakult biztonságpolitikai helyzet és ennek hazánkra gyakorolt nemzetbiztonsági hatásai. A képen balról: Demeter Ervin, a pol­gári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­niszter, Báli József, a Honvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára, Kovács Zoltán, a bizottság elnökhelyettese és Keleti György, a bizottság elnöke

Next