Fejér Megyei Hírlap, 2002. november (47. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-23 / 273. szám
Nem nyilvános cölibátus Ennek a Varga Ágota-filmnek legalább annyira érdekes az utóélete, mint a témája. A címe: Isten sajátos kegyelme, és a római katolikus egyházban kötelező cölibátusról szól. Tavaly készült, de igazi nyilvánosságot még nem kapott. A producer, Vitézy László szerint ugyan jó a film, de azt nem tartotta volna jónak, hogy bemutassa a Magyar Televízió, mert sértené a katolikus egyház érdekeit. Egy filmbemutatón levetítették, aztán mégiscsak jelentkezett az MTV dokumentum szerkesztősége, hogy érdekelné őket ez a munka, megvennék. Már-már felszállt a füst, amikor leváltották a tévéelnököt. Most nincs elnök, meg kell várni, amíg lesz, aztán újra lehet kilincselni. A Duna tévé szerkesztője megnézte, de ők sem kérték. A Magyar Filmszemlén sem ezt az alkotást válogatták be Varga Ágotától. Kár, mert érdekes és figyelemre méltó. Inkább riportfilm, melyben megszólal néhány pályamódosító azon papok közül, akik nem tudták vállalni a nőtlenséggel együttjáró életformát. Őszintén beszélnek, többségük még ma is visszamenne szolgálni, ha megváltoztatnák az egyházi törvényt. Furcsa paradoxonokat, mármár abszurd ellentmondásokat említenek. Megszólalnak néhányan a cölibátust tartók közül is. Van, akinek hitelesen csengenek a szavai, másoknál a szavak igazát cáfolja a tekintet, az arcjáték. S csak egy magas rangú pap vállalta, hogy kamera elé áll. Figyelemre méltó ez a film. Hátha egyszer látható lesz. sz.z. Egy jelenet az Isten sajátos kegyelme című Varga Ágota-filmből Számít a meglepetésre, az élet is írja filmjeit Többnyire rövid hír kelti fel az érdeklődését ■ Szabó Zoltán írása Három újszülött gyermekét megölő nő, csalódott borsodi bányászok, remény nélkül, cigány munkaszolgálatosok, cigány holokauszt, cölibátus a római katolikus egyházban, órán levelező diákok, akiket kirúgtak az iskolából, mert állítólag zsidóztak. Csupa komoly és komor, ha úgy tetszik, rázós téma. Varga Ágota rendező dolgozta fel őket filmjeiben, melyekből nemrég válogatást adott a Barátság klubmozi. Ott beszélgettünk a rendezővel, aki 1986-ban kezdte a pályát az oroszlányi televíziónál, 1992-től szabadúszó, tavaly óta pedig saját produkcióban forgat. Filmjei problémaérzékenyek, de nem könnyű darabok. Újságok, híradások alapján indul el? — Igen, sokszor csak rövid kis hír kelti fel az érdeklődésemet. Olyan információ, melyet az újságok, hírműsorok nem dolgoztak fel. Arra nem vagyok hajlandó, hogy egy komplett, megírt történetet, portrét újra megcsináljak, csak azért, hogy a tévének is meglegyen. Amit itt látott, az mind eredeti történet, alapjuk tényleg csak egy hír volt. - Forgatás közben gyakran történik valami váratlan, az élet is írja a filmet. Gyakran meglepődik? — Hogyne, számítok is rá, várom, hogy történjenek meglepetések. S gyakran történnek is. Ilyenkor mindig azt mondom, nem csak én „írom”, készítem a filmjeimet. Ott van az ember kamerával és a mikrofonnal, s hirtelen beüt valami váratlan, amitől több, jobb lesz az egész. Mintha direkt besegítene az élet, s ezért meggyőződéssel gondolom, hogy nekem ezt kellett csinálni. Sorsszerűen. - A dokumentumfilm sajátos műfaj, igazi közege a tévé lenne. A kereskedelmi televíziókba azonban nehezen fér be, s a nagy mozikba sem. Megtalálja azért a közönségét? - Dolgoztam a Háló és Théma című műrosoknak, elég jó volt a nézettségük, de most megszüntették azokat. Szinte valamennyi filmem volt a közszolgálati tévé műsorán. Az ilyen munkák nézettsége körülbelül 2 százalék, de az is 200 ezer ember. Számomra gyönyörűséget, élvezetet, igazi alkotó munkát jelent a filmek készítése. Most is dolgozom. Nemrég készült el a Fekete lista, a cigány munkaszolgálatosokról. A másikat, a vértessomlói falutörténetet most vágom. Kifejezetten izgalmas téma, többet most nem is akarok erről elárulni. Inkább majd nézze meg. Varga Ágota szerint sorsszerű, hogy dokumentumfilm-rendező lett FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 2002. november 23., szombat yl fi'f'YI fi O" fi 7 színház 1 * V Bata csak egy van! Imád énekelni, autómániás és szeret bütykölni ■ Gábor Gina írása Kedves, nagy mackó. Nem csodálkozom, amikor a beszélgetés közben a fehérvári teátrum fiatal színésze hozzánk lép, rámutat és így szól: „Kedvelem! Igazi apatípus.” Bólintok, és megerősítem: én is megnyugszom Bata János színművész közelében. Bata szerényen rám mosolyog, a nők általában ezt mondják...” Aztán telefonon keresik, így derül ki, hogy nyakig van a kocsivásárlásban. Autómániás, egy bizonyos japán márkára esküszik... Ért hozzá, 1972- ből van egy autóvillamossági műszerész végzettsége. Azóta is imád bütykölni, otthon van egy kis műhelye is... Az otthon neve Orbottyán, ahová a nagyváros zaja elől, a pesti „Csikágóból” költözött, néhány éve. Házat épített, és megértő párra is lelt — harmadszorra. (Három a magyar igazság! - teszi hozzá humorral.) Őrbottyánban olyannyira megszerették, hogy amikor '96-ban lemondott a polgármester, felkérték, induljon a választáson. Nyert. Nagy harcokat kellett vívnia, de sikerült a csőd széléről visszarántani az önkormányzatot, visszaszereztek egy tavat is... Tíz pert indítottak, ebből kilencet megnyertek. - Rengeteget tanultam ebből, sok tapasztalatot gyűjtöttem az emberi jellemről - meséli Bata János. - De nem bírtam idegekkel! Leköszöntem, de arra azért büszke vagyok, hogy engem ott azóta is sokan becsülnek... Közben is szerepelt azért, de ezek után végképp visszatért a színészi pályára, mert az ezzel járó idegmunkát mégis könnyebben viseli... Bata János a színészi pályáját hajdan a Gyerekszínházban kezdte, mint stúdiós (azóta is hívják gyerekdarabokba szerepelni), majd a főiskola után a Vígszínházhoz került. Négy évig volt tagja a Józsefvárosi Színháznak, tíz éve kezdett szabadúszóként dolgozni - s most újra társulathoz tartozik: ettől az évadtól a Vörösmarty Színház tagja. Közben persze, jellegzetes figurája gyakorta feltűnt a televízióban, s a legkülönfélébb színpadi produkciókban... Már a 80-as évek közepétől sűrűbben megfordult a fehérvári teátrumban is. A kapcsolat A három testőr című Dumas-regény színpadi adaptációjával kezdődött. Erről máig mesélnek a színházban - a rendező ugyanis töbször átírta a szöveget. Teljes volt a káosz. Bata János úgy emlékszik, ő még a premier előtt két nappal is kapott egy új szöveget... Később játszott a Macskajátékban, a Hippolyt, a lakájban, A dzsungel könyvében, a Fekete királyban... Az elmúlt évadban ellenálhatatlanul aranyos és kedves volt Bruckner Szigfrid, a fogfájós oroszlán szerepében, a Bikfi-Bukfi-Bukferenc című Lázár Ervin meséiből készült színpadi produkcióban, amelyet nagy sikerrel mutattak be a Pelikán Teremben. Sőt, a produkciót az idei évadban is műsoron tartják... Szereposztási telitalálatnak tűnt, hogy rá osztották a mulatságos, bájos, bumfordi oroszlán figuráját. - Holott eredetileg nem rám gondoltak. Akkoriban nem akadt munka, a tartalékaim is elfogytak: jobb híján, otthon betonoztam. Fehérvárról hívtak volna egy szerep, Szörnyeteg Lajos figurája a Lázár Ervin-mesében. Kiderült, azért szóltak, mert Földes Tamás megvált a teátrumtól, s ez átalakította a szereposztási terveket. Az a kolléga pedig, akire Szigfridet osztották, úgy vélte, ezt inkább nekem kéne alakítani. Megbeszéltük a vezetéssel, és végül én kaptam meg a szerepet. Boldogan játszom azóta is. Sokan úgy tartják, a színész szeret oroszlánt, medvét nyuszit alakítani, de akkor boldog igazán, ha felnőtteknek szóló, komoly színpadi produkciókban van módja a jellemformálásra... Bata János tavaly Fehérváron Csehov Sirályában a korlátolt Samrajev figuráját alakította, kitűnően. Ám ő azt tartja: nincs különbség, csak a feladat a fontos. - Szerepálmom sincs - teszi hozzá. - De tudom, hogy egyedi darab vagyok, ezért is szoktam mondogatni, hogy sok hasonló korú színész van, de Bata nincs több... Amit sajnálok, hogy - bár zenés szakon végeztem, és imádok énekelni - ritkán volt módom zenés darabokban játszani. Ezért örültem, amikor a Pesti Színházban a Rémségek kicsiny boltjában, a négy legfontosabb szerep egyikét alakíthattam Hegedűs D. Gézával, Kútvölgyi Erzsébettel, Méhes Lászlóval. A Józsefvárosi Színházban is évente szerepeltem egy-egy zenés darabban, majd a Rockszínházban az Evitában is volt módom megmutatkozni... De az utóbbi időben elkönyveltek prózai színésznek. Tavaly aztán a színház zenekarával csináltunk egy műsort, én is előadtam két számot: bulit rendeztünk, elhoztam a feleségemet is. Ki akartam próbálni: megy-e ez még, húsz év kihagyás után... Hogy a Vörösmarty Színházban lesz-e módja még énekelni, bízzuk a sorsrameg a teátrum vezetésére.) Bata azt mondja, tud várni. Az Ágacskában ő alakítja majd a Festőt, szerep vár rá a Jézus tanítványaiban is. Az se baj, ha ez negatív figura volna: erre ritkán van alkalma. Joviális, kedves fickó benyomását kelti, ezért jelent ez színészi kihívást. Szántó Erika filmjében, az Elisiumban már volt erre alkalma: a film egy koncentrációs táborban játszódik, ahol az orvosok gyerekeken kísérleteznek. Rokonszenves, bizalmat ébresztő külsejével Bata is egy efféle orvost alakított... A hosszú szabadúszó lét után jólesik újra társulathoz tartoznia, főként egy olyan színházban, amelyet régóta ismer, és ahová mindig szívesen tért vissza... Bata János jobbról Bruckner Szigfridként, Kovács Zoltánnal Fotó: Sági Súgólyuk Latabár Kálmán születésnapján Latabár Kálmán születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap a színész kecskeméti szülőházánál. Felföldi Anikó Jászai-díjas színművész emlékezett az utánozhatatlan mozgáskultúrájú, humorérzékű táncos-komikusra, a Kossuth-díjas színészóriásra. Felföldi Anikó, aki a Fővárosi Operettszínházban 1966-tól 4 éven át játszott együtt „Latyival”, egy életrajzi adatokkal teli újságcikk nyomán elevenítette fel a halhatatlan színész életútját. A centenárium alkalmából csaknem egy héten át tartó emlékműsort is rendeznek Kecskeméten. Nem bánok semmit sem: Piaf a Pelikánban A székesfehérvári Pelikán Teremben javában készülnek a következő színházi premierre. Legentor: Nem bánok semmit sem című darabját próbálják, Pozsgai Zsolt rendezésében. A bemutatót decemberben tartják. Ahogy a cím is sejteti, a darab Edit Piaf, a felejthetetlen énekesnő izgalmas, fordulatokban bővelkedő életútját idézi fel. Edit Piaf szerepében a fehérvári teátrum ifjú színésznőjét Váradi Eszter Sárát láthatja majd a közönség, aki nagy-nagy izgalommal készül a nemcsak színészi képességeit, de énektudását is próbára tevő alakításra.