Fejér Megyei Hírlap, 2003. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
2003. január 8., SZERDA Minden tetőről látni a Napot ■ Zágoni Erzsébet jegyzete A komoly Friderikusz számomra mindig megnyerőbb volt, mint a showmen, bár a laza, a könnyebb műfajokban is sokkal élvezhetőbb, mint a diliző, báridőző tévés percemberek bármelyike. A Nap-Kelte beszélgetős műsorában egyenesen lenyűgöz könnyedsége, eleganciája, ahogy szólásra bírja partnereit. Finom részletek, szép történetek jönnek elő az emlékezetek mélyrétegeiből, mert a velük szemben ülő ember nem erőszakos, nem szemtelen. Udvarias, empátiával fordul mindenkihez, bizalmat áraszt, őszinte érdeklődést, tiszteletet, olykor még szeretetet is érez a másik ember iránt, és ez olyan kulcs, amely megnyitja az elzárt fiókokat is. A minap Törőcsik Marival beszélt, akiről sokat hallhattunk, olvashattunk, mégis újszerűen hatott minden, amit mesélt. Megajándékozott bennünket még egy Pilinszky-mondattal is: „Minden tetőről látni a Napot” .Az idézet arra is rávilágított, hogyha profi beszélget profival, ott kisüt Nap még akkor is, ha drámai dolgokról zajlik a párbeszéd. A szellem napvilága ragyog és melegít, márpedig ez mostanában nagyon ritka élmény a televíziós csatornákon. Lakat T. Károly ugyancsak több kedves történettel ajándékozta meg Friderikuszt és a nézőt, miközben rájöttem valamire: nem elég profinak lenni, idő is kell ahhoz, hogy valaki megmutatkozzék, kibontakozhassék. Ezek a beszélgetések időtartamban is jóval hosszabbak a megszokottnál, van idő mesélni, egy-két történetet kiszínezni, kikerekíteni. Nem kell a másikba fojtani a szót, kihagyni a poént, mert lejár a műsoridő. A televízióban soha semmit nem tudnak befejezni, körüljárni, kivesézni, minden téma az idő szorításában vergődik és korán elhal. Szinte mindig ezt hallom, ezt majd egy másik műsorban megbeszéljük, ennek megválaszolására nem elég az időnk, erről majd legközelebb nyitunk vitát... A „Nesze semmi, fogd meg jól!” divatja uralkodik mostanság a médiákban, legyen az elektronikus, vagy írott. Az üdítő kivételek közé tartoznak Friderikusz beszélgetései, amelyekről megint a Pilinszky-mondat jut eszembe: „Minden tetőről látni a Napot.” A Katona József Színházban január 11-én mutatják be Dosztojevszkij: Az idióta (A félkegyelmű) című színművét, Máté Gábor rendezésében. A képen: középen áll Fullajtár Andrea Nasztaszja Filippovna szerepében mű-fotó KULTÚRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Jézus tanítványai Zenés történet Leonhard Frank híres regényéből Székesfehérvár (gábor) Leonhard Frank híres regényéből, a Jézus tanítványaiból Pozsgai Zsolt írt színpadi játékot: a darabot a Vörösmarty Színház január 10-én pénteken mutatja be, Félix László rendezésében... Hogy miért éppen Leonhard Frank művére esett a választás? Pozsgai Zsolt írótól, a színház dramaturgjától tudom: a teátrum művészeti vezetője, Kozák András egyik legkedvesebb regénye a Jézus tanítványai... - Kozák András kért meg, hogy olvassam el újra. Én pedig azért vállaltam nagy örömmel a színpadi változat megírását, mert úgy éreztem, ez a történet - annak ellenére, hogy korántsem vidám, sőt, nagyon is szomorú - ma is képes hatni a közönségre. A regény ugyan a háború utáni Würzburgban játszódik, a rettenetes nyomor közepette, mégis az újjászületésről, az újrakezdés szándékáról, az az élniakarásról szól... - ezt szeretem benne. S hogy kik Jézus tanítványai? Gyerekek, akik karitatív célból lopnak, s a holmik azokhoz vándorolnak, akiknek semmijük sincs. Az ínség közepette igyekeznek megvalósítani az igazságosabb társadalmi elosztást... - Gyerekszereplővel dolgoztam már, de egy csapatnyi gyerekkel még sosem. Élénk, jó fantáziájú és szépen éneklő gyerekeket igyekeztem válogatni — a darabban elhangzanak Walla Ervin dalai is. Arra törekedtem, hogy kicsik és nagyok egyaránt legyenek a csapatban. Tanulságos volt megfigyelni, ahogy a nagyok irányítják a kicsiket... A gyerekekkel tehát nem volt fárasztóbb a munka! Nagyobb nehézséget jelentett, hogy a darab rengeteg képből áll, Pozsgai Zsolt szinte filmszerű jeleneteket hozott létre, és ezek a váltások komoly technikai megoldásokat igényelnek... - mondta a darabot színpadra állító Félix László, aki színházi és televíziós produkciók rendezőjeként is ismert. Elárulta, a világháború végén kicsi gyerek volt, ám vannak emlékei a szegénységről. - Budapest ostromát a pincében éltem át, kibombáztak bennünket, semmink nem maradt. A dédszüleim lakásában húztuk meg magunkat, ahol sokáig több generáció élt együtt. így esett, hogy 1944 októberétől tavalyig ugyanabban a házban laktam! Én is voltam éhes gyerek, akárcsak a darab szereplői, igaz, én '46-ban egy vöröskeresztes napközibe kerültem, és naponta kaptam meleg ételt. Ezek az emlékek csak abban segítenek, hogy - ha beszélek róluk - a mai gyerekszereplők, akiknek szerencsére nincsenek efféle élményeik - könnyebben megértik a darab helyzeteit... Fontosak a darab felnőtt szereplői is jellegzetes, szörnyű sorsukkal: Johannát Szűcs Krisztina, Ruth-ot Bodnár Vivien, Steve, a katona figuráját Buch Tibor, Martint, az orvost Juhász Illés, Zwischenzahlt, a feketézőt Bata János alakítja. - A színpadi változatnál tömöríteni kell - mondta Félix László. - A regényben három szál fut össze: az egyik a gyerekek, a másik a két szerelmespár története, harmadik szál a fasizmus utórezgése az emberekben a háború utáni Németországban. Utóbbi szál - amelyben ordas indulatokról esik szó - megjelenik, de kevésbé erőteljesen, mert szükségképpen el kellett valamit hagyni. Ám ez a történet fontos értékekről szól: szolidaritásról, szeretetről - s erre szükség van a mai, néha durva és veszélyes világban, hiszen hol a szomszédunkban, hol távolabb - ma is a háború fenyegetettségében élnek az emberek. Johannát Szűcs Krisztina alakítja, Steve, az amerikai katona: Budi Tibor A hideg gyermek: ősbemutató A Krétakör Színház először dolgozott külföldi rendezővel Budapest (mti) Marius von Mayenburg, A hideg gyermek című művét mutatja be a Krétakör Színház január 10-én, Budapesten, a Millenáris Park Fogadójában. A Krétakör első ízben dolgozott külföldi rendezővel, a darabot Wulf Twiehaus, a berlini Schaubühne rendezője állítja színre. A 32 éves német szerző, Marius von Mayenburg a „klausztrofóbiás” emberi kapcsolatokat vizsgálja a darabban. A hideg gyermek szereplői abban az életkorban vannak, amikor már elszakadtak a szülői háztól, és a saját család alapításának gondolatával foglalkoznak. A karakterek megformálói Csákányi Eszter, Péterfy Borbála, Láng Annamária, Sárosdi Lilla, Terhes Sándor, Bánki Gergely, Rába Roland és Viola Gábor. Pelikántól Karády Katalinig A Tanú és a Te rongyos élet rendezője születésnapját ünnepli Budapest (mti) Hetvenöt éve, 1928. január 6-án született Kassán Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész. Bacsó 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. 1950-ben diplomázott, s rögtön belecsöppent a filmgyártásba: dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál. Több forgatókönyvet írt, ezek közül a legjobban sikerültek egyike az 1958-ban készült Édes Anna lett. Önálló rendezőként 35 évesen, 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című lírai alkotásával. Az igazi kiugrást a fiatalok öngyilkosságának mozgatórugóit kutató Fejlövés (1968), hozta meg számára. Szatirikus hangjának első megnyilvánulása A tanú (1969) volt, amely a koncepciós perek dermesztő világát ábrázolta tragikomikus felfogásban. A film évekig dobozában porosodott, csak zárt vetítéseken mutathatták be. A hetvenes évek elején Bacsó érdeklődése egyre inkább aktuálpolitikai kérdések felé fordult a Kitörés (1970), a Jelenidő (1971), a Harmadik nekifutás (1973) című filmjeiben. Az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése tér vissza a Te rongyos élet (1983), a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988) és a Sztálin menyasszonya (1990) című alkotásokban. Az egyén és a történelem viszonyát boncolgatta a Hány az óra, Vekker úr? című 1985-ös alkotásában Az 1996- ban készült Balekok és banditák a kilencvenes évek kaotikus állapotait, míg a Hamvadó cigarettavég (2001) Karády Katalin életét örökítette meg. Legnépszerűbb filmje, a Tanú évekig dobozban porosodott. Kállai Ferenc kitűnő alakítást nyújtott Pelikán szerepében Városképek, tájképek Székesfehérvár (g.g.) -A Szabadművelődés Házában január 9-én 18 órakor nyílik evajos, azaz Schuszter Lajos kiállítása. A Városképek, tájképek című tárlatot Pinke Miklós festőművész nyitja meg. A 70 éves Sobor Antalt köszöntik Székesfehérvár (sz.z.) -Hetvenéves Sobor Antal. Ebből az alkalomból kiadják Papírrepülő című válogatott novelláskötetét. Az író január 16-án, 16.30 órakor dedikál a Vajda János könyvesboltban. 18 órakor a pályatársak, barátok köszöntik Sobor Antalt a Szent István Művelődési Központban. Mozdulatművészek Budapest (sz.z.) — A Mégi társulat Bérezik Etűdök című mozdulatművészeti estjét mutatja be január 15-én, 19 órakor a Nemzeti Táncszínházban.