Fejér Megyei Hírlap, 2003. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Drágul a benzin Budapest (mti)­­ A mo­torbenzin árát négy forint­tal emeli a Mal Rt. szer­dán, a gázolaj ára nem vál­tozik. A Mol tájékoztatása szerint az elmúlt héten megfordult a trend a világ kőolajpiacán, a kőolajárak emelkedtek. Ugyanez jel­lemezte a motorbenzinek jegyzésárát is, ezért dön­töttek az áremelés mellett. Új vámparancsnok Budapest (mti)­­ László Csaba pénzügyminiszter tegnap beiktatta Nagy Já­nos dandártábornokot, a vám- és pénzügyőrség új országos parancsnokát, aki a 11 év után távozó Ar­nold Mihályt váltja fel. Írország nyitott Budapest (mti) - Íror­szág a jövő májusra terve­zett EU-bővítés pillanatá­tól megnyitja munkaerő­­piacát az új tagországok, köztük Magyarország ál­lampolgárai előtt - hang­zott el Kovács László kül­ügyminiszter és Mary Harney ír miniszterelnök­helyettes tegnapi meg­beszélésén. Akció a bérekért Budapest (mti)­­ A Fegyveres és Rendvédel­mi Dolgozók Érdekvédel­mi Szövetsége (FRDÉSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az általuk képviselt hivatásos állomány reálbé­re 2003-ban csökkenjen, ezért a szövetség átlátszó postaládát helyezett el teg­nap a Parlamentnél lévő Kossuth-szobor előtt, hogy abban gyűjtsék a tá­mogató leveleket. Postabank-ügy Budapest (mti)­­ Az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság (ORFK) álláspontja szerint nem történt titok­sértés a Postabank-ügyben. Garamvölgyi László kom­munikációs igazgató teg­nap elmondta: megküldték a Fővárosi Főügyészség­nek az iratismertetésről szóló jelentést. A fő­ügyészség arra a kérdésre várt választ az ORFK-tól, hogy Princz Gábor gyanú­sítottként hogyan ismerhet­te meg előbb a Kormányza­ti Ellenőrzési Hivatal jelen­tését, mint a nyomozást fel­ügyelő ügyész. Holokausztot készít elő az iraki nép Nadzsi Szabri külügyminiszter szerint megvédik az arabok és a muzulmánok becsületét (Folytatás az 1. oldalról.) Peter Arnett veterán amerikai haditudósító, aki interjút adott az iraki televíziónak, szintén ki­jelentette: az Irak elleni, ameri­kaiak irányította háború első ter­ve kudarcot vallott. Amett az in­terjúban azt mondta: az ameri­kai haditervezők rosszul ítélték meg az iraki erők eltökéltségét. Az NBC amerikai televízió el­bocsátotta tegnap Amettet az in­terjú miatt. A brit védelmi miniszter teg­nap délután a londoni alsóház­ban azonban kijelentette: a brit kormány mindig is nehéz, erőt próbáló és veszélyes háborúra számított Irakban, és „a problé­mák jelentős részét azok a kom­mentátorok okozzák, akik igen rövid, ellenállás nélküli háborút jósolgattak”. Geoff Floon szerint a szövetségesek figyelemre méltó eredményeket értek el ed­dig, egyes alakulataik 80 kilo­méterre vannak Bagdadtól, Irak sok alatt tartják, jóllehet marad­tak ellenállási gócok. Az egyik ilyen fő gócot, a dél­iraki Bászrát - csaknem 20 órás ütközet után - a brit királyi ten­gerészgyalogság tegnapra gya­korlatilag bekerítette, elfoglalva a stratégiai nagyváros legna­gyobb déli elővárosát, ahol kü­lönösen heves volt az ellenállás. Bászrát Hoon a hadműveletek kezdetén „katonai szempontból nem túl jelentősnek” minősítet­te, később azonban kiderült, hogy a második legnagyobb vá­rosban jelentős kormányhű iraki milícia állomásozik, mely meg­akadályoz minden kísérletet a segélyek bejuttatására és lövi a Iraki asszony sebesült gyereket visz egy bagdadi kórházba menekülni próbáló lakosságot. Nadzsi Szabri iraki külügy­miniszter mielőbbi távozást ajánlott a koalíciós erőknek, ha nem akarnak „egy nagy sivatagi temetőbe kerülni”. Bagdadi saj­tóértekezletén Szabri gyarmato­sítóknak nevezte a koalíciós erőket, amelyek „fel akarják da­rabolni Irakot”. Hozzátette: az iraki nép „holokausztot” készít elő az amerikaiak és a britek szá­mára. Közlése szerint „immár több mint ötezer arab önkéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a mu­zulmánok becsületét”. Ugyan­akkor a Bagdadot nem támogató arab kormányzatokat azzal vá­dolta, hogy „tőrt döfnek Irak há­tába”, jóllehet Irak az összes ed­digi háborúban támogatta az érintett arab országokat „a cio­nisták” elleni háborúikban. Egyúttal Izraelt az Irak elleni amerikai agresszió mögött álló „fő felbujtónak” nevezte, és azt mondta, hogy Izrael az „agresz­­szió fő haszonélvezője is”. Tegnapi brit sajtóértesülés szerint két brit szolgálatmegta­gadót hazaküldtek az iraki had­színtérről. Esetükben jogi vita kezd kibontakozni Londonban arról, hogy hadbíróság elé állít­­hatók-e, vagy a fegyveres harcot lelkiismereti okból megtaga­dóknak tekintendők-e. Egy harci repülőgép tegnap két rakétát lőtt ki az egyik bag­dadi elnöki palotára. Ez az első eset, hogy fényes nappal érte csapás az elnöki palotaegyüt­test. A bombatámadások követ­keztében meghalt hat civil s több tucatnyian megsérültek, déli részét „zömmel” ellenőrző- Az iraki állásokból tegnap tűz alá vették a Bászrából menekülő irakiakat és a brit katonákat Közös hangot kellene találni Az ELI bővítési biztosa a háborús nézeteltérésről Budapest (mti)­­ Az Euró­pai Bizottság bővítési bizto­sa szerint most már semmi­féle nehézség nem állhat az EU jövő májusi bővítésének útjába. Günter Verheugen azután be­szélt erről újságírók előtt, hogy tegnap Budapesten tárgyalt Ko­vács László külügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy Európának közös hangot kell tudnia használni ahhoz, hogy a világpolitika jelentős té­nyezője legyen.­­ Az elmúlt időszak tapaszta­latai bebizonyították, hogy a koordináció nem elegendő. Ha­tékony közös kül- és biztonság­­politikára van szükség az EU- ban — jelentette ki Günter Ver­heugen az iraki háborúval kap­csolatos nézeteltérésekre is utalva. A bővítési biztos kiemelte: a csatlakozásra fel kell készíteni az intézményeket. Úgy vélte, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók számára Magyarország uniós tagsága óriási, előnyöket hoz majd. Hatszáz áldozatot temettek el Szarajevó (mti)­­ Boszniai muzulmán nő­zokog hozzátartozója sírjánál a Szarajevótól mintegy 80 kilométerre lévő Srebrenica közelében fekvő, szerb ellenőrzés alatt álló Potocariban, ami­kor tegnap eltemették az 1995-ös srebrenicai tömeggyilkosság első hatszáz azonosított áldozatát. Süleyman Tihic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja a temetésen azt hangoztatta, hogy a srebrenicai mészárlás és a boszniai háborúban történtek tisz­tázása előfeltétele a tartós békének, a balkáni népek közötti köl­csönös bizalomnak és az államok közötti jó viszonynak Honvédségi leépítések Budapest (mti)­­ A Honvédel­mi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar különböző beosztásai­nak 20 százalékát szüntetik meg az idén, a háttérintézményeknél 25 százalékos létszámcsökken­tést tervez a tárca vezetése. Matyuc Péter, a minisztérium kommunikációs igazgatója el­mondta, hogy a honvédelmi mi­niszter április 1-jével létszám­stopot rendelt el, júniusban min­den érintettet értesítenek a lét­számcsökkentésről. Az átalakí­tás után a tárcánál, illetve a ve­zérkarnál lévő mintegy ezer be­osztásból kétszázzal kevesebb lesz, a néhány ezer dolgozót fog­lalkoztató háttérintézményeknél pedig minden negyedik személy munkaviszonya megszűnik. 2003. április 1., KEDD Szaddám Huszein iraki elnököt és idősebb fiát, Udajt is mutat­ta tegnap az iraki állami televízió, néhány órával egy bagdadi lé­gitámadás után, amelyben találat érte az államfő rezidenciáját, a Köztársaság-palotát. Udaj e mostani eset előtt nem bukkant fel a televízióban, és más módon sem jelent meg a nyilvánosság előtt a háború kitörése, március 20. óta. Szaddám Huszeinről több alka­lommal is közölt képeket az iraki televízió az első nagy légitáma­dás óta. A március 20-ai bombázások után számos találgatás je­lent meg a világsajtóban a csapássorozat eredményeiről, elsősor­ban az iraki elnök feltételezett haláláról, illetve sebesüléséről. Uniós jogok a munka világában Vizsgálóbizottságok létrehozásáról is döntött az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszterelnök kifejtette, a program alapelve a modernizá­ció - amely széles kört fog át a gazdaságtól egészen az egész­ségügyi intézmények fejleszté­séig -, a szolidaritás és az esély­teremtés. Medgyessy Péter arra kérte a parlamentet, hogy a ta­vasz végéig szülessen egy or­szággyűlési határozat, amely megerősíti a nemzeti fejlesztési terv fő irányait. Az Országgyűlés tegnap 341 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a Mun­ka törvénykönyve jogharmoni­zációs módosítását célzó tör­vényjavaslatot. A módosítás eredményeként a korábban át­­vetteken túl öt további európai uniós irányelvnek felel meg a magyar munkaügyi szabályo­zás. A Munka törvénykönyve így eleget tesz a munkáltatói jogutódlásra, a határozott idejű munkaszerződésre, a részmun­kaidős foglalkoztatásra, az uta­zó munkakörökre és a készen­létre, illetve a tengerészek mun­kaidejére vonatkozó irányelvek követelményeinek. Elfogadta a parlament tegnap az európai üzemi tanácsról szóló törvényt is, amelyet az uniós tagságot követően kell majd al­kalmazni. A törvény célja, hogy a közösségi szintű vállalkozá­sok, vállalkozáscsoportok vala­mennyi dolgozója a más álla­mokban hozott döntésekről is megfelelő tájékoztatást kapjon. Erre az európai üzemi tanácsba küldött képviselőik útján adódik lehetőség. E képviselők segítsé­gével a konzultációs jogok is ér­vényesíthetők. Az Országgyűlés nagy több­séggel megszavazta a Posta­bank konszolidációját, valamint az APEH-nél történt adatmen­tést vizsgáló két bizottság létre­hozását. Medgyessy Péter a nemzeti fejlesztési tervről beszélt Önálló európai békefenntartók Szkopje (mti)­­ Az Európai Unió tegnap hivatalosan átvette a NATO-tól a mace­dóniai békefenntartás műve­letét. Háromszázhúsz katona és nyolcvan civil kezdte meg tevé­kenységét az EU által kijelölt parancsnok, a francia Pierre Maral dandártábornok vezény­lete alatt a balkáni országban, amelynek belpolitikai helyzete jelentős mértékben stabilizáló­dott a szláv többség és az albán kisebbség 2001-ben lezajlott fegyveres harcai óta. Egyelőre hat hónapra terve­zik az EU Concordia fedőnevű békefenntartó műveletét. Ez az első önálló szerepválla­lás az Európai Unió újonnan létrehozott katonai struktúrá­ján belül. A macedóniai külde­tés lesz a próbája annak, hogy az EU képes lesz-e a jövőben ön­álló békefenntartó műveleteket ellátni az Egyesült Államok és a NATO közvetlen részvétele nélkül. Nincs pénz az erdélyi útra Bukarest (mti)­­ Egyelőre várni kell az észak-erdélyi autó­pályával, mivel még nincs pénz a megvalósításához - közölte tegnapi számában a Szabadság című kolozsvári lap Miron Mit­­rea román közlekedési minisz­tert idézve. Mitrea a hét végén Kolozsváron járt, ahol sajtóérte­kezletén bejelentette: az Euró­pai Bizottság nem hagyta jóvá az autópálya finanszírozását.

Next