Fejér Megyei Hírlap, 2003. május (48. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

6 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG RÖVIDEN Gyarapodott az állatállomány Budapest (mti/FMH)­­ A szarvasmarhát kivéve az összes főbb háziállatból többet tartottak Magyaror­szágon az idén április else­jén, mint egy évvel koráb­ban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai tájé­koztatása szerint a sertésál­lomány 153 ezerrel 5,1 mil­lióra nőtt egy év alatt. Gyara­podott a legtöbb baromfi-­­­fajta is. A juhállomány 62 ezerrel 1,254 millióra nőtt. A szarvasmarha-állomány létszáma április elsején 769 ezer volt, 11 ezerrel keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban-derül ki a KSH jelenté-­­­séből. Vetélkedőt rendez a Visteon Székesfehérvár (B.K.L.)­­ Ma délután, fél három órai kezdettel, a Barátság Házá­ban rendezik meg a a múlt év októberében meghirdetett környezetvédelmi vetélke­dő döntőjét. A felhívást a fehérvári Visteon Hungary Kft. — mások támogatása mellett - a megyei pedagó­giai intézettel közösen tette közzé azzal a céllal, hogy előmozdítsa a környzetvé­­s­delem ügyét, a környezetm­o­­­datossság fiatal korban tör­ténő kialakulását. Az ISO 14 OOC-es, környezetirányí­tási szabvánnyal rendelkező cég immáron negyedszer vállal részt a vetélkedő meg­szervezésében, melyre eg­­j­úttal hetven csapat nevezett. A mai döntőbe 25 csapat ju­tott be. Az ország első szélerőgép-parkja Nyíregyháza (mti)­­ Az ország első szélerőgép­parkját avatták fel szerdán Nyíregyházán: az alternatív energiaforrást biztosító léte­­­­sítmény 18 millió forintos költséggel épült meg. Orosz Miklós, az építtető cég ügy­vezetője elmondta: a parkot bemutató jelleggel hozták létre a Debreceni Egyetem helyi kutatóközpontjának területén. A 3 szélerőgép kö­zül egy szivattyút üzemeltet, és óránként 8000 liter vizet juttat a föld mélyéből egy tá­rozóba, a másik kettő pedig öntözőrendszert működtet. Járható, ám költséges utak Székesfehérvár (ma) - Az uniós csatlakozás kapcsán fel­merülő közúti személy és áru­­szállítást érintő változásokról tartott előadást Dittel Gábor, a NIT-Hungary ügyvezető főtit­kára a Gazdaság Házában. - Számos közlekedési korlá­tozás hárul el a fuvarozók elől a csatlakozást követően. Köny­­nyebb lesz az uniós határok átlé­pése, kevesebb adminisztráció­val és idővel jár majd. Lesznek pénzigényesebb változások is, például Ausztria és Németor­szág úthasználati díjat vezet be, az osztrákok januártól a 3 és fél tonnánál nehezebb járművek vezetőit sújtják majd, míg né­met szomszédaik a 12 tonna fe­letti járművekre rója ki ez év szeptemberétől a díjat. A kicsit is becsülni kell A Videoton azzal, hogy eredményes maradt, javított is pozícióin Székesfehérvár (K. E.) - A tavalyi év legfontosabb ta­pasztalata, hogy a térség­ben véget ért nagy beruhá­zások korszaka - állították a szakemberek egy tegnapi, az elektronikai ipar lehetősé­geit vizsgáló konferencián. Az iparban felszabaduló munkaerőt főleg a szolgáltatás­ba kellene irányítani, hogy meg­közelítsük az európai uniós fog­lalkoztatási arányokat- emelte ki a „Tanuljunk a múltunkból. Tapasztalatok a regionális ipar­­fejlődés elmúlt évi eredményei­ből” című konferencián Radetz­ky Jenő, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. A Ma­gyar Elektronikai és Infokom­­munikációs Szövetséggel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével közö­sen szervezett szakmai fórumon a szakember rámutatott: az EU­ban a foglalkoztatottak 28 szá­zaléka az iparba, 76 százaléka a szolgáltatásban és csak minden huszadik dolgozik a mezőgaz­daságban. Bár ezt a hazai muta­tók megközelítik - 35 százalék az iparban, él a szolgáltatásban és 4 a mezőgazdaságban -, Fe­jérre más jellemző. Itt a munka­­vállalók 54,3 százaléka talál munkát az iparban, 6,5 a mező­­gazdaságban és csak 39 a szol­gáltatásban. Sinkó Ottó, a Videoton Hol­ding vezérigazgatója a tavalyi évet értékelve elmondta: a cég­csoport termelési struktúrája­­ „megszabadulva” két nagy tö­megű projektjétől, az IBM-től és a kábelkonfekcionálástól - teljesen átalakult. Az 1998-ban megfogalmazott stratégiváltás­­nak megfelelően ma csupa tech­­nológia-intenzív, versenyképes termelési folyamatuk van. A ho­ni ipar nehéz helyzetét a forint erősödését okozó árfolyampoli­tika és a magas bérköltségek számlájára író cégvezető ki­emelte: ma egy munkahely lét­rehozásához a pár évvel ezelőtti tízszeresére, akár 100 millió fo­rintot is meghaladó beruházásra van szükség. Sinkó szerint egyébként az, hogy a cég e hely­zetre megtalálta a választ, s eredményes maradt, miközben riválisai nem, „relatíve” erősí­tette pozícióit. Elmúlt a nagy beruházások időszaka, s mivel Kínával nem tudunk versenyezni, már az ap­róért is le kell hajolni - véleke­dett Lednitzky Péter, az ITD-H Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Kht. vezér­­igazgatója. A szervezet, mely 230 befektetésprojektet kezel, több tucat érdeklődőt hozott az elmúlt hónapokban Fehérvárra és Dunaújvárosba - mondta, de részleteket nem árult el. Sinkó Ottó, Radetzky Jenő­ és Lednitzky Péter: szemléletváltásra van szükség Fotó: Gregority Új megrendelés, új telephely A tőzsdére készül a fehérvári Karsai holding Budapest (B.K.L.)­­ Kör­menden létesít új telephelyet a fehérvári Karsai holding - jelentette be a vállalatcso­port elnök-vezérigazgatója. A székesfehérvári székhelyű Karsai Műanyagtechnika Hol­ding Rt. a Pannonplasttal kap­csolatos fiaskó után sem tesz le a dinamikus növekedést célzó stratégiájáról - mondotta el teg­nap, a Magyar Tudományos Akadámián tartott sajtótájékoz­tatón Karsai Béla elnök-vezér­igazgató. (Mint arról lapunk be­számolt, a Pannonplast közgyű­lésén nem kapott kellő támoga­tást a Karsai holding által felajánlott stratégiai szövetség gondolata.) A növekedést, amely az EU-csatlakozás kü­szöbén létkérdés, zöldmezős beruházásokkal, további akvizí­ciókkal képzelik. Mindennek eredményeként pedig öt év múl­tán a Karsai holding, amely az idén tízmilliárdos árbevétellel kalkulál, akár ötvenmilliárdos forgalmat is produkálhat - hangzott el. Ennek a stratégiá­nak a része az is, hogy a társaság új telephelyet létesít Körmen­den, az önkormányzattól vásá­rolt ingatlanon. Mint lapunk kérdésre válaszolva Karsai Béla elmondta, Körmendre logiszti­kai megfontolásokból esett a vá­lasztás. A holding ugyanis egy 10 millió eurós megrendelést kapott a német Seeber csoport­tól, mely teherkocsik hűtését szolgáló alkatrészeket készít. A megrendelés jelentős kapacitás­­bővítést feltételez, s az olaszor­szági célállomáshoz háromszáz kilométerrel van közelebb Kör­mend, mint Kiskunfélegyháza, ahol a megrendelt termék gyár­tását megkezdik. Az elnök-vezérigazgató beje­lentette azt is, hogy a Karsai hol­ding a tőzsdére készül. Ahhoz azonban, hogy ez a terv realizá­lódjon, várhatóan még két, két és fél évre van szükség. Karsai Béla Fotó: Gregority Rossz helikopter Budapest (mti) - A Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség meg­tiltotta a Kínából importált 203 Lucky Hell­copter elnevezésű műanyag elemes helikopter for­galmazását, mert nem felel meg a hazai termékbiztonsági előírá­soknak és balesetveszélyes. 2003. május 8., CSÜTÖRTÖK A tehént nem váltja ki a húsmarha Kerekasztal-beszélgetés, sok aggállyal Mezőfalva (B.K.L.)­­ A hús­marhatartás, bármely pers­pektivikusnak is tűnik az EU- csatlakozás küszöbén, felte­hetően nem oldja meg azok­nak a kisgazdáknak a gondját, akik tejelő tehenek tartásával foglalkoznak. Amikor megkérdezik tőle, hány húsmarha kell ahhoz, hogy a család megéljen belőle, ő nem tud mit mondani. Igen kevés te­hát a rendelkezésre álló konkrét információ - tette szóvá Tóth Róza, a kocséri szövetkezet el­nöke azon a kerekasztal-beszél­­getésen, melyet tegnap rendezett a Mezőfalvai Mezőgazdasági Rt. A találkozón a húsmarhate­nyésztőket tömörítő szervezetek vezetői mellett jelen volt dr. Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke és dr. Nyújtó Ferenc, a földművelésügyi miniszter ka­binetfőnöke is. A tenyésztők által elmondottakból kitűnt: a rendelkezésre álló kvóta ötödét teszi csak ki hazánkban a tipikus húsmarhák létszáma. Az EU a hizlalást támogatja, amit nagy­üzemi szinten lehet végezni. Ilyen gazdaság azonban kevés van. A gazdaasszony számára a tejelő tehénhez inkább hasonlít a tojó tyúk, mint a húsmarha - fo­galmazott dr. Bodó Imre pro­fesszor arra utalva, hogy míg a tejelő tehén tartása rendszeres bevételt biztosít, a húsmarháé nem. A kerekasztal résztvevői plasztikus színekkel ecsetelték azoknak az aggályait, akik a bi­ciklikormányra akasztva szállít­ják be ma is - nap mint nap - le­adni a tejet, s akiknek a húsmar­hára kellene átállni. A házigazdák részéről felszó­­lal dr. Villányi László, a Mező­falvai Mezőgazdasági Rt. igaz­gatóságának elnöke és Zászlós Tibor, a társaság vezérigazgató­ja is. Utóbbi arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy könnyen hoppon maradhatnak azok, akik a jövő ígéretében bízva az elmúlt tíz év alatt sem váltak meg a húsmar­háktól. Merthogy azok a „kon­­juktúralovagok”, akik korábban vágóhídra küldték a tenyészál­latokat, most - esetleg nyugati tőkével a hátuk mögött - készek arra, hogy ismét lefölözzék a várható hasznot. A vezérigazga­tó pozitív példaként említette, hogy a társaság és a sáregresi önkormányzat rétjén végez ri­deg tartást. A kormányzat képviselői nem áltatták a résztvevőket: nem sok babér terem azoknak, akik a néhány tehén helyett tar­tanának majd húsmarhát. Egy fölvetés kapcsán elhangzott az is, hogy a legeltetési társulások­ról - tövényi rendelkezés híján - álmodozni is kár. A saját lege­lő pedig bizonnyal feltétele lesz a tartásnak. Az EU által megsza­bott feltételeken nem lehet vál­toztati - mondta dr. Magda Sándor, aki azonban fontosnak tartja, hogy a kormányzat alter­natívát kínáljon azoknak, akik kénytelenek lesznek felhagyni a tehéntartással. A kormányzat je­len levő képviselői ígéretet tet­tek arra, hogy a felvetett problé­mákat a miniszter elé tárják. Az elnökség. Balról a második dr. Magda Sándor Fotó: B. Kiss Egyre több a mezőőr a megyében Sörétes puskával a vállukon, egyenruhában járják majd a határt Pátka (rd) - Mezőőri szolgá­lat beindításáról döntöttek a pátkai képviselők, hogy ez­zel is erősítsék a vagyonbiz­tonságot, megakadályozzák az illegális hulladéklerakók létrejöttét. Jelenleg Fejér megyében tíz településen - többek között Adonyban, Soponyán, Magyar­almáson - működik mezőőri szolgálat, de egyre nagyobb igény mutatkozik a munkájukra - tudtuk meg Deák Zoltántól, a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársától. A szol­gálat beindítását állami támoga­tás is könnyíti. A vadászati fő­felügyelő arról is tájékoztatott, hogy korábban a volt mezőgaz­dasági szövetkezetek alkalmaz­ták a mezőőröket, de a mezei őr­szolgálatra vonatkozó 1997. évi CLIX. törvény szerint ma az ön­­kormányzatok közalkalmazott­ként félhivatalos személyként foglalkoztatják őket. Ez utóbbi nagyobb hatáskört jelent, mint például a polgárőröknek van: joguk van bárkit megállítani, igazoltatni, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség kiérkezéséig feltartóztathatják az igazoltatott személyt. Felada­tuk még a vadkár megelőzése, a vadriasztás, továbbá a kóbor ku­tyák és macskák elpusztítása is - ebből következik, hogy söré­tes lőfegyverre fegyvertartási engedéllyel is rendelkeznek. Pátkán azért merült fel az igény a mezőőri szolgálatra - tudtuk meg Visi Szilárd jegyző­től -, mert a községhez közigaz­gatásilag tartozó mintegy 40,3 négyzetkilométernyi összterü­leten mindössze 1,89 négyzetki­lométert tesz ki a belterület, te­hát gondoskodni kell a külterü­letek védelméről. Miután vala­mennyi érintett földhasználó, illetve tulajdonos nyilatkozatát összegyűjtik (előzetesen a több­ség támogatását jelezte), a kép­viselő-testület rendeletet alkot az őrizendő terület (erdő, mo­csár, szántóföld, legelő) nagysá­gáról, az érintettek számáról, a mezőőri hozzájárulás mértéké­ről, majd a megyei földművelés­­ügyi hivatal regisztrálja az igényt. Ezután választják ki azt a személyt, aki megfelel a szigorú elvárásoknak és - a tervek sze­rint júniustól - egyenruhás me­zőőri szolgálatot lát el Pátka külterületén. Munkájához idény jelleggel a civil szervezetek, így a polgárőrség segítsége is igény­be vehető - mondta Füri Béla polgármester.

Next