Fejér Megyei Hírlap, 2004. május (49. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-24 / 120. szám
2004. május 24., HÉTFŐ Összművészeti, évzáró fesztivál Harmadik éve: 3 nap - egy esztendő Bodajk (fr) - Háromnapos összművészeti fesztivál keretében mutatkoztak be a Hang- Szín-Tér Művészeti Iskola növendékei. A koncertek, színházi és táncos előadások mellett színvonalas képzőművészeti kiállítás is nyílt. Három nap egy esztendő mottóval már harmadik éve mutatkozik be a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola nagyszabású összművészeti fesztivállal. A Kerti parti néven ismertté vált bemutatón az iskola különböző művészeti csoportjai lépnek fel minden évben: komoly- és könnyűzenei koncertekkel, színházi előadással és a legkülönfélébb táncos produkciókkal a társastánctól a néptáncon át a balettig. A Marsovszky-villa parkjának színpadán három napig zajlott az élet, egymást felváltva mutatták be az elmúlt tanévben megszerzett tudást a növendékek. A nagy színpad eseményei azonban csak egy része a fesztiválnak, hiszen az iskolában a képzőművészet különböző ágaival is foglalkoznak a kis- és nagy diákok. A villában hatalmas, több termet betöltő, színvonalas képzőművészeti kiállítás is nyílt, amelynek érdekessége, hogy a Hang-Szín-Tér ben tanuló növendékek mellett még 13 művészeti iskola képviselteti magát alkotásaival az ország minden tájáról. A fesztiválnak több célja is van, amely az elmúlt évek során egyre inkább kibővült: nem csak bemutató, fellépési lehetőség és „évzáró buli”, hanem egyfajta találkozó is, amelyen az iskola közel harminc telephelye (Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye) láthatja és hallhatja egymást. Az iskola igazgatónője, Gerséné Krausz Szilvia nagyon elégedett a rendezvénnyel. Az idei fesztivál sikerült a legjobban, mint színvonalát, mind szervezését tekintve. Igyekeztünk a gyerekeknek is programokat szervezni, többek között a vegejárót és a kézműves foglalkozásokat. A szabadtéri installációpályázatunkkal pedig a fesztivál megjelenését is színesebbé tettük - összegezte az igazgatónő, aki szerint az idei fesztivál egyik legfőbb előnye, hogy minden egy helyen volt, így az érdeklődőknek nem kellett a színpadtól messzire menni, hogy megtekinthessék a többi látnivalót. A kiállításnak is sok nézője volt Fotó:Gregority Fekete tej: a Bartók és a Katona közös bemutatója Tájelőadás az Aranyvitézzel, színészportrék Dunaújváros (ze) - A Shakespeare összes angol nyelvű változata, a Légy jó mindhalálig, az Ármány és szerelem, az Aranyvitéz és Grecsóék után még van egy-két májusi „dobása” a Bartók Kamaraszínháznak. Az 50. jubileumi évadját ünneplő Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza meg a Katona József Színház közös prdukciója Vaszilij Szigarjev: Fekete tej című színműve, amelyet Parti Nagy Lajos alkalmazott színpadra, rendezője Gothár Péter. Dunaújvárosban május 27-én és 29-én mutatják be többek között Szantner Anna, Kocsis Gergely, Szirtes Ági, Csomós Mari szereplésével. Az Aranyvitéz táncmesejátékkal május 26-án Százhalombattán vendégszerepelnek, 30- án pedig a budapesti Millenáris Teátrumban varázsolja el a közönséget a Dunaújvárosi Táncszínház. A játékot magyar és kaukázusi népmesékből szerkesztette Rácz Attila a koregráfusrendező. Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren és hét határon túl, ahol a kopasz fülű mangalica kismalac túl, ott élt egyszer egy szegény ember és annak három fia. A legkisebb gyönyörű álmot látott, s hogy lesz-e belőle Aranyvitéz, azt csak az tudhatja meg, aki megnézi a remek táncos mesét. Az Aula Galériában Hajdú György színészportréi láthatók. A Mozaik művészeti fesztivál május 31-én kezdődik és június 5-ig tart, a Bartók színházterme az egyik fontos fesztiválhelyszín a Petőfi-liget és a Kortárs Művészeti Intézet mellett. Jelenet a Dunaújvárosi Táncszínház Aranyvitézéből KULTÚRA Roskó nálunk otthon van „Barátom háziasított undorát kiteríti, kivasalja, képzelőerővé változtatja” Székesfehérvár (ze) - Régi kedves ismerősünk, Roskó Gábor tárlata nyílt meg a megyei múzeum Országzászló tér épületében, ahol az „ősteknős” képei, zeneszó, pogácsa, üdítők várták, marasztalták a vendégeket. A festményekből áradó irónia, humor, abszurditás, groteszk lengte be a kiállítótemet, mindez átszőve izgalmas titokzatossággal, amit Izinger Katalin, a kiállítás fiatal rendezője tovább fokozott azzal, hogy a fülembe suttogta: „A közönség és a szakma egy teljesen új anyagot ismerhet meg. A figuratív táblaképek új korszakot, új alkotói periódust jeleznek életművében. Ellentétben a korábbi képekkel, nem a régebbi korok megidézése, a historikusság és az álomszerűség jellemzi őket, közelebbi viszonyt alakítanak ki a hétköznapi dolgokkal...” Másik fülembe édesanyja, Bóka Mária ezt súgta: „Németh Gábor új könyve, a Zsidó vagy? fantasztikusan izgalmas és provokatív.” Az üdítően szellemes Ne nyúzzál már állandóan! című kép előtt Haász Erzsébet régi történeteket mesél, és tényeket sorol: „Roskó Gábor festőművész először Székesfehérváron mutatkozott be 1981-ben, mégpedig a Videoton Művelődési Házban. 1989-ben és 15 évvel később ugyancsak a Szent István Múzeum meghívását fogadta el. A Szabadművelődési Házban is láthatta műveit a közönség...” Kovalovszky Márta, Kovács Péter és Gyimesi Edit is tele van a művészhez fűződő emlékekkel, sztorikkal. Roskó az egyéniek mellett több csoportos tárlaton is részt vett, például az Idézőjelben vagy a Mi„keletfranciák” címűeken, mindkettőt Esterházy Péter nyitotta meg. A művész fontosnak tartja a megnyitók szövegeit. Képeihez ezúttal Németh Gábor író fűzött üdítően izgalmas és ütős gondolatokat, amelynek hatásszüneteiben zene szólt. Szerinte: kijelenteni bármit, arcpirító, a szépséget ugyanis nem bemutatják, hanem megnyilvánul. „Ezért van aztán, hogy napestig bökdösődhetsz a középszerűre, minden tekintetben észrevétlen marad...” Barátjáról efféléket is állít: amikor festészettel foglalkozik, sikeres kísérletet tesz az undor háziasítására, munkára fogja az undorát, körülbelül úgy, ahogy egy lovat törnek be, takarékos mozdulatokkal, de a lehető legnagyobb erőt alkalmazva. Súlyos ítéletet is mondott: „Ott tartunk, hogy gyakorlatilag bármi bekeretezhető és felakasztható.” Ez a tény önmérsékletre, megfontoltságra kötelezi a vérbeli művészt. Osztrák gondolkodókat idézve, ezzel kólintott fejbe bennünket a sármos férfiú: „Amit gondolunk, másodlagos, amit érzünk, kaotikus, amik vagyunk, tisztázatlan, nem kell szégyenkeznünk, de nem is vagyunk semmik, és nem érdemlünk semmi mást, csak a káoszt”. A mellbevágó mondattól (szerencsére?) csak egy pillanatra lettem ideges, mert a művész maga, de képei is nyugalmat árasztanak, a világ groteszk, karneváli nézőpontjáról vallanak, a természetes határok áthághatóságáról mesélnek, amikor az emberi figurák állati alakokká változnak, a növények meg tárgyakká lényegülnek. Egyik jó ismerője „ősteknősnek” nevezte. Mélyi József az elegáns katalógusban ezt írja: „A megbeszélt időben a megbeszélt helyre érkezett, saját terébe és idejébe. Minden további történés kiszámíthatatlan.” A Munkácsy-díjas művész Barátkozz meg önmagaddal című táblaképével Fotó: Nagy Norbert 2003-2000-ben festett képének címe: A fénylő emberi értelem Pünkösd hajnalán szólal meg a rádió ■ J. Mező Éva A terveknek megfelelően, majd féléves előkészítő munka után indulásra kész a Magyar Katolikus Rádió. Ezt megelőzően a rádió épületét kedden ünnepélyesen felavatja dr. Seregély István egri érsek, a rádió kápolnáját pedig dr. Erdő Péter bíboros áldja meg. Értékteremtés és megőrzés a hitben, kultúrában valamint anyanyelvünk terén. Ezt a hármas célt tekinti feladatának az első országos sugárzású magyar egyházi rádió, melynek elindulását a vezérigazgató Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és helyettese, Juhász Judit kedden a rádió budapesti épületében megtartott sajtótájékoztatón jelentik be. Az előzetes információk alapján az adás pünkösd vasárnapján reggel 4.30-kor indul, s napi húsz órában sugároz. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Birtokba vehetik a kultúrházat Rácalmás (zn) Több mint három évbe telt, de elkészült a „nagy mű”, amit Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ünnepélyes keretek között adott át a település lakóinak. Schrick István polgármester köszöntötte az érdeklődőket és vendégeket (akik között német és görög delegációs tagok is voltak). A polgármester beszédében elmondta: csoda, hogy a Zsigmond László főépítész tervei alapján több ütemben megvalósuló művelődési ház elkészülhetett, de megérte a fáradozás. Hiller István megjegyezte: a rácalmásiak kitartása, összefogása példaértékű. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az állam automatikusan felvállalta egy ilyen beruházás költségeit. A település pályázatokkal hozta össze azt a majd' nyolcvanmillió forintot, amelyből megvalósulhatott egy XXI. századi kulturális központ.