Fejér Megyei Hírlap, 2004. május (49. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-24 / 120. szám

2004. május 24., HÉTFŐ Összművészeti, évzáró fesztivál Harmadik éve: 3 nap - egy esztendő Bodajk (fr) - Háromnapos összművészeti fesztivál kere­tében mutatkoztak be a Hang- Szín-Tér Művészeti Iskola nö­vendékei. A koncertek, szín­házi és táncos előadások mellett színvonalas képzőmű­vészeti kiállítás is nyílt. Három nap­­ egy esztendő mottóval már harmadik éve mu­tatkozik be a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola nagyszabású összművészeti fesztivállal. A Kerti parti néven ismertté vált bemutatón az iskola különböző művészeti csoportjai lépnek fel minden évben: komoly- és könnyűzenei koncertekkel, színházi előadással és a legkü­lönfélébb táncos produkciókkal a társastánctól a néptáncon át a balettig. A Marsovszky-villa parkjának színpadán három na­pig zajlott az élet, egymást fel­váltva mutatták be az elmúlt tan­évben megszerzett tudást a nö­vendékek. A nagy színpad ese­ményei azonban csak egy része a fesztiválnak, hiszen az iskolá­ban a képzőművészet különbö­ző ágaival is foglalkoznak a kis- és nagy diákok. A villában hatal­mas, több termet betöltő, szín­vonalas képzőművészeti kiállí­tás is nyílt, amelynek érdekessé­ge, hogy a Hang-Szín-Tér­ ben tanuló növendékek mellett még 13 művészeti iskola képviselteti magát alkotásaival az ország minden tájáról. A fesztiválnak több célja is van, amely az elmúlt évek során egyre inkább kibővült: nem csak bemutató, fellépési lehetőség és „évzáró buli”, hanem egyfajta találkozó is, amelyen az iskola közel harminc telephelye (Fejér, Veszprém és Komárom-Eszter­­gom megye) láthatja és hallhatja egymást. Az iskola igazgatónő­je, Gerséné Krausz Szilvia na­gyon elégedett a rendezvénnyel.­­ Az idei fesztivál sikerült a legjobban, mint színvonalát, mind szervezését tekintve. Igye­keztünk a gyerekeknek is prog­ramokat szervezni, többek kö­zött a vegejárót és a kézműves foglalkozásokat. A szabadtéri installációpályázatunkkal pedig a fesztivál megjelenését is szí­nesebbé tettük - összegezte az igazgatónő, aki szerint az idei fesztivál egyik legfőbb előnye, hogy minden egy helyen volt, így az érdeklődőknek nem kel­lett a színpadtól messzire men­ni, hogy megtekinthessék a többi látnivalót. A kiállításnak is sok nézője volt Fotó:Gregority Fekete tej: a Bartók és a Katona közös bemutatója Tájelőadás az Aranyvitézzel, színészportrék Dunaújváros (ze) - A Sha­kespeare összes angol nyelvű változata, a Légy jó mindhalálig, az Ármány és szerelem, az Aranyvitéz és Grecsóék után még van egy-két májusi „dobása” a Bartók Kamaraszínháznak. Az 50. jubileumi évadját ün­neplő Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza meg a Katona József Színház közös prdukció­­ja Vaszilij Szigarjev: Fekete tej című színműve, amelyet Parti Nagy Lajos alkalmazott szín­padra, rendezője Gothár Péter. Dunaújvárosban május 27-én és 29-én mutatják be többek között Szantner Anna, Kocsis Gergely, Szirtes Ági, Csomós Mari sze­replésével. Az Aranyvitéz táncmesejá­tékkal május 26-án Százhalom­battán vendégszerepelnek, 30- án pedig a budapesti Millenáris Teátrumban varázsolja el a kö­zönséget a Dunaújvárosi Tánc­színház. A játékot magyar és ka­ukázusi népmesékből szerkesz­tette Rácz Attila a koregráfus­­rendező. Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren és hét határon túl, ahol a kopasz fü­lű mangalica kismalac túl, ott élt egyszer egy szegény ember és annak három fia. A legkisebb gyönyörű álmot látott, s hogy lesz-e belőle Aranyvitéz, azt csak az tudhatja meg, aki meg­nézi a remek táncos mesét. Az Aula Galériában Hajdú György színészportréi láthatók. A Mozaik művészeti fesztivál május 31-én kezdődik és június 5-ig tart, a Bartók színházterme az egyik fontos fesztiválhely­szín a Petőfi-liget és a Kortárs Művészeti Intézet mellett. Jelenet a Dunaújvárosi Tánc­színház Aranyvitézéből KULTÚRA Roskó nálunk otthon van „Barátom háziasított undorát kiteríti, kivasalja, képzelőerővé változtatja” Székesfehérvár (ze) - Ré­gi kedves ismerősünk, Ros­kó Gábor tárlata nyílt meg a megyei múzeum Ország­­zászló tér épületében, ahol az „ősteknős” képei, zene­szó, pogácsa, üdítők várták, marasztalták a vendégeket. A festményekből áradó iró­nia, humor, abszurditás, gro­teszk lengte be a kiállítótem­et, mindez átszőve izgalmas titok­zatossággal, amit Izinger Kata­lin, a kiállítás fiatal rendezője tovább fokozott azzal, hogy a fülembe suttogta: „A közönség és a szakma egy teljesen új anyagot ismerhet meg. A figura­­tív táblaképek új korszakot, új alkotói periódust jeleznek élet­művében. Ellentétben a korábbi képekkel, nem a régebbi korok megidézése, a historikusság és az álomszerűség jellemzi őket, közelebbi viszonyt alakítanak ki a hétköznapi dolgokkal...” Má­sik fülembe édesanyja, Bóka Mária ezt súgta: „Németh Gá­bor új könyve, a Zsidó vagy? fantasztikusan izgalmas és pro­vokatív.” Az üdítően szellemes Ne nyúzzál már állandóan! című kép előtt Haász Erzsébet régi történeteket mesél, és tényeket sorol: „Roskó Gábor festőmű­vész először Székesfehérváron mutatkozott be 1981-ben, még­pedig a Videoton Művelődési Házban. 1989-ben és 15 évvel később ugyancsak a Szent Ist­ván Múzeum meghívását fogad­ta el. A Szabadművelődési Ház­ban is láthatta műveit a közön­ség...” Kovalovszky Márta, Ko­vács Péter és Gyimesi Edit is tele van a művészhez fűződő emlékekkel, sztorikkal. Roskó az egyéniek mellett több csopor­tos tárlaton is részt vett, például az Idézőjelben vagy a Mi„kelet­­franciák” címűeken, mindkettőt Esterházy Péter nyitotta meg. A művész fontosnak tartja a megnyitók szövegeit. Képeihez ezúttal Németh Gábor író fűzött üdítően izgalmas és ütős gondo­latokat, amelynek hatásszüne­teiben zene szólt. Szerinte: kije­lenteni bármit, arcpirító, a szép­séget ugyanis nem bemutatják, hanem megnyilvánul. „Ezért van aztán, hogy napestig bökdö­­sődhetsz a középszerűre, min­den tekintetben észrevétlen ma­rad...” Barátjáról efféléket is ál­lít: amikor festészettel foglalko­zik, sikeres kísérletet tesz az undor háziasítására, munkára fogja az undorát, körülbelül úgy, ahogy egy lovat törnek be, takarékos mozdulatokkal, de a lehető legnagyobb erőt alkal­mazva. Súlyos ítéletet is mon­dott: „Ott tartunk, hogy gyakor­latilag bármi bekeretezhető és felakasztható.” Ez a tény önmér­sékletre, megfontoltságra köte­lezi a vérbeli művészt. Osztrák gondolkodókat idézve, ezzel kó­­lintott fejbe bennünket a sármos férfiú: „Amit gondolunk, má­sodlagos, amit érzünk, kaotikus, amik vagyunk, tisztázatlan, nem kell szégyenkeznünk, de nem is vagyunk semmik, és nem ér­demlünk semmi mást, csak a káoszt”. A mellbevágó mondat­tól (szerencsére?) csak egy pil­lanatra lettem ideges, mert a mű­vész maga, de képei is nyugal­mat árasztanak, a világ groteszk, karneváli nézőpontjáról valla­nak, a természetes határok át­­hághatóságáról mesélnek, ami­kor az emberi figurák állati ala­kokká változnak, a növények meg tárgyakká lényegülnek. Egyik jó ismerője „ősteknős­nek” nevezte. Mélyi József az elegáns katalógusban ezt írja: „A megbeszélt időben a meg­beszélt helyre érkezett, saját te­rébe és idejébe. Minden további történés kiszámíthatatlan.” A Munkácsy-díjas művész Barátkozz meg önmagaddal című táblaképével Fotó: Nagy Norbert 2003-2000-ben festett képének címe: A fénylő emberi értelem Pünkösd hajnalán szólal meg a rádió ■ J. Mező Éva A terveknek megfelelően, majd féléves előkészítő munka után indulásra kész a Magyar Katolikus Rádió. Ezt megelő­zően a rádió épületét kedden ün­nepélyesen felavatja dr. Sere­gély István egri érsek, a rádió kápolnáját pedig dr. Erdő Péter bíboros áldja meg. Értékteremtés és megőrzés a hitben, kultúrában valamint anyanyelvünk terén. Ezt a hár­mas célt tekinti feladatának az első országos sugárzású magyar egyházi rádió, melynek elindu­lását a vezérigazgató Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és helyettese, Juhász Judit kedden a rádió budapesti épületében megtartott sajtótájé­koztatón jelentik be. Az előzetes információk alapján az adás pünkösd vasár­napján reggel 4.30-kor indul, s napi húsz órában sugároz. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Birtokba vehetik a kultúrházat Rácalmás (zn)­­ Több mint három évbe telt, de elkészült a „nagy mű”, amit Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség mi­nisztere ünnepélyes keretek kö­zött adott át a település lakóinak. Schrick István polgármest­er köszöntötte az érdeklődőket és vendégeket (akik között német és görög delegációs tagok is vol­tak). A polgármester beszédé­ben elmondta: csoda, hogy a Zsigmond László főépítész ter­vei alapján több ütemben meg­valósuló művelődési ház elké­szülhetett, de megérte a fárado­zás. Hiller István megjegyezte: a rácalmásiak kitartása, össze­fogása példaértékű. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az állam automatikusan felvállalta egy ilyen beruházás költségeit. A település pályázatokkal hozta össze azt a majd' nyolcvanmil­lió forintot, amelyből megvaló­sulhatott egy XXI. századi kul­turális központ.

Next