Fejér Megyei Hírlap, 2005. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-20 / 220. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Csökkentés vagy emelés? Budapest (mti) - Öt év alatt 1000 milliárd forintos adómérséklést tartalmaz az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett adócsökkentési program - közölte hétfőn Veres János pénzügyminiszter. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője reagálásában azt mondta: az adócsökkentés a szocialistáknál eddig azt jelentette, hogy az elmúlt három évben 35 alkalommal emeltek adót. Véleményminta a privatizációról Budapest (mti) A Fidesz közvélemény-kutatást készíttetett a privatizáció kapcsán, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek közül még az MSZP-re szavazók 92 százaléka is egyetért a nemzeti vagyonszerződés gondolatával - közölte Áder János frakcióvezető hétfőn. Vétkes kormányőr Budapest (mti) - Eljárást indítanak a vétkes kormányőr ellen, aki a Gyurcsány Ferencet szállító konvoj vezetőjeként a második szakértői vélemény szerint is hibázott, amikor májusban Kistelek mellett egy tehergépkocsi az árokba szaladt. Házi őrizet a Simon-ügyben Budapest (mti) Megszüntette a Simon Tibor meggyilkolása miatt indult büntetőperben Galambos János elsőrendű vádlott előzetes letartóztatását és házi őrizetbe rendelte a Fővárosi Bíróság hétfőn. Fókuszban az új adótörvények A Fidesz hibának tartja az egy- és kétgyermekesek kedvezményének megszüntetését (Folytatás az 1. oldalról.) A családtámogatások átalakuló rendszerét ismertetve Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy jövőre a tervezett inflációnál jóval többet költ a kormány családtámogatásra. Míg 2002-ben az egy gyermekre jutó családtámogatás összege átlagosan 10 ezer forint volt, jövőre átlagosan 14 ezer forint lesz. Az egy gyermek után járó családi pótlék összege 11 ezer forint lesz, miközben a gyermekek után járó szja-kedvezmények többségét megszünteti a kormány. Ezt a miniszterelnök a rendszer jelenlegi igazságtalanságának felszámolásával indokolta. Példaként említette, hogy az alacsony jövedelmű családok eddig egy gyermek után hat-nyolcezer forint támogatáshoz jutottak, míg a magasabb jövedelmű családoknál ez elérte a 17 ezer forintot is. A felső áfakulcs öt százalékpontos csökkentéséről Gyurcsány Ferenc kijelentette: az az árakban is tükröződni fog. Hozzátette: az áfaváltozás is szerepet játszik abban, hogy az infláció jövőre az MNB elnöke és a pénzügyminiszter szerint is az árstabilitás szintjére csökken. A kormányfő ismét kitért az ellenzéki „visszaállamosítás” kérdésére. „Orbán Viktor visszaállamosításról mondott gondolatai olyan folyamatokat indítanak el, amelyek a magyar nemzet egészére károsan hatnak” - mondta. Felelőtlen játéknak minősítette Illés Zoltánnak, a Fidesz egykori alelnökének nyilatkozatát is. Idézte a környezetvédelmi szakember véleményét, miszerint ki kell választani száz céget, meg kell vizsgálni, menynyit fizettek értük a tulajdonosok, és ha ezért nem hajlandóak eladni, akkor jöhetnek a hatóságok, „ha pedig nem tetszik, azt mondjuk, hogy kívül tágasabb”. A kormányfő által bejelentett adóreformokat bírálta a két ellenzéki vezérszónok hétfőn a parlamentben; az MSZP és az SZDSZ támogatásáról biztosította a reformot. Varga Mihály, a Fideszfrakció gazdasági kabinetvezetője azt hangsúlyozta: az elmúlt három évet jelentős adóemelések jellemezték, így éppen ideje lenne az adócsökkentésnek, azonban a kormány hiába próbálta meg betömködni a költségvetés lyukait és csökkenteni az államadósság növekedését, ez nem sikerült, többletterheket raktak a lakosságra. Hozzátette: jelentős mértékben emelkedett a cégautók adója, a cégbejegyzés illetéke, és a kormány megvont számos adókedvezményt is, így például megszüntette a nyugdíjjárulék után járó adókedvezményt, szűkítette a lakáshitelek után járó adókedvezményeket. Jelezte: a Fidesz támogatja az áfa mértékének csökkentését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a ciklusban jelentősen emelkedett a forgalmi adó mértéke, az egyik kulcs nulláról öt százalékra, a másik 12-ről 15 százalékra, míg a villamos energia áfája 12-ről 25 százalékra nőtt. Hangsúlyozta: fenntartja azt az állítását, hogy az átlagkeresetűek továbbra is a legmagasabb adókulccsal adóznak, és súlyos hibának tartja, hogy meg akarják szüntetni az egy- és kétgyermekesek adókedvezményét. Mint mondta, az egygyermekes családok kétezer forintot vesztenek az új családtámogatási rendszerrel. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese üdvözölte, hogy végre elkezdődik az adóreform, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány ugyan megígérte, de elhalasztotta a rendszer átalakítását. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt a fideszes állítást, hogy az Orbán-kormány alatt az adócsökkentés, most pedig az adóemelés a jellemző, mert véleménye szerint éppen az ellenkezője igaz. Herényi Károly (MDF) hangsúlyozta: a reform célja, az adócsökkentés üdvözlendő, dicséretes és támogatandó, azonban a megoldás, amellyel a kormány előállt, „életveszélyes lehet”. Viszontválaszában a gazdaságpolitikáról tudakolta a Fidesz véleményét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a frakciók szónokainak felszólalása után. A kormányfő Varga Mihály felszólalására válaszolva közölte: nem lehet odáig alacsonyítani az országot, hogy kivesz az adórendszerből három elemet, és azt mondja, hogy ezek növekedtek, és ha ezek növekedtek, emelkedtek az adóterhek is. A felszólalás elhangzása után személyes érintettségre hivatkozva némi vita után szót kért és kapott Varga Mihály (Fidesz), aki elmondta: a kormányfő olyan kijelentéseket tulajdonított neki, amelyeket nem mondott. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi az üzemanyagárak október 1-jétől történő 10-12 forintos csökkentését. A parlament ugyancsak elfogadta azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését az államfőtől. Varga Mihály, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség frakcióvezető-helyettese beszél az Országgyűlés plenáris ülésén Fotó: mti Kikerülhetetlen az államháztartás reformja (Folytatás az oldalról.) „Míg néhány hónappal ezelőtt remény mutatkozott arra, hogy 2008-ra teljesíthetjük az euró bevezetésének feltételeit, most már az elmaradt lépések miatt teljességgel lehetetlen az eredeti céldátum elérése” - mondta Járai Zsigmond. A pénzügyi szakember kijelentette, az esetleges új céldátumot csak a következő évi választások után tűzheti ki a kormány. Az MNB elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet alapvetően a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről tartottak, kiemelte: a maginfláció tartósan 2 százalék alatt van, ezért a jegybank Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy folytatható a kamatcsökkentés, de óvatosabb mértékben. Járai Zsigmond szerint a 2006-ra eddig ismertté vált adócsökkentési elképzelések sem könnyítik meg az államháztartás nehéz helyzetét. Kiemelte: „először el kellene indítani az átfogó reformokat, a költségvetési kiadásokat kellene csökkenteni, és csak ezután kellene hozzájuk igazítani az adókat”. Az MNB elnöke szerint nagyon határozott államháztartási reformlépésekkel elméletileg teljesíthetőek lennének ugyan a maastrichti előfeltételek 2008-ra, de az államháztartás mostani állapotát tekintve „totálisan” lehetetlennek látszik az euró 2010-es bevezetése. Tüntetés a szabad sajtóért Budapest (mti) A Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület tagjai tüntetnek a magyarországi német nagykövetség előtt azért, mert Németországban török lapot, hírügynökséget és internetes kiadványt tiltottak be Tőzsdeélénkítő megállapodás Budapest (mti) A tőzsdei forgalmat élénkítő megállapodást kötött a kormány és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Ennek része a negyedik nyugdíjpillér bevezetése - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn sajtótájékoztatón. Veres János pénzügyminiszter közölte: a csomag része a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla, azaz a negyedik nyugdíjpillér bevezetése 2006- tól. A megállapodás szerint a közepes méretű vállalkozások tőzsdei bevezetését pályázat útján, összesen 100 millió forint nagyságrendben segítik és az iskolai oktatásba beépítik a tőzsdei ismereteket. 2005. szeptember 20., KEDD Patthelyzet Németországban Berlin (mti) Németországban a vasárnapi előre hozott választásokon leváltották a szociáldemokrata-zöld koalíciót, de a konzervatív pártoknak nem sikerült kormányzóképes többségre szert tenniük a liberálisokkal együtt. A hétfőn közzétett előzetes végeredmény szerint a CDU/ CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el, a szociáldemokrata párt (SPD) 34,3 százalékot ért el. A liberálisok (FDP) várakozáson felül szerepeltek, s a szavazatok 9,8 százalékát szerezték meg, akárcsak a keletnémet szocialista múltú Baloldali Párt (korábbi nevén: Demokratikus Szocializmus Pártja - PDS), amely a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be. A zöldek 8,1 százalékot értek el. A konzervatív keresztény pártok 225 mandátumot szereztek, a szociáldemokraták 222-t, a liberálisok hatvanegyet, a Baloldali Párt ötvennégyet, a zöldek ötvenet. A választások estéjén mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták maguknak követelték a kormányalakítás jogát. Mind a két erő kijelentette, hogy minden párttal hajlandó tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. Közben gyors kormányalakításra sürgette a német politikai erőket hétfőn José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke. Mint mondta, ez annál is inkább sürgős, mert enélkül nehéz lesz döntéseket hozni számos fontos európai uniós kérdésben. Angela Merkel, a CDU és a CSU kancellárjelöltje hétfői sajtótájékoztatóján Fotó: mti Az afgán nép nagy sikere Kabul/Washington (mti) Afgán férfi adja le voksát egy dzsalálábádi szavazóhelyiségben szeptember 18-án. Sikerként, a demokratikus fejlődés útján tett újabb fontos lépésként üdvözölte a vasárnap rendezett afganisztáni parlamenti választásokat az amerikai elnök. George Bush közleményben üdvözölte az afgán népet és kormányt a voksolás sikeres megrendezéséért, amely megítélése szerint fontos lépés Afganisztán demokratikus jogállamként való fejlődésében Vajdasági vizsgálatot javasol Orbán Brüsszel (mti) Újra menjen vizsgálóbizottság a Vajdaságba, és hívják meg a vajdasági magyarok képviselőit Brüszszelbe. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség elnöke, az Európai Néppárt alelnöke javasolta az Európai Néppárt brüsszeli vezetőségi ülésén hétfőn. Orbán hangoztatta: továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania az Európai Uniónak, azon belül pedig az Európai Néppártnak a térségre a jogállamiság és az emberi jogok szempontjából, és világossá kell tenni Szerbia számára, hogy az EU-hoz ezek tiszteletén keresztül vezet az út. Merénylet a horvát fővárosban Zágráb (mti) - Robbanás történt hétfőn a horvát fővárosban a brit nagykövetségen - közölte egy követségi szóvivő. Stipe Mesic horvát államfő terrorista merényletnek nevezte a történteket. „A jelek szerint egy robbanószerkezet lépett működésbe a postázóban reggel fél nyolc körül. Egy személy könynyebben megsérült, a biztonságiak közbeavatkoztak” - mondta, hozzátéve, a hatóságok vizsgálják a robbanás okát, s, h hamarosan azonosítják az elkövetőket”. Megoldódhat a koreai nukleáris válság Peking (mti) Megállapodás született egy közös nyilatkozatról hétfőn Pekingben az észak-koreai nukleáris válságról folyó hatoldalú tárgyalásokon, amiben Phenjan ígéretet tett, hogy lemond valamennyi nukleáris programjáról és mielőbb visszatér az atomsorompó-egyezményhez. Az Új- Kína hírügynökség bejelentése szerint a részt vevő hat ország - a két Korea, Kína, Japán, az Egyesült Államok és Oroszország - egyhangúlag jutott megállapodásra a közös közleményben. Az USA és Észak-Korea ígéretet tett egymás szuverenitásának és a békés egymás mellett élés jogának tiszteletben tartására, továbbá lépéseket tesznek kapcsolataik normalizálására.