Fejér Megyei Hírlap, 2006. július (51. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-11 / 160. szám

2006. JÚLIUS 11., KEDDKRÓNIKA Batyuból eszik, otthon alszik A tó környékéről hiányzik az átölelő útvonal Nyár közepén járunk, a jobb időkben ilyenkor már zsúfolásig teltek a kempin­gek, foglaltak voltak a szállo­dai szobák, a fizető vendég szolgálatoknál is nyaralók pi­­hegnek. A Velencei-tó partja az egyik legforgalmasabbnak vélt vendéglátóhely, viszont igazán derűs képet csak a vízisportiskola szállásainak felelőse, Matyók Henriett festett. - Telt ház van nálunk, több mint 300 vendéget látunk el. Vannak faházaink, nagyobb hálótermek. A szobaáraink nem magask, 1300-2200 fo­rint közöttiek, plusz hatszáz forint az ágynemű. Nálunk fo­lyamatosak az edzőtáboro­zók, az osztálykirándulásra érkezők. Március végétől szeptember elejéig fogadjuk a látogatókat. A telefon nem mindenütt csengett ki, volt kemping, szálláshely, ahol már előfize­tő nem kapcsolható. A velen­cei Panoráma kemping üze­meltetője, Jezsoviczki László a kérdésre, milyen a szezon, röviden válaszolt, rossz. Ez az egyetlen nemzetközi kem­ping a parton, a szezon elején 25, most 40 százalék körüli a kihasználtsága, a tulajdonos arra számít, a nyár második fele meghozza a 60-70 száza­lékos telítettséget. Az áraik ta­valyiak, de a kormánynak kö­szönhetően nem sokáig. Úgy tűnik, az alcsúti Diana velnesz és lovas panzióban sem tolonganak a vendégek. A tulajdonos egyetlen szóval jellemzi a szezont: gyenge. Elmondta, a múlt évnél sokkal rosszabb a forgalom, s míg egy éve növekvő belföldi tu­rizmusról lehetett beszélni, mára ez visszaesett. Mind­ezért a jelenlegi gazdasági helyzetet teszi felelőssé, s az ebből adódó pénzhiányt. Ki­derül, a tizenöt kiadó szobá­ból mindössze kettőben lak­nak vendégek, a többi üresen áll, és ez nem egyszeri eset. Az egész idényre jellemző a pangás, a három- és ötágyas szobák nem kelnek el éjsza­kánkénti 12 ezer és 14 ezer fo­rintos áron. A vendégek egy­­egy hétvégére érkeznek, eset­leg néhány napra, a szezonban eddig csak egyszer fordult elő, hogy a nyaralók egy hétig maradtak. A helyzet megol­dását a panzió bezárása jelent­heti. Átlagosnak jellemzi az idei szezont a székesfehérvári Bregyó közi Ifjúsági és Sza­badidőközpont vezetője. Ke­resztes Jánostól megtudtuk, a kempingbe április elsejétől érkeznek a vendégek, pontos számokat nem tud, hullámzó a forgalom, mondja, előfordul, hogy senki nincs, máskor vi­szont nagy az érdeklődés. A hónapok forgalmának egy­hangúságából kiugróak a má­jusi adatok, akkor több mint ötvenen vették igénybe a szol­gáltatásokat. Hozzáteszi, ez elsősorban a városban meg­rendezett kutyakiállításnak volt köszönhető. Véleménye szerint ebből is látszik, hogy több turistacsalogató rendez­vényre lenne szükség. A ven­dégek között akadnak olya­nok, akik minden évben visz­­szatérnek, de sokakat egysze­rűen az vonz, hogy az árak alacsonyak. Egy éjszakára a sátorhely ezer forintba kerül, a lakókocsi esetén ez 1300 fo­rint, de ehhez még ötszáz fo­rintos személyi díjra kell­ szá­­mítani. Megtudtuk, a Jum­ping főként a külföldiek köré­ben népszerű, jelenleg is a világ minden tájáról össze­gyűltek a turisták, hogy fel­verjék sátraikat. A sárbogárdi Hotel Kovács szobáiban sem nyüzsögnek az élményekre éhes turisták. Ko­vács Béla tulajdonos a ház fennállásának tíz éve alatt még sohasem tapasztalt ekko­ra pangást főszezonban.­­ Elkeserítő, hogy Sárbo­­gárdnak mennyire nincs ide­genforgalma, turizmusról be­szélni sem lehet. Visszatérő vendégem elvétve még csak-csak akad, de azt már a két ke­zemen meg tudnám számolni, hogy hány turista lakik jelen­leg az amúgy nyolcvan ember befogadására alkalmas hotel­ben. A kétágyas szobák ára egy vendég esetén 5900, ket­tőnél 6900 forint egy éjszaká­ra. Reménykedem abban, hogy a következő két hónap hoz egy kis többletbe­­vételt, de látványos fellendülésre nem “-mi,ok' egy-alföldi turizm­usról lehetett Egy éve még növekvő nincs munkalehető­ség, a Fehérvárra tele­pülő új cégek pedig el­szívják még az itteni munkaerőt is. A falusi turizmussal foglal­kozó Cseh Lajos már nem ennyire borúlátó, igaz ugyan, hogy a mezőszilasi üdülőház számára csak jövedelemki­egészítésül szolgál. Eredeti­leg saját használatra épült az ingatlan, hogy a főváros zaját hátrahagyva megpihenjen családjával a nyugodt környe­zetben. Mára ez a kis ház a maga öt szobájával, konyhá­jával és gyönyörű kertjével a beszélni, mára nem így van falusi turizmus kedvelőinek nyújt átmeneti felüdülést. Az üdülő egyébként tíz-tizenkét ember számára biztosít pihe­nést, egy éjszakáért átlagosan húszezer forintért. A házban soha nincs teljes leterhelés, a nyári hónapokban azonban szemmel láthatólag nagyobb a mozgolódás, bár külföldi vendége még nem volt. A férfi szerint a falusi vendéglátásból is meg lehetne élni, de ez egész embert kívánna, vala­mint a lovasprogramok mel­lett más szórakozásról is gon­doskodni kellene. A vajtai Rácz Jánosné berendezkedett a falusi vendéglátásra, most is telt ház van nála, amit öröm­mel nyugtáz, de a biztos, visz­­szatérő vendégekért meg kel­lett dolgoznia. Az agárdi Gárdony Hotel nyitott programokkal csalo­gatja a vendégeket, a két éve három csillaggal jelzett szálló mgduplázta tavalyi forgal­mát, mondja Majer Károly igazgató. Kulcsár István, a Viking vezetője statisztikára hivatkozik, amely hét év táv­latából azt jelzi, hogy 48 szá­­­­á­zalékkal esett vissza a Velencei-tó környéki idegenforgalom. A­­Balaton is hasonló ci­pőben jár, míg a fővá­ros és a­ Tisza-tó kör­nyékének látogatottsá­ga növekedőben van. A turisztikai szakem­ber azt mondja, hiányzik a ta­vat körülölelő kerékpárút, de a közút is, a velencei vagy a sukorói Borjú-völgyi nyitott pincék sok vendéget vonzaná­­nak. A másik fő baj, hogy nem alszanak a szálláshelyeken a kirándulók. Felbatyuznak, fü­­rödnek, majd este hazamen­nek. Nem járnak étterembe, nem fizetnek a szállásért, in­kább ingáznak a nyaralóhely és az otthonuk között. Az éltető vizet nemcsak isszuk, hanem ahol lehet, azonnal megmártózunk, játszunk is benne Éjszakai vendégek A Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott első öt havi jelentése szernt a kereskedelmi szálláshelye­ken az év első n­égy hónap­jában 0,6 százalékkal csök­kent az eltöltött vendégéj­szakák száma. A szálláshe­lyek díjbevétele viszont 10,4 százalékkal növeke­dett. Az idén januártól áp­rilis végéig négymillió 8 ezer vendégéjszakát re­gisztráltak, ebből a 774 ezer külföldi kétmillió 095 ezer, a 855 ezer hazai ven­dég egymillió 914 ezer éj­szakát töltött kereskedelmi szálláshelyen. Az adatok szerint az év első felében a szállodák átlagosan 54,6 százalékos kihasználtság­gal működtek. Ez egy szá­zalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábi érték­nél. A budapesti 5 és 4 csil­lagos szállodák az első hat hónapban 66, illetve 64 százalékos kihasználtságot jeleztek. A szobaárakért az 5 csillagos szállókban 30100 forintot kértek, az ennél kevesebb csillaggal működő szállodák árai - ebben a vidék is benne fog­laltatik - 11 800-17 100 forint között mozogtak. Az egy szobára jutó bruttó szobaárbevétel folyóáron 580 forinttal emelkedett. Első, egyetlen munkahely Harminckilenc évig állt a falu szolgálatában az év végén nyugdíjba vonuló jegyző asszony Perkáta (ko)­­ Harminc­kilenc évi közszolgálati munka után nyugállo­mányba vonul Perkáta jegyzője, Tóthné Bos­­nyák Magdolna. Hiába volt kellemesen hű­vösre légkondicionált nagyte­rem a polgármesteri hivatal­ban, Radeczki György polgár­mesternek mégis melege lett, amikor ünnepi beszédet kel­lett mondania jegyzőjének nyugállományba vonulása al­kalmából. Nem volt könnyű a dolga, hiszen Magdikával együtt jártak óvodába, iskolá­ba, majd több évtizedig együtt dolgoztak a hivatalban. Tóthné Bosnyák Magdolna 18 évesen állt munkába a nagyközségi tanácsnál. Vé­gigjárta a hivatali ranglétrát, megismerhette a gazdálko­dással, az élelmezéssel és a pénzügyekkel összefüggő hi­vatali feladatokat. VB-titkár­­ként, majd 1990-től jegyző­ként már vezetői feladatokat látott el. Ahogy a polgármes­ter értékelte: munkája mindig maximálisan megfelelt az el­várásoknak, s a falu lakossága hálás az értük ledolgozott 39 évért. Radeczki György be­széde végén boldog nyugdíjas éveket és jó egészséget kívánt a hivatal első emberének, és átnyújtotta a képviselő-testü­let ajándékát: egy kristály tor­tatálat, melybe belegravíroz­ták Perkáta címerét és a testü­leti tagok neveit. - A sors ajándékának tar­tom, hogy itt dolgozhattam, s most, ötvenhét évesen, öreg­ségi és nem rokkantsági nyug­díjba mehetek, mint oly so­kan, vagy hogy egyáltalán megélhettem ezt a napot az el­ső és egyetlen munkahelye­men - mondta meghatottan az ünnepelt, majd azzal folytat­ta: - Boldog vagyok, mert nem voltam pályatévesztő. Soha nem akták feküdtek az asztalomon, emberi sorsokkal találkoztam, és tudtam, mi minden múlhat egy-egy dön­tésemen. Soha nem voltam korrupt, s mottóm volt: élni és élni hagyni. Nagy a hatásköre a jegyzőnek, de egy vezető so­ha nem tud önmaga produkál­ni: a kollégák munkája kellett ahhoz, hogy a hivatal megfe­lelően működjön. Meggyőző­désem, sok bölcsességet élet­kora révén nyer az ember, de a mások sorsának megélése, át­­érzése még bölcsebbé teszi. Remélem, olyan utódom lesz, aki a „lányaimmal” úgy tud majd együtt dolgozni, mint én, mert ők kicsit a családom is voltak. Az élettapasztalat, a mások sorsának megélése, átérzése még bölcsebbé teszi az embert Tóthné Bosnyák Magdolna tősgyökeres „perkáti”. Itt szü­letett, él és dolgozott világéle­tében. Munkaviszonya de­cember 31-ével szűnik meg. A képviselő-testület kiírja a jegyzői pályázatot, de az állás betöltéséről csak az önkor­mányzati választások után felálló új testület dönt. Tóthné Bosnyák Magdolna Ha kell, egyedül is megvalósítják A mentőállomás a fontos a térség számára Pusztaszabolcs (ko) -Mentőállomás létesíté­séhez adta hozzájárulá­sát az önkormányzat legutóbbi ülésén. A rendőrség melletti volt vízmű épület felében alakítják ki a bázist. Harminckét települést ke­resett meg azzal az ajánlattal az OMSZ 2005-ben, hogy a beruházási költségek ötven százaléka ellenében mentőál­lomást alakítanának ki - tud­tuk meg Rákóczki Ilonától, az OMSZ építési osztálya veze­tőjétől. Mások mellett Puszta­szabolcs is igent mondott az ajánlatra, jelenleg az elkészült építési engedélyezési tervek jóváhagyása folyik. A fel­ajánlott Szabolcs­ligeti épü­letrész a beruházás 60 milliós költségének az önkormány­zatra jutó feléből mintegy 12 millió forintot képvisel, a ma­radék 18 milliót a községnek pénzben kell megfizetnie. A legutóbbi ülésen elhangzott, az Adonyi kistérség másik há­rom településének is felaján­lották, vegyenek részt a men­tőállomás létesítésében, de a június 30-ai határidőig csak Iváncsáról érkezett válasz. Czompó István polgármester elmondta, Adonynak 4, Iván­­csának 3, Besnyőnek 2 és Be­­loiannisznak 1 millió forintot kellene felvállalni a szabolcsi 8 milliót kiegészítendő. A tes­tület úgy döntött, ha a másik három település nem vállalja a hozzájárulást, nélkülük is megvalósítják a beruházást. A létesítendő állomások ré­vén a mentőszolgálat meg tud felelni annak az elvárásnak, hogy 15 percen belüli kiérje­nek a hívás helyszínére. A nemrég avatott velencei men­tőállomás után januárban Pusztaszabolcson is átadhat­nak egy bázist. A közeli jövő­ben létesítendő csákvári men­tőállomással együtt a térség lefedettsége így teljes lesz. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 * RÖVIDEN Kilenc alakíthat testületet Fejér megye (mti)­­ A megyében kilenc ki­sebbség alakíthat ön­­kormányzatot az Or­szágos Választási Iroda honlapjának hétfői ada­tai szerint. A múlt héten újabb 631 választópol­gár iratkozott fel a ki­sebbségi jegyzékbe, így a jelenlegi adatok sze­rint 1993-an kívánnak részt venni a kisebbségi önkormányzatok meg­választásában. Kilenc településen alakulhat német, hét helyen ci­gány kisebbségi önkor­mányzat. Három helyen (Dunaújváros, Ercsi, Székesfehérvár) horvát, Dunaújvárosban és a megyeszékhelyen len­gyel, valamint szerb, Székesfehérváron ör­mény, szlovén, ukrán, Bakonycsemjén pedig szlovák önkormányzat létrehozására van esély a névjegyzékbe vettek száma alapján. Kevesebb árusnak lesz helye Bicske (str)­­ Jövő hét ele­jére kiderülhet, milyen áruházat építenek az élelmiszerpiacnál. Az építkezés ideje alatt kellemetlenségekre szá­míthatnak az árusok - de kárpótolják őket. Az önkormányzat eladta a piac területét egy beruházó­nak, amely élelmiszeráruhá­­zat nyit. Sokan üdvözlik a lé­pést, ugyanis csak egy na­gyobb üzlet van a városban. A piaci árusok azonban kelle­metlenségekre számíthatnak. Az építkezés ideje alatt ugyanis nem tudnak ugyan­annyi árusnak helyet biztosí­tani, mint ahánynak eddig. - Szeretnénk a helyieket, az őstermelőket előnyben ré­szesíteni, hiszen sokan ter­melnek zöldséget, gyümöl­csöt, virágot - nyugtatta meg a termelőket Molnár Juli­an­­na. A város jegyzője szerint hétközben csak 15-20 árus ta­lálható a piacon, hétvégén azonban megjelennek az or­szágot járó kereskedők is, akik most egy ideig nem biz­tos, hogy elférnek a területen. Később azonban, ha felépült az áruház, a beruházó 500 négyzetméternyi fedett piacot biztosít nekik. Az önkormányzat hely­­pénzszedési joga is megszűnt, amióta eladta a területet, így az átlag napi 150 forintot most megspórolhatják az árusok. De nem sokáig: az önkor­mányzat már tárgyal a terület új tulajdonosával arról, hogy ezt a kérdést valamilyen for­mában megoldják. - Most az a lényeg, hogy biztosítsuk a legalapvetőbb működési feltételeket a keres­kedőknek - tette hozzá a jegy­ző. A beruházó cég még nem nyújtotta be az építési engedé­lyekkel kapcsolatos kérelme­ket, így a város azt sem tudja pontosan, milyen jellegű áru­házat terveznek. Az ígéretek szerint jövő hét elején ez ki­derül.

Next