Fejér Megyei Hírlap, 2006. november (51. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-27 / 277. szám
2006. NOVEMBER 27., HÉTFŐ n Égi szentek, földi Máriák Brüsszel előtt Bakonycsernyén, most pedig Fehérváron láthatók a Petrás-művek Zágoni Erzsébet Székesfehérvár - A keramikusművész kamaratárlatának megnyitóján világi és szent énekek is zengtek, Petrás Mária, Enyedi Ágnes és Kallós Zoltán ünnepre hangolta a lelkeket. 1893. A nemrég megszületett román királyság a csángók hitéletének irányítását a Jászvásáron felállított római katolikus román püspökség irányítása alá rendeli. Templomaikban bevezetik a román nyelvű prédikációt és imát... - olvasom egy csángó krónikában. Eltelt több mint száz év, de még ma sem sokkal jobb a helyzet. Petrás Mária csángó énekes és keramikusművész kiállításán ezt hallom: már magyarul énekelnek, de a magyar misét még mindig nem engedik a janicsár papok... A krónika utolsó dátuma: 2(X)6. november 6., amikor XVI. Benedek pápa fogadta a magyar köztársasági elnököt, aki a csángók ügyében jogi megoldást javasolt... A fehérvári Evangélikus Egyházközség Szegfű Gyula utcai termében az adventi ünnepekre hangoló kamarakiállítást nyitott meg Kallós Zoltán, Kossuth-díjas néprajzkutató, aki Mária klézsei születésű anyját is nagyon jól ismerte, kötetnyi kincset gyűjtött tőle. Volt guzsalya, font, énekelt, mesélt, a gyerekek, de a gyűjtője is tátott szájjal hallgatták. Ő is egyike azoknak a szent asszonyoknak, akik a Petrás-kerámiákon láthatók. Énekekkel, imádságokkal, balladákkal, szövéssel, fonással tették nemcsak elviselhetővé, hanem varázslatossá maguk körül a világot. Sok-sok gyermeket szültek, rengeteget dolgoztak, szolgáltak, tűrtek, mégis volt kedvük mesélni, dalolni, hímezni. Mindkét jeles vendég friss kitüntetéssel jött Fehérvárra: Petrás Mária Szervátiusz Jenő-díjat kapott, Kallós Zoltán pedig egyike a hét új Hazámdíjasnak. Az elismerést József Attila szonett-ciklusának címéről nevezték el, és Varga Imre a költőt ábrázoló kisplasztikájával egészítették ki. A megnyitón Mária, Enyedi Ágnes és Kallós Zoltán apokrif imákat, világi és szent énekeket szólaltatott meg. Petrás Máriának még nem érkezett meg Brüsszelből a kiállítási anyaga, ezért Fehérvárra friss, kemencemeleg szenteket, gömbölyded madonnákat, angyalokat, kisdedeket hozott. November 29-én a lányommal lesz közös kiállításunk a fővárosi Vármegye Galériában - újságolja. - Leánykámat főleg a magyar mondavilág izgatja, életfa-, Nap-, csodaszarvas-motívumok az ihletői. Mindketten más-más világot, hangulatot teremtünk maguknak és a közönségnek, mégis jól megférünk egymás mellett. Neki is szép hangja van, legutóbb balladákat énekeltünk együtt - büszkélkedik, és megjegyzi: leánya nem szeret szerepelni, de olykor-olykor belekényszerül az ilyen helyzetekbe. Fiával közös alapítványt hozott létre, amellyel a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatását segítik. Fiam kuratóriumi tag is, a napokban Moldvában lesz az összejövetel, amelyen a többi között a „keresztapa-programról” beszélgetnek. Többen jelezték, hogy nemcsak a tanulásban, más tevékenységekben is szívesen lá-A felső képen Enyedi Ágnes, Petrás Mária és Kallós Zoltán. Az alsó képen a keramikus művész egyik alkotása. Madonnái, Máriái, angyalai hasonlítanak édesanyjához, angyalához, keresztanyjához, nagynénjéhez meg a többi földi szent aszszonyhoz. Tősgyökeres moldvai csángó családban született a Bákó megyei Diószénben, Etelköz, a Szeret folyó közelében. Petrás Mária a nyolcadik, a legidősebb, egy testvére maradt otthon, a többiek olasz honban és Magyarországon élnek magatnák a gyerekeket, s én ennek nagyon örülök. A civil kurázsira jobban számíthatunk, mint a politikusok ígéreteire. Pomázon élnek, erdő mellett, kemencés műtermükből a pilisi hegyekre látnak. Nem könnyen talált kedvére való helyet, főleg azután nem, hogy gyermekkora helyszínét, Klézsét mennyországnak, paradicsomnak tartja. Diószénben született, tősgye-Elektroműszerész szakmát tanult, Budapesten az Iparművészeti Egyetemre járt... keres moldvai csángó családban. 1990-ben jött először Magyarországra, egy csángó küldöttség tagjaként érkezett Domokos Pál Péter születésnapi köszöntésére. A következő évben már a Magyar Iparművészeti Egyetem kerámiaszakos hallgatója lett, ahol Csekovszky Árpád növendékeként jelesen diplomázott. A mesterképzőt is kitüntetéssel végezte, diplomamunkája, az életnagyságú, öt alakos kerámia a dévai Ferences Kolostor kerengőjében áll. 1977-ben volt az első önálló kiállítása, azóta hazánkon kívül Európa és Amerika több államában bemutatkozott már. A brüsszeli kiállítás előtt Bakonycsernyén is vendégszerepelt, most pedig Székesfehérváron kapunk ízelítőt munkáiból. A kamaratárlat január 10-éig várja az érdeklődőket, kiváltképp azokat, akik szomjasak egy kis áhítatra. Fotó: Pati-Nagy Bence Avarok Herculiában Székesfehérvár (szz) - Milyen volt Herculia a 7. században? Nos, a kérdésre választ ad az Avarok Gorsium Herculiában című kiállítás, amely szombaton nyílt meg a Szent István Király Múzeum Fő utcai dísztermében. Vida Tivadar régész mondott bevezetőt a tárlathoz, amelyet Kovács Loránd Olivér és Schilling László régészek rendeztek. A grafikai rekonstrukciókat Kánig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora készítette. A szombaton nyitott tárlat 2007. március 31-éig látogatható KULTÚRA Mikor épül fel a könyvtárunk? Évek óta ugyanazok a problémák merülnek fel Székesfehérvár (gy) - Sűrűbben ülésezik mostanában a kulturális bizottság, amelynek tagjai elhatározták, feltérké-ezik: milyen helyzeten vannak a város kulturális intézményei? De azt is eldöntötték: ezután sorra bejárják a város intézményeit. Legutóbb a Hiemer-ház volt az ülés helyszíne, mert a bizottság tagjai szerették volna megnézni a nemrég felújított épületet is. A bizottság elnöke, Brájer Éva elmondta: fontosnak tartják, hogy megismerjék a kulturális intézmények gondjait, ahhoz, hogy ügyüket jobban képviseljék, amikor a költségvetést tárgyalja a közgyűlés. A Városi Képtár-Deák Gyűjtemény, a Városi Levéltár és a Városi Könyvtár ügyét is vizsgálták. Mindhárom intézmény vezetője elkészítette beszámolóját, ám mivel a levéltár igazgatója nem tudott az ülésen jelen lenni, a bizottság a levéltár ügyére később tér vissza. Szűcs Erzsébet a képtár, Tóthné Szemes Erzsébet a könyvtár működéséről beszélt. A bizottságnak pedig szembesülnie kellett azzal, hogy évek óta ugyanazok a problémák. Ezt fogalmazta meg Vörös Tamás és Gyóni András is, hiszen - egy-egy korábbi ciklusban - mindketten voltak már tagjai a bizottságnak. Ez különösen élesen vetődött fel a könyvtár esetében, hiszen már 25 (!) éve visszatérő gond, hogy Fehérváron nincs korszerű megyei és városi könyvtár. A városi könyvtár munkatársai évről évre rossz anyagi és tárgyi feltételek között igyekeznek megfelelni az új kihívásoknak, olvasói elvárásoknak. A képtár a programjaival széles körben ismertté tette a Deák-hagyatékot, emellett kortárs művészeti kiállításokat, fesztivált rendez. Ám újra felvetődött: a városhoz kötődő neves alkotók hagyatékának nincs állandó múzeuma. Pedig terv is született már arról, hogy a múzeum a Petőfi mozi épületében létrejöhetne. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 7 KULTURMIX Angyalok és emberek Sárbogárd (szz) - Angyalok és emberek címmel rendeznek kiállítást Novák Edith iparművész munkáiból a Madarász József Városi Könyvtárben. A tárlatot ma, 17 órakor Mészáros János római katolikus plébános nyitja meg. Közreműködik Bojtos Attila (gitár), Böjtösné Fűke Veronika (ének, furulya), valamint Aranyos Ádám, Peszt Kristóf, Somogyi Réka és Suplicz Adrienn. Tópartis diákok tárlata nyílik Székesfehérvár (szz) A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulóinak alkotásaiból rendeznek kiállítást a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A megnyitó november 30-án, 14 órakor lesz, a tárlat p pedig december 15-éig tekinthető meg. Gyógynövénytörténet Székesfehérvár ( z7) - A Fekete Sas Patikamúzeumban látható december 3-áig az Egyszer volt gyógyfüvek című kiállítás. Ehhez kapcsolódik az az előadás, amely november 29-én, 16.30 órakor hangzik el a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. A gyógynövények felhasználásának magyarországi történetéről beszél Plichár Zsuzsanna. Árulkodó gesztusok Rétegződés, Verebics módra - Szorongás és belső erő Budapest (w) - Emberi rétegek, a személyiség elrejtett zugai, kísérletek saját magunk megtalálására az indulatok mögött - ezt ígéri a dégi származású ifjú művész új kiállítása. Verebics Ágnes Rétegződés című kiállítása a Sparks Galériában látható január közepéig - s amit ígér, azt be is tartja. Az áttetsző fóliára most csecsemőarcokat festett az alkotó, de ezek a babák riadt tekintetűek, koravének, szomorúak. És a szomorúság ürességet támaszt bennünk. Az üvegmozaikok a korábbi kísérletezések folytatásai. Az installációk, a kivágott, kollázs-szerű portrésorozat az arcra fókuszál. Ezek a jégbefagyott személyiség kínjai - jegyzi meg Ágnes. A nagy méretű olajfestmények felnagyított önarcképek, vörös festékkel, domináns szemekkel és szájjal. - Igen, eltúlzom a gesztusokat - magyarázza az ifjú művésznő. - Erő és indulat fedezhető fel egy-egy tekintetben, kiáltásban vagy éppen vicsorgásban. De néha a mimika sem kell, elég egy másik nézőpontból megmutatnom az arcot. S ne lepődjünk meg, ha olykor rágalmazóan bámul vissza ránk. Verebics Ágnes az idén diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Tanárai, kritikusai szerint a kortárs képzőművészeti élet egyik kiemelkedő tehetsége, munkái számos helyen voltak láthatók: a budapesti KogArt Házban és a Várfok Galériában, továbbá a bécsi Essl-gyűjtemény kiállítótermeiben. Korábban elnyerte az Amadeus és az Erasmus ösztöndíjat, hazánkban ő kapta meg először az Essl Award művészeti díjat. Szeret portrékat készíteni, különös emberi figurákat festeni. Nagy méretű, tizenkét darabból álló, fóliára nyomdafestékkel festett portrésorozatából jó néhány útra kelt a tengeren túlra. Az Egyesült Államokban, Miamiban mutatják be őket. Arcok - a fóliafestmények jó néhány darabja Miamiba utazik