Fejér Megyei Hírlap, 2006. november (51. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-27 / 277. szám

2006. NOVEMBER 27., HÉTFŐ n É­gi szentek, földi Máriák Brüsszel előtt Bakonycsernyén, most pedig Fehérváron láthatók a Petrás-művek Zágoni Erzsébet Székesfehérvár - A kera­­mikusművész kamara­tárlatának megnyitóján világi és szent énekek is zengtek, Petrás Mária, Enyedi Ágnes és Kallós Zoltán ünnepre hangol­ta a lelkeket. 1893. A nemrég megszüle­tett román királyság a csán­gók hitéletének irányítását a Jászvásáron felállított római katolikus román püspökség irányítása alá rendeli. Temp­lomaikban bevezetik a román nyelvű prédikációt és imát... - olvasom egy csángó króniká­ban. Eltelt több mint száz év, de még ma sem sokkal jobb a helyzet. Petrás Mária csángó énekes és keramikusművész kiállításán ezt hallom: már magyarul énekelnek, de a ma­gyar misét még mindig nem engedik a janicsár papok... A krónika utolsó dátuma: 2(X)6. november 6., amikor XVI. Benedek pápa fogadta a ma­gyar köztársasági elnököt, aki a csángók ügyében jogi meg­oldást javasolt... A fehérvári Evangélikus Egyházközség Szegfű Gyula utcai termében az adventi ün­nepekre hangoló kamarakiál­lítást nyitott meg Kallós Zol­tán, Kossuth-díjas néprajzku­tató, aki Mária klézsei szüle­tésű anyját is nagyon jól ismerte, kötetnyi kincset gyűjtött tőle. Volt guzsalya, font, énekelt, mesélt, a gye­rekek, de a gyűjtője is tátott szájjal hallgatták. Ő is egyike azoknak a szent asszonyok­nak, akik a Petrás-kerámiá­­kon láthatók. Énekekkel, imádságokkal, balladákkal, szövéssel, fonással tették nemcsak elviselhetővé, ha­nem varázslatossá maguk körül a világot. Sok-sok gyer­meket szültek, rengeteget dol­goztak, szolgáltak, tűrtek, mégis volt kedvük mesélni, dalolni, hímezni. Mindkét jeles vendég friss kitüntetéssel jött Fehérvárra: Petrás Mária Szervátiusz Je­­nő-díjat kapott, Kallós Zoltán pedig egyike a hét új Hazám­­díjasnak. Az elismerést József Attila szonett-ciklusának cí­méről nevezték el, és Varga Imre a költőt ábrázoló kis­plasztikájával egészítették ki. A megnyitón Mária, Enyedi Ágnes és Kallós Zoltán apokrif imákat, világi és szent énekeket szólaltatott meg. Petrás Máriának még nem érkezett meg Brüsszelből a ki­állítási anyaga, ezért Fehér­várra friss, kemencemeleg szenteket, gömbölyded ma­donnákat, angyalokat, kisde­deket hozott.­­ November 29-én a lá­nyommal lesz közös kiállítá­sunk a fővárosi Vármegye Galériában - újságolja. - Le­ánykámat főleg a magyar mondavilág izgatja, életfa-, Nap-, csodaszarvas-motívu­mok az ihletői. Mindketten más-más világot, hangulatot teremtünk maguknak és a kö­zönségnek, mégis jól megfé­rünk egymás mellett. Neki is szép hangja van, legutóbb bal­ladákat énekeltünk együtt - büszkélkedik, és megjegyzi: leánya nem szeret szerepelni, de olykor-olykor belekény­szerül az ilyen helyzetekbe. Fiával közös alapítványt hozott létre, amellyel a csángó gyerekek magyar nyelvű okta­tását segítik.­­ Fiam kuratóriumi tag is, a napokban Moldvában lesz az összejövetel, amelyen a többi között a „keresztapa-prog­ramról” beszélgetnek. Többen jelezték, hogy nem­csak a tanulásban, más tevé­kenységekben is szívesen lá-A felső képen Enyedi Ágnes, Petrás Mária és Kallós Zoltán. Az alsó képen a keramikus mű­vész egyik alkotása. Madonnái, Máriái, angyalai hasonlítanak édesanyjához, angyalához, ke­resztanyjához, nagynénjéhez meg a többi földi szent asz­­szonyhoz. Tősgyökeres moldvai csángó családban született a Bákó megyei Diószénben, Etel­köz, a Szeret folyó közelében. Petrás Mária a nyolcadik, a leg­idősebb, egy testvére maradt otthon, a többiek olasz honban és Magyarországon élnek magatnák a gyerekeket, s én ennek nagyon örülök. A civil kurázsira jobban számítha­tunk, mint a politikusok ígé­reteire. Pomázon élnek, erdő mel­lett, kemencés műtermükből a pilisi hegyekre látnak. Nem könnyen talált kedvére való helyet, főleg azután nem, hogy gyermekkora helyszí­nét, Klézsét mennyország­nak, paradicsomnak tartja. Diószénben született, tősgye-Elektroműszerész szakmát tanult, Budapesten az Iparművészeti Egyetemre járt... keres moldvai csángó család­ban. 1990-ben jött először Magyarországra, egy csángó küldöttség tagjaként érkezett Domokos Pál Péter születés­­napi köszöntésére. A követ­kező évben már a Magyar Iparművészeti Egyetem kerá­miaszakos hallgatója lett, ahol Csekovszky Árpád nö­vendékeként jelesen diplomá­zott. A mesterképzőt is kitün­tetéssel végezte, diploma­­munkája, az életnagyságú, öt alakos kerámia a dévai Feren­ces Kolostor kerengőjében áll. 1977-ben volt az első önálló kiállítása, azóta hazán­kon kívül Európa és Amerika több államában bemutatko­zott már. A brüsszeli kiállítás előtt Bakonycsernyén is vendég­szerepelt, most pedig Székes­­fehérváron kapunk ízelítőt munkáiból. A kamaratárlat ja­nuár 10-éig várja az érdeklő­dőket, kiváltképp azokat, akik szomjasak egy kis áhítatra. Fotó: Pati-Nagy Bence Avarok Herculiában Székesfehérvár (szz) - Mi­lyen volt Herculia a 7. szá­zadban? Nos, a kérdésre választ ad az Avarok Gor­­sium­ Herculiában című ki­állítás, amely szombaton nyílt meg a Szent István Király Múzeum Fő utcai dísztermében. Vida Tiva­dar régész mondott beve­zetőt a tárlathoz, amelyet Kovács Loránd Olivér és Schilling László régészek rendeztek. A grafikai re­konstrukciókat Kánig Fri­gyes, a Magyar Képzőmű­vészeti Egyetem rektora készítette. A szombaton nyitott tárlat 2007. március 31-éig látogatható KULTÚRA Mikor épül fel a könyvtárunk? Évek óta ugyanazok a problémák merülnek fel Székesfehérvár (gy) - Sű­rűbben ülésezik mosta­nában a kulturális bi­zottság, amelynek tagjai elhatározták, feltérké-­­ezik: milyen helyzet­en vannak a város kul­turális intézményei? De azt is eldöntötték: ez­után sorra bejárják a város in­tézményeit. Legutóbb a Hie­­mer-ház volt az ülés helyszí­ne, mert a bizottság tagjai sze­rették volna megnézni a nemrég felújított épületet is. A bizottság elnöke, Brájer Éva elmondta: fontosnak tart­ják, hogy megismerjék a kul­turális intézmények gondjait, ahhoz, hogy ügyüket jobban képviseljék, amikor a költség­­vetést tárgyalja a közgyűlés. A Városi Képtár-Deák Gyűj­temény, a Városi Levéltár és a Városi Könyvtár ügyét is vizsgálták. Mindhárom intéz­mény vezetője elkészítette be­számolóját, ám mivel a levél­tár igazgatója nem tudott az ülésen jelen lenni, a bizottság a levéltár ügyére később tér vissza. Szűcs Erzsébet a képtár, Tóthné Szemes Erzsébet a könyvtár működéséről be­szélt. A bizottságnak pedig szembesülnie kellett azzal, hogy évek óta ugyanazok a problémák. Ezt fogalmazta meg Vörös Tamás és Gyóni András is, hiszen - egy-egy korábbi ciklusban - mindket­ten voltak már tagjai a bizott­ságnak. Ez különösen élesen vetődött fel a könyvtár eseté­ben, hiszen már 25 (!) éve visszatérő gond, hogy Fehér­váron nincs korszerű megyei és városi könyvtár. A városi könyvtár munkatársai évről évre rossz anyagi és tárgyi fel­tételek között igyekeznek megfelelni az új kihívások­nak, olvasói elvárásoknak. A képtár a programjaival széles körben ismertté tette a Deák-hagyatékot, emellett kortárs művészeti kiállításo­kat, fesztivált rendez. Ám újra felvetődött: a városhoz kötő­dő neves alkotók hagyatéká­nak nincs állandó múzeuma. Pedig terv is született már ar­ról, hogy a múzeum a Petőfi mozi épületében létrejöhetne. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 7 KULTURMIX Angyalok és emberek Sárbogárd (szz) - An­gyalok és emberek cím­mel rendeznek kiállítást Novák Edith iparmű­vész munkáiból a Ma­darász József Városi Könyvtárben. A tárlatot ma, 17 órakor Mészáros János római katolikus plébános nyitja meg. Közreműködik Bojtos Attila­ (gitár), Böjtösné Fűke Veronika (ének, furulya), valamint Ara­nyos Ádám, Peszt Kris­tóf, Somogyi Réka és Suplicz Adrienn. Tópartis diákok tárlata nyílik Székesfehérvár (szz)­­ A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközép­­iskola tanulóinak alko­tásaiból rendeznek kiál­lítást a Vörösmarty Mi­hály Általános Iskolá­ban. A megnyitó november 30-án, 14 órakor lesz, a tárlat p pe­dig december 15-éig te­kinthető meg. Gyógynövény­történet Székesfehérvár ( z7) - A Fekete Sas Patikamú­zeumban látható de­cember 3-áig az Egy­szer volt gyógyfüvek cí­mű kiállítás. Ehhez kap­csolódik az az előadás, amely november 29-én, 16.30 órakor hangzik el a Szent István Király Múze­um Fő utcai épületében. A gyógynö­vények felhasználásá­nak magyarországi tör­ténetéről beszél Plichár Zsuzsanna. Árulkodó gesztusok Rétegződés, Verebics módra - Szorongás és belső erő Budapest (w) - Emberi rétegek, a személyiség elrejtett zugai, kísérletek saját magunk megtalá­lására az indulatok mö­gött - ezt ígéri a dégi származású ifjú művész új kiállítása. Verebics Ágnes Rétegző­dés című kiállítása a Sparks Galériában látható január kö­zepéig - s amit ígér, azt be is tartja. Az áttetsző fóliára most csecsemőarcokat festett az al­kotó, de ezek a babák riadt te­­kintetűek, koravének, szomo­rúak. És a szomorúság üressé­get támaszt bennünk. Az üvegmozaikok a korábbi kí­sérletezések folytatásai. Az installációk, a kivágott, kol­lázs-szerű portrésorozat az arcra fókuszál. Ezek a jégbe­fagyott személyiség kínjai - jegyzi meg Ágnes. A nagy méretű olajfestmények felna­gyított önarcképek, vörös fes­tékkel, domináns szemekkel és szájjal. - Igen, eltúlzom a gesztu­sokat - magyarázza az ifjú művésznő. - Erő és indulat fe­dezhető fel egy-egy tekintet­ben, kiáltásban vagy éppen vi­csorgásban. De néha a mimi­ka sem kell, elég egy másik nézőpontból megmutatnom az arcot. S ne lepődjünk meg, ha olykor rágalmazóan bámul vissza ránk. Verebics Ágnes az idén diplomázott a Magyar Képző­művészeti Egyetem festő sza­kán. Tanárai, kritikusai sze­rint a kortárs képzőművészeti élet egyik kiemelkedő tehet­sége, munkái számos helyen voltak láthatók: a budapesti KogArt Házban és a Várfok Galériában, továbbá a bécsi Essl-gyűjtemény kiállítóter­meiben. Korábban elnyerte az Amadeus és az Erasmus ösz­töndíjat, hazánkban ő kapta meg először az Essl Award művészeti díjat. Szeret portrékat készíteni, különös emberi figurákat fes­teni. Nagy méretű, tizenkét darabból álló, fóliára nyom­dafestékkel festett portrésoro­zatából jó néhány útra kelt a tengeren túlra. Az Egyesült Államokban, Miamiban mu­tatják be őket. Arcok - a fóliafestmények jó néhány darabja Miamiba utazik

Next