Fejér Megyei Hírlap, 2007. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-02 / 28. szám

2007. FEBRUÁR 2., PÉNTEK Otthon és a gondozás helye A megyei fenntartású intézmények mindegyikébe nehéz bejutni, egy helyen nincs várólista Kovalcsik Katalin kovalcsik.katalin@fmh.pk­.hu Fejér megye - Kihez for­dulhatunk, ha öregsé­günkre egyedül mara­dunk, ha nincs, aki gon­dunkat viselje? Mit te­gyünk, ha sérült, magát ellátni nem képes hoz­zátartozónknak csak akkor tudnánk a gond­ját viselni, ha kimarad­nánk a munkából? A biztos munkahelyet el­hagyni, manapság egyenlő az öngyilkossággal. Otthon ma­radni lehet, amikor az ember a gyermekét neveli egészen há­rom esztendős koráig. Bár a legtöbben ezt a gyönyörű idő­szakot is kénytelenek lerövi­díteni, mert a fizetnivalók ha­talmasak, lakni, élni kell, és ehhez pénzt kell keresni. Otthon maradni lehet, ha a nagyszülő, az idős szülő meg­betegszik, hiszen ápolni köte­lesség, de a legtöbb család nem engedheti meg magának, hogy eleget tegyen a lelkiis­meret, a szeretet késztetésé­nek, és inkább megpróbál va­lamilyen ápoló-gondozó ott­honban tartós helyet keresni a családtagoknak. Ez a keresés manapság, ha nem is lehetet­len, de meglehetősen nehéz feladat, ha az ember a megfe­lelő otthonba szeretné bejut­tatni hozzátartozóját. Fejér­ben és másutt is a megye, a megyei jogú városok, egyhá­zak fenntartásában, magán­­vállalkozásban több átmeneti és tartós elhelyezést biztosító otthon létezik, ámde az ezek­ben való elhelyezés, a szolgál­tatások nem minden rászoruló számára megfizethetőek. A Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában hét otthon mű­ködik, van köztük kimondot­tan idős embereket ellátó, ér­telmi fogyatékosokkal foglal­kozó, pszichiátriai betegeket kezelő és egy rehabilitációs intézmény. Helyzetük nem jobb és nem rosszabb, mint a más megyékben lévő hasonló intézményeké, de hogy való­ban milyen, arról igyekszünk a szakember segítségével tá­jékoztatást adni az egyre több érdeklődőnek.­­ A sárosdi és a mezőszila­­si otthon lakói idős emberek - Mátrahalmi Tibor, a megyei önkormányzat humán főosz­tályának vezetője sorolja az intézményeket, és a hozzájuk­­ gondoskodás a család feladata, ebből vállal részt az állam, a költségvetés kapcsolódó tudnivalókat.­­ A bicskei és a gánti értelmi fo­gyatékos és pszichiátriai ke­zetteket fogad, az alapiban és a polgárdi - egykori ipartelepi - ápoló-gondozó otthonok­ban csak értelmi fogyatéko­sok élnek, a polgárdi-tekeres­­pusztai létesítmény rehabiliá­­­ciós feladatokat lát el. Sajnos megyei fenntartásban nincs szenvedélybetegeket fogadó intézmény, amit forráshiány miatt nem tudtunk megoldani. Lehet, hogy vállalkozó segít­ségét kérjük, ha nem találunk megfelelő uniós pályázati le­hetőséget a rendszer fejleszté­sére. A szenvedélybetegek el­helyezése ugyanis jelenleg nem megfelelő a megyében, legtöbbször - kényszerből - az idősek otthonában kapnak helyet, akik ellátásra szorul­nak. Szakmailag nagy ered­mény lenne, ha a 30-40 szen­vedélybeteg embert ki lehetne emelni a jelenlegi otthonok­ból. Ha ez sikerülne, egyszer­re két dolgot is megoldanánk. Egyrészt a szenvedélybete­gek, alkoholisták szakszerű ellátóhelyre kerülhetnének, másrészt az idősotthonok megszabadulnának ettől a je­lentős szakmai tehertől. A lakóotthonok létrehozá­sa egyes intézményeken belül nem új törekvése a fenntartó­nak, része a szakmai színvo­nal emelésének. A polgárdi­­tekerespusztai rehabilitációs otthonban már megvalósult egy kerítésen belüli - ott tíz ember él valamint egy kin­ti, a városban vásároltak há­zat, ott nyolc olyan embert tudtak elhe­lyezni, aki képes az önálló életvitelre. Gánt-Bányatelepen is van már , nemré­gen adták át - két la­kóotthon, az egyik­ben nyolc, a másik­ban 18 ember gyakorolja az önálló életet. - Az intézményeink közül hatnak van ideiglenes műkö­dési engedélye, egyedül a bicskeinek végleges - folytat­ta a főosztályvezető. - Ez fur­csán hangzik a laikusok szá­mára, de nem azt jelenti, hogy a feladatát nem tudná bárme­lyik is ellátni. A végleges en­gedélyhez szükség lenne a jogszabályban előírt tárgyi feltételek megteremtésére, il­letve a személyi feltételek biztosítására. Az ellátórend­szerünkből jelenleg közel száz dolgozó hiányzik, ez bi­zony nem kis szám a hét intéz­mény tekintetében. Sajnos, az elmúlt időszakban a fenntar­tókat érintő megszorítások létszámleépítést is generáltak. A létszám feltöltése egyéb­ként is nehéz feladat. Az a te­vékenység, amelyet az ottho­nok munkatársai végeznek, nem jól fizetett, érzelmileg és fizikailag is nehéz, így nem egyszerű ide elhivatott és kép­zet szakembert találni. Ennek ellenére az itt dolgozók mun­kájáról szinte csak felsőfok­ban lehet beszélni. A hét in­tézményünkben 1247 ellátot­tal 536 dolgozó foglalkozik. A tárgyi feltételekre vissza­térve, a jogszabály szerint szobánként hat négyzetméter­nyi terület illeti meg a lakót, ezt sajnos nem minden ott­honban vagyunk képesek biz­tosítani. Jó példa erre a sáros­di kúria, amely műemléki vé­dettséget is élvez. Hiába van nagyon szép parkja, ha a szo­bákban nincs lehetőség a jog­szabályban előírt, egy ellátot­tra jutó alapterület betartásá­ra. A sárosdi épület hosszabb távon teljes kiváltásra szorul. Aki a régi időkből ismeri a polgárdi, az ipartelepi otthont - ez már régen nem ipartelep, inkább külső területe a város­nak -, az tudja, hogy az M7-es autópálya építésekor felvonulási épület volt, az építők, katonák átmeneti szál­láshelye. Ebben kaptak helyet a fogyatékos gyerekek, fel­nőttek. Természetesen az épületegyüttesen azóta történt jónéhány állagmegóvó, javító változtatás, de a végső megol­dás mégiscsak egy új, a szak­mai és egyéb követelmények­nek megfelelő létesítmény lenne. A testület mindkét gon­dozóhely fejlesztését évekkel ezelőtt elhatározta, és ez je­lenleg is a kiemelt feladatok közt szerepel. - A sárosdi otthon műem­léki védettsége megköti a ke­zünket. A polgárdi kiváltására már eddig is többször pályáz­tunk címzett támogatásra. Az elutasítás oka forráshiány volt, de nem adjuk fel, hiszen ezeket a beruházásokat állami vagy más forrás nélkül a me­gyei önkormányzat nem ké­pes megvalósítani. A két ott­hon építése, megújítása milli­­zádos fejlesztés lenne, keres­sük a megoldásokat, hiszen a két intézményben élő embe­reknek ugyanolyan joguk van a kulturált életkörülmények­hez, mint másoknak. A megyei önkormányzatok nincsenek könnyű helyzet­ben, amikor a kezelésükre bí­zott intézményekről kell gon­doskodniuk. Ez a terület is forráshiányos, a normatíva alultervezett, de a szociális szakellátás - sok egyéb fela­dat mellett - kötelező. Vi­szont a szűkös anyagiak miatt a létesítményi fejlesztés, a meglévő épületek felújítása gyakorlatilag áll.­­ Természetesen arra a költségvetésben van elkülöní­tett összeg, ha valamit a folya­matos működés érdekében ja­vítani, cserélni kell. A megyei önkormányzatoknak minimá­lis a bevételi forrása, a lakók térítési díja szerény bevétel, hiszen az ellátotti kör zömmel szegény, elesett rétegekből kerül ki. A működési nehézsé­gek ellenére az intézmé­nyeinkben nagyon komoly szakmai, személyre szabott gondozási, fejlesztési munka folyik, és ahol lehetőség van rá, képesssgeiknek megfe­lelően foglalkoztatják a la­kókat. A megyei intézmények kö­zül egyedül a polgárdi-teke­­respusztai rehabilitációs inté­zetbe lehet várakozás nélkül bejutni. A dolgozók 300 gon­dozottal foglalkoznak, közü­lük 240 él a polgárdi létesít­ményekben - köztük a két la­kóotthonban - de van egy ki­helyezett részlegük a székesfehérvári Erzsébet úton, amelynek esetleges megszüntetéséről, áthelyezé­séről az anyaintézménybe - elsősorban gazdasági meg­fontolásokból - már egyszer esett szó. A Fehérváron élők polgárdi elhelyezése több ok­ból is problematikus. Az épü­letben kialakított szobák szin­te mindegyikében párok él­nek, áthelyezésüket csak a te­kerespusztai intézmény je­lentős átalakításával lehetne biztosítani, úgy, hogy a saját keresetükből vásárolt ingósá­gaiknak is jusson hely. Az is probléma, hogy az ötven lakó közül többen állandó foglal­kozást találtak maguknak a megyeszékhelyen, ott szocia­­li­zálódtak. Bár bizonyos szakmai és gazdagági meg­fontolások a változást szor­galmaznák, a döntés legutóbb arról szólt, maradjon az Er­zsébet úti szálláshely.­­ A többi intézménybe a bejutás csak bizonyos várako­zási idő után lehetséges. A megyében a legutolsó adatok szerint összesen 354 kérelme­ző vár valamilyen intézeti, otthoni elhelyezésre. A fo­gyatékos otthoni elhelyezésre 46, pszichiátriaira 116 ember várakozik. Megyei fenntar­tásban megtölthetnénk még egy, új időskorúak otthonát, ugyanis a várólistán 192 em­ber neve szerepel. Úgy gon­dolom, hogy az alapellátási feladatok szorosan kapcso­lódnak a témához, hiszen azok működésével másként nézne ki a helyzet a várólistá­kon, de ez másik történet. Az intézményi elhelyezési kérelem benyújtását megelőzi néhány előzetes vizsgálódás, egészségügyi, illetve minden jelentkező esetében az úgyne­vezett előgondozás, amely ha nem is fedi pontosan a kör­nyezettanulmány címszót. Ez kiegészül annak vizsgálatá­val, hogy a jelentkező valóban bentlakásos ellátásra szorul-e. A bejutás, ahogy már említet­tük, nem egyszerű - a mező­­szilasi otthonba 123, a sáros­­diba 69, az alapiba 12, a pol­­gárdiba ugyanennyi, a gánti otthonba értelmi fogyatékos és pszichiátriai kezel­ össze­sen 70, a bicskeibe 68 sok név áll a várólistákon. Kiegé­szítő adat, érdekesség, hogy az idősek nagyobbik része, 117 férfi, aki idős­otthoni el­helyezésre várakozik. A nők száma ebben a kategóriában 75. A fogyatékosok közötti arány nem ennyire eltérő, köztük alig van számbeli kü­lönbség férfiak és nők között. Szerkesztőségünk vendége február 6-án, 10-12 óra között Mátrahalmi Tibor fő­osztályvezető és helyette­se, Siposné Solymossi Krisztina lesz. Válaszolnak olvasóink szakellátással kapcsolatos kérdéseire. A tekerespusztai kép régebben készült egy ünnepségen, ahol az intézmény lakói adtak műsort ahogy teszik ezt több alkalommal A térítési díj nem jelent plusz bevételt, ki kell egészíteni Székesfehérvár (kk) -A szociális törvény alapján a szakosított szociális ellátásokért díjat kell fizetni. A térítési díj - a szociális törvény tavaly decemberi módosítása szerint - a szol­gáltatási önköltség (dolgo­zók bére, rezsiköltségek, ét­kezés) és a normatíva kü­lönbsége, tehát azt mutatja, hogy az államilag biztosí­tott forráson kívül még mennyibe kerül az önkor­mányzatnak az idős, beteg, fogyatékos ember ellátása. Az aktuális intézményi térí­tési díjakat ugyan a megyei közgyűlés fogadja el, de a törvény módosítása révén, mely egyértelműen megha­tározza a számolási metó­dust, a fenntartónak nincs változtatási lehetősége, így a megyei önkormányzat a 2007. évi költségvetési koncepciójában szereplő 1 százalékos emelés helyett kénytelen jelentős emelést végrehajtani, a legalacso­nyabb emelés is 12 száza­lék, a legnagyobb pedig - a jelenlegi intézményhálóza­tot tekintve - 117 százalék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emelés révén a megyei önkormányzat je­lentős plusz bevételhez jut, mely fedezné az állami nor­matíva által nem biztosított forrásokat. A megyei ön­­kormányzat szociális intéz­ményeiben zömmel a leg­elesettebb emberekről gon­doskodnak, akiknek a jöve­delme, anyagi helyzete is szerény, így a lakók jelen­tős hányada nem lesz képes megfizetni a megemelt térí­tési díjat. Az intézmények működtetéséhez, a szolgál­tatások biztosításához tehát a hiányzó összeget az ön­­kormányzatnak kell majd pótolnia. MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 9 Ellátás, magánkézben is Néhány község, város, az egyházak és vállalkozók is vállalnak működtetést Fejér megye (kk) - Nem lesz teljes a kép, de a megyében található in­tézmények közül nem hagyhatjuk ki azokat a kisebb intézményeket, ahol felvállalták a rászo­rulók gondozását. Egyes településeken meg­teremtődtek a feltételei a gon­dozóházak, értelmi fogyaté­kosokat ellátó létesítmények megvalósításának. Átmeneti elhelyezést nyújtó létesít­mény az idős emberek számá­ra van Adonyban, Bicskén, Dunaújvárosban, Csákváron, Ercsiben, Sárbogárdon, Szé­kesfehérváron. A tartós bent­lakás szintén több helyen elér­hető, a többi közt a két megyei jogú nagyvárosban és több ki­sebb településen is. A Római Katolikus Szeretetszolgálat csákvári otthona, a sárbogárdi református egyházközség idősek otthona, az Agape evangélikus szeretetotthon Lajoskomáromban, a lovas­­berényi Keresztyén advent otthon, a nagyvenyimi Sze­génygondozó nővérek szere­tetotthona, az abai gondozási központ, a bodajki Lila akác idősek otthona az egész or­szág területéről elérhető. A megyei működtetésű in­tézményekben egyébként nincs más megyéből érkezett ellátott, sem az idősellátás­ban, sem a fogyatékos ottho­nokban. A megyében egyéb­ként működik egy szenve­délybetegeket fogadó otthon. Ráckeresztúron található a Magyarországi Református Egyház Kallódó ifjúságot mentő misszió drogterápiás otthona, amely szintén az egész ország területéről fo­gadja azokat a drogfüggőket, akik részt akarnak venni - és elfogadják - az intézmény re­habilitációs programját. Az előbbiekben felsorolt - és a kimaradt - otthonok, pszichiátriai és fogyatékkal élő betegeket ellátó intézmé­nyek legtöbbje kis létszámú gondozottat képes befogadni, számukra átmenti vagy tartós bentlakást nyújtani. A fehérvári Erzsébet úton zömében párok élnek

Next