Fejér Megyei Hírlap, 2008. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-31 / 26. szám
2008. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN---------------------------------------------------------------------------- Csontos Tibor szerkesztoseg@fmh-pl.hu Budapest - Fhogyan él a huszonegyedik században huszonegy, egykori magyarországi arisztokrata? Többségük hazajött, de egyikük sem lakik fényűző palotában, Nyáry János gróf például egy nyolcadik kerületi gangos ház lakásában él, Károlyi László róf albérlő egykori fóti astélyában. - Svájcban élő fiaimnak mindig mondom, hogy ott bliccelhetnek a villamoson, de Magyarországon nem - meséli gróf Batthyány Bálint. - A történelmi családok leszármazottainak nem az őseink által szerzett kiváltságokkal kell kitűnniük a mai Magyarországon, nemességünknek abban kell megmutatkozni, hogy ellenállunk a lépten-nyomon tapasztalható nem lopunk, nem csalunk, nem vagyunk korrumpálhatok skatulyának. Batthyány Bálint egyébként nem szereti, ha „grófurazzák”, mert idejétmúltnak érzi ilyesfajta címek és rangok használatát. Az ő nagyapja a néhány éve boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László, akit annak idején kirúgtak a kalocsai gimnáziumból, mert az egyik vasárnapi mise előtt tintát öntött a szenteltvíztartóba. S az ő famíliájának tagja a negyvennyolcas mártír miniszterelnök, valamint Batthyány Boldizsár, aki 1560-ban intim kapcsolatot ápolt Stuart Máriával, a skótok utóbb lefejezett királynőjével, ráadásul Boldizsár még portrét is készíttetett magáról az antwerpeni festőóriással, idősebb Pieter Brueghellel. Gróf Batthyány Bálint gyermekkorában a Bakonyban élt, később Svájcba került, ma Budán lakik, magyar nyelvű könyveket, újságokat exportál - gyakori vevője a washingtoni kongresszusi könyvtár. Bálint gróf élettörténete is szerepel Adonyi-Sztancs János Arisztokraták ma című könyvében, melyben arról olvashatunk, hogyan él huszonegy főnemes a huszonegyedik században. Nyáry János gróf például, aki 1987-ben disszidált az NSZK-ba, majd öt év után hazatért, úgy véli, nem azért jöttek vissza Magyarországra az arisztokraták, hogy sebeiket nyalogassák, inkább szeretnének az ország hasznára lenni. Bedeghi és Berencsi gróf Nyáry János - anyai ágon Tőkés László nagyváradi református püspök rokona - ötvenhatezer forint nyugdíjból él egy nyolcadik kerületi öreg bérház lakásában, ahol az ősök portréfestményei borítják a falat. A hatvanas-hetvenes években reklámgrafikusként, majd a Képes Sport fotósaként dolgozott, ő készítette az első aktfotó-albumot Magyarországon. Ma már csak jó bort igyekszik készíteni etyeki szőlőjének terméséből, maradék idejében a Magyar Történelmi Családok Egyesületének ügyeit intézi, a szervezetet felvették az Európai Nemesek Szövetségébe. - A rendszerváltozás óta sok megtollasodott milliomost utasítunk el - mondja a vele készített beszélgetésben. Velünk szeretnék igazoltatni nemesi voltukat, ehhez dokumentumokat hamisítanak. Nyilván jól mutatna egy nemesi címer kacsalábon forgó palotájukban, esetleg bárói cím a névjegyükön. Felidézi azt a jelentkezőt is, aki báróként mutatkozott be, és megmutatta állítólagos családi dokumentumait, festményekről készült fényképeket. Az egyesület származásiam szakembere, báró Gudenus János az egyiken felismerte II. József császárt, ezzel aztán le is leplezte a trükköt. Mire a kérelmező megjegyezte: Nem is tudtam, hogy II. József a rokonom! Adonyi Sztancs János kötetének bemutatóján Pallavicini Zita őrgróf megemlíti, hogy lelki gyakorlaton járt a tihanyi apátságban, ahol négy napra elvették tőle a laptopot, a mobiltelefont. Ennek ellenére, mint mondja, mégis nagyon jól érezte magát, rájött, mennyire nem a külsőségek számítanak, és vannak pillanatok, amikor a tartás, az akaraterő teszi boldoggá az embert. Az őrgróf nagyapja az ötvenes évek elején Pálinkásra változtatta nevét, az ötvenhatos forradalom idején a rétsági páncélezred törzsfőnökeként ő kísérte fel Mindszenty bíborost Budapestre. Pallavicini Zita bevallja, hogy sok fontos ember ajtaja megnyílik e családnév hallatán, sőt néhányan már abból is pénzt csináltak, hogy ismerik őt. Meséli, hogy palacsintával kínálhatta Simeon bolgár trónfosztott cárt, vadászhatott János Károly spanyol királlyal. Nagykárolyi Károlyi László gróf 1944-ben menekült Ausztriába, később Dél-Amerikába emigrált a família. Argentínában családi panziót működtettek. Károlyi László Chilébe, majd Peruba ment, ahol kávéültetvényt létesített. A hetvenes évek elején Londonban kereskedelmi ügynökséget vezetett, onnan jött haza 1995-ben. A nyugdíját Angliából kapja, és az egykori negyvenezer hektáros nagybirtokos-örökös ma hajdani fóti kastélyában él albérlőként osztrák-magyar állampolgárságú feleségével. - Mi fizetjük a rezsit, és bejárónő segít a háztartásban - mondja a hetvenhat éves, ma is rendszeresen lovagló Károlyi László. - Pedig 1964-ben, amikor először jöttem vissza, megfogadtam, akkor teszem be a lábam a fóti kastélyba, ha Pallavicini Zita őrgróf szerint néhányan abból is pénzt csináltak, hogy ismerik őt visszaadják. Füzérradványban megvettük a parasztházat, amit apám adott az uradalmi nyugdíjasoknak, vadászházzá alakítottuk, és ha Zemplénben vagyunk, ott lakunk. Az itt lőtt trófeáim ugyanolyan kedvesek, mint a Kenyában, Tanzániában, Ugandában lőtt nagyvadaké. Egykori zempléni birtokainkon, Füzzérradványban, Kőkapun, Lászlótanyán az ottaniak máig „grófuraznak”, de nem zavar. A magyarságukra mindig is rátarti Károlyiak leszármazottja, László gróf szerint az újgazdagok még nem értik, hogy semmi sem a miénk az életben. - Mindent, még a családot is kölcsönkaptuk - jegyzi meg. - Ehhez képest kellene nekik elgondolkodniuk önmagukról, a magyarságról, a világról. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 17 Arisztokraták albérletben Sok megtollasodott, mai milliomos szeretne nemesi címert kacsalábon forgó „palotájába" Grófok, hercegek, őrgrófok a huszonegyedik századból, a mikrofonba beszélő például báró Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsdeelnök Névsorolvasás Almásy Antal gróf, Batthyány Bálint gróf, Bánffy Miklós báró, Benyovszki Móricné gróf, Bethlen Farkas gróf, Esterházy Antal herceg, Festetics IV. György, herceg, Gudenus János báró, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Hunyady József gróf, Károlyi László gróf, Nyári János gróf, Pallavicini Zita őrgróf, Pálffy István gróf, Podmaniczky Erzsébet, Szalay-Berzeviczy Attila báró, Széchenyi Kinga gróf, Teleki János gróf, Tisza Kata gróf, Vécsey Nóra báró, Zichy László gróf. Informatika, klónozás Tíz dolog, amely a tudósok szerint megváltoztatja az életünket Budapest (mti) Az alternatív energiaforrások belépése, a vezeték nélküli hálózatok és a digitális technika további fejlesztése, az önjáró robotok és a terápiás célú klónozások változtathatják meg radikálisan az életünket a közeljövőben. Ezt jósolják a Live Science amerikai tudományos magazin szerkesztői, akik összeállították az emberiség közeli jövőjét alapvetően befolyásoló találmányok, technikai megoldások tízes listáját. A lajstromban az első helyen szerepel a hidrogén alternatív energiaforrásként való hasznosítása, amelytől azt várják, hogy jelentősen csökenti a kőolaj felhasználását és a légszennyezettséget. Mellette szól az is, hogy égetésekor csak víz keletkezik, a tárolása viszont még megleletősen bonyolult, mert a majdani tartályokban is nagy nyomás alatt kell őrizni a gázt. Ez azonban egyelőre csak jeentős energiafelhasználással hhető el, emiatt másfajta zöldenergiák elterjesztését is fontolóra kell venni. Ezek egyike a listán a második helyet kiérdemlő napelem, amelynek az ára folyamatosan csökken, s a számítások szerint tíz év múlva már nem lesz drágább a mai, klasszikus elektromos áramnál. Ilyen körülmények között minden új házat napelemekkel szerelnek fel a jövőben, habár ez a háztartási energiafogyasztásnak csak az egyharmadát elégítheti ki. A harmadik-ötödik helyre informatikai megoldások kerültek. A Live Science szerint mindent ellepnek majd a vezeték nélküli internethálózatok: a WiMAX, a 3G, a 4G vagy a Wi-Fi. Ennek köszönhetően elvileg bárki, bárhol elérhető lesz a világhálón, s ez lehetővé teszi az intelligens házak működtetését távolról is. Mobiltelefonról irányíthatjuk a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a kaput vagy a fűtésszabályozást. Digitális eszközeinket más célokra is felhasználhatjuk. Elég lesz például, ha a telefonunkat ráirányítjuk egy hotel épületére vagy egy CD-borítóra, hogy az adott létesítményről vagy kiadványról információkat tudhassunk meg. A legújabb mobil kommunikációs eszközökből már nem hiányozhat a műholdas helymeghatározó rendszer sem. A Live Science a hatodik helyre sorolta szerverkapacitások rohamos fejlődését, amelyre az úgynevezett Moore-törvényből következtetnek. Az amerikai Intel processzorgyártó társaság egyik alapítója, Gordon Moore 1965-ben szögezte le tézisét, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége exponenciálisan nő, vagyis minden második évben megduplázódik. Innen ered, hogy a számítógépekhez csatlakoztatható eszközök is tovább fejlődnek majd. Magunk készíthetjük el gyermekeink játékainak, háztartási eszközeinek vagy dísztárgyainknak java részét, az otthon is használható háromdimenziós nyomtatók segítségével. Hetedikként arra emlékeztetnek a rangsor készítői, hogy egy 2007 novemberében sikerrel megrendezett, sofőr nélküli autóverseny már jelezte, hogy a nem túl távoli jövőben elküldhetjük autóinkat az üzletekbe, sőt, ezek a járművek akár konvojokban is haladhatnak az autópályákon. Addig azonban a robotokat (nyolcadik helyezés) leginkább olyan tevékenységekre bírhatjuk rá, amelyek ismétlődő mozgásokkal elvégezhetők, és nem feltételezik a váratlan problémák felbukkanását és megoldását. A génterápia kilencedikként szerepel a listán, de ígéretes jövőképpel. A kutatók nemcsak hiperintelligens robotok előállításán fáradoznak, hanem az emberi faj tökéletesítésén is. Mivel több jelenlegi népbetegség örökletes úton terjed, a szakemberek megkeresik a problémás géneket, és megpróbálják kiküszöbölni ezek negatív hatásait. A ma még örökölhető betegségeket nemsokára könnyen lehet orvosolni. A tízes lista záró pontja, hogy más betegségek gyógyításában mesterségesen előállított belső szervek és szövetek kaphatnak főszerepet. Ezektől azt várják, hogy a befogadó szervezet nem löki ki őket, s ezért gyógyítható lesz a rákos megbetegedés is. Mobiltelefonról irányíthatjuk majd a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a kaput