Fejér Megyei Hírlap, 2008. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-31 / 26. szám

2008. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN----------------------------------------------------------------------------­ Csontos Tibor szerkesztoseg@fmh-pl­.hu Budapest - Fhogyan él a huszonegyedik század­ban huszonegy, egykori magyarországi arisztok­rata? Többségük haza­jött, de egyikük sem la­kik fényűző palotában, Nyáry János gróf pél­dául egy nyolcadik ke­rületi gangos ház laká­sában él, Károlyi László róf albérlő egykori fóti astélyában. - Svájcban élő fiaimnak mindig mondom, hogy ott bliccelhetnek a villamoson, de Magyarországon nem - meséli gróf Batthyány Bálint. - A történelmi családok le­­származottainak nem az őseink által szerzett kiváltsá­gokkal kell kitűnniük a mai Magyarországon, nemessé­günknek abban kell megmu­tatkozni, hogy ellenállunk a lépten-nyomon tapasztalható nem lopunk, nem csalunk, nem vagyunk korrumpálha­tok skatulyának. Batthyány Bálint egyéb­ként nem szereti, ha „gróf­­urazzák”, mert idejétmúltnak érzi ilyesfajta címek és ran­gok használatát. Az ő nagyap­ja a néhány éve boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László, akit annak idején ki­rúgtak a kalocsai gimnázium­ból, mert az egyik vasárnapi mise előtt tintát öntött a szen­teltvíztartóba. S az ő famíliá­jának tagja a negyvennyolcas mártír miniszterelnök, vala­mint Batthyány Boldizsár, aki 1560-ban intim kapcsolatot ápolt Stuart Máriával, a skó­tok utóbb lefejezett királynő­jével, ráadásul Boldizsár még portrét is készíttetett magáról az antwerpeni festőóriással, idősebb Pieter Brueghellel. Gróf Batthyány Bálint gyer­mekkorában a Bakonyban élt, később Svájcba került, ma Budán lakik, magyar nyelvű könyveket, újságokat expor­tál - gyakori vevője a washingtoni kongresszusi könyvtár. Bálint gróf élettörténete is szerepel Adonyi-Sztancs Já­nos Arisztokraták ma című könyvében, melyben arról ol­vashatunk, hogyan él huszon­egy főnemes a huszonegyedik században. Nyáry János gróf például, aki 1987-ben disszi­dált az NSZK-ba, majd öt év után hazatért, úgy véli, nem azért jöttek vissza Magyaror­szágra az arisztokraták, hogy sebeiket nyalogassák, inkább szeretnének az ország haszná­ra lenni. Bedeghi és Berencsi gróf Nyáry János - anyai ágon Tőkés László nagyváradi református püspök rokona - ötvenhatezer forint nyugdíj­ból él egy nyolcadik kerületi öreg bérház lakásában, ahol az ősök portréfestményei bo­rítják a falat. A hatvanas-het­venes években reklámgrafi­kusként, majd a Képes Sport fotósaként dolgozott, ő készí­tette az első aktfotó-albumot Magyarországon. Ma már csak jó bort igyekszik készíte­ni etyeki szőlőjének termésé­ből, maradék idejében a Magyar Történelmi Családok Egyesületének ügyeit intézi, a szervezetet felvették az Euró­pai Nemesek Szövetségébe. - A rendszerváltozás óta sok megtollasodott millio­most utasítunk el - mondja a vele készített beszélgetésben. Velünk szeretnék igazoltatni nemesi voltukat, ehhez doku­mentumokat hamisítanak. Nyilván jól mutatna egy ne­mesi címer kacsalábon forgó palotájukban, esetleg bárói cím a névjegyükön. Felidézi azt a jelentkezőt is, aki báróként mutatkozott be, és megmutatta állítólagos csa­ládi dokumentumait, festmé­nyekről készült fényképeket. Az egyesület származásiam szakembere, báró Gudenus János az egyiken felismerte II. József császárt, ezzel aztán le is leplezte a trükköt. Mire a kérelmező megjegyezte: Nem is tudtam, hogy II. József a ro­­konom! Adonyi Sztancs János kö­tetének bemutatóján Pallavi­cini Zita őrgróf megemlíti, hogy lelki gyakorlaton járt a tihanyi apátságban, ahol négy napra elvették tőle a laptopot, a mobiltelefont. Ennek elle­nére, mint mondja, mégis na­gyon jól érezte magát, rájött, mennyire nem a külsőségek számítanak, és vannak pilla­natok, amikor a tartás, az aka­raterő teszi boldoggá az em­bert. Az őrgróf nagyapja az ötvenes évek elején Pálinkás­ra változtatta nevét, az ötven­hatos forradalom idején a rét­sági páncélezred törzsfőnöke­ként ő kísérte fel Mindszenty bíborost Budapestre. Pallavi­cini Zita bevallja, hogy sok fontos ember ajtaja megnyílik e családnév hallatán, sőt néhá­­nyan már abból is pénzt csi­náltak, hogy ismerik őt. Me­séli, hogy palacsintával kínál­hatta Simeon bolgár trónfosz­tott cárt, vadászhatott János Károly spanyol királlyal. Nagykárolyi Károlyi Lász­ló gróf 1944-ben menekült Ausztriába, később Dél-Ame­­rikába emigrált a família. Ar­gentínában családi panziót működtettek. Károlyi László Chilébe, majd Peruba ment, ahol kávéültetvényt létesített. A hetvenes évek elején Londonban kereskedelmi ügynökséget vezetett, onnan jött haza 1995-ben. A nyugdí­ját Angliából kapja, és az egy­kori negyvenezer hektáros nagybirtokos-örökös ma haj­dani fóti kastélyában él albér­lőként osztrák-magyar ál­lampolgárságú feleségével. - Mi fizetjük a rezsit, és be­járónő segít a háztartásban - mondja a hetvenhat éves, ma is rendszeresen lovagló Káro­lyi László. - Pedig 1964-ben, amikor először jöttem vissza, megfogadtam, akkor teszem be a lábam a fóti kastélyba, ha Pallavicini Zita őrgróf szerint néhányan abból is pénzt csináltak, hogy ismerik őt visszaadják. Füzérradvány­­ban megvettük a parasztházat, amit apám adott az uradalmi nyugdíjasoknak, vadászházzá alakítottuk, és ha Zemplénben vagyunk, ott lakunk. Az itt lőtt trófeáim ugyanolyan kedve­sek, mint a Kenyában, Tanzá­niában, Ugandában lőtt nagy­vadaké. Egykori zempléni birtokainkon, Füzzérrad­­ványban, Kőkapun, Lászlóta­­nyán az ottaniak máig „gróf­­uraznak”, de nem zavar. A magyarságukra mindig is rátarti Károlyiak leszárma­zottja, László gróf szerint az újgazdagok még nem értik, hogy semmi sem a miénk az életben. - Mindent, még a családot is kölcsönkaptuk - jegyzi meg. - Ehhez képest kellene nekik elgondolkodniuk ön­magukról, a magyarságról, a világról. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 17 Arisztokraták albérletben Sok megtollasodott, mai milliomos szeretne nemesi címert kacsalábon forgó „palotájába" Grófok, hercegek, őrgrófok a huszonegyedik századból, a mikrofonba beszélő például báró Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsdeelnök Névsorolvasás Almásy Antal gróf, Batthyány Bálint gróf, Bánffy Miklós báró, Benyovszki Móricné gróf, Bethlen Farkas gróf, Esterházy Antal herceg, Festetics IV. György, her­ceg, Gudenus János báró, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Hunyady József gróf, Károlyi László gróf, Nyári János gróf, Pallavicini Zita őrgróf, Pálffy István gróf, Podmaniczky Erzsébet, Szalay-Berzeviczy Attila báró, Széchenyi Kinga gróf, Teleki János gróf, Tisza Kata gróf, Vécsey Nóra báró, Zichy László gróf. Informatika, klónozás Tíz dolog, amely a tudósok szerint megváltoztatja az életünket Budapest (mti)­­ Az alter­natív energiaforrások belépése, a vezeték nél­küli hálózatok és a digi­­tális technika további fejlesztése, az önjáró ro­botok és a terápiás célú klónozások változtat­hatják meg radikálisan az életünket a közel­jövőben. Ezt jósolják a Live Science amerikai tudományos maga­zin szerkesztői, akik összeál­lították az emberiség közeli jövőjét alapvetően befolyáso­ló találmányok, technikai megoldások tízes listáját. A lajstromban az első he­lyen szerepel a hidrogén alter­natív energiaforrásként való hasznosítása, amelytől azt várják, hogy jelentősen csök­­enti a kőolaj felhasználását és a légszennyezettséget. Mellette szól az is, hogy ége­tésekor csak víz keletkezik, a tárolása viszont még megle­­letősen bonyolult, mert a majdani tartályokban is nagy nyomás alatt kell őrizni a gázt. E­z azonban egyelőre csak je­­entős energiafelhasználással h­hető el, emiatt másfajta zöldenergiák elterjesztését is fontolóra kell venni. Ezek egyike a listán a második he­lyet kiérdemlő napelem, amelynek az ára folyamato­san csökken, s a számítások szerint tíz év múlva már nem lesz drágább a mai, klasszikus elektromos áramnál. Ilyen körülmények között minden új házat napelemekkel szerel­nek fel a jövőben, ha­bár ez a háztartási energiafogyasztás­nak csak az egyhar­­madát elégítheti ki. A harmadik-ötö­dik helyre informati­kai megoldások ke­rültek. A Live Scien­ce szerint mindent ellepnek majd a vezeték nélküli inter­nethálózatok: a WiMAX, a 3G, a 4G vagy a Wi-Fi. Ennek köszönhetően elvileg bárki, bárhol elérhető lesz a világhá­lón, s ez lehetővé teszi az in­telligens házak működtetését távolról is. Mobiltelefonról irányíthatjuk a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a ka­put vagy a fűtésszabályozást. Digitális eszközeinket más célokra is felhasználhatjuk. Elég lesz például, ha a tele­fonunkat ráirányítjuk egy ho­tel épületére vagy egy CD-bo­­rítóra, hogy az adott létesít­ményről vagy kiadványról in­formációkat tudhassunk meg. A legújabb mobil kommuni­kációs eszközökből már nem hiányozhat a műholdas hely­­meghatározó rendszer sem. A Live Science a hatodik helyre sorolta szerverkapaci­tások rohamos fejlődését, amelyre az úgynevezett Moore-törvényből következ­tetnek. Az amerikai Intel pro­cesszorgyártó társaság egyik alapítója, Gordon Moore 1965-ben szögezte le tézisét, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége exponenciálisan nő, vagyis minden második évben meg­duplázódik. Innen ered, hogy a számítógépekhez csatlakoz­tatható eszközök is tovább fejlődnek majd. Magunk ké­szíthetjük el gyermekeink já­tékainak, háztartási eszközei­nek vagy dísztárgyainknak java részét, az otthon is használható háromdimenziós nyomtatók segítségével. He­tedikként arra emlékeztetnek a rangsor készítői, hogy egy 2007 novemberében sikerrel megrendezett, sofőr nélküli autóverseny már jelezte, hogy a nem túl távoli jövő­ben elküldhetjük au­tóinkat az üzletekbe, sőt, ezek a járművek akár konvojokban is haladhatnak az autó­pályákon. Addig azonban a robotokat (nyolcadik helyezés) leginkább olyan tevékenysé­gekre bírhatjuk rá, amelyek ismétlődő mozgásokkal elvé­gezhetők, és nem feltételezik a váratlan problémák felbuk­kanását és megoldását. A génterápia kilencedik­ként szerepel a listán, de ígé­retes jövőképpel. A kutatók nemcsak hiperintelligens ro­botok előállításán fáradoz­nak, hanem az emberi faj tö­kéletesítésén is. Mivel több jelenlegi népbetegség örökle­tes úton terjed, a szakemberek megkeresik a problémás gé­neket, és megpróbálják kikü­szöbölni ezek negatív hatá­sait. A ma még örökölhető be­tegségeket nemsokára kön­­nyen lehet orvosolni. A tízes lista záró pontja, hogy más be­tegségek gyógyításában mesterségesen előállított bel­­­ső szervek és szövetek kap­hatnak főszerepet. Ezektől azt várják, hogy a befogadó szer­vezet nem löki ki őket, s ezért gyógyítható lesz a rákos meg­betegedés is. Mobiltelefonról irányíthatjuk majd a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a kaput

Next